Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

1916. JANUAR 10., SZOMBAT ^Űiian Zsámbékon, a Pest me­gyei Műanyagipari Válla­lat két új üzemcsarnokot épít. Az elsőt, 35 millió forintos beruházással, az év első fe­lében adják át, IfJ. Fekete József felvétele Épül az üzemcsarnok Fizikai munka helyett Korszerűsítik az anyagmozgatást a mezőgazdaságban A. mezőgazdasági anyag- mozgatásban idén jelentős műszaki fejlesztéssel továb­bi előrelépést terveznek a gazdaságok. Ehhez az elmúlt évinél jobb gép- és alkat­részellátást ígér a kereskede­lem. A népgazdaságnak ebben az ágazatában is fokozatosan ki­veszik a munkát az ember kezéből a gépek, .a termelés valamennyi területén előtérbe kerül a nehéz fizikai munka helyettesí­tése és a szállítási, rako­dási költségek csökken­tése. A megoldást nehezíti', hogy a mezőgazdaságban rendkívül sokféle anyagot kell szállí­tani, a termelőknek több mint 200 féle különböző anyagot kell rendszeresen, esetenként többször mozgatniok. A szál­lítási távolság és a rakodási magasság sem egységes, és speciális helyzetet jelent, hogy a népgazdaság más ága­zataihoz képest a mezőgazda­ságban a szállítási távolság általában nem nagy, átlago­san mindössze 5 kilométer. Az idei gépkínálat összeállí­tásánál figyelembe vették, hogy az anyagmozgatás költ­sége az összes termelési költ­ségnek csaknem a fele, ezért a termelőknek a leggazdasá­gosabban kihasználható, estenként több célú gé­peket igyekeznek bizto­sítani. Az Agrotröszt az idei szál­lítóeszköz-megrendeléseknél számolt azzal, hogy a gazda­ságok a korábban traktorral szállított anyagok egy részét teherautóval kívánják továb­bítani, és az üzemek az idén, a korábbinál több tehergép­kocsi vásárlását irányozták elő. A megrendelt járművek­hez a korábbinál több pót­kocsit biztosít az Agrotröszt, éspedig a lehető leggazdasá­gosabban kihasználható öt­tonnás típusokból. 1976-ban összesen 9—10 ezer pótko­csira fogadnak el megren­deléseket. Ezenkívül speciá­lis típusokat is a termelők rendelkezésére bocsátanak, mégpedig a korábbinál több egytengelyes, közúti, rend­felszedő, rakodó és szerves- trágyaszóró kocsit. A mezőgazdaságban eddig a műszaki fejlesztésnél nem fordítottak kellő gondot a ra-. kodás gépesítésére. Ezen a téren a korszerűsítést most Igyekeznek meggyorsítani az üzemek. Megrendeléseiket azonban csak részben tudja kielé­gíteni a kereskedelem, ­miután az igényelt csaknem kétezer rakodógépből csak mintegy ezret tudnak egye­lőre visszaigazolni. Anyag- mozgató gépből is lényege­sen többre lenne szükség, egyelőre csak 300-ra számít­hatnak a gazdaságok. Az Agrotröszt a gyártó cégek­kel újabb szállításokról tár­gyal. Korszerű traktorokból több mint hatezret rendel az Ag­rotröszt, idén a korábbinál nagyobb számban érkeznek nehéz traktorok is. KGST-jegyzőkönyv Műszaki- tudományos együttműködés Jegyzőkönyv aláírásával pénteken Budapesten befeje­ződött a KGST tudományos­műszaki együttműködési bi­zottságának 12. ülése. A há­romnapos tanácskozásod Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői vet­tek részt. Egyes kérdések meg­vitatásában Jugoszlávia képvi­selője is részt vett. Az ülésen a Szovjetunió Minisztertanácsa Tudományos és Műszaki Álla­mi Bizottságának elnökhelyet­tese, Sz. Tyihomirov elnökölt. A bizottság megvizsgálta, hogy milyen