Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

v/ííifim 1976. JANUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Oskar Fischer Párizsban 1 A hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó Oskar Fischer — az NDK külügyminisztere — szerdán a párizsi Hotel de Crillon- ban ebédet adott vendéglátó­ja, Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter tisz­teletére. Az ebéden — ame­lyen több vezető francia po­litikus és diplomata is részt vett — a két külügyminiszter rövid beszédet mondott. Bombamerénylet Portóban A Portugál Kommunista Párt a demokratikus szabadságjogok biztosítását követeli az ország egész területén A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága szerdán reggel kiadott közleményében állást foglalt a törvényhozó Válság Rómában Elszoktunk már a hírtől: Olaszországot kormányválság fenyegeti. Pedig az Olasz Szo­cialista Párt szerdai vezetőségi ülésén hozott döntés véget vet­het az amúgy is kisebbségi Moro-kormánynak, bár Leone köztársasági elnök csak „fenn­tartással” fogadta el a kor­mány lemondását, és hétfőre tűzte ki a kormányválság meg­oldását célzó konzultációk kezdetét. De Martino, az olasz szocia­listák főtitkára tett javaslatot a bizalom megvonására, s a döntés egyértelműen a főtitkár javaslatának helyeslése volt. Hogy ez milyen lavinát indít el Rómában, arról most még ne­héz pontos képet alkotni., Ami bizonyos: a gazdasági bajok­kal küszködő Itália könnyen új válság korszakába léphet. Annál is inkább, mert a múlt évi mérleg egyértelműen nega­tív. Erőteljes mértékben növe­kedett az infláció üteme, vál­tozatlanul gyér érdeklődés jel­lemzi a beruházási piacot és a korábban kapott nyugatnémet milliárdok sem segítettek hoz­zá ahhoz, hogy az olasz gazda­ság évek óta sárba ragadt szekere kievickéljen a kátyú­ból. „ , Aldo Moro kisebbségi kor­mánya — amely keresztény- demokrata és republikánus politikusokból áll — a tör­vényhozásban eddig számítha­tott a szociálisak támogatásá­ra. Az OSZP döntése váratlan politikai bomba, annál is in­kább. mert decemberben még Moro támogatása mellett fog­laltak állást a szocialisták. Igaz, akkor is hangoztatták: a kabinet működésével nem elé­gedettek, de a beláthatatlan következményekkel járó kor­mányválságot nem óhajtják döntésükkel elősegíteni. Nagy­jából hasonló álláspontra he­lyezkedett a közeli múltban az Olasz Kommunista Párt is, amely ugyancsak egy hirtelen kirobbanó válság súlyos belpo­litikai hatásától tart. Római megfigyelők néhány napja még úgy vélekedtek: Moro kormánya legalább a ko­ra tavaszi kongresszusokig a helyén marad. Elsősorban a kereszténydemokraták orszá­gos kongresszusának kimene­telétől tették függővé a kabi­net sorsát. Ha most mégis le­mondásra kényszerülne a kor­mányfő, előfordulhat, hogy Olaszországban előbbre hoz­záír az általános politikai vá­lasztások időpontját. Erre utal egy washingtoni keltezésű hír. A CIA — Ford elnök jóváha­gyásával — állítólag hatmillió dollárt utalt át titokban az olasz jobboldali politikai veze­tőknek. Mégpedig abból a cél­ból, hogy a legközelebbi vá­lasztásokon megfelelő) anyagiak álljanak rendelkezésükre a gépezet kielégítő működtetésé­hez. A múlt év júniusában, a tartományi választásokon ugyanis ez a gépezet csődöt mondott. Az OKP —• mint is­meretes — a szavazatok 33 százalékát szerezte meg. S ez a körülmény szerfölött nyugta­lanít bizonyos amerikai körö­ket. A 3,5 MILLIÓ lakosú Mad­ridban szerdán súlyos közle­kedési problémákat