Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

1976. .1ANTIAR 7., SZERDA Gazdagodott a megye nemzetiségeinek kulturális élete ■ • • Ülésezett a közművelődési bizottság Tegnap délelőtt'a Pest me­gyei tanács épületében meg­tartotta idei első ülését a me­gye Közművelődési Bizottsá­ga. Dr. Csicsay Iván, a me­gyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, -majd dr. Laka­tos Ernő, a megyei levéltár igazgatója fűzött szóbeli ki­egészítést a Pest megyei Le­véltár működéséről és fejlesz­téséről szóló jelentéshez, ame­lyet ma délelőtt vitat meg a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Ezt követően Kri- 2sári Ferenc, a nemzetiségi al­bizottság elnöke tartott tájé­koztatót a bizottság egyéves tevékenységéről, a megyében élő nemzetiségi lakosság hely­zetéről. Aktívabb közéleti szereplés Pest megye — ez ismert tény — a több nemzetiségű megyék közé tartozik. Terü­letén jelentős számú német, szerb-horvát és szlovák nem­zetiségű lakos él. Többségük elszórtan és a magyar lakos­sággal keverten él nyolc já­rásban és két városban. A .párt nemzetiségi politikájának szellemében ugyanolyan jogo­kat élveznek s ugyanolyan kö­telezettségek vonatkoznak rá­juk, mint a magyar lakosság­ra. Ennek értelmében szám­arányuknak megfelelően vesz­nek részt a tanácsok munká­jában s egyre aktívabb köz­életi szereplésük azt bizonyít­ja: a magnókénak érzik ezt a hazát, amely otthont, munkát, a művelődés lehetőségét bizto­sítja számukra. A fejlődés legszembetűnőb­ben a nemzetiségi óvodák szá­mának emelkedésében mutat­kozik meg. 1968-ban még csak hat .óvodában 182 gyermekkel, jelenleg pedig már 29 óvodá­ban. 1516^ gyermekkel foglal­koznak Tfchnzéiiáégi nyel vert Ts. Az általános iskoláikban is tovább nőtt a nemzetiségi nyelvet tanulók száma. Míg 1968-ben. csak egy tannyelvű és 25 nyelvoktató általános is­kola volt a megyében 3287 ta­nulóval és 47 nyelvoktató ne­velővel, addig jelenleg 1 tan­nyelvű és 43 nyelvoktató ál­talános iskolánk van 4986 ta­nulóval és 86 nyelvoktató ne­velővel. Mindez annak a szem­léletváltozásnak is köszönhető, hogy a különböző szervek és intézmények vezetői egyre hathatósabban támogatják a marxista—leninista nemzeti­ségi politika gyakorlati meg­valósítását. Ötvenöt együttes, ezer tag A megye Közművelődési Bi­zottsága mellett működő nem­zetiségi albizottság az elmúlt évben vizsgálta azt is: milyen a megyében élő nemzetiségek kulturális tevékenysége a párt közművelődési határoza­tának tükrében. Megállapítot­ták, hogy a megye nemzetisé­geinek kulturális élete gazda­godott, színesebbé és szerve­zettebbé vált, ■ ugyanakkor jól illeszkedett a megyében folyó közművelődési tevékenység egészébe. Jelentősen nőtt a nemzetiségi népi együttesek, művészeti csoportok száma. Ma már 55 együttest, illetve csoportot tartanak számon, amelyekben mintegy ezren te­vékenykednek. Javult művé­szi munkájuk, bemutatóik, fellépéseik már nemcsak a szűkebb pátriában, hanem más megyékben, sőt az országha­tárokon túl is, híven szolgál­ják a szomszédos országokkal folytatott internacionalista po­litika elmélyítését. A csoportok és együttesek folyamatos munkával készül­nek a nemzetiségi közműve-' lődést reprezentáló találko­zókra, összejövetelekre. Pá­ratlan években járási, páros években megyei szinten ren­dezik meg a nemzetiségi mun­ka valamennyi területét érin­tő tanácskozásokat, találkozó­kat, fesztiválokat. Ezek a me­gyei, járási nemzetiségi hetek eddig tizenegy alkalommal bizonyították, hogy, a magyar lakosság körében is igen nép­szerűek. A nemzetiségi községek könyvtárainak könyvállomá­nya is gyarapodott az elmúlt esztendőben. Jelenleg 20 szlo­vák községben 2896, a 18 né­met községben 1561 és a 6 délszláv községben 796 kötet, anyanyelven íródott könyv segíti az anyanyelvi kultúra ápolását. A megyei tanács évi 130 ezer forintot biztosít a nemzetiségi könyvállomány további gyarapítására. A nemzetiségi folklór gyűj­tése és gondozása elsősorban a megyei múzeumi hálózat feladata. Jelentősek azok az időszakos nemzetiségi folklór­kiállítások, amelyekre a nem­zetiségi találkozók alkalmából kerül sor. Ezek jól szolgálják a hagyományok ápolását és elősegítik a helyi gyűjtőmun­kát is. Az elkövetkező évek­ben Nagy tárcsához hasonlóan törekedni kell a pomázi szerb­ház és helytörténeti gyűjte­mény, valamint a dunabagdá- nyi svábház kialakítására. Ráckeve is igényli Most készül a nemzetiségi albizottság idei munkaterve, amelynek középpontjában ter­mészetszerűleg a megyei nem­zetiségi hét programja szere­pel. Arról, hogy hol kerül sor idén a megrendezésére, eddig még nem született döntés. Ugyanis a korábbi évektől el­térően a programsorozat meg­rendezésére ai szentendrei já­rás mellett a ráckeveiek is be­jelentették igényüket. Ez is azt bizonyítja, hogy egész Pest megyében egyre hatható­sabban érvényesül pártunk nemzetiségi politikája. Prukner Pál Több szemléltető eszköz Pest megye iskoláiban Javultak a korszerű oktatás tárgyi feltételei A Pest megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság tegnapi ülésén — többek között — az általá­nos iskolák taneszközellátásá­nak helyzetét tárgyalta. A na­pirend vitáját széles.körű vizs­gálat előzte meg. A munkabi­zottság a megye általános is­koláiban azt vizsgálta: az eredményes oktató-nevelő munkához szükséges taneszkö­zöket milyen módon biztosítják a felügyelő tanácsi szervek, a rendelkezésre álló eszközök megfelelnek-e a tantervi köve. telményeknek, hogyan használ, ják fel azokat az oktató-neve­lő munkában, és miképp szer­vezik a készülékek javítását, karbantartását. Összesen 11 és fél millió A bizottság megállapította, hogy a megyei tanács művelő­désügyi osztálya jól használta fel a fejlesztésre kapott költ­ségvetési összegeket. A meg­rendelések összeállításába be­vonta a vezető szakfelügyelő­ket, akik jól ismerik az iskolák szükségleteit, ellátottságát,.- s az eszközök felhasználási le­hetőségeit. 1975-ben például a TANÉRT több mint 11 és fél millió forint értékű szemlélte­tő eszközt szállított a megye általános iskoláiba. Az iskolák a saját költségve • téSükből a tárolási gondokon igyekeztek segíteni, de vásá­roltak olyan kisebb értékű taneszközöket is, amelyeket a központi keretből nem kaptak meg. Gondot okoz az iskolák­nak, hogy azonos rendeltetésű taneszközökből különböző tí­pusok vannak, kezelésük, kar­bantartásuk és javításuk tehát Gyermekmatinék Jelentkezik a zeneszalon A Szovjet Kultiira és Tudomány Házának januári programjából Több alkalommal jelentke­zik januárban a Szovjet Kul­túra és Tudomány' Házának * i Óceánia magyar etnográfusa Biró Lajos Szigetszert lm, i kló son TÜNÖDTÜXK-E MAR azon, hogy míg a németek, angolok, franciák haj órajokkal kutat­ták a nagyvilágot, roppant nagy előkészületekkel, a tudó­sok egész rajával, addig Kö­rösi Csorna Sándor, Xantus János, Bíró Lajos tibeti, ame­rikai, óoeániai útja egysze­mélyes expedíció volt? Sze­gényebbek voltunk és fana- tikusabbak. A gyarmatosítás kísérő jelensége volt a kul­turális értékek elrablása, így telítődtek az angol, spanyol, francia, német múzeumok a módszeres kizsákmányolás eredményeként. Biró Lajos más utat válasz- . tott. Más volt a lehetősége és a lelkülete. Ami vállalko­zási kedvét illeti, az való­ban lenyűgöző, hiszen az el­hunyt Fenichel Sámuel élet­művét folytatta, ott, ahol ő abbahagyta. Elindult 1898- ban Űj-Guineába a Stettin gőzösön. Elindult azzal a 3600 forinttal, mely Szily Kál­mánná felhívására összegyűlt, s megérkezett a Moa-Tinán országába, ahol nagy fehér varázslónak nevezték a benn­szülöttek. Kininnel kezelte őket és emberséggel. Amíg közöttük élt, schweitzeri hi­vatást teljesített, gyógyított és mesterségre tanította őket. Apja Tasnádon, ahol Biró Lajos született, asztalosmes­ter volt. Örökölte kézügyessé­gét és még később is, Sziget- szentmiklóson is szeretett bar­kácsolni a kiváló néprajz- tudós. Kinn Guineában fi­nom korallhomokkal mosa­kodott, s disznóagyart, ku- tyafogékszereket, rovarh et­nográfiai tárgyakat gyűjtött, s küldte haza maga fabrikál­ta ládákban a Nemzeti'Mú­zeumnak. Vagy hatezer tár­gyat. Egyszer maga is súlyo­san megbetegedett, de szeren­csére éppen akkor látogatta meg Koch Róbert német or­vos. Felépült, s kalandos kö­rülmények között, muzeális értékűi kincsekkel érkezett haza. ÉLETÉNEK megyénkhez fű­ződő, fontos epizódja eddig még feldolgozatlan. Adat­közlőm, P. Szabó József sze­mélyesen ismerte, számtalan mondását őrizte meg. Biró Lajos Vágó Aladár meghí­vására 1908-ban érkezett Szi- getszentmiklósra, ahol 1913-ig tartózkodott. Biró Lajos P. Szabó Józseféknek mesélte: az­zal, hogy feleségül vette a pápua törzsfőnök leányát, tudott bizalmukba férkőzni, s ez biztosította a hatalmas értékű néprajzi kincs össze­gyűjtésének lehetőségét. So­kat beszélt a páptfák öl­tözködési szokásairól, arról, hogy felesége tüskével fűzte össze az európai ruhaszö­vetet. P. Szabó József emlékezete őrzi annak emlékét is, hogy suttyomban szállt egy angol hajóra, hogy ne fájjon a bú­csúzás. Biró Lajos Szigetszentmik- lóson és a Csepel-szigeten lepkéket, madarakat gyűj­tött, és összehasonlította a magyar és óceániai korsók jellegét. Baski Tóth István házában lakott a vasút mel­lett, nyulakat is tenyésztett, s mikor egyik éjszaka azo­kat ellopták, elköltözött a faluból. Múzeumnak beren­dezett otthonában sokan néz­hették a pajzsokat, maszko­kat, a főnöki széket, a cső- nakdíszeket. A British Mú­zeum évjáradékot és 5 mil­lió aranykoronát ajánlott gyűjteményéért. Biró Lajos így válaszolt: magyar ember vagyok, hazámnak hoztam a kincset, az nem eladó. Így maradt nálunk a. világ egyik legnagyobb óceániai gyűjte­ménye. Biró Lajosnak pedig nincs szobra, nincs róla elnevezett intézmény, emlékét csak táb­la őrzi Szigetszentmiklóson. az Általa gyűjtött, rendszerezett anyag a Nép­rajzi Múzeum tulajdona, de nagyobbrészt raktárban vár­ja feltámadását. Ebből adó­dik a terv, hogy Szigetszent­miklóson nyissák ’ meg a Bí­ró Lajos Emlékmúzeumot. Úgyis indokolt a zsúfoltság és a növekvő idegenforgalom miatt megvalósítani Buda­pest körül a Pest megyei múzeumgyűrűt, melynek ez a létesítmény külön dísze le­hetne világrészek számára át­nyújtott állandó meghívóval. Arról nem is beszélek, hogy Szigetszentmiklós nagyköz­ség általános iskolája szeret­né felvenni nevét. Szobrát is fel kellene avatni Sziget­szentmiklóson, hiszen áz egyik legnagyobb magyar uta­zónak és kincsgyűjtőnek nincs még egész alakos szobra ha­zánkban. Legyen és lesz, ha sokan akarják azon honfitár­sai közül, akik felismerték tettét, tárgyakban fennma­radt üzenetét. Losonci Miklós zeneszalonja kedvelt művé­szeti programjaival. Január 8-án előadás hangzik el o Szovjetunió zenekultúrájáról, s ezen belül a béke témájáról a szovjet zeneszerzők alkotá­saiban; ezt követően a részt­vevők sztereolemezeket hall­gatnak. Puskin művei szólalnak meg Csajkovszkij, zenekölté­szetében janáur 22-én délután a zeneszalonban. Ugyancsak népszerű művészeti esemény­nek ígérkezik január 23-án a Szaltikov Scsedrin születésé­nek 150. évfordulója alkalmá­ból műsorra kerülő irodalmi összeállítás. Az SZKP közelgő XXV. kongresszusa tiszteletére ren­dezett programok között sze­repel 13-án a Mit tesz az SZKP a sok nemzetiségű szov­jet művészet fejlesztéséért cí­mű filmtörténeti sorozat kere­tében a Patyomkin páncélos című film vetítése. Lenin, az SZKP megalapítója és az El Lenin, valamint a Részletek agy életrajzból című filmek vetítését január 16-ára terve­zik. A szovjet kultúrcentrum lá­togatói az SZKP XXIV. kong­resszusán hozott határozatok végrehajtásának a könnyűipar területén elért eredményeiről tájékozódhatnak január 21-én. Népszerű tudományos isme­retterjesztő filmsorozat kere­tében Mit tud a titán címmel január 7-én tudományos kis- filmet vetítenek. A szovjet gépgyártás fejlődésének távla­túiba tekinthetnek be az ér­deklődők január 14-én az Új­donságok a gépgyártás tech­nológiájában, valamint a Mo­dern energetikai berendezések gyártása című filmek segítsé­gével. Moszkva, a tudomány városa, valamint A szovjet fő­város ipara mutatkozik he do­kumentumfilmeken január 21-én délután a moziteremben. A délelőtti programokban több alkalommal szerepel a Napocska gyermekklub me- sefilmműsora. A .vasárnap dél­előtti gyermekmatinék ugyan­csak sok újdonsággal várják a kicsinyeket. nagyon bonyolult. A tárolási körülmények is különbözőek; még az egy-két éve készült új épületekben is kevés, szertár­helyiséget építettek. Sok isko­lában folyosókon, tanári szo­bákban, tantermekben lévő szekrényekben tárolják az esz­közöket, s ez csökkenti a fel- használás hatékonyságát. A pedagógusok oktatástech­nikai felkészültsége is hiányos volt. Ezeken a gondokon a me. gyei pedagógus továbbképző kabinet, valamint az oktatás- technikai laboratórium tanfo­lyamok, továbbképzések szer­vezésével igyekezett javítani. Kevés as újítás A pedagógus újító mozgalom sem mutatott fel jelentősebb eredményeket az elmúlt években. A művelődésügyi osztályon nyilvántartott 92 újí. tás közül nem éri el a tízet azok száma, amelyeket szem­léltető eszközként, valamilyen formában, kivitelező cégnél, Iskolai műhelyben meghonosí­tottak, gyártattak. Az újítások számának növelése érdekében szükséges, hogy a szakszerve­zet és a művelődésügyi osztály közösen hathatós intézkedése­ket tegyen. Megoldatlan a szemléltető eszközök javítása Is. Sok he­lyütt a szülők segítségével pró. hálják ezt ellátni, de ez nem célra vezető módszer. Például 1974-ben az iskolák súlyos gondokkal küzdöttek, mert a diavetítőkhöz nem lehetett iz­zókat beszerezni. Az is gond, hogy a javításokat végző válla­latok — TANÉRT, GELKA stb. — a munkákat gyakran csak hosszú határidőre vállal­ják, illetve nem tartják meg a határidőket. A könyvtárak fejlesztése az utóbbi időben egyre jelentő­sebb, de korántsem olyan egy­séges, mint a szemléltető esz­közöké. A beszerzések mennyi­eszközei. Ennek hatására ug­rásszerűen javultak a korszerű iskolai oktatás tárgyi feltételei, amit a nevelők, az iskolákban dolgozó pedagógusok megfele­lően hasznosítanak oktató-ne­velő munkájukban. Különbségek as intézmények között A bizottság az írásos előter­jesztést, valamint a szóbeli ki­egészítést elfogadta. A javasla­tok közt szerepel többek kö­zött, hogy a nevelők több se­gédanyagot kapjanak a kor­szerű tanításhoz. Mivel még mindig jelentős különbségek vannak az egyes iskolák ellá­tottsági szintjében és főleg a részben osztott és kis létszámú iskolák esetében nagy a lema­radás, a bizottság javasolja a megyei tanács művelődésügyi és pénzügyi osztályainak, hogy a költségvetés összeállításánál mindezt jobban vegyék figye­lembe. Szükséges, högy a jövő­ben is a megyei pedagógus to­vábbképző kabinet szervezze a pedagógusok oktatástechnikai tanfolyamát, az iskolaigazga­tók pedig gondoskodjanak ar­ról, hogy a tanfolyamot végzett pedagógusok adják tovább a tanultakat. K. Gy. M. függ. A könyvállomány egy ré­sze elavult, az utánpótlás las­sú, nehézkes. A jelentés természetesen nemcsak a gondokat mérte fel, hanem az eredményeket, a kö­vetésre méltó kezdeményezése­ket, a kedvező tapasztalatokat is rögzítette és értékelte. A vizsgálatot végző munkabizott­ság megállapította, hogy az el­telt három év alatt jelentős mértékben gyarapodtak az ál­talános iskolák szemléltető Az Operaház művészeinek külföldi vendégfellépései Januárban az Operaház több tagja vendégszerepei külföldi színpadokon. Begányi Ferenc például január 26-tól Berlin­ben és Drezdában ad áriaestet. Havas Ferenc január 28. és február 7 között zsűritagként vesz részt a tokiói nemzetközi balettfesztiválon, s lép szín­padra az egyik japán verseny­zőnő partnereként. A hónap közepéig vendégszerepei Pá­rizsban — Maurice Bejárt együttesével — Keveházi Gá­bor és Csarnóy Katalin, míg Róna Viktor január 18-ig ba­lettpedagógusként dolgozik az oslói operaháznál. Az énekesek közül Sass Szilviát Hamburg­ban, Csengery Adrient, Miller Lajost és Szírmay Mártát Münchenben, László Margitot, Melis Györgyöt és Andor Évát Csehszlovákiában, Kováts Ko­lost pedig Olaszországban és Ausztriában, várják vendég- fellépésre. JANUÄR 8-TOL JANUAR 14-IG CEGLÉD, Szabadság 8—11: Én és a tábornok 12—14: Folytassa, Kleo! CEGLÉD, Kamara 8— íl: Mi van, Doki? 12—14: Jutalomutazás GÖDÖLLŐ 8: Falak 9— 11: Fekete farkasok üvöltése 12—14: A fej nélküli lovas SZENTENDRE 8—11: Rejtelmes sziget 12—14; Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban ABONY 8—11: Egy tiszt nem adja meg magát 12—14: Vörös kányafa BUDAÖRS 8— 11: Olaszok hihetetlen l^alandjai Leningrádban 12—14: Rejtelmes sziget DABAS 9— 11: Ereszd el a szakállamat! 12—14: Egy királyi álom DUNAHARASZTI 8—11: Huckleberry Finn és a csirkefogók 12—13: Nyomorultak. I—II. DUNAKESZI, Vörös Csillag 8—11: A Charlot-ok bejárják Spanyolországot 12—14: Hugó, a víziló •Csak 16 éven felülieknek ÉRD 8; Puha ágyak, kemény csaták* 11— 12: Kopjások 13—14: Gvilkosságok péntek este FŐT 8— 9: Pisztolypárbaj 10— 11: Front szárnyak nélkül I—II. 12— 13: Egy tiszt nem adja meg magát GYÁL 8: Ne hagyd magad, Pitkin 9— 10: Nem zörög a haraszt* 11— 12: Banditák alkonya KISTARCSA 8— 9: Front szárnyak nélkül I—II. 10—11: Kenyér és cigaretta 12— 13: A rendőrség csak áll és néz PIL1SVÖRÖSVÁR 9— 11: A n;i"y attrakció 12—14: Üj haza POMÁZ 8—11: Gyilkosságok péntek este 12—13: Robinson és a kannibálok RÁCKEVE 8—11: Mr. Süket trükkjei 12—13: Huckleberry Finn és a csirkefogók SZIGETSZENTMIKLÓS 8—11: Nyomorultak I—IT. 12—13: Kenyér és a cigaretta 4 )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents