Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
1976. JANUÁR 10., SZOMBAT •írem ~B ___ *c /un(m Fásítás Szigetmonostoron Fásítják Szigetmonostor utcáit a tér folyamán. A csemetéket a tanács vásárolja meg, s a lakók társadalmi munkában ültetik el. Fiatal fák szegélyezik majd a két rév-bekötőutat, s úgy tervezik, hogy az utcákba különböző csemetefajtákat ültetnek, egy-egy utcán végig azonos fajtát. 1974-ben 405 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett az 1380 lakosú község, tavaly is hasonló aktivitást tanúsítottak, így — joggal — számít a tanács a lakosság segítségére a faültetésben is. 28 millió forint fejlesztésre A vállalatok is elősegítették Pomáz gazdagodását Pomáz nagyközség dinamikusan fejlődött a IV. ötéves tervidőszakban. A pénzügyi Zavartalan a halászat a Dunán A délutáni és az éjszakai órákban nagy munka folyik a Duna több szakaszán. Máskor január elején általában jeges a a folyó, most azonban zavartalanul dolgozhatnak a budakalászi Kék-Duna Halászati Termelőszövetkezet tagjai. A harminc halász Szobtól Nagytétényig 8425 katasztrális hold- nyi területen meríti a hálókat. A kifogott halakat 4 budapesti árudában: a Lehel piacon, a Tolbuhin-csarnokban, a Gubacsi úti és a kispesti piacon értékesítik. A szövetkezet árbevételének csak mintegy 10 százaléka származik halászatból. A többi más szövetkezetek halainak értékesítéséből, illetve ipari tevékenységből származó bevétel. Az ország 22 halászati szövetkezetével kötöttek halértékesítési szerződést, e tevékenységükből 5 millió forint a budakalásziak haszna. S ugyancsak 5 millió forint az az ösz- szeg, amelyet a saját előállítású fémcsatokért, műanyag- gombokért kapnak. Brigád a műemlék városban Az Iparművészeti Vállalat | lomot ■— s ha a pinceborozó kíFelszabadulás szocialista bri- nálata nem változik, oda is gád tagjai a közelmúltban 1 visszalátogatnak. Szentendrére látogattak. Élményeikről a következőképpen számoltak be: Kovács Margit állandó kiállítása a pincében elhelyezett régebbi ( alkotásokkal még azoknak' is újat nyújtott, akik korábban már megtekintették a művésznő tárlatát. Tetszett a Ferenczy Múzeum, de sajnálták, hogy Ferenczy Károlytól lényegesen kisebb anyagot láthattak, mint gyermekeitől Bénitől és Noémitől. . Különösen nagy élményt .jelentett számukra Czóbel Béla kiállítása, a színek tobzódása, a sok vörös, sárga, zöld és itt-ott kevés kék. A vendégek a kiállítások megtekintése után is kitűnően töltötték el az estét. A brigád a kellemes időtöltésen felbuzdulva elhatározta, hogy legközelebb a skanzenbe látogatnak, más alkalommal a művésztelepre mennek, azután megnézik a pravoszláv tempeszközök megfelelő koncentrálásával sikerült megoldani a legfontosabb feladatokat. A nagyközség költségvetése, 42 millió forint felhasználását tette lehetővé, amely kétszerese az előző 5 évinek. Ebből az ösz- szegből 7 millió forintot terveztek fejlesztésre, de kaptak állami támogatást, és a vállalatok, szövetkezetek is hozzájárultak a fejlesztési kiadásokhoz, végül is 28 millió forintot költhetett el a tanács ilyen célra. A lakásfejlesztésben a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolása volt a fő feladat. Ezért a községben felépült 20 csökkentett értékű lakás. A vállalatok, intézmények dolgozóinak 36 lakást építettek Pomázon, ma gánerőből pedig 372 új otthon létesült. A vízvezeték-hálózat építése 1972-ben kezdődött, a mai napig 36 kilométernyi csövet fektettek a földbe, s közkutakat szereltek fel az elkészült szakaszon. Elkészült á 2000 köbméteres víztároló, s a község déli részén megkezdődött a csatornahálózat építése. A villanyhálózat 3,8 kilométernyivel bővült, 11 új transzformátor-állomást helyeztek üzembe, a közvilágítást 65 nagy teljesítményű lámpával javították. Tizenkét utcában megépítették, illetve felújították az útburkolatot, a járdák (3600 méternyi) nagyrészt társadalmi munkában készültek. Tanácsi erőből korszerűsítettek három közúti hidat, a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságával karöltve pedig a Dobogókői utat és a Beniczky utcát. Belvízvédelemre, patakszabályozásra 2,8 millió forintot fordítottak Pomázon. A MOSTANI ÖTÉVES TERVBEN Kétezer vonalas crossbar-központot kap a város Vajon hányszor csapják le napjában a telefonkagylót a szentendreiek? — Furcsa kérdés, de a helyzet ismeretében kevésbé az. Ahol ugyanis gyakran megesik, hogy órákon át, többszöri próbálkozásra sem sikerül vonalat kapni, érthető, ha elfogy a telefonálni kívánók türelme. Ha végre sikerül kapcsolatot teremteni rosszul érthetők a beszélgető- partner szavai, fgy azután, ha szóbakerül Szentendrén a telefon, mindenki panaszkodik. Pedig még jó ideig nem javul a helyzet s az sem vigasztaló, hogy már megkezdődött a ftÉV-végállomás közelében egy régi ház bontása, s hogy még az idén felvonulnak a kivitelezők, hogy az új postahivatalt felépítsék. Az új postát 1978. végén adják át, s 1980-ra elkészül a kétezer állomásos crossbarközpont is. Tehát a 14 ezer lakosú váérnie még öt évig. Ez időszak alatt tovább növekszik a telefonálni kívánók száma, még nehezebb lesz vonalat kapni. 1980-ban, viszont gyökeres javulás várható. Az új központtal Szentendre is bekapcsolódik az országos távhívó rendszerbe. A most működő központot leszerelik, de így is 1600 állomással bővíthető a hálózat. A távhívó rendszerbe Szentendre közvetítésével bekapcsolódik Pomáz, Dobogókő, Visegrád, Tahitótfalu, Pilis- szentlászló és a többi, jelenleg is Szentendrén keresztül hívható állomás. Az új lakótelepekre is szándékszik postahivatalt építtetni a Budapestvidéki Postaigazgatóság. A nyilvános telefonok számát háromszorosára növelik, de a városképbe nem illő fülkéket nem állítanak fel, hanem inkább trafikokba, ÁBC- íruházakba, kapualjakba szererosnak 400 állomással kell be- 1 nek fel készülékeket. Üj automaták I A Papíripari Vállalat szentendrei gyárában nemrég állították üzembe a Schön-gyártmányú borítékforma-elővágó automatát. A berendezés a hagyományos gépeknél négyszer termelékenyebb, egy műszakban egymillió 200 ezer boríték elővágását végzi. Felvételünkön Móni István, a gép kezelője. Nagy Iván felvétele Éjjel-nappal készenlétben A mentők nehéz hónapja Reggel nyolc óra. A mentőállomás kiürült, mind a három mentőautó úton van, de ez nem jelenti, hogy sürgős esetben ne tudna a szolgálat- vezető kocsit küldeni. A Pest megyei Mentőszervezettel rádióösszeköttetésben vannak, s rendkívüli esetben URH-n irányítanak mentőkocsit a járásba ... „Két kontrollos beteggel útban vágyóit Manóiról Pestre, mondja egy mély tónusú hang, a szolgálatvezető, Jós- vay Balázs oda sem figyel, hi-, szén,a jelentés á megyéi köz-’ pontnak szól, mihelyt azonban saját kocsijáról Zahár János hívja, félbehagyja a megkezdett mondatot, azonnal kézbe veszi a mikrofont, s válaszol. — Van nap, amikor csak kilencszer, tízszer kell kivonulnunk, máskor Viszont negyvennél ’»is többször — mondja a szolgálatvezető, majd hozzáteszi —, a decembér igen erős volt, minden napra jutott 32—33 kivonulás. Megcsorren a telefon, a szolgálatvezető úgy tartja a kagylót, hogy én is halljam: Itt dr. Régiusz Pomázról. Gyógyszermérgezés miatt kérek egy azcmnali szállítást a Korányiba. Az orvos még bemondja a címet, s ezzel a beteg életéért a felelősség egy részét áthárítja a mentőkre, hiszen minél hamarabb érkeznek, annál biztosabb a gyógyulás. Pólyák Istvánná gazdasági .vezetőtől tudom, hogy a szentendrei men íőá pólók munkáját nem mentőorvos, mégcsak nem is mentőtiszt, hanem megbízott főápoló irányítja. Ennek az az oka, hogy kevesen vannak, de ápolóik jól képzettek, tökéletesen levezetnek szülést (a mai napon Pi- lisszentkereszten kerültek ilyen feladat elé), súlyos karambolnál Pestről hívnak rohamkocsit. A Városház téren a parkolóhely a mentőké, de még így is csak szűkösen férnek el. Kormány László garázsmester szavai szerint mostoha körülmények között kell dolgozniuk a gépkocsivezetőknek. Nyáron az utcán mossák a kocsikat, télen a jegesedés miatt bekényszerülnek a garázsba, amelynek nincs lefolyója, tehát amennyi víz lefolyik a kocsikról, ugyanannyit fel is kell szedni. Kérdésemen, hogy a Dunánál nem lehetne mosni a kocsikat? — mosolyog. Hívásra fél percen belül el kell hagyni az állomást, nem mehetünk el semerre. Az ápolók többsége fiatal, a munkáját mindegyikük nagyon szereti. Pedig a betegekkel igen nehéz bánni, az átlagosnál figyelmesebbnek, udvariasabbnak kell lenniük akkor is, ha a beteg látnivalóén kényeskedik, elhagyja magát. Van viszont, aki valóban nagyon megijed, azt igyekeznek megnyugtatni, máskor pedig maguk próbálják palástolni az izgalmat, ha nagyon súlyos beteget szállítanak. Pólyák Istvánná szerint mindenki saját intelligenciája, hangulata és emberismerete szerint foglalkozik a betegekkel, tehát nem egyformán, de valameny- nyien jól végzik munkájukat. Ezt tanúsítja az évente kétszer megtartott közvélemény- kutatás. Egy-egy időszakban, például az augusztus 20—29 között szállított betegek véleményét megkérdezik. 100 esetből általában 99-ben dicsérik az ápolókat, és megköszönik áldozatkészségüket. A gazdasági vezető két éve dolgozik Szentendrén, azóta senki sem panaszkodott a mentősükre. Este fél hét felé már nincs bent a gazdasági vezető, s hétkor lejár a szolgálatvezető munkaideje is. — Milyen volt a miai nap? — Harmincegy esetben kérték segítségünket, volt néhány rendkívüli sérülés is. És még egy esemény: egyik pilótánkat 1000 forintra bírságolták. Sorokban — Zárszámadásra készül a járás 5 termelő- és két szak- szövetkezete. Az 1976-os feladatokat is megtárgyaló közgyűléseket február első három hetében tartják meg. — Üj lakásokat adtak át január első napjaiban Pomázon, s hamarosan 8 több- gyermekes család beköltözhet otthonába. — Villany 156 lakásba. A Budapesti Elektromos Művek szentendrei kirendeltségének szakemberei januárban villanyórát szerelnek fel a Vasvári Pál lakótelepen körülbelül 100, a Felszabadulás lakótelepen 56 lakásban. — Szerb szilvesztert tartanak kedden a pomázi művelődési házban a szerb klub tagjai. — A Vízparti történet országa címmel P. Szabó József tart előadást Kínáról január 13-án, kedden a megyei művelődési központban. — Hedda Gabler, a Madách Színház előadásában január 16-án, pénteken lesz ugyancsak a megyei művelődési központban. A főszereplők: Almást Éva, Bálint András, Juhász Jácint és Haumann Péter. — Ma kezdődik Pilisszántón a bauxitbetonból épített, s ezért életveszélyesnek nyilvánított régi iskola és pedagóguslakás- bontása. A mintegy félmillió forintos munka befejezése után megkezdődik a négy- tantermes új iskola bővítése. Az oldalt összeállította: Czibor Valéria Kép: Nagy Iván tantervekbe, a balesetvédelmi oktatás okmányaiba. — Kimegyünk az egyik építkezésre, ahol ipari tanulók dolgoznak — mondja Szabó Károly. Gyenge szakmai ellenőrzés A Vasvári Pál utcai építkezésen keressük a vezetőt, de nem találjuk. Azt mondják, bement Pestre. Állítólag a gyerekek is Pesten dolgoznak. A tantervi utasításokat, a baleseti oktatás dokumentu? mait az építésvezetői irodában dolgozó munkatárs nem tudja előkeresni, mondván, -nem szoktak egymás fiókjaiban kotorászni. Nem tehetünk mást, átmegyünk a szomszéd építésvezetőhöz. öt sem találjuk. Kísérőm üzen érte, sőt megkéri, hogy egy ipari tanuló is jöjjön be az irodába. Hosszas várakozás után megtudjuk, hogy az építésvezető nem tud jönni, mert átadás van. A kudarcba nem nyugszom bele. Másnap egyedül újra kimegyek a Vasvári Pál utcai építkezésre. Az építésvezető nincs itt. a gyerekek Pesten és Budakalás7on dolgoznak — hangzik a felvilágosítás. Bemegyek az iskolába. Beszélek az igazgatóval és a ceglédi anyaintázet párttitkárával. Megtudom, hogy a vállalat tanulófelelősének állandóan tisztában kell lennie azzal, hogy melyik nap, hol, hány ipari tanuló dolgozik. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. K. Gy. M. (Folytatjuk.) — Igen. 1974 júliusában megtárgyaltuk, intézkedési tervet állítottunk össze. 1975 májusában pedig Szabó Károly, a tanulóképzés felelőse számolt be az intézkedési terv végrehajtásáról. — Miért volt erre szükség? —• Ipari tanulóink 50 százalékra a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után elment tőlünk. Kerestük a távozások okait, és próbáltunk tenni valamit annak érdekében, hogy nálunk maradjanak a fiatalok. — És sikerült? — Van némi javulás. Az 1974/75. tanév végén tíz ta- nunuló lett szakmunkás és közülük nyolcán maradtak a szövetkezetnél. Főleg bérezési intézkedésekről van szó. Ügy döntöttünk, hogy a kezdő szakmunkásnak 11 forint 50 filléres órabért biztosítunk, s ha jól dolgozik, egy éven belül egy forinttal emeljük a bárét. A régi és a kezdő szakmunkások közötti bérfeszültséget próbáljuk így megoldani. — Munkaerőgondjainkat az is fokozza, hogy a szentendrei üdülőövezetben keresett szakmunkás a kőműves, ötvenfo- rintos órabérért is el tudják csalni tőlünk nyári időszakban az embereket. A fiatalokat is. — Hol tudnék a gyerekekkel beszélni? — kérdezem. — És szeretnék bepillantani a szövetkezet profilja nem ad lehetőséget arra, hogy a tematika témaköreit maradéktalanul elsajátítsák a tanulók, Csak azt a munkát tudják megismerni, amit a vállalat profilja, egy-egy építkezés jellege biztosít. A tanulók képességei sem egyformák. Van. aki már másodéves korában szakmunkát végez, de akad olyan is, akire még harmadéves korában sem lehet rábízni komoly feladatot. Régebben a szövetkezet különböző munkahelyein dolgoztak a tanulók, az idén három munkahelyre összpontosítottuk a képzésüket, mert ez jobb szakmai és ellenőrzési feltételeket biztosít. Az elvándorlás ellen — Sok-e a bukások száma? — Az 1974/75. tanévben öt tanuló bukott meg: négy kőműves és egy szobafestő tanuló. — Ezek szerint a „ceglédi bukások” itt is nagy gondot jelentenek? — Igen, de hadd tegyük hozzá, hogy nem szakmai-elméleti tárgyakból buknak meg a gyerekek, hanem humán tantárgyakból, magyarból, történelemből és matematikából. — Foglalkozott-e a szövetkezet valamilyen fórumon a szakmunltásképzés helyzetével, problémáival? A szentendrei Építőipar, Szövetkezetben Fehér András elnökkel és Szabó Károly terv- és munkaügyi osztályvezetővel, az iparitanuló-képzés felelősével beszélgetünk. Köztudott dolog, hogy as építőiparban is krónikus a munkaerőhiány. Miképpen jelentkezik ez a probléma a szakmunkástanulók képzésében? „Epítőmunkásnak nem jönnek" — Az a legnagyobb gondunk —> mondja az elnök —, hogy nincs válogatási lehetőség. Lényegesen kevesebb fiatal jelentkezik ipari tanulónak, mint amennyire szükség lenne. Az idei tanévben 16 a kőműves, 3 a szobafestő és 2 a vízvezefékszerelő tanulók száma. 1971-ben még 34 ipari tanulónk volt, az idén már csak 26. — Van-e az elnök és a tanulófelelős birtokában iskolától - kapott tantervi utasítás, amely a tanulók képzésének követelményeit tartalmazza? — Nekünk nincs, ellenben azoknál az építésvezetőknél van, akiknek a munkaterületén ipari tanulók dolgoznak. Különben az iskolától a munkahelyre kijáró, ellenőrző tanárok leggyakrabban az építésvezetőkkel beszélik meg az oktatási tennivalókat, problémákat. Az igazság az, hogy a Ipari szakmunkásképzés Szentendrén III. Kinél vannak a tantervi utasítások?