okozott a metró dolgozóinak harmadik napja tartó sztrájkja. A késő esti órákban gyorshírben je­lentette az AP, a hadsereget utasították, hogy „üzemeltes­se” a madridi fő metróvona­lat. nemzetgyűlési választások mi­előbbi megtartása és a „de­mokratikus állam képviseleti szerveinek intézményesítése” mellett. A párt vezető szerve han­goztatja, hogy a kormánynak biztosítania kell a demokrati­kus szabadságjogokat, köztük a választói jog gyakorlását az ország egész 1 területén. A PB „furcsának” tartja, hogy a katonai hatóságok még min­dig nem engedélyezik a KP működését az Azori-szigeteken, ahonnan néhány hónappal ez­előtt erőszakkal kitoloncolták a legismertebb kommunista aktivistákat és más antifasisz­tákat. A közvélemény követeli, hogy vessenek végeit a reakció erőszakos, megfélemlítő ak­cióinak Madeira szigetén, to­vábbá az ország északi és kö­zépső részein. Szélsőjobboldali erők szer­dán reggel bombamerényletet követtek el az észak-portugá­liai Portó városában. A táma­dás célpontja az az épület volt, amelyben a bebörtönzött katonatisztek családtagjaiból, valamint a katonák ügyvédei­ből álló bizottság tartja ta­nácskozásait, és amelyben a tervezett bírósági tárgyalások periratait őrzik. A portugál rá­dió -jelentése szerint a robba­nás következtében az épület­ben súlyos károk keletkeztek. A forradalmi tanács, amely a kora reggeli órákig tanács­kozott a portugál fővárosban, sajnálkozását fejezte ki a Cus- toias és Caxias börtönök előtt, újév napján lezajlott, több ál­dozatot követelő összetűzések miatt. A forradalmi tanács jóváha­gyott egy közelebbről meg nem határozott törvényt a feloszla­tott fasiszta titkosrendőrség, a PIDE egykori tagjainak elíté­léséről. Egy, a kormány közlönyében nyilvánosságra hozott rendelet a fasiszták feltételes szabadon bocsátását a forradalmi tanács határozatától teszi függővé. Addisz Abebában Angoláról Ma kezdődik az miniszteri tanácsának ülésszaka Szombattól: rendkívüli közgyűlés Az Afrikai Egységszervezet titkárságában kiterjedt előké­születek folynak azzal kapcso­latban, hogy az angolai hely­zet megvitatására hamarosan összeül az AESZ-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli közgyűlése. A nyi­tóülést január 10-én Addisz Abebában, Etiópia fővárosá­ban tartják. A közgyűlés előtt a csúcsértekezlet napirendi pontjának kidolgozására má­ra hívták össze az AESZ mi­niszteri tanácsának kétnapos ülésszakát. Az Afrikai Egységszervezet titkárságában a TASZSZ tu­dósítójával közölték, hogy a miniszteri tanács és a közgyű­lés munkájában részt vesz az AESZ mind , a 46 tagállama. Feladatuk az, hogy az ango­CSAK RÖVIDEN... MINTEGY 40 SZEMÉLYT tartóztattak le az ecuadori Quitóban és Guayaquilben a hétfői diáktüntetéseket köve­tően. A fővárosban keddre megnyugodott a helyzet, de Guayaquilban további tünte­BURUT Kiújultak az összetűzések A jobboldali erők által a Bejrút közelében levő Tel Zaatar palesztin menekült- tábor köré vont blokád a fegyveres összetűzések kiúju- lásához vezetett a libanoni főváros több kerülejében. Bej- rútban rakéta- és tüzérségi tűzzel tarkított* elkeseredett lövöldözések folynak. Egyes nyugati hírügynökségek je­lentései . szerint \ a palesztínai gerillák erőinek szerdán si­került áttörniük a menekült- tábor blokádvonalát. Folytatódnak az emberrab­lások is. Bejrúti lap jelenté­sek szerint a szembenálló fe­lek az elmúlt 24 órában több mint 40 embert raboltak. A főváros valamennyi körzetét veszélyeztetettnek nyilvání­tották és felszólították a la­kosságot, hogy ne hagyja el otthonát. A Palesztínai Felszabadí- tási Szervezethez közelálló­nak tartott A1 Szafir című bejrúti lap szerdai számában olyan értesüléseket közöl, amelyek szeript a PFS25 az ENSZ Biztonsági Tanácsának január 12-i közel-keleti vi­táján a palesztínai nép ön­rendelkezési jogát hangsú­lyozó négypontos tervet szán­dékozik előterjeszteni. Ezt a tervet hétfőn dolgozta ki a PFSZ vezetősége Jasszer Ara­fat elnökletével. A hanoi lapok az ország égyesítését megelőző mostani időszakban terjedelmes soro­zatokban mérik fel Vietnam gazdasági lehetőségeit, a sür­gős pótolnivalókat és az ígére­tes erőforrásokat is, amelyek­kel a 45 milliós Vietnam — amint a lapok hangsúlyozzák, a szocialista tábor harmadik legnépesebb országa — rendel­kezik. Dcl-Vietnam gazdasága — mutatnak rá az elemzé­sek — a teljes felszabadí­tás előtt az imperializmus érdekeit szolgálta. Alárendelt szerepében különö­sen megsínylette a háború és a neokolonialista uralom dú- lásait. Mezőgazdasága — né­hány részintézkedés ellenére is — visszafejlődött. Az a Dél- Vietnam, amely 6 millió hek­tárnyi rizsföldjén az ameri­kai beavatkozás előtt a belső szükséglet kielégí­tése \ mellett egymillió tonna felesleget termelt, most ugyanannyi hiánnyal küszködik. A több százezer hektárnyi virágzó kaucsukül- tetvényekből 75 ezer hektárnyi maradt meg, leromlott állapot­ban; a jó gyapottermésnek pe­dig már csak az emléke él. Á társadalmi struktúrát fi­gyelembe véve 9 millió dél­vietnami dolgozhatna az ipar­ban, a meglevő létesítmények azonban csak félmillió mun­kást képesek felvenni. Az ösz- szes déli ipari üzemek száma négyezerre tehető, de csak öt­százban dolgozik száznál több munkás. A nehéziparnak csak néhány ágazata említhető. A fémkohászat létezését például csupán olvasztó- és öntőműhe­lyek jelzik. Thieuék gazdasága külföld­ről kapta a nyersanyagot, az olajat, a meglevő technikai be­rendezéseket. Az egész gazda­ság a külföldi tőke függvénye A negyvenötmilliós Vietnam volt, s mint ilyen, képtelen az újratermelésre. Nem elégíthet­te ki a hazai piacokat sem. A gazdaság alapját a kisüzemi termelés képezte. Ez a gazda­ság a kapitalista fejlődésnek csak a kezdeteinél tartott, magán viselte a neokolonialis­ta gazdasági politika összes ki­rívó jegyét. A gondok és a pótolniva­lók északon sem jelenték­telenek. Észak 1954 után alighogy fel­számolta a falvakban a feudá­lis termelési viszonyokat, jó­formán hozzá sem kezdhetett ,a szocialista ipar alapjainak lerakásához, amikor újabb há­borúba kényszerült. Fejlődése során még nehéz helyzetében is szilárdabb gazdasági konst­rukciót teremtett, mint az amerikai milliárdokon élőskö­dő déli rezsim. Amíg a ked­vezőbb természeti adottságok­kal rendelkező dél csak a könnyűiparban, a közszükség­leti cikkek gyártásában ért el említésre méltó eredményeket, a VDK a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével milliók létbiztonságát teremtette meg, s af ipari termelésben, külö­nösen a szénbányászatban és az építőanyagiparban is sike­reket ért el. Az ipari üzemek, az öntöző- berendezések, az úthálózat mérhetetlen károsodásai — az amerikai bombázás következ­ményei — lehetetlenné tették a népgazdaság arányos fejlesz­tését. A vezetési és szervezési sadalmi és gazdasági rend volt a győzelmes helytállás alapja. A harc közben végül is a gazdasági eredmények is so­kasodtak. Az ipari termelés máig az 1960. évihez képest a 4,6 szorosára, a mezőgazda- sági pedig a hétszeresére nőtt. 1974-ben tizennégyszer több ipari létesítménye volt a VDK-nak, mint a szocializ­mus építésének kezdetén. A központi irányítás alatt dol­gozó üzemek egyharmadában ma átlagban 500—2000 mun­kás dolgozik. Különösen a kulcsiparok, az elektromos- energia-termelés, a fémkohá­szat, a gépgyártó ipar, a szén­bányászat, az építőanyag-ipar fejlődése imponáló. Alakuló­ban van a könnyűipar is. A mezőgazdaság, amely a hegyes, erdős északon csupán 2,5 millió hektár szántóterü­letet művel, szintén túljutott a kezdeti lépéseken. 1960-ban a szövetkezeteknek csak 11 százalékuk rendelkezik mun­kagépekkel. A kollektív gaz­daságok az 1960-ban felhasz­nált elektromos energia hu­szonhatszorosához jutnak hoz­zá. A rizsföldek 1971—74-ben hektáronként 10—12 mázsával adtak többet, mint 1960-ban. A második világháborút meg­előző termelésekhez képest 22 mázsával nőtt a hektáron­kénti rizshozam. Ma egy-két rizstermelő tartomány átlaga eléri a hektáronkénti 7 tonnát is. A VDK északi tartomá­nyaiban alakulnak az új gazdasági körzetek. gondok is megnehezítették a szocialista termelési viszonyok I Ezek elsődleges célja az új kiteljesedését, mégis az új tár- I iparágak, a papírgyártás, a farostlemrezgyártás meghono­sítása, a vegyipar fellendítése, de az 'új körzetekben soka­sodnak a fahéj-, a teaültetvé­nyek és a feldolgozó üzemek is. A sűrűn lakott síkságok népe új otthont, jó megélhe­tési lehetőséget talál a hegy­vidéken. Eddig 900 ezer em­ber költözött át a harminc új gazdasági körzetbe, ez a sík­ságon élők 7 százaléka. Fel­törtek 106 ezer hektár földet, 912 új szövetkezetét alakítot­tak, több tucat teafeldolgozó és faáruüzemet, sertésfarmot és halgazdaságot létesítettek. A felszabadítás után a néphatalom a déli ország­részben is megteremtette a demokratikus fejlődés, a szocialista népgazdasági alapok lerakásának felté­teleit. Bár még létezik egy szűk ki­zsákmányoló réteg, hiszen a magánvállalkozások száma nem jelentéktelen, a szocia­lizmus erői növekedőben van­nak. A hanoi elemzések nem szé­pítik a gondokat. Megírják, hogy a szocializmus gazdasá­gi bázisai északon is megerősí­tésre szorulnak. Az elavult technika, a gazdasági struk­túra felújításra szorul. A kézi erővel dolgozó üzemek, műhe­lyek helyébe korszerű nagy­üzemeket kell állítani. Egy­szóval a szocialista népgazda­ság reorganizációjára van szükség a könnyűipartól a ne­héziparig. Ezt a munkát azonban már a 45 milliós vietnami nép fog­ja elvégezni. Észak kecsegtető szén-, olaj-, érctartalékai, a Me- kong-delta jó rizsföldjei ígérik a kibontakozást. A harmincesztendei háború­zás után 20 millió munkaké­pes ember áll készen a békés országépítés tennivalóira. tések voltak. Mint ismeretes; a heves tüntetéseket a közle­kedési díjszabások emelése váltotta ki. AZ ANDROMEDA nevű brit fregatt szerdán az izlandi felségvizeken belerohant és jelentősen megrongálta a Thor izlandi hajót. IRÁN konzultációra haza­hívta nagyköveteit hét arab országból, Irakból, Kuwaitból, Sziaúd-Arábiából, Bahreinből, lai helyzet rendezését előse­gítő javaslatokat vitassanak meg és dolgozzanak ki. Mint ismeretes, imperialista erők fegyveresen beavatkoztak An­gola belügyeibe és a fajüldö­ző dél-afrikai rendszer csapa­tai a szakadár szervezetek megosztó tevékenységének tá­mogatására intervenciót haj­tottak végre az ország ellen. Az Afrikai Egységszervezet titkárságában jelenleg külön­böző vélemények hallhatók az angolai válság megoldásának útjairól. Számos ország, köz­tük Tanzánia, Nigéria és Gha­na annak szükségességét hang­súlyozza, hogy részesítsék sok­oldalú támogatásban az An­golai Népi Köztársaság kor­mányát és zúzzák szét az or­szág függetlensége ellen szőtt imperialista és fajüldöző ösz- szeesküvést. Az egész függet­len Afrika egyöntetűen elítéli a dél-afrikai fajüldöző rend­szer agresszióját, s azt a tényt, hogy az FNLA és az UNITA szakadár szervezet fehér zsol­dosokat alkalmaz. ’ Jóllehet elhangzottak olyan javaslatok is, hogy a küszö­bönálló tanácskozásokon An­golán kívül vitassanak meg más fontos problémákat is, az AESZ titkárságában rámutat­tak: a helyzet bonyolultsága indokolttá teszi, hogy az AESZ közgyűlésének napirendjét egyetlen kérdésre, az angolai helyzetre korlátozzák. Rettegés Armaghban Az angol kormány egy zász­lóalját, hatszáz katonát do­bott át a rajnai hadseregből ÉszaJt-lrország Armagh járá­sába. Itt az IRA ideiglenes szárnyának egyik fedőszerve, amely az újságíróknak „Dél- Armaghi Republikánus Akció- erő”-ként mutatkozott be, elő­ző nap tíz protestáns munkást meggyilkolt. A szélsőséges re­publikánusok arra hivatkoz­tak, hogy megelőzőén protes­táns ultrák viszont öt katoli­kust öltek meg. A vérengzés megtárgyalásá­ra kedden este másfél órás rendkívüli ülést tartott az an­gol kabinet Harold Wilson el­nökletével. Ezen az ülésen ha­tározták el, hogy megerősítik az ír nacionalisták hátorszá­gának ismert határmenti já­rás helyőrségét. Az utakat im­már ezer kétszáz katona járja. A körzetben a helyszíni je­lentések szerint úrrá lett a rettegés, a községekben és ta­nyákon az emberek magukra zárták az ajtót, s a közösségi élet megszűnt, mivel a pro­testáns jobboldal ellencsapá­sára számítanak. A londoni minisztertanácsi ülésre berendelte Wilson a hadügyminisztert, Roy Ma- sont, Észak-írországból Mer- lyn Rees minisztert és részt vett az ülésen David Ennals külügyi államtitkár, valamint Sir Robert Carver, a hadsereg vezérkari főnöke. Észak-lrország kétharmados protestáns többségének veze­tő politikusai kedden leszá­molást követeltek az IRA ideiglenes szárnyával, holott a feszültségért a protestáns cso­portok egyaránt felelősek. Az IRA úgynevezett provói elvi­leg tűzszünetet tartanak egy év óta, az utóbbi időkben azonban ennek már nincs sok jelentősége. A titkos hadse­reg arra hivatkozva, hogy a fegyveres erők megsértették a fegyvernyugvást, számos ak­ciót hajtott végre, és ezekkel kérkedett is. A hétfői vérengzés után Belfastban összeültek a pro­testáns fegyveres szervezetek vezetői, közöttük azok, akik tavaly előtt a koalíciós ön­kormányzatot megbuktató ter­rorsztrájkot szervezték meg. Képviselőik kijelentették, hogy a hadsereg kemény fel­lépésére számítanak, máskü­lönben „nem tudnak ellenáll­ni a nyomásnak, amelyet ,a protestáns közvélemény kifejt rájuk a beavatkozás érdeké­ben”. Ian Paisley lelkész, a jobboldali héják hangadója „totális háborút” követelt a kormányerőktől az IRA' ellen. Az ÉVIG Villamos Kisgépgyára felvételre keres: # előkalkulőtort (lehetőleg műszaki képesítéssel) # könyvelőt 0 gépírni tudó pénzügyi adminisztrátort 0 gyors- és gépírót # géplakatost # esztergályos szakmunkásokat # férfi és női munkavállalókat könnyű, betanított munkára, 16 éves kortól is 0 segédmunkásokat Jelentkezni lehet: a személyzeti és munkaügyi osztályon Cegléd, Külső Törteli út 12. . Telefon: 11-922/1ó-os mellék. k i gazdasági kibontakozásának lehetőségei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents