Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
Az élet kapujában Beszélgetés fiatal diplomásokkal 1976. JANUAR 10., SZOMBAT Veresegyház közművelődési tervei Középpontban a munkásművelődés A fiatal diplomások pályájuk kezdetén tele vannak el_ képzelésekkel, tervekkel. Három diplomással beszélgettünk erről, hogyan alakult a főiskola, az egyetem elvégzése óta sorsuk, mit tudtak valóra váltani ai diákköri álmokból. Az orvos A Pest megyei tanács Semmelweis kórházának 3. számú belgyógyászatán dr. Münster Zsuzsa orvost keresem. Éppen ügyeletes. — Mióta dolgozik a kórházban? — Tavaly szeptemberben avattak orvossá, és október elseje óta dolgozom itt. — Mikor határozta el, hogy orvos lesz? — A gimnáziumi években kezdetben nem volt kialakult elképzelésem. A tanári pálya is tetszett. Aztán, harmadikban, a biológiatanulás során kezdett bennem megfogalmazódni, hogy orvos szeretnék lenni. — Köztudomású, hogy közvetlenül az egyetem, elvégzése után megkapni egy fővárosi kórházi állást, szinte lehetetlen. önnek, hogy sikerült ez? — Én is több állást pályáztam meg. Vidéki állást nem vállalhattam, a férjem munkahelye Pesthez köt. Többen naív dolognak tartották, hogy ezt a helyét , is megpályázom, de hát''szerűit.' ■ Végtelenül boldog vagyok, hogy rám esett a választás. — Ilyen munkahelyet képzelt el magának? — Belgyógyász akartam lenni, de teljesen véletlen, hogy ide kerültem a hematológiai osztályra. Persze, más az egyetem és más a kórházi munka. Ott is tanultuk a különböző betegségek lefolyását, de itt a betegek közt, a gyakorlatban látni mindezt, egészen más. — A betegek? — Lehet, hogy nagyképűségnek tűnik, de nagyon szeretem őket. Szeretek velük beszélgetni. Megismerni életüket, gondjaikat, bajaikat. Így könnyebb rajtuk segíteni. Különben november elseje óta önállóan ügyelek, ami nagy felelősség. Én határozom meg, hogy milyen gyógyszert kapjon a beteg, önállóan intézkedem. A közgazdász A felsőpakonyi Búzakalász Termelőszövetkezetben beszélgetek Benkő Ritával, aki az elnök titkárságát vezeti. — Mikor, és hol végzett? — 1973-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. — Ez az első munkahelye? — Nem. 1975 áprilisáig a 20. számú Volánnál dolgozröm. Közgazdasági elemzéseket végzek, sok külföldit is, angol, orosz nyelven tolmácsolok, tárgyalóit — Fizetése? — A Volánnál 2700 volt az .alapom, erre kaptam 350 forint nyelvpótlékot. Itt 3400 az alap, és tervteljesítés esetén 30 százalék prémium jár. — Közgazdásznak készült? — Eredetileg nem gondoltam erre. Gimnáziumban jól ment a matematika és a történelem, ezért jelentkeztem a közgazdaságira. Korábban nyelvszakos tanár akartam lenni. — Miképpen tudja hasznosítani az egyetemen tanultakat? — Az elméleti tételeket tulajdonképpen csak itt lehet igazán megérteni, s aztán alkalmazni a gyakorlatban. — Megszokta-e már, hogy a mezőgazdaságban dolgozik? — Nekem amúgy nincs bajom az emberekkel, ezért ez sem okoz gondot. Mindennap Pestről járok vonattal, de nem érzem fárasztónak sem az utazást, sem a munkát. A pedagógus A veesési Martinovics téri általános iskolában dolgozik Milos Katalin, ötszázforintos albérletben lakik. Alacsony a fizetése, tele van gondokkal. — 1970-ben végeztem Pécsett a tanárképző főiskolán — mondja —, de az akkori 1200 forintos kezdő fizetéssel nem mertem elmenni vidékre tanítani. Az albérlet felemésztette volna a fizetésem jelentős részét. Hazamentem Kőszegre a szüléimhez. Ott kezdtem tanítani. — Mikor jött el Kőszegről? — Tavaly szeptemberben jöttem ide. Hogy miért? Kőszegen; rengeteg munkát adtak. Már azon a ponton voltam, hogy otthagyom a pedagóguspályát. Fiatal, egyedülálló pedagógus vagyok, ezért minden terhet rám raktak, mondván, úgy sincs más dolgom, ráérek, csináljam. A nyáron jó, ha két hét szabadságom volt. A többit táborozással töltöttem. Belefáradtam. — Mennyi a fizetése? — Az alapfizetésem 2050 forint. Ehhez jön 100 forint osztályfőnöki pótlék. A túlórákból összejön havonta 3—400 forint, tehát körülbelül 2500 forintot keresek. Ebből 500 forint az albérlet — Mit szeretne a legjobban? — Égy kis szoba, ami az enyém. A fizetésemből önálló lakásra nem telik. Kiszámítottam, ha 1000 forintot félreteszek havonta, akkor nyolc év alatt tudok befizetni OTP-la- kásra. Ha csak 500 forintot teszek félre, akkor az álmom 16 év alatt realizálódik. — Munkájában valóra tudja-e váltani pedagógiai elképzeléseit? — Szerény vagyok. A mindennapi élet más, mint a főiskola. Itt mások a gondok, a problémák. Minden osztályban vannak nehéz körülmények között élő, nehezen tanuló gyerekek, akikkel többet kell törődni, foglalkozni. — Ha igazgató lenne itt, milyen intézkedéseket tenne? ■ — Először is bevezetném a vizet az iskolába, A földszinten van ugyan egy vízcsap, de ennyi az egész vízhálózat. A fizetésről is lehetne beszélni, de a legfontosabb feladatomnak tartanám, hogy nagyobb társadalmi megbecsülést biz. tosítsak a pedagógusoknak. — Hogy érti ezt? — Ha meghirdetnek egy orvosi állást, szolgálati lakás nélkül a kutya sem megy oda dolgozni. A pedagógus sokszor kénytelen albérletben élni. Van egy gimnáziumi osztálytársam, állatorvos. Az alapfizetése 5000 forint körül mozog, szolgálati lakása van. — Megbánta, hogy pedagógus lett? — Nem. A nehézségek, gondok ellenére nagyon szeretem a hivatásomat. Kiss György Mihály A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ vezetői elkészítették az idei esztendő közművelődési munkatervét. Az igen gazdag program középpontjában — a közművelődési párthatározatok szellemében — a munkásművelődés fokozottabb segítése áll. Az igényekhez igazodva Eredményes közművelődési munkát végezni — jól tudják ezt a művelődési központ vezetői — csak úgy lehet, ha programjaik, klubjaik és szakköreik tevékenységét a veresegyházi emberek igényeihez igazítják. A hatezer lakosú nagyközségben kétezerkétszáz ipari munkás él, többségük, mintegy nyolcvanöt százalékuk, másutt keresi meg a kenyerét, haza aludni, pihenni, tanulni és szórakozni jön. Milyen igényeik lehetnek ezeknek a munkásembereknek? Ezt kellett felmérniük a program összeállítása előtt a művelődési központ vezetőinek. Sokan kérték: szeretnék befejezni az általános iskola hiányzó hetedik-nyolcadik osztályát, mivel munkakörük vagy éppen a szakmunkás- vizsga megszerzése ezt kötelezővé teszi számukra. A reális igényeknek megfelelően a művelődési központ vezetői már megtették az előkészületeket, hogy az épületben mielőbb megkezdhesse munkáját a dolgozók általános iskolája. Ugyancsak a megkérdezettek igényei alapján alakították meg alig egy hónappal ezelőtt az utazó brigádok klubját, amelynek máris hatvanöt tagja van. A klub programjába,!* .az ki r^sgáfh; egy útibeszámoló s&enepel.' A Icismamák klubja szintén régi, jogos igény, hiszen Veresegyházon is mind több a gyermekgondozási szabadságon . levő fiatalasszony, aki hasznosan szeretné eltölteni azt az időszakot, amit odahaza tölt gyermekével. A klub szervezése most kezdődik. Újdonsága lesz az idei esztendőnek a színházba járók klubjának a megszervezése is. Hogy mi ad hozzá alapot? A művelődési központ szervezésében negyvenötén — főleg munkásfiatalok — két esztendő óta havonta közösen tekintenek meg egy-egy fővárosi színházi előadást. A klub célja nemcsak a színházlátogatók táborának további szélesítése, hanem az is, hogy fórumot teremtsen a látottak megvitatására egy-egy színész vagy rendező bevonásával. Minél szélesebb körben A veresegyházi Forrás színpad nevét, produkcióit nem csupán a szűkebb pátriában, hanem országosan is jól ismerik. Jó munkájuk eredménye: több értékes fesztivál- díj jogos tulajdonosai. E munkát tovább folytatva most azt a célt tűzték maguk elé, hogy az eddiginél lényegesen gyakrabban lépjenek színpadra a környező községekben, üzemekben, ezzel is segítve a munkásművelődés fejlesztését. Az újszerű törekvések mellett a Forrás színpad továbbra is fő szervezője kíván maradni a negyedévenként megrendezésre kerülő Forrás Fórumnak, amelyen meghívott vendégegyüttesek mutatják be a veresegyházi közönség előtt produkcióikat, s e találkozókat felhasználják a csoportok szakmai továbbképzésére is. Így például még januárban Montágh Imre főiskolai tanár tart beszédtechnikái előadást, a részt vevő csoportok tagjai számára. Szava ló verseny, ifjúsági találkozó Az idén júniusban ismét megrendezik a Váci Mihály- szavalóversenyt, az irodalmi színpadok és ifjúsági klubok találkozóját. Sorrendben ez lesz az ötödik .ilyen jelegű program, amely az eltelt évek során már megyei szintű rendezvénnyé teljesedett ki. Üj színfoltja lesz viszont az idei nyárnak a népdalkör-ve- zetők országos konferenciája, amelynek ezúttal — a Népművelési Intézet felkérésére — a veresegyházi művelődési központ biztosít otthont. Hosszan sorolhatnánk még az idei esztendő gazdag programját, amelyeket elsősorban a Müb- és szakköri foglalkozások keretében kívánnak megrendezni. E program legfőbb jellemzője: tovább erősíteni azoloat a törekvéseket, amelyek a nagyközségben élő munkások művelődésének emelését célozzák. E fontos munkához a nagyközség tanácsa minden támogatást biztosít a művelődési központ s a hozzá kapcsolódó ifjúsági ház részére. Ezt mi sem bizonyítja jobban: az intézmény tavalyi, 624 ezer forintos költségvetése az idén már meghaladja az egymillió forintot is. P. P. Elhunyt Hámos György Hámos György Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, a Filmvilág főszerkesztője, ..élefcepők "66. évében, ho^zú gyár irofc'Szövetsége, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Lapkiadó Vállalat saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. ★ Hámos György versei, elbeszélései, kritikai tanulmányai több évtizede számos napilapban és folyóiratban jelentek meg. Pályáját 1934- ben színházi és irodalmi kritikusként kezdte, majd sok éven át szerkesztőként —• 1958-tól a Filmvilág szerkesztőjeként — dolgozott. Elbeszélései, kritikái és. publicisztikai cikkei széles körben tették ismertté nevét. Munkássága haláláig töretlen volt. Tevékenységéért számos kitüntetést kapott; 1951-ben Kos- suth-díjat, 1968-ban pedig megkapta a Gábor Andor-díjat, 1970-ben a József Attila-díjat. Kétszer részesült a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben. Halála érzékeny vesztesége irodalmi, művészeti életünknek. Új politikai könyvek tam, elemző közgazdászként. Eleinte nem szerettem csinálni, amit rám bíztak, de aztán később megszoktam. Itt viszont egészen más. Sokkal mozgalmasabb a munkaköA politikai könyvek olva- ] Dühringből azokat a részeket, sóinak az év végével-elejével amelyek a legfontosabbak, is több érdekes, olvasmányos, ,- - - Ezek itt bővebben olvashatók, mint az előző válogatott kiadásban. A tőke négy kötetéből például igen nagy rész megtalálható a mostani hármaskötetben, A tőke I. kötetének csaknem kétharmad része, mindenekelőtt a pénz átváltozása tőkévé, az abszoltA értéktöbblet elméletének tétele, a munkafolyamat és értékesítési folyamat leírása, az állandó és változó tőke, az értéktöbblet rátája, a relatív értéktöbblet fogalma, a tőkefelhalmozás folyamata, valamint a gyarmatosítási elmélet. A tőke második kötetéből átvették a harmadik szakaszt, a társadalmi össztőke újratermelésének és forgalmának leírását, és a huszadik fejezetet, az egyszerű újratermelés képletét. A tőke II. kötetének azt a részét találhatjuk meg a mostani N hármaskötetben, amelyben a jövedelmek és forrásaik formulával foglalkozik Marx. A másik nagy bővítés az előzőhöz képest Engels Anti-Dühringje, amely lényegében minden filozófiai elvet tartalmaz, amelyet Engels ebben a művében kifejtett. A hármaskötet minden eddiginél többet ad Marx és Engels leveleiből, a régebbi 80 oldalas válogatás helyett több mint 200 oldalt. Ezek a levelek vonatkoznak a maregyben tudományos műveket, a marxizmus—leninizmus klasszikusait nyújtja át a Kossuth Könyvkiadó. Marx—Engels válogatott művei A háromkötetes Marx—En- gels-válogatás a 40 kötetes nagysorozat — Marx—Engels Művei — körülbelül 25 ezer oldalából ad bőséges válogatást. Az új kiadás a legutóbbi, 1963. évi kétkötetes Válogatott Művekhez képest lényegesen többet tartalmaz, nagyon jól és praktikusan. A három kötetben az van benne, amit általában a marxizmus felsőfokú oktatásában részt vevők és az egyéni tanulók az irodalom tanulmányozása során fel szoktak használni. Több igen fontos mű teljes egészében is szerepel, mint a Kommunista Párt Kiáltványa, a Bevezetés a politikai gazdaságtan bírálatához, A gothai program kritikája, A szocia- Hizmus fejlődése az utópiától a tudományig, A család, a magántulajdon és az állam eredete. Más, rendkívül fontos művekből kiemelve találja az olvasó a tanuláshoz szükséges részeket, például. A gazdaságifilozófiai kéziratokból, A német ideológiából, az Anlixizmus mindhárom részére: a filozófiára, a politikai gazdaságtanra és az osztályharc elméletére. Egyes műveket, részleteket a kiadó időrendi sorrendben tette közzé, míg másokat vegyesen, ahogyan azt a marxizmus tanulmányozói megszokták, például azokat az írásokat, amelyek A tőkéhez kapcsolódnak, oda iktattá be, továbbá az egyes művek mellett közli a később hozzájuk írt előszavakat. Hasznos és igen célszerű tehát a mostani kiadás, amelyet bőséges jegyzetekkel, név- és tárgymutatókkal is elláttak a szerkesztők. A nemzetközi munkásmozgalom története, 1945-1974 Hézagpótló mű. Harsányt Iván és Szántó György szerkesztésében, neves történészgárda tollából, folytatása az immár két kiadást megért Nemzetközi munkásmozgalom története 1830—1945 című kézikönyvnek. A felszabadulást követő — tehát napjaink — munkásmozgalom-történeti eseményeit tárgyalja igen érdekesen és a tények szigorú ismertetésével, nem hallgatja el a hibákat, a kudarcokat, az események tárgyszerű ismertetésével valóságos, hű képet rajzol az olvasó elé a második világháborút követő munkás- mozgalomról. A könyv olvasása nyomán megállapítható, hogy 1945-ben minőségileg új kezdődött a nemzetközi munkásmozgalomban: ebben az időszakban válik világrendszerré a szocializmus, omlik össze a gyarmati világrendszer, a világ politikai térképe teljesen megváltozott: a munkásmozgalom az egész földkerekség' gén hatalmi tényező lett. Ezt az utat mutatja meg a könyv, nem hallgatva el, hogy a munkás- és' felszabadító mozgalmait útja sem volt töretlen. A munkásmozgalom azonban le tudta gyűrni a nehézségeket, kilábalt a kudarcokból,. hibáiból tudott tanulni, és útja mindig felfelé ívelt. Az. 1945 utáni nemzetközi munkás-, demokratikus és felszabadító mozgalom történetét, a világforradalmi folyamatot tárgyaló kötet időrendi áttekintéssel és névmutatóval segíti az olvasókat a közelmúlt eseményeinek eligazodásában. Az európai szocialista országok gazdasága Teljesen egyedülálló vállalkozásnak lehetünk tanúi: a most megjelenő kötet olvasása nyomán az európai szocialista országok több évtizedes gazdaságfejlődéséről kapunk átfogó képet. Ilyen mű, amely sokoldalú gazdaságpolitikai elemzésen alapul, még nem jelent meg Magyarországon, de a többi szocialista országot tekintve is újdonságnak számit. A könyv érdekességét foltozza, hogy a KGST-orszá- gokon kívül Jugoszlávia és Albánia gazdaságát is bemutatja. Részletesen ismerteti (hazánk kivételével) nyolc szocialista ország 30 éves gazdasági eredményeit; nem impozáns számokra, százalékokra, hanem realitásokra törekszik: azt mutatja meg, hogy egy-egy adott ország miként emelkedett ki a múltból, az elmaradottságból, hogyan indult el a háborúban félig elpusztult gazdasága a felemelkedés útján. A könyvből megismerkedhetünk a szocialista építés során felmerült feladatokkal, nehézségekkel, a tulajdonviszonyok átalakításának folyamatával, a szocialista iparosítás, az irányítási rendszer korszerűsítésének problematikájával, azaz az adott országok dolgozói hősi munkájával. A szerzők — magyar szakemberek, akik az egyes országok gazdasági életének, sajátos viszonyainak avatott ismerői *— elemzik az ipar, a mezőgazdaság termelésének növekedésével, szerkezetük tökéletesítésével, műszaki fejlettségi szintjük emelésével összefüggő kérdéseket, a külkereskedelem alakulását, a szocialista gazdasági integráció hatását és sok más kérdést. Jó könyv, realista képet nyújt a szocialista országok gazdaságáról. Minden olvasóhoz szól, de nélkülözhetetlen a kommunisták, a pártfunkcionáriusok. oktatók, a külkereskedelem területén dolgozók számára. Gáli Sáudor i i Á A