ütemben halad a KGST-tagországok 1976—80-as évekre egyeztetett integrációs tervében foglalt műszaki-tudo­mányos együttműködés szerve­zése, s egyben határozatot ho­zott olyan megoldásokra, ame­lyek segítik a terv teljesítését. Jóváhagyta azt a tudományos­műszaki együttműködési prog­ramot, amely a fűtőanyag és energia előállítása új módsze­reinek kidolgozását és a meg­levők tökéletesítését írja elő. A program kialakítására a KGST XXVIII. ülésszakán kapott megbízást a bizottság. Az ülés a barátság és a köl­csönös megértés szellemében folyt le. A jegyzőkönyvet péntek este a Duna-Intercontinental szál­lóban írták alá. Az aláírásnál jelen volt dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, a Magyar Népköztársaság KGST-képviselője. ­Munka az alkotás színvonalán Államigazgatási munkaközösség a ráckevei járásban Másfél évvel ezelőtt, 1974. június 5-én — mint arról a Pest megyei Hírlap is tájékoz­tatást adott — megalakult a ráckevei járásban a vb-titká- rok és ügyintézők alkotó munkaközössége. Működésé­nek céljául azt tűzték ki; hogy vegyen részt a helyi tanácsok feladatait meghatározó egyes rendelkezések gyakorlati al­kalmazásának kimunkálásá­ban, s keressen és dolgozzon ki korszerű, új eljárásokat. Továbbá összegezze a tanácsi testületek eredményesebb mű­ködését biztosító elgondoláso­kat, készítsen javaslatokat az államigazgatási intézkedések egyszerűsítésére, s mindezek­kel együtt segítse elő a szak- igazgatási szervek színvona­lasabb munkájának, valamint a közösség tagjainak képzését, továbbképzését. Az alkotó szó azért kapott helyet a munka- közösség elnevezésében, mert minit társadalmi életünk sok más fórumán, az államigazga­tásban is egyre többen dol­goznak az alkotás színvona­lán. Jogosnak érezzük hát itt is ezt a szóhasználatot. Négy dolgozat a tanácsi munkáról A munkaközösség — a járá­si hivatal igazgatási osztálya vezetőjének segítségével — a soraiból választott vezető irá­nyításával önállóan, jóváha­gyott terv alapján, 10 szakem­berrel meg is kezdte a mun­kát. A közösség nyitott: ez azt jelenti, hogy létszáma bővít­hető. Annak viszont, aki tagja kíván lenni, a követelménye­ket teljesítenie kell. Többek között például önálló dolgoza­tot kell a munkaközösség elé terjesztenie. A működési sza­bályzat szerint a közösség ne­gyedévenként tartott tanács­kozásokat. Ezeken megvitat­ták a terv szerint tárgyalásra kerülő témákat, s minősítet­Segítik a háztáji hizlalást A budai járás tsz-ei a sertésprogram megvalósításáért ték a csoportok által végzett munkát. A kitűzött céloknak/ megfe­lelően az eredményeket több­szöri konzultáció után tanul­mányokban és dolgozatokban rögzítették. Az alakulás évé­ben, 1974-ben két dolgozat ké­szült el. Az egyik a hirdet- ményes idézéssel foglalkozott, a másik Milyen legyen a be­számoltatás rendszere a szak- igazgatási szerv vezetőbe ré­széről? címet kapta. 1975-ben ugyancsak két dolgozat szüle­tett: A szakigazgatási szerv vezetésének alapvető módsze­rei és Az üdülőterületre vo­natkozó szabályok tanácsren­deletben történő kidolgozása címmel. Új megoldások és formák A dolgozatokat elsőnek az érintett járási szakigazgatási szervek vezetői bírálják, majd — a téma természetétől, jel­legétől függően — felkért társszervek és magasabb irá­nyító egységek értékelése dönti el alkalmaízhatóságukat, használhatóságukat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az alkotó munkakö­zösség életképes. Működése hozzájárul a feladatok meg­valósításához, sőt új ötlete­ket, megoldásokat, tevékeny­ségi formákat dolgoz ki. Ezek vonzóvá teszik, gazdagítják az igazgatási munkát, az alkotás örömét adják hozzá. Ezen belül számolunk olyan ténye­zőkkel, amelyeknek következ­tében a hasznos tevékenység kisugárzó ereje a tanácsi ap­parátusok belső köziérzetét is kedvezően befolyásolja: tet­tekre sarkallja, kimozdítja a munkatársakat a helyi és a hétköznapi feladatok szokvá­nyos közelítéséből, s új eljá­rások kutatására ösztönöz. A közösség tagjai az új helyze­tekben szükségszerűen na­gyobb egységekben dolgozzák ki a tennivalókat, s így széle­sedik látókörük, újabb és újabb tapasztalatokkal gazda­godnak. A közösen végzett munka közben új emberi kap­csolatok jönnek létre, s ezál­tal települések is közelebb Töktől Érdig máir hagyomá­nyosnak nevezhető három ter­melőszövetkezet együttműkö­dése a húsprogram sikeréért. Hizlalnak, vágnak sertést és kettő fel is dolgozza a húst. Kooperációjuk még vissza­nyúlik arra az időre, amikor Zsámbékon, Pátyon és Bia- torbágyon három önálló tsz működött. Amióta pedig ez a három egyesült, a Zsámbéki Medence Lenin Tsz mintegy örökségként átvette jogelődjei együttműködési szerződéseit. Nagyüzemi keretben A biatorbágyi és a pátyi szövetkezet az érdi Bentavöl- gyi Tsz-nek szállított élő hí­zott sertéseket, amelyeket Ér­den feldolgoztak az Egyszerű Gazdasági Egyesülés kereté­ben. Ez azt jelentette, a fel­dolgozás használlak egy részét átengedte a vele kooperáló két tsz-nek. A zsámbéki pe­dig, miután vágóhíddal is ren­delkezett, bérvágást végzett a húsfeldolgozó toki Egyetértés Tsz-nek. Az együttműködésre vonatkozó megállapodások nemcsak fennmaradtak, de az egyesülés óta mind több hízót értékesít a három tsz-ből ala­kult Zsámbéki Medence Le­nin Tsz, miután sertéstenyész­tését is fokozta. Tavaly ötezer sertést hiz­lalt a tsz és 2400 darabot vett át értékesítésre a tagok ház­táji hizlalásából. Összesen mintegy háromezret adtak el az állatforgalminak, 2500 da­rab élő sertést a Bentavölgye Tsz-nek, és 1200 darabot a toki Egyetértésnek, amit az­tán a zsámbéki vágóhídon a toki saját hizlalású és más­hol beszerzett sertésekkel együtt szúrtak le és hasítva adtak át. összesen hétezer bérvágást végzett múlt évben a zsámbé­ki tsz-vágóhíd. Ehhez azon­ban meg kellett nagyobbítani. Azelőtt naponta csak 15 dara­bot vághatott le, mostani na­pi teljesítménye 30. Tervek a nagyüzemi feldolgozásra A Zsámbéki Medence Lenin Tsz pátyi köz­pontjában Bajzik Ferenc föállattenyésztő arról tá­jékoztat, hogy már tavaly fel­merült a gondolat: szorosab­bá kellene fűzni a kapcsolatot a szomszédos toki Egyetértés tsz-szel. Közös vállalkozásban nagy teljesítőképességű, telje­sen korszerű vágóhidat és húsfeldolgozó üzemet építené­nek. Ilyen több milliós' beru­házást persze csak néhány év alatt valósíthatnának meg. Most az év első napjaiban még nem tudják, megkezdik-e az építést, de a tanulmányter­vet minden valószínűség sze­rint megrendelik. Az új vágóhíd Zsámbékon lenne és a várhatóan nagy vizfogyasztású feldolgozóüze­met szintén ide telepítenék. Nemcsak azért, mert a zsám­béki vízvezetéket tápláló ku­tak bövízűek, hanem mert a községben szennyvízelvezető- esatorna és derítőberendezés is van, ami nélkülözhetetlen kelléke a húsfeldolgozó üzem­nek. A távlati terv megvalósulá­sáig is fokozni akarja azon­ban a sertéshizlalást a Zsám­béki Medence Lenin Tsz, még ebben az esztendőben legalább ezer darabbal. A három köz­ségben levő hizlaldában így hatezer sertést hizlalnak ez év végéig. További kedvezmény a tagoknak Növelni akarják a tagok háztáji sertéshizlalását is, mégpedig legalább ezer da­rabbal. Most kötik az erre vonatkozó szerződéseket, az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett. Ez idáig a tsz magára vállalta a takarmányszállítás és a hízott állat elfuvarozásá- nak költségét. A hizlaló tagok a táptakarmányt mind a há­rom községben a tsz tápbizo­mányosa útján megrendelhet­ték és mindig pontosan meg is kapták. A teljes eladási árat pedig minden levonás nélkül kapták meg. Ebben az évben a már említett kedvezmények mellett megkapják a nagyüzemi felár felét is, tehát az élősúly kiló­jáért további 50 fillért. A szarvasmarha miért nem kell ? A főállattenyésztő a szarvas­marha-állományról is ad tájé­koztatást. Páty területén 440 férőhelyes tehéntelepe van a tsz-nek. Még nem szakosított, most fejlesztik azzá. Jelenleg csupán 300 az állatok száma, a teljes feltöltése folyamatban van. Az állomány magyar-pi- ros-tarka, de a tsz-t kijelölték a nagy tejhozamú, fehér-feke­te, Holstein-Friz keresztezés­re. Ez is megkezdődik ebben az évben. 1975-ben 160 hízott marha került ki az istállóik­ból, idén legalább 170 darab hizlalását tervezik. _ Amíg a háztáji sertéshizla­lás úgyszólván divat mind a három községben, tehenet egyetlen tsz-tag sem tart. Mindössze Zsámbékon áll 17 istállóban egy-egy. Pedig a tsz nagy kedvezményt nyújt te­héntartó tagjainak. Jószágukat fillémyi térítés nélkül legel­tethetik, a nagyüzemileg nem hasznosítható, de kaszával jól vágható réteken korl&fan mennyiségben gyűjthetnek szálastakarmányt. A géppel nem járható dimbes-dombos területen bőven nő fű, Páty és Biatorbágy határában is. Ez évtől kezdve a községekben is ugyanolyan kedvezményben részesülhet, akinek kedve van háztáji tehéntartásra. Egyelő­re nincs jelentkező, nyilván a tehénvásárlás költsége miatt. A tsz azonban, még kész­pénzért sem adhat át tehenet tagjainak, előbb sáját telepét kell benépesítenie. Szokoly Endre kerülnek egymáshoz. Ez nem­csak egyszerű információs kapcsolatot jelent. A lakosság érdekében 4 Természetesen korai lenne még a kezdeti és szerény eredményeket jelentősnek ne­vezni. Mégis, ha csak mé­lyebb érdeklődést keltettünk a tanácsi munka iránt, ha csak önképzésre serkentet­tünk, hivatástudatot ébreszt- gettünik, módot teremtettünk a megfontolt és a tudatos kí­sérletezésre — mindennek összegezett és végső eredmé­nye a lakosság ügyeinek jobb intézését szolgálja —, már nem volt hiábavaló fáradozá­sunk. Erről győzött meg bennün­ket egyebek közt dr. Csalótzky Györgynek, a megyei tanács vb-titkárának biztató, bátorító érdeklődése az alkotó munka- közösség tevékenysége iránt. Személyes jelenlétével, véle­ményével és javaslataival egyengette a járható utat az első lépésekhez. Arany István, a megyei tanács nyugalmazott vb-titkára, aktív közreműkö­désével, sokéves tapasztalatai­nak kimeríthetetlen tárházát, kiapadhatatlan energiáját bo­csátotta — úgy is, mint a munkaközösség tiszteletbeli tagja — a kis közösség ren­delkezésére. A munkaközösség vezetője, Józsa Góbémé, a szigetszent- miklósi nagyközségi tanács vb-titkára lankadatlan szorga­lommal szervezi, irányítja a munkát. Ügyrendi feladatai­nak ellátásán felül is talál módot a közösség tagjaival a kapcsolat tartására, a haszno­sítható, jó gondolatok átvéte­lére. Ezt a legutóbb létreho­zott - tapasztalatcsere-látogatás is bizonyítja. Ide kívánkoznék valameny- nyi munkaközösségi tag neve is, mert mindennapi munká­jukon felül kifejtett alkotó tevékenységük ennél több el­ismerést is érdemel — kapott; is —, de úgy gondolom, ha munkájuk produktuma arra alkalmas lesz, maguk is be­mutatkozhatnak e lap hasáb­jain. Raffay Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke Szovjet sajtóküEdöitség látogatása a Pest megyei pártbizottságon A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének vendége­ként hazánkban tá*í5zkodik tanulmányúton Hamatov Sam- szi Habibulovics, a Tatár Auto­nom Köztársaság újságírószö- vetségánek elnöke, a Szocia- lisztik Tatarsztan főszerkesz­tője és Ligyija Akimovna, az SZKP kujbisevi területi párt- bizottságának — sajtóügyekkel foglalkozó — osztályvezető-he­lyettese. A szovjet vendégek — Szimon Józsefnek, a MUOSZ nemzet­közi osztálya vezetőjének tár­saságában — pénteken az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gára látogattak. Itt Gabányi Lajos, a megyei pártbizottság propaganda-, művelődésügyi osztályának vezetője fogadta őket és lapunk, valamint az osztály képviselőivel tájékoz­tatást nyújtott a megye hely­zetéről, különösen az agitációs és propaganda-tevékenységről, ezen belül a pártsajtó munká­járól. A kialakult több órás megbeszélés kölcsönösen igen eredményesen, elvtársi, baráti tapasztalatcsereként zajlott le. A szovjet sajtóküldöttség ma, szombaton is Pest megyében tartózkodik: a Dunakanyar ne­vezetességeivel ismerkedik. A százhalombattai izopentáu — a környezet védelmében Szennyező ólom a levegőben Az útjainkon futó autók ki­pufogógázából évente 800 ton­na erősen szennyező ólom jut a levegőbe. A Nagynyomású Kísérleti Intézet ezért a benzin minőségének további javítása mellett kutatja az ólomtarta­lom csökkentésének lehetősé­gét is. A gépkocsikban használt benzint négy-ötféle komponens alkotja, ezek arányának meg­változtatásával kívánják csök­kenteni az ólomtartalmat. Szá­mítógép segítségével az inté­zet munkatársai már néhány recepturát ki is dolgoztak, ezek közül választják majd ki a leg­megfelelőbbet, amellyel a ter­vek szerint 1980-ig 20—30 szá­zalékkal csökkenthetik ennek a környezetvédelmi szempont- I ból különösen káros vegyület- nelc az arányát a benzinben. A megváltozott arányok azonban egyes alkotóelemek nagyobb mennyiségét igénylik, ezeknek nagy részét pedig importálják. Százhalombattán azonban már épül az az üzem, ahol a benzin egyik ilyen alkotóelemét, az izopentánt állítják majd elő. A kísérleti intézet laborató­riumában — és más helyeken — most eddig kevésbé értékes­nek tartott kőolajipari mellék­termékkel kísérleteznek, amelyből a benzin oktánszá­múnak — így minőségének — növelését és egyben az ólom- tartalom csökkentését biztosító újabb vegyületet kívánnak elő­állítani. * 4 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents