Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
4 SkMíM> 1976. FEBRUAR 14., SZOMBAT t Életmű egy kötetben, tíz év termése ötszázvala- hány oldalon. Novellák, kisregények, ripbrtok, műfajtalan, de éppen sehova sem tartozások miatt oly szíven ütő vallomások __ Tí z év — ennyi ideje volt Gerely es Endrének, hogy ezt az egy kötetre való ötszázva- lahány oldalt megírja, s hogy zömök figurája köré még életében legendákat szőjön. Már pályakezdése is olyan volt, mint az akkoriban induló íróik közül talán senkinek! Irt egy novellát, az volt a címe, hogy Kilenc perc. Ennyi az időtartama egy hárommenetes bokszmeccsnek, s ő ezt a három menetet úgy írta le, hogy azon nyomban íróvá — fölkapott és keresett íróvá — tette az a tíz gépelt oldal. Ügy állt oda mindjárt az olvasó elé, hogy ki-ki megérezhette: nemcsak szakmailag — az ökölvívás szabályai szerint — igaz, amit leír, de emberileg is! Tényleg ö verekedett ott a hármas kötelek négyszögében, tényleg ő adta és kapta azokat a horgokat meg egyeneseiket! S hogy valójában így volt, azt hamarosan egy kis- film is bizonyította: az az ugyancsak Kilenc perc című — rövidfilm? kisjátékfilm? — amelynek egyik főszereplőjeként maga verekedte végig azt a három menetet. Gerelyes — Gere- lyes volt. Nem tudott és nem is akart kilépni a maga négyszögéből: ha azt tanácsolták, ne írjon irodalmi riportot a boncolásról, hát ő igenis megírta; s ha azzal vált el tőle a szerkesztő, hogy a vakokról írni „nem téma”, hát akkor azért is megírta a vakokat. Programfa volt, egyenes, kemény programja. És csinálta is, igaz, egy idő után már nagyobb kihagyásokkal, de csinálta. S ahogy a ringben iskolázott teste kezdett elnehezülni, úgy lett írásaiban még őszintébb, még keményebb. Egyik sehova sem tartozó, s ezért olyan szívenütö írásából, A mennyországba menetelő részegekből ismerjük, hogy mi mindent tudott már életről, halálról — a maga gyorsan fogyó életéről és gyorsan közeledő haláláról — ez a harmineegynéhány éves novellista. Kórház, kórháziablak; ugor ni, nem ugomi; élni, miért élni; nem élni,miért nem élni... Kemény írás az egykori kokszolóhoz méltóan kemény írás! Gerelyes Endre végül !s 1973-ban harmincnyolc évesen meghalt. Maradt utána néhány könyv meg néhány LAPOZGATÓ legenda. Jó könyvek, kemény könyvek, szép legendák, mind gazdagabbá váló legendák. Nem élt hát hiába! Figura — nemcsak szépirodalmi figura! — lett belőle, s ez bizony csak igen keveseknek adatik meg Neki, a volt bölcsésznek, a volt ökölvívónak, a volt szerkesztőnek, a volt főiskolai adjunktusnak megadatott. Emlékét sokan őrzik, írásait sokan, olvasták és hála e Tigris címen a Szépirodalmi Könyvkiadó által ösz- szefogott és most közreadott gyűjteménynek — ismét sokan olvashatják. Novelláit, kisregényeit, (köztük a legjelesebbet ,,Isten veled, Lancelot!” címmel) riportjait, műfajtalan, de éppen e sehova sem tartozásuk miatt oly szíven ütő vallomásait... Akácz László Gerelyes Endre: Tigris Az ilyen karrierekre szokták mondani, hogy szépen, érdekesen indult, s nem mondható más a folytatásra sem. Jöttek, jöttek a Gerelyes-no- velláik. Aztán az egyik kötet, aztán a másik kötet. És mind- mind a legeslegelső írás keménységével, tisztaságával, őszinteségével! Gerelyes az irodalomtörténet mércéjével mérve pillanatok alatt céhbeli író lett. Olvasták az olvasók, írtak róla a kritikusok, és pályájának ívelését irigykedve figyelték azok, akik ugyanakkor kezdték mondogatni magukról, hogy ki a regényíró és ki a novellista... Rövid pár év és megint újabb legenda lengte körül: anélkül, hogy valaha is látta volna, s anélkül, hogy egy szót is. váltott volna vele, csupán írásainak ismeretében meghívta adjunktusának Vajda László, a Szegedi Tanár, képző Főiskola irodalomtanára. Gerelyes ilyenformán főiskolai oktató lett. Akik jártak a szemináriumaira, úgy mondják, adjunktusként sem volt más. mint íróként. Magyarázkodás helyett inkább kérdezett — rákérdezett! — a szövegek helyett inkább a szövegek olvasóira, értelmezőire volt. kíváncsi. Tanárként is a Kilenc perc bokszolója maradt. És még később is. amikor megint csak Pesten élt, és a különböző szerkesztőségekhez próbált ideig-óráig kötődni. Barát Endre: Delfin követi a hajót Előbb versek, majd prózai művek — novellák, kisregények, kalandos életrajzok, útleírások — adtak hírt Barát Endre írói világáról. Az a legújabb kötete, amelyet Delfin követi a hajót címmel a Szépirodalmi Könyvkiadó jelentetett meg, ismét e gazdag műfajú író sokoldalúságát bizonyítja. Időben is, térben is nagyra tágul az általa megidézett világ: olvashatunk — az Esztendők kútjába hajolva című ciklusban — a Népszínház utca egykor inkább hírhedt, mint híres környékének tragikus alakjairól; majd a Mai történetek itt és most élő figuráiról; s átélhetjük a tengerek embereinek kalandos mindennapjait... Barát Endre a jó riporterek alaposságával térképezi fel témáit, s az igényes írók választékos eszközeivel foglalja írásba őket. Ha kell, csupán a megírásra érdemes jelenséget veti papírra; ha kell, kalandos történettel csalogatja közelebb az olvasót; s ha kell, egy-egy figurájánál hosszasabban elidőz: hogy minél élőbbé váljon, újabb és újabb helyzetekben mutatja be. A legjobb értelemben véve olvasmányosak Barát Endre írásai, s ezt a tulajdonságukat megfogalmazásuk fegyelme, nyelvi igényessége nagyban erősíti. Szétszórtság, pongyola fogalmazás aligha kérhető tőle ...számon; hasonlóképp a jellemzések egysíkúsága sem! Főképpen a kötet záróciklusa, az Ország-Világból már jól ismert Lélegzet című rovat rövid életképei fogják meg az olvasót annak bizonyságaként, hogy szerzőjük valóban mennyire ismeri az itt és most alakuló világot. Rövidségükben is sokat mondanak ezek az alig pár soros portrék: társadalmunk legkülönbözőbb típusait hozzák emberközelbe. Barát Endre újabb könyve Ilyenformán egy gazdag és termékeny írói műhely friss — nemcsak publikálása, de szelleme, szemlélete szerint is friss — termése. Egyben újabb ígéret arra, hogy szerzőjüktől hasonló elevenségű írásokat még szép számmal várhatunk! A. L. Raíkó József új verseskötete Napról napra érzékeljük, hogy szükség van költészetre, hiszen a gépek forgatagában, melyek átalakítják a tájak arculatát is, nem nélkülözhetjük a ritmusba foglalt szavak melegségét. Csupán az a kérdés, hogy rohanásaink közepette jut-e, marad-e elég időnk rá. A költészetre úgy, hogy „költői szinten” mi magunk fedezzük fel környezetünk líráját. Ez az első gondolat Ratkó József új verseskötetének (Törvénytelen halottaim, Magvető) lapozgatása közben. Szigorú költő, tiszta ember, kopogó gondolatai személyes üzenetként suhannak igazsághangon, törvényszerkesztő komolysággal. Keats, József Attila tisztelőiéként Ratkó József is a szép igazmondást tartja a költészet használható lényegének. Ez a hűség és elszántság teszi minden gesztusát szenvedélyessé, s akkor sem fél kimondani nehéz igazságokat, ha ez őt magát sújtja. Ebben meg Adyhoz hasonlatos, de mindig és kizárólagosan önmagához. Ez a konok igazmondás jellemzi, amikor haidan Sziget- szentmiklóson élt apjáról mond korholó ítéletet, amikor törvénytelennek nevezett ha- lottait idézi. Elsősorban édesanyját, a mindig tisztát, a leghiányzóbbat, aki földben végezte futását, s akiről — Petőfi és József Attila megrázó anyalátomásai után is — döbbenetesen újszerű képet fest: „Most már hívhatom fűnek Is, föloldotta a föld neve alól a tenyere is névtelen már nem halott a gyökereit lenyúlnak érte fölsegítik arc nélkül áll a fában most már hívhatom fának Is elsötétített város a szeme a szeme kis alatti fény ne sírjatok testvéreim.” De sírunk, mert anyánkat is látjuk, halljuk e megrendítő remekmű-szinten zúgó sorokban. Sírunk, de egyúttal föloldódunk, mert olyan igaz szépséggel elmondottak e keserűségek, hogy gyönyörködve tisztulunk újra és újra az élet derűjére. Kopognak szavai és simogatnak. Felráznak, olykor ha- ragvóak, de maradék nélkül őszinték. Így vállalják a kort, népünk megsokasodott teendőit. Sűrítéseiben élmények és felismerések szorongnak, kiáltanak. Halk és hangos költő egyszerre, mert minden sorában az igazság dübörög. Déva vára motívuma több versének tartozéka, anyját érzékeli a fal szorításában, másutt „anyaarccal” néz rá a fal, s ezzel ifjú Kőmíves Kelemen-önmagát vigasztalja. Kötetének építőanyaga elődköltők sorait dajkálja, folytatja az ő kötelező szintjükön. Így ölelik át Ratkó költészetének szócserjéi, ligetei, Kölcsey fölélesztett töredékét, Rimbaud pékbolt előtt álló rongyosait, bolgár hazafiak Hazámiglan hazádiglan üzenetét, Vörösmarty keserves látomását. Sajátos, ahogyan Bartókot értelmezi: „Medvével üzen igazat. Pálcája kiegyenesített villám.” Verseit nem öltözteti fel, elég ruha rajtuk az élet szépnek álmodott igazsága. Marad zárószónak a „Halott halottaim”. Nem szabad, nem lehet beszélni róla, csak olvasni és élni törvényei szerint, hiszen új szellemi kenyér. Losonci Miklós Hogyan fejlődik az oktatásügy az idén? Új iskola Biaforbágyon, Erdőkertesen és Tökölön Mit tartogat az V. ötéves terv első esztendeje a hazai oktatásügy számára? Az elkövetkezendő hónapok lehetőségeiről, elgondolásairól az Oktatási Minisztérium tervezési főosztályának vezetői adtak tájékoztatást. A tervek figyelembe veszik a realitást és hangsúlyozottan a legfontosabb feladatok megvalósítására fordítják a legjelentősebb anyagi eszközöket. A költségvetés felhasználása differenciált lesz. A társadalom számára — Igényekben is megfogalmazottan — az egyik legfontosabb feladat az óvodahálózat kiépítése. De az átlagot meghaladja a növekedés, az általános iskolák, továbbá a szakmunkásképzés területén is, s az alapvető célkitűzés: e két - iskolatípusban a tárgyi és személyi feltételeket, az oktatási színvonalat hangsúlyozottan javítani kívánják. Az óvodák fenntartására, működtetésére az idén országosan 1961 millió forint áll rendelkezésre, ami 186 millióval több mint a tavalyi ösz- szeg. Tovább folytatják az óvodai hálózat fejlesztését. A területi tanácsok ebben az évben zömében beruházásból mintegy 15 ezer óvodai hely megvalósításával számolnak. Pest megyében az idén a korábbinál 1275 új óvodai bellycl lesz több az előzetes tervek szerint. Az általános iskolában a diákok összlétszáma országosan a következő tanévben 13 ezerrel tovább gyarapodik. Pest megyében az idén szeptemberben 2 ezer 400 új első osztályos kezdi meg tanulmányait. Az általános iskola hálózati fejlesztését mintegy 630 új tanterem, megépítése szolgálja. Pest megyében -,az idén 38 új tanterem átadását tervezik, s az elképzelések szerint ez év szeptemberétől fogadja a diákokat az újonnan felépült, 8—8 tantermes bia- torbágyi, erdőkertesi és tököli általános iskola is. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan, a következő tanévben is jelentősen fejlesztik az általános iskolai napközis hálózatot. A tanácsok csaknem 700 napközis csoport megszervezésével kívánnak javítani a jelenlegi helyzeten, elsősorban az ipari jellegű városokban, illetve a nagyobb városok ipari körzeteiben. Pest megyében 48 új általános iskolai napközis csoportot szerveznek. Ezeknek a fenntartási költségére ugyancsak, az előzetes tervek szerint, 3 millió 297 ezer forintot irányoznak elő. A szakmunkástanulók oktatására fordított összeg országos viszonylatban 1725 millió forint. A vállalatoknál folyó gyakorlati oktatás korszerűsítésére 350 millió forin- nyi összeget jelent majd a szakmunkásképzési alap anyagi forrása. Az alap elosztási és felhasználási rendszerének továbfejlesztése elősegíti a pénzösszeg szétaprózottságának megszüntetését, és a felhasználás célszerűségét szolgálja. Pét megyében a szakmunkástanuló-otthonokban 217 új helyet terveznek, s ennek ez évi fenntartási költsége az előzetes tervek szerint 1 millió 274 ezer forint lesz. Az 1976—77-es tanévben a felsőoktatási intézmények nappali tagozatainak első évfolyamaira várhatóan mintegy 16 ezer fiatal vesznek fel. ezzel számuk meghaladja a 64 ezret. Az egyes felsőoktatási intézménytípusok felvételi számainak keretaránya folyamatosan módosul. A népgazdaság távlati szakemberszükségletének megfelelően a felvétel tovább emelkedik a pedagógusképző intézményekben, csökken az kon. Bizonyos képzési szakterületeken — például a jogászok vagy a közgazdászok esetében — a nagyobb arányú esti-levelező tagozatos képzés fenntartása változatlanul indokolt. Rákóczi-évforduló a rádióban Hangjátékokkal, riportokkal, előadásokkal, zened műsorokkal emlékezik meg a rádió II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójáról. Az emlékév alkalmából Pro Patria et libertate összefoglaló címmel három előadásból álló, egyenként 40 perces dokumentum- műsort készítenek. Rákóczi alakja a magyar irodalomban és szomszédaink irodalmában címmel hangzik el Köpeczi Béla haitrészes sorozata. Ugyancsak több folytatásban kerül a hallgatók elé Laczkó Géza Rákóczi című regényének adaptációja. Irodalmi műsor szólaltatja meg a kuruc kor költészetének gyöngyszemeit. R apcsányi László: Rákóczi nyomában címmel készít történelmi riportot. Az 50 perces összeállítás az életút sorrendjében, élményt és történelmet összefonva, vállalkozik a hagyományok megtisztítására a korábbi romantikus értékelésektől. Mocsár Gábor, A város és a fejedelem címmel írt hangjátékot a fejedelem és Debrecen főbírójának vitájáról. A játék arról szól, hogy az önzésnél, egyéni érdeknél fontosabb országa egysége, a nép érdeke. Száraz György háromrészes hangjátéka a Vezérlő fejedelem címmel hangzik el tavasszal. Sor kerül Hegedűs Géza A várv/a várt című művének ismétlésére is, amely a Rákóczi-féle felkelés kezdetét meséli el. A tervek szerint az év második felében sugározzák Bárdos Pál dokumentum játékát Rákóczi-índuló címmel. A Rákóczi-emlékév alkalmából mutatja be a rádió Farkas Ferenc új kantátáját, míg Sárosi Bálint a rádió népzenei rovata számára készít sorozatokat a kuruc kor zenei A fiatalok számára ígér kellemes szórakozást az a vetélkedő, amelyre két, Rákóczi nevét viselő gimnázium között kerül sor. és a mezőgazdasági íöiskolaviTagáról. Megismétlik Kacsóh Pongrát Rákőc^RsSnö 'daljátékát is. Nagymarosi képek — somlói festő ecsetjén Új tárlatra készül Cságoly Erzsébet Cságoly Erzsébet: Nagymaros (olaj) A marcali medencét, a Somló-hegy uralja, csonkakúp alakú bazaltcsúcsának lankáin pompás szőlő terem. Felhőket terel, gyűjt a magaslat, koronája váromladék, odalában népi műemlék, taposókút fogadja a látogatót. Itt terem a világhíres rizling, ezerjó, itt kezdődik a hagyományhoz híven, Orsolya napján a somlói szüret. Legendája van e tájnak, de a festészet eddig alig érintette. A vidék rajzi atlaszát most készíti Cságoly Erzsébet, aki 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula és Domanovszky Endre tanítványaként. A Somlót régebbről ismerte, gyermekkori élményei is ide kötötték. Ismeri a hegy minden szögletét, a kavicsos utak vöröslését, a somlószőlősi románkori templom díszes faragásait. Mind átalakul képpé, nem marad önmagában. A közvetítő Cságoly Erzsébet rendelkezik elég tapintattal, leleménnyel, hogy a napsugárból szőtt mezők színszőnyegét átadja szemünknek kellemes csodálatul. Szelíd festő. Denevérszárny- alakzatként megbontott felhő, földszínnel egyeztetett gyümölcsös almafái, sikoltó gyökerei is inkább megnyugtatnak, mint megrendítenek. A színes mozgás törvényeit kutatja a szikrázó jégvirágokban, a Metró lépcsőin, a fertörákosi baletto- zókban, a kibomló mozgást növényben és emberben. Csöndesen szemléli a világ megújuló jelenségeit, az egész magányos látószögéből, az új tavaszra váró présház borsza- gú hátteréből, mely ifjúságának otthona, festészetének forrása. Művészetében megsimogatja a somlói hegyet, melyre az ember szőlőművelő szorgalommal csöndesen rátelepedett, észreveszi és festőileg látta- mozza méltóságteljesen enyhe áramlatai visszafogott expresszivitással. Enyhület és viharzás egyenlítődik állandó sugárzássá képein; emberi mérték. Valószerűvé válik, ami szinte valószerűtlen, ahogy a Somló-hegy az idő és tér tömbjeként beleszakad a marcali medencébe. Cságoly Erzsébet Nagymaroson találta meg. Igaz úgy, hogy a Dunakanyarban is a Somlóhoz hasonlatos tájharmóniát és bensőséget mutatta meg a fák előtere mögött fölmagasodc hegyvonulatban. Ez is otthona lett, otthon mellett új otthont talál a Somló festője. Cságoly Erzsébet Nagymarosnál a folyam tágasságát figyeli a formák nagyvonalú tobzódásában, melyet fegyelmezett fantáziája képpé rendez bölcs türelemmel. Műtermében mindent elborítanak a festmények, jelzik, hogy új kiállításra készül, új képekkel, melyekkel 1972-es budapesti kiállítása után meg akarja örvendeztetni győri közönségét is. L.M. Csupán egy hiányzik e vidé- éiet előtárni a vinceUér&zoba’ ken; a nagy víz tágassága. Ezt /
