Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 6. szám
1976. JANUAR 8., CSÜTÖRTÖK Új terv - új szabályozók III. Bérnövelés, anyagi _____r r • ff J s § ös ztönzés es juttatások Az aktív keresőik, a foglalkoztatottak száma valamivel meghaladja az ötmilliót, s túlnyomó többségük vállalati dolgozó, akiknek bér- és keresetviszonyait a mindenkori bér- és jövedelemszabályozás alakítja, befolyásolja. Ebben a vonatkozásban is jelentősen módosul a szabályozórendszer. Az ötödik ötéves terv időszakában négy bérszabályozási formát I alkalmaznak: a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-, illetve bértömeg-szabályozást, valamint a központi bérszínvonal- és bértömeg-szabályozást. Egyik bérszabályozási forma sem Új, ebben a tervidőszakban is alkalmazzák azokat. A változás elsősorban az, hogy mindeddig a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-sza- ■ bályozás volt az általános forma, a másik három pedig a kivétel. A jövőben egyenrangúak lesznek. Szabályozás az adottságok szerint A vállalatok többségénél a teljesítményekhez kapcsolódó szabályozási formákat alkalmazzák, míg a központi bérszabályozási formákat azokban a szakágazatokban — pl. szénbányászat, villamosener- gia-ipar, hús-, tej-, sütőipar, közúti közlekedés, hírközlés, kulturális szolgáltatás stta. — amelyeknek gazdálkodási adottságai, nyereségrészesedési lehetőségei meghatározottak. A négy bérszabályozási forma alkalmazása révén az élőmunka racionális felhasználását legjobban ösztöző bértömeg-szabályozás működési köre jelentősen kiszélesedett, a jövőben a vállalati dolgozók kb. egyharmadára terjed ki. Üj vonása a bérszabályozásnak, hogy a bérnövekedés egy részét — maximum két százalékát, de 1976-ben csak 1,5 ! százalékát — Intézményesen és minden bérszabályozási formában biztosítja. Továbbá: a vállalati teljesítményhez kötött bérszabályozási formákban 6 százalék az adómentes bérszínvonal-növelés plafonja, a 6 százalék feletti bér- színvonal növelésére — ha a teljesítménymutató lehetővé is tenné — magas adót kell fizetni. Progresszív adó terheli a bérfejlesztést már 6 százalék alatt is, ha nincs gazdálkodási bázisa, azaz, ha meghaladja a bérfejlesztési mutató áltaj megszabott mértéket. Az adómentes bérfejlesztés mértékének behatárolása és a bérfejlesztési adó együttesen mérsékli Ja bérszínvonal-növekedés szóródását, csak a bérfejlesztési mutató differenciálódhat. A jól gazdálkodó vállalatok a 6 százalékon felüli bérfejlesztés lehetőségét kénytelenek lesznek tartalékolni azokra az évekre, amikor azt adómentesen használhatják fel. Központi befolyásolás Az új bérszabályozási rendszerben igen erőteljesen érvényesülnek az elosztással kapcsolatos követelmények; a bérek és keresetek tervszerű keretek között tartása, a béres kereseti arányok befolyásolása. A bérszabályozás átlagosan évente 5—6 százalék körüli bérfejlesztésre ad lehetőséget. Ezzel kapcsolatban utalni kell arra, hogy a bérszabályozási formákba nem építették be teljes egészében a tervezett átlagbér-emelkedést és bérfejlesztést, annak egy részét központi bérintézkedések és bérpreferenciák valósítják meg. (Az 1976. évi nép- gazdasági terv pl. 700 millió forintot irányoz elő béremelésre és vállalati bérpreferenciákra). A bérszabályozás rendszerét a jövőben is kiegészíti a részesedési alap, amelyből anyagi ösztönzésre prémium, jutalom, év végi részesedés és újítási díj fizethető, emellett juttatásokra is— tanulmányi ösztöndíjra, lakásépítés támogatására, a jóléti és kulturális alap kiegészítésére — felhasználható. A vállalatok részesedési alapképzési lehetőségei az eddigiekhez képest — elsősorban az alapképzést terhelő progresszív adó miatt — csökkennek. Emellett az is döntően befolyásolja majd a részesedési alapból fizethető prémiumot, év végi részesedést és juttatásokat, mennyiben képesek a vállalatok megalapozni és kihasználni az adómentes bérfejlesztés 6 százalékos plafonját. Vezetőknek — a gazdálkodástól függően Viszonylagosan növeli a részesedési alapot, hogy nem terheli a vezetők prémiuma és jutalma. A vezetők a korábbi nyereségprémium helyett a vállalati teljesítményektől — elsősorban a jövedelmező,ségtöl — függően prémiumot és tevékenységük átfogó értékelése alapján jutalmat kaphatnak, de prémiumuk és jutalmuk bérköltségként számolható el. Ezek nem garantált járandóságok, a felügyeleti szerv értékelése és engedélye alapján fizethetők ki, csökkenthetők és teljesen megvonhatok. A prémium és jutalom együttes összege elérheti az alapbér 40—50 százalékát — ez a plafon —, a vállalati vezetők jövedelme tehát nagymértékben függ a gazdálkodás eredményességétől, a nyereségtől. Az érdekeltség pozitív és negatív jellegű, mert arra az évre, amelyben a vállalat veszteséggel zár, a vezető állású dolgozók számára a személyi alapbérnek csak 75 százaléka fizethető ki. Garamvölgyi István Feltöltés előtt az akvaglóbusz Munka• és üzemszervezés a kistarcs ai fésüsfonóban Szira László, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárának főmérnöke azzal az újsággal kezdi év eleji helyzet- jelentését, hogy e hét végén üzembe helyezik gyárukban a 200 köbméteres akvaglóbuszt. Mint már hírül adtuk, ezt a beruházást a festődéi hűtővíz hasznosítására alapozták' azzal a céllal, hogy az eddigihez képest 420—470 tonnával csökkenthessék a fűtőolaj-felhasználását évente. Az akvagló- busz így csaknem egy év alatt megkeresi az árát, a beruházásra fordított 1,3 millió forintot! — Milyen munka- és üzem- szervezési feladatokat tűztek maguk elé célul az új ötéves terv első esztendejében? — A tapasztalataink szerint feltartóztathatatlanul csökkenő munkáslétszám, illetve a létszámhiány a meglevő munkaerő jobb hasznosítására késztet bennünket. Magyarán: olyan univerzális képzettséget kell adnunk dolgozóinknak, hogy a seviot- és a meri- nó-előfonoda munkásnői helyettesíthessék egymást szükség esetén. Ehhez meg kell tanulniuk az összes gép kezelését a két előfonódéban. Ezért az üzemvezetőket tesszük felelőssé, s. a betanítás határideje az első félév vége. :— Ugyancsak a munka- és üzemszervezés körébe tartozik az a tervezett belső átalakítás amivel több legyet ütünk egy A megyei tanács vb megtárgyalta Rendszeressé, eredményesebbé vált az állami felügyelet munkája a mezőgazdasági üzemekben A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti, idei első ülésén megvitatta a megyei tanács és szervei, valamint a NEB 1976. évi munkatervjavaslatát, melyeket elfogadásra a legközelebbi tanácsülés elé terjeszt. A tanács végrehajtó bizottsága ezenkívül megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek állami felügyeletével összefüggő tanácsi feladatok végrehajtását és feladatait. A vb tagjai megállapították, hogy a szövetkezetekről, valamint a tanácsokról szóló törvény megalkotása jelentős változást eredményezett se szövetkezetek és a tanácsok kapcsolatában. Megváltozott az irányító, ellenőrző munka tartalma és módszere. Az állami felügyelet lényege, fő célja, hogy biztosítsa az össztársadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdekek összhangját. Rendszeressé vált a kétévenkénti ellenőrzés, a törvényességi vizsgálat a termelőszövetkezetekben. A járási hivatalok és a városi tanácsok 1971-ben 159 tsz-ben, 30 szak- szövetkezetben és 30 szövetkezeti1 társulás felett gyakoroltak törvényességi felügyeletet. Jelenleg a felügyelt egységek száma 111 tsz, 10 szakszövetkezet, 26 szövetkezeti társulás. Javult a kétévenkénti ellenőrzések tervszerűsége, színvonala, eredményessége. Akkor is így van, ha sokszor nehezíti a munkát a jogi és köz- gazdasági ügyintézők hiánya, fluktuációja, némelykor a szakmai felkészültség alacsony színvonala. Változásra érett azonban az ügyek intézésének, a szükséges felelősségrevoná- soknak indokolatlan elhúzódása. A tanács vb elemezte azokat a tapasztalatokat, amelyeket az állami felügyeleti vizs-. gálatok tártak fél. Á többi között megállapította, hogy a szövetkezetek többsége törvényes keretek között, jól élt az önállóság adta lehetőségekkel. A tsz-ek többsége jelentős sikereket ért el, alaptevékenységében nőtt a termelés színvonala. Így például fejlődés állt be a kukorica-; a gabonatermelésben, a szarvasmarha-tenyésztésben, az iparszerű termelési rendszerekhez való csatlakozásban. Javult a személyzeti és a kádermunka, a káderek továbbképzése. Többet törődnek az ifjúsággal, a nők problémáival. Közüggyé vált a közművelődés, hatékonyabb a munkavédelem. Áttekinthetőbb a melléküzemági tevékenység. Korábban a legtöbb gondot a tevékenységi körök felülvizsgálata jelentette, ezen belül is az ipari tevékenység. Azóta stabilizálódott a helyzet. Különösen a könnyűipari, a kohó- és gépipari, nehézipari tárcák hatáskörébe utalt üzemek foglalnak el jelentős helyet. Ugyanakkor a vezetők figyelmét nem vonják el ezek a tevékenységek az alapvető termelési ágról. Szaporodnak az alaptevékenységet kiegészítő élelmiszeripari üzemágak. Jelenleg 47 élelmiszer-feldolgozó, 38 fafeldolgozó, 20 mezőgazdasági termékfeldolgozó üzemág 3034 főt foglalkoztat. Szigorították a tsz-társulá- sok működésének ellenőrzését. Az utóbbi hónapok vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a korábbihoz képest csökkent a szabálytalanság, a törvénytelenség. Fejlődött a szövetkezetek választott testületéinek munkája, noha még mindig hoznak törvénysértő testületi határozatokat is. Tavaly hat közgyűlési és 71 vezetőségi ülés döntéseiben találtak kifogásolnivalót. Előfordult szabálytalan tagfelvétel, tagtörlés, prémiummegállapítás, -kifizetés, gépkocsi- és más átalány indokolatlan kifizetése, jogtalan reprezentálás. A legsúlyosabb esetekben a felügyeleti szerv élt felfüggesztési jogával is. Így például az ecseri Egyesült- Ecser-Gyömrő-Petőfi, a csemői Új Élet, a kerepest Szilasmen- ti, a kocséri Üj Élet tsz-ekben és az érdi Barackvirág szak- szövetkezetben. Az ellenőrző bizottságok működését — bár itt is történt változás — még mindig elégtelennek értékelte a végrehajtó bizottság. Nagy részük munkaterv nélkül dolgozik, ellenőrzéseikről nem készítenek dokumentumot, így azokat, s más intézkedéseket sem ellenőriznek újólag. Nem minden tsz-ben működik belső ellenőr, s ahol működik, ott is többségében alacsony színvonalú. Mindebből következik, hogy az állami felügyeletnek több segítséget kell nyújtania a szövetkezeti bizottságok számára, javítani kell ellenőrzése hatékonyságát. Nem másról van szó, mint 59 346 tsz-tag érdekéről. Példaként említette a vb a tsz-vezetőség és -tagság közötti viták rendezését, mert ma még sok a hiba az eljárási szabályok betartásában. Olykor semmibe veszik az ügyek elintézésének határidejét, az eljárás aiá vont személyek jogait egyesek nem tartják tiszteletben, néha a jogszabálytól eltérő határozatokat hoznak. Három év alatt 1953 ügyet vizsgált a döntőbizottság s közülük 850 esetben a kérelmező javára megváltoztatta a döntéseket. A tanács vb egyértelműen állást foglalt abban a vitában: meddig mehet el a törvényességi felügyeleti vizsgálat egyes gazdasági intézkedéseknél. Mint mondotta, a tanács egyetlen kérdéstől sem maradhat távol. Azokban a tsz-ekben, amelyekben ügyelnek a törvényességre, betartják a tsz-demokrá- ciát, azokban a gazdasági eredmény is egyenletesen javul. Ennek folyamatos biztosítása a cél — ebben kell segítenie az állami felügyeletnek a továbbiakban is. Elsősorban a segítő, megelőző munkára kell törekedni, tervszerű, rendszeres ellenőrzésre van szükség. Az állami felügyelet nem öncélú — az össznépgazdasági, a tsz- és az egyéni érdekeket egyaránt szem előtt tartja. A Pest megyei Levéltár eredményesen tölti be feladatát Nyitásra vár Örkényben kéthónapos határidő-eltolódással ugyan, de rövidesen elkészül az új ABC-áruház. A modern, nagy eladótérrel és raktárhelyiséggel rendelkező üzletet anyaghiány miatt nem tudták a kijelölt határidőre felépíteni. Nagy Iván felvétele A Pest megyei Levéltár a megye legrégibb intézménye, 1664-től működik. Latin nyelvű, török, német, magyar emlékeit régi századokból őrzi, van olyan irata, amely 1229- ből származik. Gyűjteménye felbecsülhetetlen értékű, Pest megye és nemzeti múltunk gazdag tárháza. Tizennyolc év (1950—68) megszakítástól eltekintve mindig a Pest megyei hatóság alá utalt szerv volt, ma is a Pest megyei Tanács égisze alatt dolgozik. Történelmileg érdekes tény, hogy 1664 óta egy és ugyanazon épületben működik. Ez azonban valójában meghatározza, bizonyítja szűkös körülményeit is. Óriási gyűjteményét Budapest hat különböző pincéjében őrzik, nem is mindig megfelelő, biztonságos körülmények között. A nagykőrösi levéltár felállítása nagy segítséget jelentett, természetesen azonban alapvető változást csak új megyei levéltári épület hozhat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága dicséretben részesítette a levéltár dolgozóit, s külön méltatta dr. Lakatos Ernőnek, a levéltár igazgatójának sok éves eredményes munkáját. Mint a vb megállapította: áldozatos, tehetséges, felelős tevékenységüknek köszönhető, hogy országosan elismert a levéltár iratkezelése, tudományos kutatása, kiadványainak színvonala, a történelmi kutatásokban vállalt munkája, a közművelődésben betöltött szerepe. Hozzávetőleg 1200 szerv tartozik a levéltár hatáskörébe, így tanácsok, bíróságok, szövetkezetek, iskolák, minisztériumi és tanácsi vállalatok, hiszen a törvény értelmében levéltári jóváhagyás nélkül nem szabad hivatalos iratokat megsemmisíteni. 1950-ben ötezer, ma 12 000 ívfolyómétert tárolnak. Az ötéves terv során további hatezer ívfolyó- métemyi anyagot kell majd átvenniük. Túl a biztonságos megőrzésen, nagy szerepet tölt be a levéltár a kutatók életében is, évente mintegy kétszáz kuta- , tó fordul hozzájuk nagyobb, folyamatos feladatokban, s átlagban 700 kutató kisebb-na- gyobb kutatási segítségért. A levéltár dolgozói külön elismerést érdemelnek azért, hogy kutatásaikban, kiadványaik megírása során nem mennyiségre, látványos eredményre törekszenek, hanem maradandó, értékes alkotásokra. Felismerték, hogy a helyes történeti tudat kialakításában fontos szerep hárul rájuk és rajtuk is múlik a marxista világnézet, szemlélet terjesztése. Ezért is fogadják az érdeklődők örömmel a Pest megye múltjából című és a Levéltári füzetek sorozat folytatását. Nyomdában van már „A budai szandzsák 1559. évi összeírása” és készül a Pest megyére vonatkozó középkori oklevelek magyar nyelvű tartalmi kivonata, valamint a Pest megyei helytörténeti olvasókönyv. Közművelődési munkájából említésre érdemes a többi között az 1919-es emlékkiállítás, Pest megye és Budapest kapcsolatáról szóló, valamint a felszabadulás 25. évfordulójára, majd a nemzetiségi napokra rendezett kiállítások. Patronálják a krónikaírókat, eddig négyszáz helyi krónikát segítettek napvilágra. A megyei tanács vb végezetül megállapította: fontos szerepet tölt be a levéltár a megye kulturális, tudományos életében, különösen azért, mert megyei, nemzeti értékeinket jól őrzi, s ugyanakkor közkinccsé is teszi. S. A. i I 4. csapásra. Mivel a festöde tavalyi napi teljesítménye 5300 kilogramm matringfestés volt, most pedig már 5700 kilogramm a napi követelmény, ez nagyobb feladatot ró a csoma- golókra is. Ezért áthelyezzük jelenlegi helyéről a gőzölőt, a festöde mellé, s a felszabadult hellyel részben a csomagolót bővítjük, részben a matringrak- tárat. Régi bánatunk, bosszúságunk forása az is, hogy jelenleg szétszórtan, több kicsi, korszerűtlen helyiségben működik a festék- és vegyszerrakiár a gyárban. Most a régi kazánház épületében emeleti szintet alakítunk ki, s ide vonjuk össze a szétszórt raktárakat és a festékkonyhát. Ezt aztán maximálisan korszerűsítjük, gépesít, jük. Vannak-e terveik a dolgozók munkakörülményeinek további javítására? — Nem is egy! Legfőbb gon. dunk a festődet munkások helyzetének könnyítése, egészségesebb, tisztább, páramentes levegő biztosításával. ■ Ehhez úgynevezett ködteleni- tő berendezés szükséges, aminek szerelését most fogjuk előkészíteni. Elkezdtük a központi öltöző átalakítását, korszerűsítését, ide két darab, 3 köbméteres melegvizes bojlert fogunk beszerezni. ( — Végül hadd említsem meg, hogy karbantartási feladatok megvalósítására az idén 15 millió forintot szánunk, amiből 2,5 milliót a gépek generálozására költünk, 900 ezer forintot A- \ peaig az emiirett jeszoaei Koa- telenítő berendezésre. A többi- ;, bői szeretnénk korszerűsíteni a- kártoló és a mosoda világítását, z újra festeni-mázolni a műhe- lyeket, felülvizsgálni, kijavíta- c ni a klímaberendezéseket. 1 — Miért csak szeretnénk? * — A terv még jóváhagyásra * vár, remélem rövidesen az is ■ meglesz. Ny. É.
