Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

A községbeliek azt tartják, nem igazi monori, akinek nincs pincéje a Strázsahe- gyen. Ebben, persze, jócskán álcád túlzás, az azonban tény: a Strázsahegyen szaporodnak a pincék, s hétvégeken . kerékpáros, autós karavánok indulnak a hegy felé. Mi egy ködös, lucskos hétköznapon keltünk útra, nem „felfedezni” a Strázsahegyet, csupán azért, hogy ízelítőt, kedvcsináló kortyot adhassunk életéből.

Megálltunk a hegy lábánál. Akaratlanul térdig beleragadtunk a sárba, a partoldalról csordogáló, agyagos lébe.

Szürke ködrongyok szakadtak darabokra a legszélső pince vaskerítésén.

Pince? Gazdája, Tarjányi Ferenc, „háznak” hívja, mi nyaralónak neveztük el első látásra, hiszen tulajdonképpen az: a föld alatt nyirkos, hordókat bújtató pince sö- tétlik ugyan, de felette összkomfort, csinos szobák, emeletes ágyakkal, gyapjúplédekkel, rekamiéval, gáztűzhellyel, televízióval, rádióval, gyerekággyal.

A gazda szabadkozott, takarítani készült éppen, nagy a rendetlenség. Öt küldték „előőrsbe”, utána jön a család, a pincében töltik a szilvesztert. Kettős lesz az ünnep: az óév búcsúztatójával egybekötötték a fia eljegyzését is. A fiú mellesleg a szomszéd pincésgazda lányának ujjára húzta a gyűrűt,

Üvegkancsóba csörgött a piros strázsahegyi bor, az asztal köré ültünk, beszélgetni, s mindenről szó esett. Arról, hogy Tarjányi Ferenc Pesten él, de pénteken már alig várja a vonat indulását, siet a „birtokra”. Felesége monori, az ő révén jutottak a pincéhez, s mióta az megvan, szabad időt, pénzt nem sajnálnak, hogy a hétvégi pihenőjük szebb, kényelmesebb legyen.

— Máris az! — mondtuk, de a gazda körbemutatott: nézzük meg a többit.

liingeisz József és a böllér már az új évre koccint

Péter László felvétele

Legalább ezer pince van itt, állítják az idős gazdák, s valószínűleg igazuk is van, hiszen jókora a terület, ahol pince pincét ér.

Hétvégeken, ünnepeken hangos a hegy, egyre kedveltebb, népszerűbb. Kár, hogy a

réges-régi időket őrző, igazi pincék, szerszámok megsemmisülnek, elkallódnak. Érdemes lenne megőrizni őket.

Koblencz Zsuzsa

2.

A szőlőtőkék közül szinte kastélyocskák nőttek ki, alpesi házak, kétszintes villáit.

Nem állítom, hogy egyértelmű gyönyörűséggel szemlélődtünk. Kerestük a nádtetős, száz-, kétszáz esztendős pincéket. Megbújtak trz árnyékban. Annak a „pincének” az árnyékában például, amelynek tetőteraszán fürdő- medence, zuhanyozó várja a nyarat.

'vörösréz díszszőlőfürt ^hivalkodott egy másik épület homlokzatán, erkélyének f“1- járóléocsője alatt mozaik díszítésű szabad tűzhelv...

Hangyás Istpnn csodálkozott, amikor megálltunk a pincekamrája előtt, és azt mondtuk, ez az isazi.

— Hát azok a nagyok? — kérdezte, aztán r “vetett.

A nádfedeles, vályogfalú, hófehérre meszelt kamra. 200 éves pincét rejt. A szomszédé, Monor’ Jánosé sem sokkal „fiatalabb”.

— Jó itt kint — mondták. — Kilövünk, elbeszélgetünk, me»- kóstoljuk. megbíráljuk evrmás borát, aztán hazaballagunk.

3.

Rí ügetsz József és felesége nemcsak pincésgazdák, itt is élnek a hegyen, hosszú évek óta. Mindenkit ismernek, az errejárók nem mennek el a házuk előtt anélkül, hogy be ne köszönnének.

Hogy milyen kint az élet, távol a legközelebbi háztól is, az üzletektől, a forgalmas utóktól mégir.kább? Nehéz. A külterületi postás ritkán iár. de szerencsére, keveset vannak egyedül, gyakori a vendég.

Mi éppen disznóvágásra toppantunk be, 240 kilós hízó életére tett pontot hajnalban a kés. A háziasszony töltöttká- posztája után Tamás, a pesti unoka, akinek nem véletlenül kedvenc tartózkodási helye a Strázsaheeven élő nagyszülők háza. mind a tíz ujját megnyalta.

4.

A Strázsahegy a török idők óta viseli nevét: legmagasabb pontjáról, ahonnan egyébként csodálatosan szép a kék-szürke párába burkolózó Monor, figyelték annak idején az őrök az ellenség közeledtét.

MŰSOR

MOZIK

Ecser: Rivaldafény. Gomba: Átkozottak vagyunk, Irina. Gyöinrő.: Banditák alkonya. Maglód: Kopj ások. Mende: Nagyvárosi fények. Monor, cs—p.: A királynő nehéz napja. Nyáregyháza: Veronika visszatér. Péteri: Pisztolypárbaj. Pilis: Szüzek elrablása. P.: Kenyér és cigaretta. Tá- piósáp: Lázadás a buszon. Űri: öten, akiket leírtak. Üllő: Ordasok között. Vecsés, cs—p.: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban.

MŰVELŐDÉSI HAZAK Gombán, pénteken, 13-tól 18 óráig a nyugdíjas-, 18-tól 21-ig az ifjúsági klub foglalkozása. Gyomron, pénteken 10- től 19-ig: képzőművészeti kiállítás, 13-tól 20-ig: zenetanfolyam, 14.30-tól: a gyermekszínpad próbájá, 19-től: a motorosklub összejövetele.

Orvosi ügyelet

Gombán, Bényén és Káván:

dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zsilinszky u. 3.), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Mönoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi Sándor u. 30., telefon: 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Czinder Bálint (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Oriban: dr. Zo- lesz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Pallinger Georgina tart ügyeletet.

Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai.

Beteg állatok bejelentése a járás területén: reggel 8-tól 13 óráig, illetve 15-től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban.

M0N0R»VIDlXE

'EGYE !• H Í R LAP K O l O N K l ADA S A

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

1976. JANUÄR 1., CSÜTÖRTÖK

• •

Ot esztendő számvetése

Beszélgetés dr. Bencsik Mihállyal a járási hivatal elnökével

A mai nap a számvetések időszaka is. Milyen fejlődést ért el a járás? Mivel gazdagodtak a községek az elmúlt öt esztendő alatt? E kérdésekkel kerestük fel dr: Bencsik Mihályt, a járási hivatal elnökét.

— Elöljáróban csak annyit, hogy járásunk nagyon sokat fejlődött a IV. ötéves tervben. Csak egy számadatot említek: a III. ötéves tervidőszakban tanácsaink 102 millió forintot kaptak felújításra és fejlesztésre, az ötödikben pedig 246 millió forintot. Ebből az összegből elsősorban lakásokat kellett építeni, de jutott más célra is. A negyedik ötéves tervben kezdődött meg Vecsésen az 582 lakásból álló OTP- lakótelep építése, s emeletes házak magasodnak már Ecseren, Monoron is. A legnépszerűbbek azonban az egyszintes, kertes családi házak, melyekből 3 ezer 200 darab épült öt év alatt, többségük kétvagy háromszobás, s szinte valamennyi fürdőszobával ellátott.

— Miként fejlődtek az egyes

községek?

— Monor, mint járási székhely, kiemelt fejlesztési tervet valósított meg. Érthető módon, a legnagyobb pénzösszeget is ez a község kapta, de nem feledkeztünk meg a többi községről sem, főleg Vecsés lépett nagyon előre a fejlődésben. De maradjunk Monornál.

Felépült 45 szövetkezeti lakás, megkezdődött a vízmű építése, részlegesen átadták a Magyar—Szovjet Barátsági Parkot, az Ipar utcában új létesítményeket avattak,

és még sorolhatnám tovább. Az egészséges ivóvíz biztosítása minden község érdeke. Vecsésen már a 60-as évek közepére elkészült a vízműhálózat, a IV. ötéves tervben valósult meg a vízmű Ecseren és Űriban. Különösen az előbbi község fejlődése szembetűnő: Ecser párt- és tanácsi vezetői sokat fáradoztak azért, hogy megépüljön a vízmű, s fáradozásukat siker koronázta, a vizet a fővárosból, pontosabban a XVII. kerületből kapják.

— A művelődési és gyermekintézményekben milyen változások köxvetkeztek be a IV. ötéves terv végrehajtása során?

— Átadásra került az új nyolc, illetve négy tantermes iskola Sülysápon, valamint Csévharaszton. Négyszázhetven hellyel kívántuk bővíteni az óvodákat, s nyolcszázzal bővültek.

Űj óvoda épült például

Monoron, Bényén, Vecsésen, Üllőn, Maglódon,

Ecseren, a meglevőket bővítették, korszerűsítették.

Az eredmények elérésében nagy részük van a helyi vállalatoknak, üzemeknek, intézményeknek, amelyek jelentős pénzösszeggel járultak^, hozzá a költségekhez.

— Az egészségügyi ellátás?

— Pilisen felépült a korszerű egészségház, Gyomron megkezdődött az egészségház bővítése, korszerűsítése, továbbá tíz új körzeti orvosi rendelő is elkészült, a legtöbb, három- három, Monoron és Vecsésen.

DÖNTÖTT A SZAVAZÁS

Hz év legjobb sportolói

Magyar Zsuzsa

A járási testnevelési sportfelügyelőség illetékes szakszövetségei, a Monor és Vidéke sporttudósítói az év utolsó napjaiban ismét szavazattal döntötték el, kik voltak az év legjobb sportolói? Talán még sohasem volt olyan nehéz a dolguk, mint most. A nők és a férfiak közt is két fiatal ifjúsági sportoló került az első helyre. Nemcsak kiváló teljesítményük, hanem szerény emberi magatartásuk folytán is.

AZ ÉV LEGJOBB NŐI SPORTOLÓJA: Magyar Zsuzsa monori kosárlabdázó. Tagja az NB III-as és a gimnáziumi kosárlabdacsapatnak. Minden mérkőzésen igyekezett tudása legjavát nyújtani, a csapatban a legjobb egyéni teljesítménnyel dicsekedhet. 2. Spenger Katalin III. osztályú tornász (Monor, gimnázium), 3. Bajári Zsuzsa III. osztályú tornász (Monor, gimnázium).

AZ ÉV LEGJOBB NŐI CSAPATA: a Monori SE NB III-as kosárlabda-csapata. Jól szerepelt az NB III-as bajnokságban, több nevesebb együttest győzött le. Edzője: Veress László. 2. a Monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskola női- tornászcsapata, edzője: dr. Borsai József né. 3. az Űri KSK női kézilabdacsapata; edző: Szikszai István. 4. a Monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskola női kosárlabda-csapata; edző: Veress László.

AZ ÉV LEGJOBB FÉRFI SPORTOLÓJA: Jávorszky

György kötöttfogású birkózó (Monori SE). Legnagyobb sikere: a magyar országos ifjúsági bajnokságon 2. helyezést ért el. 2. Motolai József, a Sülysá- pi KSK labdarúgója. Nagy része van abban, hogy a csapat felkerült a megyei I. osztályba. Ősszel a csapat legjobbja volt. Négyszer bekerült a forduló válogatottjába, s a góllövőlistán is előkelő helyen áll.. 3. Csákó László aranyjelvényes ifjúsági atléta, a monori gimnázium tanulója.

AZ ÉV LEGJOBB FÉRFI CSAPATA: a Pilisi KSK felnőtt labdarúgócsapata, edző: Gyér Károly. A csapat az őszi idényben a 2. helyet szerezte meg. 2. a Monori SE ifjúsági kötöttfogású ifjúsági birkózó csapata; edző: Varga István és Asztalos Lajos. A vidéki bajnokságon az igen előkelő 4. helyen végzett. 3. a Sülysáp! KSK felnőtt labdarúgó-csapata; edző: Kocsis István. Jól szerepelt a megyei bajnokságban, az MNK-ban bejutott a legjobb 48 közé. 4. a Monori Gimnázium ifjúsági kosárlabda csapata; edző: Veress László.

Magyar Zsuzsa

%

A hosszúra nőtt. 16 éves lány az NB III-as női kosárlabda- csapat tagja. Jókedvűen tölti a szünidőt, akárcsak többi diáktársa. Második osztályos.

— Milyen volt az év? — kérdezem.

— Sok-sok emlékezetes mérkőzést vívtunk. Az NB Ill- ban, bizony olykor-olykor szikrázó összecsapásokban van részünk. Talán ezért is szeretek inkább a gimnáziumi csapatban játszani. No, meg azért, mert abban játszanak régi társaim is, Csehó Anna, Szűcs Jutka.

— A legemlékezetesebb mérkőzés?

— Az Országos Ifjúsági Kupában Budaörssel játszottunk. Idegenben kilenc pontos vereséget szenvedtünk, nagyon készültünk a visszavágóra. Huszonegy ponttal sikerült többet dobnunk, s bekerültünk a legjobb 24 közé. Most jön csak a neheze!

— Miért szép a kosárlabda?

— Nagyon nehéz erre válaszolni. Szép, mert csapatsport, szép, mert olyan klassz dolog csontnélküli kosarakat dobni, s olyan csodálatos, amikor egy- egy győzelem után egymás nyakába borulunk.

— S a tanulás?

— Bár hetente háromszor edzünk, nem megy a tanulás rovására a sport. Félévkor minden tantárgyból ötösöm lesz. Kell ennél nagyobb öröm?

A beszélgetést végighallgatta Magyar Zsuzsa édesanyja is. Amikor azt kérdeztem, mi lesz belőle, milyen pályát választ, édesanyja adta meg a választ:

— Szeretnénk, ha orvos lenne, de a döntés rajta múlik. A sportot meg, remélem, nem hagyja abba sokáig.

Jávorszky György

A beat-zene hangja még az utcára is kihallatszik, amikor Jávorszky Györgyéit lakása előtt megállunk. Bent, a szobában, kellemes meleg fogadja az idegent, a magnószalagon éppen Fonográf-szám. Iff vannak a fiú barátai is, akik szintén szeretik a beat-zenét.

Jávorszky György így vall eddigi pályafutásáról:

— Édesapám is sokáig birkózott. még Szilvássy Lajossal, a londoni olimpiai bajnokkal is megmérkőzött. Aztán, a háború után már nem folytathatta ... A keresztapám is birkózó volt. Én 11 éves koromban jelentkeztem a Monori SE szakosztályába. Sok-sok nehéz

Jávorszky György

mérkőzést vívtam már, de a legszívesebben az 1975. évi versenyekre gondolok vissza.'A magyar bajnokságon akár első is lehettem volna, de passzív birkózásért leléptettek. Lehet, ha én vagyok a fővárosi sportoló, én győzök.

— Miért szép a kötöttfogású birkózás?

— A birkózás maga szép sport. Hogy miért? Mert csak két emberen múlik a győzelem. Nem csapatsport, két ember néz farkasszemet egymással, háromszor öt percen keresztül. Jól érzem magam a szakosztályban, sokat köszönhetek edzőimnek, Varga Istvánnak és Asztalos Lajosnak. A siker az ő érdemük is.

— Hogyan tovább?

— Szeretnék még sokáig birkózni. Az érettségi után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre jelentkezem, remélem, felvesznek, s aztán v^v a Bn. Honvédban, vagy a Vasasban folytatom a birkózást.

— Hobby?

— Szeretem a beat-zenét, talán ennyi az egész. Rengeteg felvételem van, már szüleim is megbarátkoztak a bömbölő magnetofonnal. De azért a tanulásra is gondot fordítok. A helyi gimnázium IV/b. osztályába járok, négyes leszek félévkor.

Gér József

Ma már elmondhatjuk, az egy orvosra jutó lélekszám az országos átlag platt van. De bővültek a meglevő orvosi ren* delők, várók, s a felszerelések is jóformán teljesen kicserélődtek.

— A monori mezőgazdasági jellegű, de iparból élő járás. Milyen eredmények születtek a helyi iparfejlesztésben az elmúlt öt esztendő alatt?

— Járásunk lakosságának fele keresőképes, 37 ezren rendszeresen a fővárosba járnak, dolgozni, naponta ingáznak munkahelyük és lakóhelyük között. Egyik legnagyobb eredménynek tartjuk, hogy

a helyben dolgozók száma 1970 óta csaknem a háromszorosára nőtt. Nagyon sokat fáradozott ezért az MSZMP monori járási bizottsága, a járási hivatal, de természetesen a nagyközségi pártbizottságok, tanácsok vezetői is sokat tettek érte.

— Monoron, az Ipar utcában találtak sokan helyi munkalehetőséget, Vasadon az Irodagépipari Vállalat, a Da- nuyia részlegei, Űriban a KEL- TEX helyi szövödéje adott munkát a helyi lányoknak, asszonyoknak. De más községben is emelkedett a helyben dolgozók száma.

— A lakossági szolgáltatás megjavításáért még sok a tennivaló.

— Valóban. Nem sikerült

terveinket megvalósítani.

Igaz, Monoron korszerű autójavító szerviz, Üllőn szolgáltatóház . épült, de nemigen épült más. A jövőben, persze, javulni fog a szolgáltatás. Monoron például Gelka-szerviz, Patyolat-felvevőhely, szolgáltatóház épül. A kereskedelmi egységek fejlődtek, korszerűsödtek, s a jövőben is célunk továbbfejlesztésük.

— A kisebb beruházások?

— Csaknem minden községben sok járda épült, több belterületi út szilárd burkolatot kapott.

Gyömrőn a villanyhálózat rekonstrukciója befejezéséhez közeledik.

Tovább javult a járás úthálózatának minősége, és még sorolhatnám tovább a fejlődés eredményeit.

— Mi az, ami nem valósult meg a IV. ötéves tervben?

— Terveztük a monori 121 lakásból álló épülettömb felépítését, ugyancsak a járási székhelyen a 22 munkahelyes rendelőintézet tető alá hozását, valamint az üllői 16 tantermes iskola átadását. E három beruházás különböző okok miatt nem valósulhatott meg. A legdöntőbb ok a kivitelező hiánya volt, de a. szükséges pénz is csak késve érkezett meg. Az V. ötéves terv első felében mindhárom létesítmény felépül.

— A járás lakói, az üzemek, vállalatok bizonyára kivették részüket a társadalmi munkából.

— Hatvannégymillió forint értékű társadalmi munkát terveztünk az öt évre, s 90 millió forint értékű a munka értéke. Erre igazán nem számítottunk. Csak az elismerés és köszönet hangján szólhatunk a járás lakosságának helytállásáról.

— Hogyan összegezi a IV. ötéves terv tapasztalatait, a jövő feladatait?

— Járásunk községei dinamikusan fejlődtek az elmúlt öt év alatt. Az V. ötéves tervben is számítunk a lakosság segítségére.

Eddigi eredményeink azt bizonyítják, összefogással sokkal többre mehetünk.

A következő öt év konkrét tervei még nem ismeretesek, de annyit elárulhatok, a járás fejlődése továbbra is biztosított. öt év múlva bizonyára ismét számottevő fejlődésről adhatunk számot..

G. J.

t

A Strázsahegyen