Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

'mW* 1 III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1976. JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Pécel nagyközség tanácsa végrehajtó bizottságának Épí­tőipari és Költségvetési Üzeme — az eddigi adatok szerint — rendkívül sikeres évet zárt 1975-ben. A mintegy nyolcvan dolgozót foglalkoztató üzem régi, kiselejtezett kisgépekkel sok esetben bizony kedvezőtlen körülmények között érte el az utóbbi évek legjobb eredmé­nyét. Különösen sikeres volt az építőipari és költségvetési üzem számára az idei eszten­dő első hat hónapja. Megkezd­ték és lassan befejezik a tizenkét taná­csi lakás építését, szenny­csatorna leágazásokat ké­szítettek, építőtársként vet­tek részt utak felújításá­ban; és más kisebb mun­kák mellett oroszlánrészt vállaltak a nagyközség gázprogramjában. Csupán az anyaghiány volt az, amely olykor-olykor visszafog­ta a munka lendületét. Mint mindenütt ezekben a napokban, a péceli Építőipari és Költségvetési Üzem számve­tésre készült. Meggyes Tivadar, az üzem vezetője — mint el­mondotta — örül is, meg nem is. Boldog, mert sikerült az üzemnek teljesítenie a feszített termelési tervet, s így évek óta jelentős összeget tudnak az alapító és az üzemfelügyeletet ellátó tanács számlájára átutal­ni. Sikerült több olyan munkát is befejezniük, amelyekre ko­rábban még remény sem volt. Ugyanakkor elégedetlen is, mert — különböző okok miatt — előfordultak kisebbfajta ha­táridőcsúszások is. Az üzem vezetősége a szak- szervezeti bizottsággal gyakran tűzi napirendre ezeket a kérdé­seket. Ezeken a tanácskozáso­kon a dolgozó, pontosabban a dolgozók képviselői aktívan beleszólnak az üzem életébe, s ennek köszönhető az, hogy csökken a vándormadarak szá­ma, s ezzel együtt arányosan nő a törzsgárdatagság. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről be­széltem Vince Györggyel, az Építőipari és Költségvetési Üzem egyik szakszervezeti ve­zetőjével. Véleményéből kitű­nik, hogy a dolgozók többsége becsülettel megállja a helyét. Ennek megfelelően törődik az üzem a dolgozók gondjaival is. A munkások közétkezte­tését megoldották, az üzem vezetői támogatják a nagy- családosokat és azokat, akik családi házat építe­nek, hiszen mindez hozzájárul a jobb légkör megteremtéséhez, így került sor december 22-én arra a fehérasztal melletti beszélgetésre, amely termelési tanácskozásnak is beillett vol­na. Az iizem vezetői kötetlenül beszélgettek beosztottaik­kal, s a beszélgetés óhatat­lanul is a mindennapi munkára terelődött. Az üzem nemcsak PStfelen vállal munkát, hanem a szom­szédos Isaszeg községben fc, ahol egyébként az óvodát épí­tik. K. L Regölő kórustagok Gazdag januári program Bagón Ottjártunikkor malacszerző útra készült Bagó József, a ba­gi Dózsa György művelődési központ igazgatója. Mire e tu­dósítás megjelenők, már el­dőlt, hogy a művelődési köz­pont évtizedes hagyománya szerint 1975. szilveszterére is kisorsblta-e az újévi malacot. A minden évben megrende­zésre kerülő szilveszteri bálra készült a bagi művelődési köz­pont, amelyre a helyi zenekart hívták meg. A házasok is — Ez vegyes együttes, ját­szik benne bőgős, szaxofonos, gitáros is. A fiatalok jobban szeretik a beat-zenekart, de szí 1 vesz tér kor o házasok is ki­mozdulnak otthonukból, s az ő igényeikre is gondolni kell — mondta Bagó József. — Nem tervezünk a mulatságra sem­mi rendkívülit. Tombola lesz, k ha sikerül megszerezni a ter­melőszövetkezettől, kismalac is. A Galgavidáke ÁFÉSZ ál­tal fenntartott büfénkben en- ni-innivalóhoz juthatnak az óév búcsúztatói. — Évenként változó a ven­dégeink száma, előre soha nem tudjuk kiszámítani. Attól függ, hogy a környékbeli falvaik mű­velődési házai és üzemed közül hányán tartanak mulatságot. Háromszázan mindig szoktak Közélet és közérzet Két tanácstagi beszámoló tapasztalatai Nagyon nehéz dolog össze­trombitálni a lakótelepieket, ha valamelyik közeli iskola egyik osztálytermében ta­nácstagi beszámolót vagy ér­tekezletet tartanak. Hogy mindez miért van így, talán megérne egy rövid eszmefut­tatást. Szóba kerülhetne az, hogy az új emberek idegen­kednek a lakótelepi környezet­től, s barátaikat is inkább a régi lakóhelyről, vagy éppen­séggel a munkahelyről vá­lasztják. Kár lenne azqnban elhall­gatni, hogy vannak olyan la­kótelepiek is. akik a környezet csinosításából, szépítéséből de­rekasan kiveszik részüket. A Munkácsy Mihály utcai lakó­telep 16-os és 17-es választó- körzetének két városi tanács­tagja — Szávai Tibor és dr. Nagy Sándor — beszámolójá­ból ugyancsak sok dolgot volt érdemes följegyezni; az elmon­dottakkal kapcsolatban is. Mindketten elmondták, hogy az érdektelenség okozója gyakran az is lehet, hogy az embereket apró. jelentéktelen kis ügyek bosszantják. Ilyen­kor azután joggal gondolkod­nak így: „minek menjek el a gyűlésre, ha már tízszer is el­mondtam gondjaimat, bajai­mat, mégsem intézkedtek az illetékesek”. No de ne vág­junk a dolgok elé ... A beszámolókon sok szó esett az elmúlt hónapokról, s talán még ennél is több a város jö­vőjéről. A városközpont ki­alakítása együttiár azzal, hogv a környéken új lakások is épülnek. Igaz, a felépítésre váró kilencszáz lakásos város- központhoz száztizenkét lakást még jel kell számolni, tehát nem egyszerű, nem is olcsó az újjászületés. Az új tervidő­szakban a város nyolc-kilenc- száz lakás felépítését tervezte, de már eddig is 1500-ra van igénv, A beszámolók kitértek a ”áros és a járás közegész­ségügyi helyzetére is. A jelenlevők megtudták pél­dául azt, hogy bár Kistarcsán kórház épül, ettől függetlenül a közeljövőben tíz ággyal bő­vítik a gödöllői kórházat. A posta különösen a telefonok tekintetében küzd gondokkal. A régi, elavult telefonközpont már most is csak nagy üggyel- bajjal tud eleget tenni a meg­növekedett forgalomnak, így szükség lenne egy új, modern berendezésekkel felszerelt köz­pont megépítésére. A tervek­ben egy AFIT-szervizről is szó van, amelyet a nagy piac­tér helyébe telepítenének. Meg kell jegyeznünk: a ter­vek nem találtak helyeslésre. A beszámolókat olyan hoz­zászólások követték, amelyek­ből kiderül, a választókat sok­kal jobban foglalkoztatják la­kókörnyezetük apró-cseprő ügyei, mint azt gondolnánk. A Paál László köz 5-ös és 7-es számú házaiból például de­cember 22-e óta nem vitték el a szemetet, pedig az ünne­pek alatt jókora kupac gyűlt össze. A lakótelepi közösségek sor­sa sokakat foglalkoztatott. Fő­ként azért, mert akadnak olya­nok, akik nem kedvességgel, őszinte társkeresésből fakadó aggódással igyekeznek társat, barátot keresni új lakóhelyü­kön, hanem oly módon, hogy botrányt okoznak. Példa rá az a néhány fiatalember, aki éjnek idején hangtompító nél­küli segédmotorokkal rende­zett versenyt az ablakok alatt. Nem is bűzéivé a kutyákról, melyek a szemétdombok éb­resztőóráinak, a kakasoknak a helyét vették át a városi la­kótelepen. A beszámolón elhangzotta­kat sokáig lehetne még idézni, de talán jobb. ha ehelyett fel­sorolunk néhányat, a megbe­szélésen elhangzott hasznos javaslatok közül. Volt. aki la­kótelepi klub létrehozását ja­vasolta, olyanét, ahol az em­berek ismeretséget köthetnek szomszédjukkal, vagy más ház­béliekkel. De vajon hol lehet­ne ilyen klubot létrehozni? Nehéz ügy. Ha egy pincehe­lyiség kiürül valamilyen oknál fogva, azt azonnal a Városgaz­dálkodási Vállalat veszi igény­be raktárnak. Más szabad he­lyiség pedig nem áll a lakó­telepiek rendelkezésére. A tanácstagi beszámoló jó példa volt arra is, hogy