Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

1916. FEBRUAR 14., SZOMBAT Befejezés előtt a papírgyári rekonstrukció Borítékot gyártó Tyereskováék A papírgyár legnagyobb üzemében, a borítékgyártóban embenmagasságú, szikiatömb- nyí papirrakások veszik kö­rül a zakatoló gépeket. A be­rendezések egyike mohazöld, a másik sárga papírlapokat rtyel, hogy különböző művele­tek — hajtogatás, ragasztó- tás — után kész borítékokat bocsásson ki. Automaták és régiek 130-an dolgoznak itt két mű­szakban. A 11 tagú Tyeresko­va szocialista brigád a héten délelőttös. Vezetője Gőgös Károly, aki egyben az üzem helyettes vezetője is, büszkén mutatja: — Felújítottuk a gépparkot, körülbelül 35 millió forintért vásároltunk új berendezése­iket. A rekonstrukció az idén befejeződik. Már csak 5—6 régi masina működik, s bár 20—25 évesek, nem elavultak, mert nem fejlesztettek azóta újabb bélelőigép-típusokat... Néhány brigád tag régi gé­pet kezel, a többség azonban korszerű, új automatákat. Halmi Andrái stancoló az utóbbiakhoz tartozik. — Tizenharmadik éve dol­gozóín itt és 10 éve vagyok a brigád tagja. Kötődött a mun­kám az övékéihez, láttam, hogy egyébként is jó közös­ség, kértem hát, vegyenek be engem is. „ ' Sok év tapasztalata Míg beszél, gyorsan jár a keze: 250—300 ívnyi papírt tesz a munkapadra, ráigazít­ja a vágórámát, könnyed mozdulattal, betolja a gépbe a munkapadot, majd meg­nyomja a pedált. Egy katta­nás, máris kiveszi a boríték­formára vágott papírlapokat, az íven pedig a kivágott rész mellé illeszti a vágókeretet. — Most a szabványboriték- méret dupláját vágom a ké­zi feldolgozáshoz. Ezenkívül 3 gépet is kiszolgálok, két mű­szakra készítek elő anyagot. — Ezek a papirh egyek te­hát a stancoló munkája nyo­mán keletkeztek... — állapí­tom meg. — Igen, öt-hat, néha nyolc méretet is vágok egyetlen mű­szak alatt. — Van-e mód a takarékos­kodásra? — Nemigen, sok év tapasz­talata alapján tudom, hogy i egy-egy ívből melyik méret- I bői mennyit lehet kihozni. | Különben is fontosabb, hogy * hibátlan boríték alapanyago­Visegrád — Fő utca 57. BÖLCSÖDÉ. Az előszobákban sorakoznak, a gyermekvetkőzte- tő fogasain ka­bátkák, még bel­jebb, a foglalkoz­tató termekben kicsinyke aszta­lok, még kisebb székekkel. A gye­rekek tágra nyílt szemmel figyelik Betty nénit, a gondozónőt Nádler Gábor- né immár húsz esztendeje neveli az apróságokat. Egy-egy gyereket viszonylag rövid, egy-másfél évig bíznak gondjaira A nagycsoportba csak a szobatiszta apróságok kerül­nek, s hároméves korában a legked­vesebb is búcsút mond a bölcsődé­nek. hogy átköl­tözzön az utca túl­oldalán levő óvo­dába. MINT CSIBÉK a kotlóst úgy ve­szik körbe a gye­rekek. Egyik fel- kérezkedik a kar­jára. Kicsit ba­busgatja, majd le­teszi. de már ott a másik jelenkező. ö is kap egy-két becézgető szót, si- mogatást, majd kört alakítanak, kezdődik a játék. Tizenegy kicsi ka­paszkodik össze, csak egyetlen egy­nek nincs kedve a játékhoz. A gon­dozónőt utánozva, de kicsit sután, kicsit esetlenül mozognak, de igen élénken. — ,.Nuci ül a fűbe.. ” — Tíz éve dol­gozom ebben a bölcsődében — mondja Nádlemé, miközben becsuk­ja az ablakot — csak nagycsopor­tosokkal foglalko­zom, mert a ki­sebbeknél 12—13 kilós gyerekeket kell emelgetni, tisztába tenni, etetni, s én szív­beteg vagyok, óvakodnom kell a nagyobb fizikai megterheléstől. A nagyobbak önál­lóan mosakodnak, valamennyien is­merik saját jelü­ket, megtalálják törülközőjüket, egyedül esznek, tehát jóval keve­sebb a fizikai munka, mint a kiscsoportban. Na­gyobb gondot for­díthatok nevelé­sükre. KÉPESKÖNY­VEK kerülnek az asztalra, amelyet a kicsinyek kö­rülülnek. Ketten a szőnyegen hem­peregnek, a szösz­ke Ákos pedig a barna hajú Erikát ölelgeti. Nagyon fegyelmezettek valamennyien, Betty néni egyet- szavára abba­hagyják a birkó­zást Persze Bettv néninek gazdag tapasztalatai van­nak a gyermek- nevelésben, nem­csak amit tanult és amit a gyakor­latban sajátított eL hanem azon kívül is, hiszen 3 gyermek marná ia. A ' gyermeket idézőiéibe kellene tennünk, mert fia már 18 éves. A kicsinyeket na­gyon szereti, az elevenebbjét tü­relmes, csöndes szóval fékezi, a zárkózottabbakat buzdítja, vegye­nek részt a közös játékban. A bölcsődei évek kihatnak a gyer­mekek jövőjére, személyiségük alakulására, ezért a gondozónő igyekszik minél többet foglalkoz­ni a kicsinyekkel, hogy az intézmény ne csak gyermek- megőrző legyen. Hamarosan újfaj­ta foglalkozást vezetnek be, a bábjátékot. Ennek oktatását a Pest megyei Művelődé­si Központ és a szentendrei váro­si-járási egész­ségügyi osztály közösen szervezte meg a bölcsődék vezetői és 2—2 gondozónője szá­mára. A hétfőn­ként és csütörtö­könként tartott tanfolyamon Nád- lerné is részt vesz. AZ ÖTLETET nagyon jónak tartja. A gyerekek szeretik a mozgó játékokat. Mind­járt példát is mu­tat: négy-öt gyer­mek nézi érdek­lődve azt a mese­könyvet, amely­ben mozgatható mutatójú óra van, a mutatókat mindannyian megforgatják né­hányszor. Megjött az ebéd, az apróságok kéz­mosáshoz sora­koznak. kát állítsunk elő. Ebből az L/C—5-ös formából, ha jól gazdálkodom marad végül egy csík, amelyből névjegyboríté­kot stancolhatok. — Hadd áruljam el Halmi kollégáról, hogy a Marxista— Leninista Esti Ecetem utol­só éves hallgatója — mondja az üzemvezető-helyettes — s meglátszik munkáján a tanu­lás. Kollégájával, másik stan- colóntokal folyamatosan éssze­rűsítik a vágást... Legutóbbi újításuk például, hogy egy he­lyett 50 darab MÁV fuvarle- véitasakot vágnak egyszerre minta szerinti késsel, a ko­rábbinál könnyebb nátron pa­pírból. Az új módszerrel 540- ről 5 ezerre nőtt az óránként előállítható tasakek száma. Már csukott szemmel is Az egyik gépből zöld színű, ablakos 'borítékok totyognak elő, libasorban. Jönnek, jön­nek szakadatlan, majd Német Jánosné hirtelen mozdulatá­tól megcsappan a sor. Kikap egy maroknyi borítékot, az asztalra dobja, villámgyorsan lesimítja, kiszorítja belőlük a levegőt és papírgyűrűt húz rájuk. — Éppen száz volt? —kér­dem. — Igen, már csukott szem­mel sem tévesztem el, meny­nyit keil kivennem. — A Magyarországon léte­ző összes táviratborítékot ma­ga készíti? — Igen. Nagyon szeretek ablakos borítékot gyártani, csak az a baj, hogy gyakran elromlik a gép — mondja — mint most is. — A külső szemlélő nem vesz észre semmit, továbbra is totyognak a borítékok, s a gép zakatol... — Csak más hangon, mint az előbb. A hangváltozásból már meg tudom állapítani, hol a hiba: a szívásnál, vagy a ragasztózásnál. Most az utób­bi helyen kapta össze a pa­pírt. Feláll egy székre, s tizesé­vel, húszasával szedi ki az összegyűrt borítékokat, majd vizes ruhával lemossa a hen­gert. — Sajnos, elég gyakran el­romlik, műszakonként majd­nem minden órában. Általá­ban 35 ezer borítékot kell ké­szítenem 8 óra alatt, még csak egyszer sikerült 40 ezret gyár­tanom. A Tyereskova brigád­ban 3 éve dolgozom, minden közös megmozdulásban részt veszek. A legjobbak között — S a férjének nincs die­ne kifogása? — Ö is szocialista brigád­tag. Egyébként a postánál dol­gozik, kapcsolatban van az általam gyártott borítékokkal. A Tyereskova brigádról el keli mondanunk, hogy a Pa­píripari Vállalatnak néhány száz szocialista brigádja van, s a 11 tagú szentendrei mun­káskollektíva a legjobb 14 közé tartozik. Tavaly a vál­lalat kiváló brigádja lett. ^S,SSS/SSfSSSSS/SffSSSSSSSSSSS/SSSSS/SySSSfSSSfSSSS/SSSS/SSSS/S//SSSSSSSj I Járási tapasztalatok Üzemekben — létszámstopról Több vállalatnál is feltettük a kérdést az elmúlt napokban, s többnyire panaszkodtak. Pe­dig mindössze néhány hete lé­pett életbe a rendelet. Hatása még alig érezhető. Az egyik legnagyobb szentendrei gyár­ban, a BVM-nél arról számol­tak be, hogy a vezérigazgató a teljes alkalmazotti létszám­ra (tehát nemcsak az admi­nisztratív dolgozóiéra, hanem a műszakiakra is) elrendelte a létszámstopot, amely eddig nem okozott különösebb prob­lémát, de várható, hogy a mi­nőségi változáshoz szükséges létszámcserék megakadályozá­sa esetleg kedvezőtlenül befo­lyásolja a munkát. Az adminisztrációt kell ésszerűsíteni A kocsigyárban azt tették szóvá, hogy éppen az első ne­gyedévben tetőznek az admi­nisztrációs munkák: most ér- tékelik a tavalyi eredménye­ket, készül a mérleg, a jelen­tések tömege a tanácsnak, a minisztériumnak, a statisztikai hivatalnak, formálódik az új kollektív szerződés, az éves és az új ötéves terv, a szociálpo­litikai terv. Mindez nemcsak a könyvelőknek és statisztiku­soknak jelent fokozott inten­zitású munkát, jelentősen «Tieg, nő a leírandó, másolandó anya­gok mennyisége is. Panaszkodnak, de attól nem javul meg egy vállalatnál sem a helyzet és nem is lesz / keve­sebb az adminisztráció, nem lesz jobb a munkaidő-kihasz­nálás. Hathatós intézkedésekre van tehát szükség. A papír­gyárban munkaerő-átcsoporto­sításokat terveznek, mert az adminisztrátoroknak több mint 10 százaléka hamarosan szülni fog. A megoldás azonban nem egészen ez. A rendelet nem azért született, hogy vállala­taink nehéz helyzetbe kerülje­nek, hanem azért, hogy csök­kenjen az adminisztráció. S ez Változatos program a művelődési központban Másfél hónappal a nyitás után mind gazdagabb prog­rammal várja az érdeklődőket Szentendrén a megyei műve­lődési központ. A februári programon szerepel a Nem­zeti Színház és a Madách Ka­Rendelőben Megkezdődött a rendelés Szentendrén az átalakított, új műszerekkel felszerelt fogászaton. A betegeket két műszakban, négy orvos látja el. Képünkön: dr. Farkas Erzsébet fogorvos rendek maraszínház Dürrenmatt: Play Strindberg, illetve Sarkadi Im­re: Elveszett paradicsom című művével. A bemutató: február 22, illetve 27. _Az iparművészet kedvelői részére maradandó élményt nyújt Hegyes Béláné textilter­vező tárlata. A fiatal utazók klubjának tagjai ebben a hónapban Do­bogókőre rendeznek közös ki­rándulást. A művelődési központ ba­ráti körei is egyre aktívabbak. Szentendre barátainak köre minden hét péntekjén tartja összejövetelét. A népművészei barátok köre február 18-án Kosa Lászlóval és Szemérlényi Ágnessel, az MTA néprajzku­tató csoportjának munkatár­saival rendez beszélgetést. Programjukat Szabó Jenő fo­tóművész Népi építészet című kiállításának, valamint három néprajzi kisfilmnek a megte­kintése színesíti. Az irodalom­rális Központ közreműködésé-^ vei febrilár~23^an~TOrdeZl lhég Nino Nikolov bolgár költő szerzői estjét. A költőt Fodor András, József Attila-díjas költő mutatja be. Ezenkívül még hét szakkör csak nagyon körültekintő vizs­gálatok alapján valósítható meg. * Változailanul — jelentéstómeg Nem arról van szó, hogy mérni kell, ki hány órát ír, számol, gondolkodik a nyolc­ból. Azt viszont igenis meg le­het vizsgálni; milyen kimuta­tás elkészítése nélkülözhető anélkül, hogy zavart vagy bonyodalmakat okozna a ter­melésben. A BVM szentendrei gyárában azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy az admi­nisztrációt revízió alá veszik, mert a jelenlegi feladatokat 161 helyett, bizonyos ésszerű­sítések után száz alkalmazott is elláthatná. Néhány terüle­ten ugyanis háromszoros nyil­vántartást vezetnek és más­más kötelezettsége alapján ál­lítják össze például a tervezé­si és teljesítési adatokat. Egyelőre nehezíti a helyze­tet, hogy a felettes szervek — tanácsolt, minisztériumok, amelyekre pedig ugyanúgy érvényes az alkalmazottak lét­számának növelését tiltó ren­delet —, még változatlan mennyiségű kimutatást, jelen­tést kérnek. Kedvező tapasztalatok Az elmúlt hetekben kedvező tapasztalatokról is érkeztek jelzések a szentendrei járási pártbizottságra. Az adminiszt­rátorok jobban megbecsülik munkahelyüket, valamelyest máris szilárdult a munkafe­gyelem. Különösen az a ten­dencia érdemel nagy figyelmet, mely szerint megkezdődött az alkalmazottak vállalaton belü­li mozgása, áramlása, mégpe­dig a képességeiknek jobban megfelelő munkahely felé. Ez­zel párhuzamosan megindult egy ésszerű szervezési folya­mat, amelynek alapján a ke­vesebb munkát igénylő osztá­lyokról átkerülnek a dolgozók a túlterheltebb osztályokra, csoportokba. Kedvező ez a ten­dencia. hiszen megszünteti a vállalaton belüli egyenlőtlen munkamegosztást. Közművelődés a kultúra városában S zentendre tanácsának végrehajtó bizottsága a közelmúltban a vá­ros művelődési helyzetéről megállapította, hogy a kí­vántnál alacsonyabb szín­vonalú a lakosság egészét érintő művelődési tevé­kenység. Az elmúlt években kedve­zően fejlődtek a kulturális igények kielégítésének lehe­tőségei. Számos új múzeum épült, illetve bővítették, fiatalították a már megle­vőket. Üjabb kulturális in­tézmények költöztek a vá­rosba, s a színházi élet jelentős tényezője lett a Szentendrei Teátrum. Ma­gas színvonalúak a Szent­endrei Nyár programjai és a zenei műsorok is. Érté­kükből, hatásukból azon­ban veszítenek, mert a fejlődés ellenére — még gyenge a kapcsolat a vál­lalatokkal, az ott dolgozó munkásokkal. Helyes volna, ha alap­fokú képzőművészeti és zenei ismertetőket szervez­nének a művelődési köz­pontban, hogy még erőtel­jesebben ráébresszék a szépség felfedezésének örömére a munkásokat. A közmüvelésnek e terü­leten még vannak fogyaté­kosságai. Igaz, hogy a kul­turális megmozdulások száma és látogatottsága növekedett, de a lakosság jelentős csoportjai kívül maradnak ■ a közművelő­dés hatósugarán. Előfor­dul még a kampányszerű­ség, pedig alapvető, hogy a közművelés folyamatos legyen. Nem elég hatékony Az általános iskolát el nem végzett dolgozók szá­ma nagy, néhány üzemben nem is ösztönöznek különös­képpen a tanulásra. Még a tanköteles korúak között is van, aki nem végzi el az általános iskolát. Okta­tási, kulturálódási szem­pontból a legkedvezőtle­nebb helyzetben a bejáró és a munkásszállásokon la­kó dolgozók vannak. A . gyárakban általában kevés ■ a kulturális céloknak meg­felelő helyiség, s a megle­vők kihasználtsága sem jó. Jellemző a rendezvény­centrikus szemlélet. A pa­píripari vállalatnál pél­dául nincs helyhiány, mégsem használják ki fo­lyamatosan a lehetősége­ket. A városban kevés az ifjúsági klub, a meglevők­be is csak a fiatalok egy rétege jár, munkásfiatal csupán elvétve. Gond az is, hogy a város szakmunkásképző iskolája és gimnáziuma nem talál elég jelentkezőt. A szak­munkásképzőben főként az okoz problémát, hogy nem azokra a szakmára jelent­keznek, amelyek iránt nagy kereslet van. A gim­náziumba pedig kénytele­nek a gyengébb tanulókat is felvenni, mert a jobba­kat a Szentendre környéki falvakból, a fővárosiakba íratják be. és négy tanfolyam varia az érdeklődőket február hónap- ban-..£s új tagok Is bekapcso­lódhatnak az ifjúsági, a mag­nós, a népzenei, a zenebarátok, illetve a Dunakanyar alkohol- mentes klub munkájába. — Még két hétig megtekint­hető Lehoczky János kovács­iparművész kiállítása a mű- vésztelepi galériában. Az Ipar- művészeti Vállalat és a Pes: megyei Múzeumok Igazgatósé ga által rendezett kiállítás március elsején zárja kapuit. — Gátőrtelepet létesít a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság a Dera-patak és a pomá- zi útelágazás közötti területén Az oldalt írta: Czibor Valéria Foto: Nagy Iván

Next

/
Thumbnails
Contents