Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
1916. FEBRUAR 14., SZOMBAT í/áiitw 3 Pest megye 1976. évi költségvetése és a fejlesztési alap terve Növekvő energiatermelés, bővülő behozatal Százhalombattán ülésezett az országgyűlés ipari, terv A Pest megyei tanács tegnapi ülésén — melyről lapunk 1. oldalán számolunk be — elfogadott program bevezetőben megállapítja, hogy a negyedik ötéves terv Pest megyében kiemelkedő eredményekkel zárult, s ez megfelelő alapokat teremtett a további haladáshoz. A tervezés során gondosan rangsorolták a tennivalókat és a célok meghatározásakor iránytűként a párt- és kormányhatározatok szolgáltak. A megyében 1976-ban kerekítve 1,3 milliárd forintot használhatnak fel fejlesztésekre és 2,3 milliárdot működési, fenntartási feladatokra. A program a gazdasági fejlődésnek olyan ütemét szabja meg, amely a lehetőségek és a szükségletek közötti helyes arányra épül. Nagyobb állami támogatás A megye 1976. évi költségvetésének bevételi forrásai a legutóbbi évekhez viszonyítva lényegében nem módosulnak. A teljes költségvetési bevétel 6,7 százalékkal nagyobb, mint az 1975. évi eredeti előirányzat volt. Hozzájárul ehhez, hogy számottevően — 23,8 százalékkal — növekedett az állami hozzájárulás. A bevételi szabályozók megyén belüli kialakításánál fokozott mértékben vették figyelembe az egyes települések szerepkörét, s ezért a kisebb községeknél növelték a megyei tanácsi hozzájárulás arányát. Kitér a költségvetés terve egyebek között arra, hogy a lakossági adóknál növekvő szerep jut az általános jövedelem- adó és a gépjárműadó folyamatos emelkedésének, ami a lakosság javuló életkörülményeivel függ össze. A megye területén telephellyel rendelkező vállalatok, illetményadó, eszközlekötési járulék, valamint városi, községi hozzájárulás címén tervezett befizetései az összes költségvetési bevétel 15,9 százalékát teszik ki. Az állami hozzájárulás a költségvetés 20,4 százalékát alkotja, s nagyobb aránya elősegíti a költségvetési gazdálkodás stabilitását. Kiegyensúlyozott működés Döntő alapelv a költségvetési kiadások megtervezésénél, hogy az eddig elért ellátási színvonalat valamennyi fel- adatcsoportnál, illetve intézménynél megtartsák, s ugyan-' akkor a további működés min- •den tekintetben kiegyensúlyozott legyen. A költségvetési kiadások 143 millió forinttal nagyobbak, mint az 1975. évi eredeti előirányzatok voltak. A tanácsi kezelésben , levő utak, hidak, fenntartására és felújítására 80 millió forintot irányoz elő a költségvetés s ennek az összegnek 79 százalékát a helyi tanácsok saját belátásuk szerint használhatják fel. Továbbra is fontos helyet foglal el a belvízrendezés, s erre 34 millió forint költhető el 1976-ban Pest megyében. Jóval az átlag feletti bővítést irányoz elő a szociális és egészségügyi ágazatnál a költségvetés. Az összeg a tavalyi esztendőhöz mérten 43 millió forinttal emelkedik, amiben része van a Cegléden és Vácott átadásra kerülő 100—100 elme- gyógyászati ágynak, hat orvosi körzet létesítésének. A nagyobb költségvetési előirányzat lehetővé teszi az anya-, a csecsemő- és gyermekvédelem jegyében a védőnői körzetek számának bővítését, több bölcsőde korszerűsítését, valamint a rendszeres szociális segélyben részesülők számának emelését. Ugyancsak a tavalyinál nagyobb összeggel gazdálkodhatnak az oktatásban és a kulturális ágazatban. Egyebek mellet a szakmunkásképző intézetek felszereltségének gyarapítására 5,5 millió forintot, az általános iskolák szemléltető eszközeinek beszerzésére 6 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Több mint kétmillió forint segítségével gazdagítják az alsó. és középfokú oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, pontosabban ennek dologi feltételeit. Ésszerű felhasználás Az idén Pest megyében a fejlesztési alap bevételeinek teljes összege 1,271 milliárd forint, s ez 15,8 százalékkal haladja meg az 1975. évi bevételi terv összegét. A fejlesztési alapban meghatározó az állami támogatás aránya, ami 55,8 százalékra rúg. A rendelkezésre álló erőforrások ésszerű felhasználása és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás, illetve a tanácsok beruházási tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében 1976-tól kezdve megyei kölcsönalap képezhető. Ezt a megyei tanács a helyi-tanácsok tartós bevételeiből hozhatja létre. A megyei kölcsönalap igénybevételével ' a tanácsok meggyorsíthatják a beruházások befejezését és területenként összehangolhatják a pénzügyi lehetőségeket a kivitelező szervek teljesítőképességével. A hatékonyabb gazdálkodás követelménye indokolttá teszi, hogy a helyi tanácsok előrelátóan éljenek mind szabad pénzeszközeiknek az alapba helyezésével, mind a kölcsönök igénylésével. A fejlesztési alap terve a továbbiakban részletesen elemzi az egyes bevételi forrásokat, s a többi között megállapítja, hogy nagy figyelmet kell fordítani nemcsak az idei bevételekre, hanem a különböző hátralékokra is, mert különösen az út és közműfejlesztési hozzájárulásnál ez tetemes összeget képez. Kitér az elfogadott program sok más mellett arra, is, hogy a vízműfejlesztéshez 25 millió forint hitel vehető igénybe 1976-ban, majd hangsúlyozza, az állami támogatás a célcsoportos és egyéb beruházások esetén az .1975. évit nagymértékben meghaladja. A negyedik ötéves terv időszakában széles körű együttműködés alakult ki a tanácsok és a területükön gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek és egyéb szervek között. Ezt nemcsak az átadott, nagy ösz- szegű pénz bizonyítja, hanem azok az eredmények is, amelyeket a lakásépítésben, a_közművek fejlesztésében és főként a gyermekintézmények bővítésében a megye elért. Várhatóan ez az együttműködés a jelenlegi középtávú tervidőszakban is gyümölcsöző lesz. A pénzeszközök átadását azonban 1976-tól kezdve az újonnan érvényes jogszabályok körülhatároltabb feltételekhez kötik és a gazdasági szabályozók következményeként a vállalatok anyagi lehetőségei is mérséklődnek. Tekintettel mindezekre, a megye idei fejlesztési alapjának terve az előző évekhez mérten szerényebben számol az itt nyíló forrásokkal. Fű helyen: a lakásépítés Idén 15,8 százalékkal nagyobbak a fejlesztési alap kiadásai, mint voltak tavaly. Az emelkedés meghatározó tényezője a központi támogatás mértékének növekedése. A kormány ugyanis az ismert beruházási szigorítások ellenére Pest megyét kiemelten kezeli. Az így kapott többlet- fofintok elsősorban a lakásépítés, valamint a közművesítés fejlesztését szolgálják. A fejlesztési alap kiadásai között megkülönböztetett hely jut a többszintes lakásépítkezéseknek, a lakótelepek elő- közművesítésének, a vezetékes ivóvíz, valamint a csatorna- hálózat bővítésének, az egészségügyi és a szociális ellátás javításának. Az említett és kiemeltnek nevezhető feladatok az összes kiadások mintegy 78 százalékát teszik ki. Valamennyi tanácsnak nagy figyelmet kell fordítania a rendelkezésre álló összeg koncentrált felhasználására, s elsősorban arra, hogy a beruházások kivitelezési ideje csökkenjen, a befejezetlen beruházások állománya mérséklődjék. A tervezésnél az országos előírások és normatívák tiszteletben tartásán túl döntő szempontként érvényesült, hogy a rendelkezésre álló építőipari, kivitelezői kapacitásokat a tanácsok folyamatosan leköthessék. A megye idei fejlesztési programja lehetővé teszi főbb területeken a zavartalan átmenetet a negyedik ötéves tervből az ötödik ötéves terv időszakára, de ennek ellenére az sem hallgatható el, hogy a helyi tanácsok jogos és indokolt igényeit nem lehetett mindenütt és mindenben kielégíteni. Fő helyen a fejlesztési tervben a lakásépítés áll továbbra is. 1976-ban a célcsoportos lakásépítésen belül — azaz a magánépítkezéseket nem számítva — 877 lakás építése fejeződik be, s ebből tanácsi értékesítésű lesz 303. A terv szerint a 877 otthonból Gödöllőn 213, Százhalombattán 174, Vácott 131, Nagykőrösön 66 és Cegléden 60 kerül tető alá. Bővülő közműhálózat A központi forrásokon kívül a megyei fejlesztési alap terve 31,7 millió forintot irányoz elő a villanyhálózat gyarapítására. A gázvezeték-hálózat növelését négymillió forint segíti, s ebből Nagykőrösön, valamint Dunakeszi nagyközségben folytathatják a munkát. Továbbra is gyors iramban növekszik a megyében a vezetékes vízszolgáltatás, valamint a csatornahálózat. A társulati fejlesztésekkel együtt 1976-ban 149 kilométer hosz- szűságú vízvezeték és 29 kilométernyi csatorna épülhet meg. Fontos, hogy az egyes tanácsok területén működő vállalatok, szervezetek és intézmények az igénybevétel arányában hozzájáruljanak a közműberuházások 4d»Uségei-- hez, s továbbra is támaszkodjanak a tanácsok a lakosság áldozatkészségére. Nagyobb közműfejlesztési munkára kerül sor egyebek között Cegléden, Gödöllőn, Szentendrén, Százhalombattán és Vácott, valamint Budaörs, Dunakeszi, Érd, Pomáz, Szigetszentmiklós és Ráckeve nagyközségekben, továbbá a Galgamenti Regionális Víztársulat által átfogott településeken. A tanácsi hatáskörű közlekedés fejlesztésére szolgáló pénzből 4,7 kilométer szilárd burkolatú út, több mint 48 ezer négyzetméter járda és 152 autóbuszváró építhető meg. Javuló egészségügyi ellátás A megyei tanács ülésén elfogadott terv egyebek között kimondja, hogy a megyei központi beruházásként Kistarcsa nagyközségben 1975-ben megkezdett 580 ágyas kórház építése tovább folytatódik, s a munka zavartalanságát 100 millió forint fedezet biztosítja. Az egészségügyi ellátás javítását szolgálja, hogy idén Cegléden és Vácott 100—100 ágyas elmegyógyintézeti pavilont adnak át. Százhalombattán folytatják a 17 munkahelyes rendelőintézet építését, Monor nagyközségben pedig megkezdik a 22 munkahelyes szakorvosi rendelő tető alá hozását. öt településen épül körzeti rendelő, folytatódik a megyei KÖJÁL-laboratórium létrehozása, s 1976-ban további 200 gyérmek számára teremtenek bölcsődei elhelyezési lehetőséget. 1275 áj óvodai hely Az oktatási és közművelődési kiadások a korábbinál gyorsabban emelkednek 1976- ban. Ennek köszönhetően folytatódik az óvodai hálózat dinamikus fejlesztése, s a társadalmi összefogásra továbbra is számítva, 1976-ban 1275 új óvodai hely kerülhet átadásra. Az általános iskolák építésénél döntő mozzanat, hogy a korszerű technológiai eljárások megnövelték a költségeket. Ezért elsősorban a már folyamatban levő iskolaépítések' befejezését kell lehetővé tenni. Idén 38 tanterem műszaki átadásával számol a megye fejlesztési alapjának terve. Az említetteken túl Üllőn, Csemőn, Dömsödön és Szokolyán tovább folytatódik az iskolaépítés, s megkezdik Aszódon 12, Pátyott, Kerepesen. Pécelen. Budakalászon nyolc-nyolc tanterem kialakítását. Az egyéb fejlesztések közül említésre méltó, hogy teljes egészében szolgálatba áll a váci művelődési központ, s Pándon befejezik a művelődési ház építését. Százhalom battán és Gödöllőn a művelődési központok előkészítő munkálatai folynak, míg Po- mázon megyei beruházásként bővítik a gyermek- és ifjúságvédő intézetet. A megyei tanács ülésén elfogadott költségvetési és fej- lesztésialap-terv határozati része a többi között kimondja hogy növelni szükséges a költségvetés és a fejlesztési alap tartalékait, valamint azt, hogy a megyei szakigazgatási szervek, a járási hivatalok és a helyi tanácsok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a társadalompolitikailag ki emelt feladatok maradéktalan végrehajtására. így például a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldására, a szociális gondoskodás tervszerűségére. Rámutat a határozat arra is, hogy mindenütt érvényesítsék az ésszerű takarékosságot, s növeljék a beruházási tevékenység szervezettségét. A fejlesztések összehangoltsága érdekében a tanácsok bővítsék kapcsolataikat a nem tanácsi szervekkel. M. O. és költségvetési bizottsága Az országgyűlés ipari, valamint terv- és költségvetési bizottsága pénteken Százhalombattán, a Dun amenti Hőerőmű Vállalatnál együttes ülést tartott! A Corjanc Ignác elnökletével megtartott tanácskozáson megjelent és felszólalt Inokai János, az országgyűlés alelnöke, dr. Halász Tibor nehézipari miniszterhelyettes és Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Az ország energiagazdálkodásáról, az ágazat soron levő feladatairól Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes tájékoztatta a két bizottság tagjait. Az energiagazdálkodás — mint az ülésen hangoztatták — a népgazdaság igényeivel összhangban fejlődik. 1974-ben 500 000 tonna tőkés importból származó kőolajat és kőolajterméket takarítottunk meg. Tavaly hasonló arányú behozatal vált feleslegessé, s ennek az értéke csaknem 50 millió dollár. A miniszterhelyettes ezután arról szólt, hogy az ötödik ötéves terv idején a népgazdaság energiafogyasztása 22—24 százalékkal növekszik,^ ami megkívánja a hazai erőforrások fejlesztését, a behozatal növelését. A hazai földtani kutatásokkal legalább évi 2 millió tonna kőolaj termelését kell megalapozni. A kőolajbehozatal 1980-ig csaknem 10 millió tonnára nő, s ebből a szovjet import mintegy 7,5 millió tonna lesz. A többit a fejlődő országokból szerezzük be. Földgázból 10 milliárd köbméter felhasználásával számolnak, amelyből 6 milliárd köbméter hazai termelés lesz. A tervidőszak végére a lakások 74 százalékát látják el vezetékes vagy palackos gázzal. A szénigényeket kielégítik a meglevő bányaüzemek. A népgazdaság villamosener- gia-igénye mintegy 35 milliárd kilowattóra lesz. amelynek 80 százalékát hazánkban kell megtermelni. Az előterjesztést követő vitában a képviselők hangsúlyozták: a benzin- és a gázolaj-, valamint a tüzelőolaj- felhasználás területén csak azokat az igényeket elégítsük ki, ahol ehhez rendkívül jelentős életszínvonal-politikai, környezetvédelmi érdekek fűződnek. A lakások fűtésével kapcsolatban több képviselő szóvá tette, hogy mind több család szerelné fel háztartását propán-bután gázzal, azonban az ellátás nem bővül az igényeknek megfelelő mértékben. Kifogásolták azt, hogy a lakások fűtését szolgáló kis kapacitású hőközpontok nem terv- szerűen épülnek. Szóvá tették továbbá a villamosenergia-el- látásban zárolt területek helyzetét, s javasolták, hogy ezek száma ne növekedjék a jövőben. A vitában felszólalt Kan- gyalka Antal, Méhes Lajos, Weiszböck Rezsőné, Sas Kálmán, Jazbinsek Vilmos, Heuer Lajos, dr. Pethő Ferenc, Fáik Miklós, Tollár József, Marton János, Ollári István, Magyar Sándor (Pest megye 20. választókörzet, Százhalombatta), dr. Vida Miklós és Horváth Lajos. Az együttes ülés után a képviselők Tóth Istvánnak, a Du- namenti Hőerőmű Vállalat igazgatójának kalauzolásával megtekintették a még épülő üzemóriást. Európában az ötödik helyen Kedvezően alakul a népesedésünk Mint arról — tegnapi lapunkban — már hírt adtunk, dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter jelentést tett a Minisztertanácsnak a népesedés múlt évi alakulásáról. A társadalom egésze szempontjából igen fontos területen kedvező változások tapasztalhatók. Az előzetes adatok arról számolnak be, hogy 1975-ben 194 000 gyemek született, 8000- rel (4,3 százalékkal) több, mint 1974-ben. Az élveszületési arány — nálunk a legfontosabb demográfiai mutatószám — nagymértékben növekedett Érdemes néhány évre visszapillantva nyomon követni ennék alakulását: 1967—73 között 15 ezrelék volt, 1974-ben — az új népesedéspolitikai intézkedések hatására is — ezer lakosra már megközelítőleg 18 élveszülés jutott Az 1975-ben elért eredmény pedig — az él- veszületés 18,4 ezrelékes arányszáma — már nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét: Európában az 5—6. helyein állunk, ezzel hazánk a magas élveszületési arányszámú országok közé került. Jelenleg tehát kedvező a helyzet, s hogy ez hosszú távon is fenntartható legyen, ahhoz a népesedéssel összefüggő egészségügyi, gazdasági, szociálpolitikai és szemlélet- formáló feladatoknak továbbra is a társad al om p öli tik ai tennivalók előterében kell állniuk. Az összes születések számának belső összetételét tanulmányozva szembetűnő, hogy főleg a másodszülöttek száma és aránya nőtt. 1973 óta — lassú ütemben bár, de — folyamatosan emelkedik a harmadikként született gyermekek száma, s ez a kedvező jelenség annak bizonysága, hogy terjedőben van a háromgyermekes családos zmóny. A csecsemőhalandóság aránya, ha kis mértékben is, de csökkent, ami az előző évek tendenciájának ismeretében jelentős eredmény. Bár a koraszülöttek száma még mindig magas, 1975 már ezen a téren is fejlődést hozott. Az eredmények különösen azért örvendetesek, mert — noha 1974—75-* ben jelentős anyagi erőket mozgósítottak — nehezebb feltételek közepette, zsúfolt szülészeteken és újszülöttrészlegeken érték el. E kezdeti eredményekben szerepet játszanak a szülészeti osztályok és az újszülöttrészlegek fejlesztésére biztosított, soron kívüli beruházási hitelek optimális felhasználása, valamint a ter- hesgondozás javulása is. A központi támogatás jelentős tanácsi erőforrásokat is mozgósított; lehetőség nyílt úgynevezett intenzív újszülött- centrumok szervezésére. Budapesten, Szegeden és Pécsett máris dolgoznak ezek a központok, a debreceni, a miskolci és a szombathelyi állomás hamarosan munkába áll. A népesedés kedvező alakulásában szerepet játszik az is, hogy javult a család- és nővédelmi tanácsadás színvonala és felvételrendszere; jelentős hiányt pótol a genetikai hálózat fejlesztése. Az egészségügyi kormányzat az ötödik ötéves tervben hangsúlyos feladatként tartja számon országszerte a szülészeti osztályok, a koraszülöttrészlegek bővítését, korszerű módszerekkel történő ellátását. 1976-ban több mint 600-zal bővül a szülészeti, nőgyógyászati, s félezerrel gyarapszik a csecsemők és gyermekek gyógyítását szolgáló ágyak száma is. A lakosság körében végzett egészségügyi felvilágosítás hatékonyságát is tükrözi, hogy 1975-ben a művi terhességmegszakítások 6,1 százalékkal, a spontán vetélések 9,2 százalékkal csökkentek. Az 1960- as évek elején még lényegesen több művi terhességmegszakítás volt, mint amennyi gyerek született, ma számuk a felét sem éri el. Az egészségügy — más tárcákkal együtt — felkészült arra, hogy a magas születésszám először a bölcsődékben, 1977 után pedig az óvodákban okozhat gondokat Az elmúlt ötéves tervben több mint tízezerrel nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Ennek éllenére a fővárosban és egyes városokban még nem tudták teljesen kielégíteni az igényeket. Az ötödik ötéves tervben viszont 16—17 ezerrel több kisgyermek járhat majd bölcsődébe. Már 1976-ban 3600 új bölcsődei hely létesül, ebből 1080 Budapesten. A népesedés alakulása fontos nemzeti és társadalompolitikai kérdés, nemcsak az orvosok, a demográfiai szakemberek ügye. Az egész társadalom látja majd hasznát a közvéleményben mind erősebben kibontakozó egészséges anya- és gyermekkultusznak. Az általános és középiskolákban már megkezdődött a gyermekek és a serdülők felkészítése a családi életre. Ez mind az ifjúság, mind a pedagógusok és a szülők körében is kedvező fogadtatásra talált A lakosság rendszeres felvilágosításában a társadalmi és tömegszervezetek a közművelődési intézményekkel karöltve aktív szerepet vállalnak. Az irodaiam, a képzőművészet és a színházművészet is hozzájárul a közgondolkodás megfelelő formálásához. Életszínvonal-politikánk továbbra is előtérbe helyezi a gyermekes családokat, érzékelteti a gyermeknevelés társadalmi fontosságát és elismertségét.