egy lás jóakarattal, szorgalommal, vagy a ma még lomha admi­nisztráció gyorsításával meg lehetne szüntetni az áldatlan állapotokat. Sajnos, ma még sokszor hónapokig, sőt évekig kell yámi az intézkedésre, és ez okkal veszi el az emberek kedvét a társadalmi munkától, s teszi őket közönyössé lakó­körzetük sorsa iránt. Az SZTK előtti lépcsőn a gyerekkocsik­kal való közlekedés a kicsi­nyek számára valóságos élet­veszélyt jelent. A panasz nem újkeletű, orvoslása mégis mind a mai napig késik. Pe­dig csupán egy kis figyel­mességen múlik az egész. Egy kevéske beton felhasználásá­val már régen meg lehetett volna építeni a tolósávot, és nem kellene a kocsikat a lép­csőkön cibálniuk a benne bil­legő gyerekekkel a kismamák­nak. Vagy itt van egy másik példa: a keleti gyalogjáró ese­te, ahol valósággal életveszé­lyes a gyalogos közlekedés az ott randalírozó kerékpárosok és motorosok miatt. A környék­beliek már egy éve kérik: rak­janak ki táblát, amely megtil­taná, hogy a gyalogjáróra jár­művek is felhajtsanak. Ahogy tavaly, bizonyára az idén is sok figyelemre méltó javaslat hangzik el, bár ezek „súlya” csak az értékeléskor derül ki. Jó lenne, ha az ille­tékesek a válaszokkal nem várnának a következő tanács- tág! beszámolóig. Sőt, még a válaszról is lemondanak az érintettek, ha kérésük miha­marább teljesül. Cs. J. lenni, de előfordult, hogy több mint hatszázan koccintottak itt éjfélkor. A bagi művelődési központ a község, s a környék lakóival együtt december 31-én búcsúz­tatta az óévet, de az évzárás az intézményben már koráb­ban megkezdődött. December 20-án nagyszabású karácsonyi ünnepséget rendeztek a műve­lődési ház negyvenhat csoport­ja tagjainak részére. Kora dél­után a különböző szakkörök, klubok, tanfolyamok három­száz gyermek tagját egy három és fél méteres karácsonyfa fo­gadta a nagyteremben. Ennyi gyereket nem tudott az intéz­mény megajándékozni, ezért azt szervezték meg, hogy a csoportok tagjai egymásnak készítettek, mutattak be „aján­dékokat”. A csoportok tagjai bemutatkoztak a nagyközön­ség előtt, a kézimunka szak­kör tagjai például az általuk hímzett kiskendőket, könyvjel­zőket aggattak a karácsonyfá­ra. az angol nyelvtanfolyam résztvevői pedig jelmezbe öl­tözve angol nyelvű karácsonyi dalokat adtak elő. Láncok és köcsögdudák Talán a legnagyobb sikeré' az ünnepség első perceinek volt. Ekkor jelent meg ugyan­is a színen tizenegy férfi (na­gyobb részt az Erkel Ferpnc kórus tagjai), s botokkal, lán­cokkal, köcsögdudákkal fölsze­relve elkezdték a regölést. Ezt a dunántúlról származó játé­kot az egész ünnepség rende­zője: Magyar Hajnal művésze­ti vezető tanította be. Olyan nagy volt a siker, hogy a han­gulatos üniiepélyen közkívá­natra még kétszer kellett a kis­csoportnak regölni. Karácsony táján,a regölést néhány háznál is megismételték. — A csoportok több mint kétórás, szünet nélküli műsor- h'"? mutatkoztak be. Ugyan­akkor játékos vetélkedőt is szerveztünk: a jutalom az volt;- hogy a gyerekek azt ve­hettek le a karácsonyfáról ajándékként, ami nekik tet­szett. Jó érzés volt, hogy a nyertesek közül szinte vala­mennyien a kézimunka szak­kör munkáit választották — mesélte a művelődési központ igazgatója. — Este hét órakor átalakult az ünnepség, ettől kezdve felnőtt csoportjaink, klubjaink tagjai köszöntötték egymást. Februárban: névadó Januárban gazdag program várja az érdeklődőket a bagi művelődési központban. Az Er­kel Ferenc kórus felvette a kapcsolatot a csőmön énekkar­ral, s e hónapban vendégszere­peinek majd a bagiak Csömö­rön, a csömöriek Bagón. Az is­kola ötyen tagú szülői munka­közössegének teaestjére is ja­nuárban kerül sor. Ebben az időben tartja utolsó próbáját a bagi népi együttes, amely Ber­kes Eszter csaknem egyéves munkája nyomán februárban mutatkozik be a nagyközönség előtt a Bagi mulatság című műsorában. Bagó József el­mondta. hogy februárra terve­zik a hatvan tagú együttes névadóját is: felveszik a ré­gebben a községben gyűjtő néprajzkutató, Muharai Ele­mér nevét. A bagi művelődési központ értékes közművelődési hagyo­mányokat folytat. 1976-ban is az igényeknek megfelelően kí­vánják szervezni a község mű­velődési életét: Örszigethy E. Régi lapok közi tallózva A második évtized küszöbén Óvodát építenek Isaszegen Eddig a legjobb év: 1975 Gondok és sikerek Pécelen Az új ötéves terv során meg­épül a városi tanácsháza, a gimnázium, a kollégium és a művelődési ház. Reméljük, si­kerül sort keríteni a tömeg- szervezetek székházára, s az ifjúsági házra is, amelyben a fiatalság végre otthonra talál­hatna. A régi újságokat lapoz­va rájövünk, mennyi dolog változott azóta. Ma már az egyetem és a város egyet je­lent, még fizikailag sincsenek elválasztva egymástól, mert új híd ível át az egyetemhez. í A híd az egyetemhez vezet, A já­rás legtávolabbi részével is szoros a város kapcsolata. ... és a következő December 12-én ünnepeltük Gödöllő felszabadulásának 31. évfordulóját — azóta a posta már kikézbesítette a várossá alakulás tizedik évfordulója alkalmából megrendezendő ün­nepi ülés meghívóit. 1976. ja­nuár 5-én délelőtt 10 órakor az Agrártudományi Egyetem aulájában gazdag prograrb várja a meghívott vendégeket... Tíz esztendő múlva talán érdemes lesz ismét fellapozni azokat a lapokat, amelyek beszámolnak a mostani ese­ményekről. Különösen most, amikor a városnak már újság­ja id van. , A legközelebbi jubileumig azonban még sok a tennivaló. Csiba József a jövő évtől kezdve még na­gyobb léptekkel halad előre a fejlődés útján.” Már történelem A Népszava 1963. január el­sejei számából, a Budapesttől 30 kilométerre ma új város született című írásából: „A házak, középületek zászló- díszben, a főútvonalon hatal­mas diadalkapu, Gödöllő ün­nepel ma. Lakosok és meghí­vott vendégek köszöntik a Népköztársaság Elnöki Taná­csának rendeletét: 1966. ja­nuár 1-től Gödöllő járási jogú város lett.” Egy négy nappal későbbi Népszabadság-cikk így írt: „A város tanácsának ünnepi ala­kuló ülését hétfőn az Agrártu­dományi Egyetem nagytermé­ben rendezték meg. Az ünnep­ségen megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára. Tausz János. belkereskedelmi miniszter, Cservenka Ferencné, a Köz­ponti Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium, a Fővárosi Ta­nács és a megye többi váro­sainak képviselői. Az ünnepi ülést Varga Péter, a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke nyitotta meg, majd Nemes István, a gödöllői városi pártbizottság titkára mondott beszédet. Ezt köve­tően Fehér Lajos emelkedett szólásra. Beszéde után megvá­lasztották a városi tanács ti­zenhárom tagú végrehajtó bi­zottságát, és annak elnökévé dr. Gyetvai Józsefet. Ezután Kiss Károly átadta a várossá szervezésről rendelkező okira­tot. majd megválasztották a városi tanács állandó bizott­ságait.” Pest megyei Hírlap, 1966. január 5.: A Gödöllő ünnepén című tudósítás fényképes ri­portban számolt be a város eseményeiről. Így írt: „Villog­tak a vakuk, berregett a film­felvevőgép, díszkivilágítást rendezett a televízió sok-sok reflektora”. A lap első olda­lán tudósít arról, hogy a Far­kasréti temetőben eltemették Kurucz Béla elvtársat, a Pest megyei pártbizottság titkárát. A gödöllői városi pártbizott­ság nevében Nemes István bú­csúzott Kurucz Bélától, akinek nevéhez oly sok minden fű­ződik az új városban. Kurucz Béla, a járási pártbizottság tit­kára volt 1957 és 1963 között. Hatalmas lépésekkel Január 16-án A hatvanne­gyedik város címmel cikk je­lent meg a Népszavában. Né­hány sor az írásból: „Ám egy város — különösen akkor, ha egyetemi város — nem enged­heti meg magának, hogy át­alakulásából kirekessze a kul­túrát, ne tekintsen lakóinak művelődésére. szórakozására, szellemi életétől megtagadja a városi kinevezést.” Azóta tíz, munkával teli ész­tedé telt el, s időközben Gö­döllő teljesen átalakult. Igaz, a tervek nem mindig váltak valóra, azt mégis elmondhat­juk: évről évre hatalmas lé­pésekkel haladunk előre. A legszembetűnőbbek a lakásépí­tés eredményei, de oldalakon át sorolhatnánk a művelődés- ügy, egészségügy, közműfej­lesztés, kereskedelem és ipar terén megvalósult elképzelése­ket. Az új ötéves tervvel váro­sunk megkezdi második évti­zedét. Már készülnek a tervek, amelyek közeli és távoli idő­re szabják meg a teendőket. Felszabadulásának 21. év­fordulójára készült Gödöllő, amikor megérkezett a hír: a Népköztársaság Elnöki Taná­csának 1965. november 26-i ülésén hozott 29/1965-ös szá­mú határozata értelmében Gö­döllő község 1966. január 1-től járási jogú város. Mindez tíz esztendeje történt. Az azóta eltelt évek már valósággal történelminek szá­mítanak. Talán ezért is érde­mes tallóznunk a tíz eszten­dővel ezelőtt megjelent újsá­gokban, azokban a lapokban, amelyek országnak-világnak hírül adták: Gödöllő város lesz. A 64. város Ki hogy tátja? címmel 1965. november 28-án az alábbi hír­adás jelent meg a Pest me­gyei Hírlapban. Az „egyetemi falu” polgárai az eseményről — hangzik az említett írás alcíme: „Gödöllőt a varát két részre szeli és a két részt elég­gé el is különíti egymástól. Az egyik oldalon a régi köz­ség terül a, a másikon pe­dig az Agrarogyetem és a kö­rülötte részben már kiépült, részben most épülő, egészen városi jellegű egyetemi rész, a gyönyörű parkkal, a korsze­rű lakóházakkal és egyetemi intézmények egész sorával.” Két hónappal később úgyan- csak a Pest megyei Hírlap így írt: „Megalakult Gödölllőn a városi pártbizottság. Ma utol­só ülését tartja a községi ta­nács végrehajtó bizottsága. A pártbizottság ülésén megjelen­teket Gombos Sándor üdvözöl­te; majd Nemes István, a já­rási pártbizottság eddigi titká­ra tartott beszámolót. Ezt kö­vetően számos hozzászólás tük­rözte, hogy Gödöllő lakossága milyen nagy örömmel vette a hírt, községük várossá alaku­lását.” Szilveszterkor megszületik a 64. város címmel december 6- án így írt a Hétfői Hírek: „Ja­nuárban ünnepi tanácsülésen jelentik be az »egyetemi falu« fejlesztési programját.” A ter­vek között szerepelt a műve­lődési osztály, valamint az épí­tési szakigazgatási osztály fel­állítása és kommunális válla­latok tervezése is. A hatvannegyedik város: Gö­döllő, írja 1965. december 9- én a Tanácsok lapja: „Gödöl­lő központi jellegét még in­kább fokozza a gödöllői és az aszódi járás egyesítése, Gödöl­lő . székhellyel. Az egyesített járás 27 községével 123 ezer hold földterületével és 90 ez­ret meghaladó népességével, Pest megye második legna­gyobb járása lesz. Három nappal később a Pest megyei Hírlapban jelent meg cikk, Épül Gödöllő vasútállo­mása címmel: „Az új állomás egyáltalán nem lesz méltó fes­tői, szép környezetéhez, ala­csonyra nyomott homlokzatá­val megbontja a táj harmóniá­ját és azt az érzést kelti a szemlélőben, mintha félig a föld alá süllyedt volna. Gödöl­lő nagyobb igénnyel megter­vezett állomást érdemelt vol­na.” December 24-én ugyancsak a Pest megyei Hírlapban je­lent meg írás Igazi város lesz Gödöllő címmel. A cikk szer­zője így írt: „Elkezdik a mű- út korszerűsítését, felépül a MÁV-állomás. új helyet kan az autóbusz-pálymidvar, elké­szül a csatorna fővezetéke, az egvetemi város közeli és tá­voli tervei.” (Ennyi az alcím utáni sorokból.) ..Pest megye ötödik, s az ország 64. városa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents