Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

\ 1976. JANUAR 7.. SZERDA Serei H4/ßjr Tg sJtíifim Pilisszentiván Marad a Volán Pilisszentivánt kétfelől le­het megközelíteni: Budapest­ről a Volán 20-as járataival Pilisvörösváron át, vagy pedig átszállással. Oly módon, hogy Solymárig igénybe veszik a "BKV 64 y jelzésű kék autó­buszait, s ott ismét a Volán­buszra ülnek. Miután ez gyor­sabb, a bejárók nagy többsége inkább ezt veszi igénybe. Régi kérelme a szentiváni lakosságnak és a községi ta­nácsnak — számtalanszor küldtek már beadványokat ez ügyben az illetékesekhez ' —, hogy Solymártól hosszabbítsák meg a 64 y járatát Pilisszent- ivánig; ez mindössze két kilo­méteres többletutat jelentene. Az ezzel kapcsolatos feltétele­ket, a kocsifo^dulót és a sze­mélyzeti pihenőszobát megte­remtenék saját erőből. A pilisszemtivániak kívánsá­ga sajnos a közeljövőben nem teljesülhet. A BKV forgalom- szervezési főosztályának cso­portvezetője, Juhár Zoltán ki­fejtette, hogy az érvényes irányelvek szerint a főváros forgalmát ellátó kék autóbu­szok útvonalát sem itt, sem másutt nem hosszabbíthatják .tovább Pest megye területén. Egyrészt azért, mert a Volán­nal kötött megállapodás szerint egymás működési területét el­határolták, másrészt azért, mert a budapesti emelkedő forgalommal mind nehezebben birkóznak meg. Köztudott, hogy a BKV gép­kocsiállománya az állandó gyarapodás ellenére sem éri el a kellő mennyiséget. Az új ko­csikkal a legjobban elhaszná­lódott buszokat kell kicserél­niük. Azonkívül az újabb és újabb lakótelepek létesítése is új járatok megindítását kö­veteli. Ilyen körülmények kö­zött vonalhosszabbításra nem vállalkozhatnak Solymár és Pilisszentiván között sem. k. m. A ZJj módszer a dabasi járásban Kevesebb papír, jobb eredmények Tatárszentjfyörgyön találkoztak a járás es a község vezetői Helyszín: Tatárszentgyörgy, községi tanács. Idő: január 6. délután 2 óra. Jelen vannak: Ihászi József, a dabasi járá­si pártbizottság első titkára, Kálmán Ferenc, a járási hiva­tal elnöke, Csipái Ferenc, a já­rási pártbizottság titkára, Jeszenszky Sándor, a HNF da­basi járási titkára, Czindler Béla a járási MHSZ parancs­noka, Hrubos József, a járási hivatal művelődési osztályának vezetője, Méhész János, a já­rás KlSZ-bizottságának titká­ra, Zahar András, a Munkás­őrség járási parancsnoka, Szta- nó Ferenc, a tatárszentgyörgyi tanács elnöke, Krizsán hászló- né, a községi pártszervezet tit­kára, Újvári Imre, a Haza­fias Népfront helyi elnöke, Gazdik Piroska, a Vöröskereszt helyi képviselője, Jóri József iskolaigazgató, és Újvári Ti­bor, a tatárszentgyörgyi klub­könyvtár vezetője. Irányítás és tájékozódás a helyszínen Arról, hogy miért gyűltek össze a dabasi járás párt-, ál­lami és tömegszervezeti veze­tői, s hogy mi történt Tatár- szentgyórgyön ahol a községi vezetők, gazdasági szakembe­rek fogadták a vendégeket, a járási hivatal elnöke, Kálmán Ferenc tájékoztatott. — A dabasi járás pártbi­zottsága a napokban elfogad­ta a járás V. ötéves tervét, s közösen meghatároztuk a fej­lesztés főbb irányelveit. Mind­ezek ismeretében most arra kerítettünk sort, hogy járá­sunk községeinek vezetőivel megbeszéljük a további teen­dőket, megismerjük terveiket, eddigi eredményeiket, s meg- ismertéssük őket lehetőségeik­kel, valamint a járás egészé­nek eddigi eredményeivel. Az átfedések csökkentek — Nem csupán járásunk községeibe látogatunk el, de hasonló beszélgetéseken talál­kozunk a felügyeletileg járá­sunkhoz tartozó, s Budapest területén fekvő három tsz ve­zetőivel is. — Célunk összetett: az MSZMP XI. kongresszusának határozata alapján az állami A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 8 osztályt végzett fiúk jelentkezését várja szakmunkástanulónak az 1976-77-es tanévre. A tanév kezdete: 1976. szeptember 1. Villanyszerelő, vas- és fémszerkezeti lakatos, fapadlózó és műanyagburkoló, ács-állványozó, központifűtés-szerelő, kőműves, épületasztalos, üvegező, vasbetonkészítő, tetőfedő-szigetelő, műkőkészítő, bádogos, építőgépszerelő, szobafestő-mázoló (tapétázó). Vidékieknek kollégiumi, teljes ellátást biztosítunk. Ács-állványozó, kőműves, tetőfedő, szigetelő és vdsbetonkészítő szakmák esetén 200 Ft ösztöndíj­kiegészítést fizetünk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban, a vállalat szakoktatásán. Cím: 1751 Budapest XXI., Kiss J. altb. u. 19-21. (Megközelíthető: a Boráros tértől gyorsvasúttal, a 2. megálló.) . Ön is lei sérj a figyelemmel a fiatalok új alkotásainak bemutatóját Tekintse meg az „Alkotó Ifjúság” Könnyűipari Ágazat pályázati termékeinek és pályamunkáinak KIÁLLÍTÁSÁT, amely pályázatot # a KISZ Központi Bizottság hirdetett meg. A kiállítás helye: a MARKETEXPO Bemutatóterem (Bp. VI., Nagymező u. 20.) I Nyitva: 1976. január 7-től 15-ig, naponta 10-től 18 óráig. irányítást a helyszínen — s ami ennél is lényegesebb, nem adminisztratív úton, hanem személyi kapcsolatokon ke­resztül — érvényesítjük. A másik elem: a párt-, az állami és a gazdasági szervek mun­kájában oly gyakori átfedése­ket megszüntetni. Hiszen, ha a vezetők együtt tárgyalnak a témáról, akkor egyúttal fel is oszthatják maguk között a konkrét teendőket. — Január 6-tól február ele­jéig végiglátogatjuk járásunk minden fontosabb szervét, be­szélgetünk képviselőikkel, ve­zetőikkel. Természetesen nem egyszeri alkalomról, nem kam­pányról van szó. Megismétel­jük e. látogatásokat a III. ne­gyedév végén, jövőre, sőt — ha módszerünk beválik — az­után még évekig is. — Természetesen sokat vá­runk: konkrétan azt, hogy — az önállóság megsértése nélkül — ugyanezt ismételjék meg, hasonló koordinációs megbe­széléseket folytassanak a köz­ségek vezetői is a területükön levő üzemek, szövetkezetek vezetőivel. Az alaposabb, gya­koribb és sok oldalúbb tájé­kozódás és tájékoztatás min­den bizonnyal meghozza majd gyümölcsét... Hogyan is fest egy ilyen, az elképzeléseké); összehangoló megbeszél!* - H'"­Ta társzen t gyö rgyön szó esett a termelő üzemek elmúlt terv­időszakban elért fejlődéséről, a termelőszövetkezetek egye­süléséről (a községet a Béke Termelőszövetkezet beolvadá­sa érintette), a munkaintenzi- I tás és a munkaszervezés javí­tásáról, az óvodai férőhelyek számának növeléséről, s az oktatás problémáiról. A köz­ség gondja, mint a tanácsel­nök elmondta, hogy négy tan­terem, egy műhely és torna­terem híján csak váltott mű­szakban tudnak tanítani. Ugyancsak a teremgond az oka, hogy majd százezer fo­rintnyi szemléltető eszköz használaton kívül áll, poroso­dik a ^folyosó szekrényében. Szó volt arról is, hogy nem annyira társadalmi juttatáso­kat, hanem egyre inkább tényleges társadalmi munkát igényelnek a járás és Tatár­szentgyörgy tervei. Beszéltek a tanács gazdálkodásának gondjairól is, s a jövőben fel­építendő lakásokról, amelyek­be az elhanyagolt cigánytelep lakói költöznek majd. A HNF helyi képviselője a fiatalok és a község lakosságának mozgósításáról, annak lehe­tőségeiről 1 szólt. Mint mon­dotta, a község fejlesztése ér­dekében egyre nagyobb szük­ségük van a társadalmi mun­kára. De azt is hozzátette: ha a lakosság egyetért velünk a feladatok fontosságát illetően, akkor több mint 90 százalé­kuk részt is vesz a munká­ban. Miádenki nyer vele Dicséretes, hogy a dabasi járás felismerte: az emberi kapcsolatokat papírok közve­títése nélkül is lehet bonyo­lítani. Mint a tatárszent­györgyi értekezlet; során bebi­zonyosodott: eredményeseb­ben is. A község segítséget .ka­pott gondjainak megoldásá­hoz, perspektívát terveihez, a járás vezetői pedig mindany- nyian tudják: mit várhatnak a mintegy., kétezer lakosú kis­községtől, s Tatárszentgyörgy lakói mit várnak tőlük a kö­vetkező tervidőszakra, évre, hónapokra. V. G. P. Érdi számvetés A társadalmi munka értéke: 2 millió forint A budai járás nagyközségé­ben, Érden 39 ezer ember él. Jócskán városnyi település ez. így hát egyáltalán nem meg­lepő az a tény, hogy — hiva­talos pénzből — 56 millió fo­rintot fordítottak községfej­lesztésre. A végső elszámolás­nál örömmel állapították meg: ez az összeg nem 56, hanem 58 millió forint. A 2 millió fo­rintos túlteljesítés az utolsó fillérig a helyi lakosság, váia- mint az üzemek, intézmények szocialista kollektívái által vállalt és teljesített társadal­mi munkából származik. Az összefogás, az egészsé­ges lokálpatriotizmus révén kézzelfoghatóan is gazdagab­bak lettek az érdiek. Különö­sen jelentős dolog ez akkor, ha figyelembe vesszük: a ta­valy vállalt társadalmi mun­ka összegszerűen kifejezett ér­téke 1 millió forinttal több volt, mint a tavalyelőtti. Hogyan, miként sikerült ezt elérniük? Elsősorban összefo­gással. Ezúttal lehetetlen len­ne felsorolni az óvoda-, út-, járda- és ivóvízhálózat építé­sében, valamint az általános iskolai felújításban részt ve­vő valamennyi brigád, kollek­tíva nevét. Elismerés illeti mindnyájukat, mert önzetle­nül fogtak csákányt, ásót, vagy éppen csavarhúzót, ecsetet. Konkrét példaként azonban néhányat szeretnénk megem­líteni. Az érd-parkvárosi Bem té­ren levő 50 személyes óvodát — 2 millió 400 ezer forintos beruházással — bővítették. A munka meggyorsítása érdeké­ben sietett az építők segítsé­gére az érdi Benta völgye Ter­melőszövetkezet korábban szo­cialista címet elnyert ácsbri­gádja. Miákics József vezeté­sével, valamint a helyi szak­munkásképző intézet 22 kő­művestanulója. A fiatalok fa­lát húztak, az ácsok pedig megépítették a tetőt. Jelen­tős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egy év alatt el­készült az óvoda új szárnya. ajtók, ablakok mestere. Bármi­kor szólunk, szívesen jönnek és segítenek, a gyerekek érdeké­ben. Az embereknek szemefé- nyük a gyerek, s ha kérik, mindenki kész e segítésre. Az én szerepem csak az ösztönzés, a kezdeményezés. A munka után láthatják segítőtársaink, hogy a gyerekek jó helyen vannak. Minden szülőnek öröm, ha gyereke szeret óvodá­ba járni, s oly jól érzi magát, szépet és jót mesél otthon az óvodáról. Hivalásszeretet E munkában is, mint min­denhol, rendkívül fontosak az apró dolgok, a rend, a fegye­lem, a következetesség, tehát a munka tervs2erűsége, ritmusa. Ha a környezet ezt sugallja, akkor szinte természetesen si­mul bele az ütembe a felnőtt és gyerek, s részévé válik a pontosság, a feladatok elvég­zése. Miután végigjártuk az óvo­dában az összes helyiséget, megnéztük a konyhát és a tor­natermet, egy pillantást vetet­tünk a télbe dermedt úszóme­dencére — s láttam a folyosó­kon a hatalmas növényeket — érzékeltem azt a gazdag kör­nyezetet, ahol a hivatásszere­tet pompásan párosulhat az egészséges becsvággyal. Itt mindent meg kell becsülni, megőrizni, s tovább fejleszteni. — Ezt az óvodát 110 nap alatt készítették el, s azóta mindent megteszünk, hogy gazdagabb, felszereltebb le­gyen. A gondok, a nehézségek a fejlődés, a gazdagodás vele­járói. s mi azért vagyunk együtt, hogy gondjainkat, ne­hézségeinket közösen oldjuk meg. Ács Jenő Az eredmény: q korábbihoz képest 50 kisgyerekkel többet tudnak elhelyezni. De ugyanígy megemlíthet­nénk a Holló téri, 4-es számú általános iskola szülői mun­kaközösségének tevékenységét: a korszerűsítéshez 240 ezer fo­rintnyi társadalmi munkával járultak hozzá. Az elmúlt év szeptemberében és októberé­ben szabad szombatokon, va­sárnaponként betonozták az udvart, kifestették a tanterme­ket, felújították a villanyve­zetékeket, járdát építettek. E hatvan főből álló csapat való­ban eredményes munkát vég­zett. Követésre méltó példát mu­tatott választóival együtt Szűcs Róbert tanácstag. Csak­nem félszázan — 460 folyó­méter járdát építettek a Bul­csú és a Dezső utcában. A nagyközségi tanács anyagot bocsátott rendelkezésükre, s a lakók szabad idejük egy ré-- szét feláldozva elvégezték a munkát. Ma már minden itt­lakó örül ennek, hiszen télvíz idején sem kell sárban közle­kedniük. Folytathatnánk a sort, de mégsem ezt tartjuk a legfon­tosabbnak. A vállalások emlí­tésénél sem a pénzben kifejez­hető összeg az elsődleges. Sok­kal inkább örvendetes az, hogy szép számmal akadnak Érden olyan emberek — s egyre töb­ben —, akik tenni is hajlan­dók azért, hogy környezetük, lakóhelyük szebbé, gazdagabbá váljon. S az érdiek érthetően bíznak benne, hogy e tekin­tetben az idei esztendő jobb lesz, mint a tavalyi. F. G. A tervezettnél több gabonatároló épült A gabonaraktározási gondok fokozatos felszámolására 1973- ban kormányhatározat szüle­tett. A programot — amely a tárolóépítkezések meggyorsítá­sát tűzte ki célul — a Gabo­natröszt vállalatainál jól szer-, vezett munkával sikerült túl­teljesíteni. Ez főképp azért jelentős, mert a nem megfelelő tárolás a korábbi években raktáro­zási veszteségeket okozott. A negyedik ötéves terv idő­szakára összesen 55 200 vagon befogadóképességű tárolótér kialakítását irányozták elő. A tervet 2200 tonnával túltelje­sítették, összesen tehát 57 400 vagon gabona korszerű raktá­rozását tették lehetővé új vas­beton- és fémsilókban. Míg 10—15 évvel ezelőtt többnyire csak 600 vagonos silók épültek, addig az új tá­rolók már ezer vagonosak, vagy ennél is nagyobbak. Az új létesítményekben a rako­dást, az anyagmozgatást gé­pekkel végzik, és a silóberendezéseket ve­zérlőpultról irányítják. A tervidőszak utolsó évében, 1975-ben összesen 9 ezer va­gon befogadóképességű vas­beton siló és 7800 vagonos fémsilók építését irányozták elő, ezt a programot is sike­rült teljesíteni. Az év végén négy új lé­tesítményt adtak át. Nyíregyházán két, egyenként 1000 vagonos silót vettek -át, Szeghalmon 2000 vagonos vas­beton tároló enyhíti a tárolási gondokat. Karcagon épült fel a legnagyobb, a háromezer vagonos gabonatároló, amely­nek feltöltését már meg is kezdték. A tárolóberuházási progra­mot az ötödik ötéves tervben is folytatják, miután az új lé­tesítmények — a termésátla­gok növelése miatt — csak részben enyhítettek a tárolási gondokon. Még az idén is több ezer tonna búza és kukorica tárolását a termelőknek hely­ben kell megoldaniuk és a Ga­bonatröszt gyakran alkalmaz ideiglenes raktárokat. i l nek a következő foglalkozásra. Halkan, de határozott csengés­sel perdül tovább a szó, s mö­götte érződik mindig a felelős­ség a gyerekekért. Azért a több mint 90 gyerekért, akik a nap túlnyomó részét itt töltik, akiknek testi-lelki épüléséért- növekedéséért történik min­den. — Nem véletlenül lettem óvónő. Szeretem a gyerekeket. A szó szoros értelmében min­dent megteszek, hogy a lehető legideálisabb körülményeket teremtsem meg számukra, mind szakmailag, mind anya­gilag. S ez ma sem könnyű, de már nem lehetetlen. Egyéb­ként sem ismerem ezt a szót: lehetetlen. Tudom, hogy nem vagyok egyedül. S nem is ma­gamért nyitom ki a számat. Köröttem vannak számosán, szülők, társadalmi szervek, községi vezetők, akikhez min­dig bizalommal fordulhatok. Mindig másokkal együtt — Több lehetőség kínálko­zik, amit remekül fel lehet használni, a gyerekek érdeké­ben. Például szocialista szerző_ dést kötöttünk az itteni terme­lőszövetkezettel, s nem pénzt, vagy adományt adnak. Egysze­rűen segítenek. Az óvoda pél­dául rengeteg vizet fogyaszt. Nálunk nincs csatornázás. Van egy zárt derítő medence, ami havonta megtelik, s a téesz kocsijai — a szerződés értel­mében — kiszippantják az el­használt vizet, s elszállítják tőlünk. E munka értéke tízez­rekre rúg, s az erre fordítandó pénzt — játékokra, szemlélte­tőeszközökre költhetjük. Vagy említhetném az ásványbánya egyik brigádját. Velük szintén szerződést kötöttünk: az. általá­nos karbantartó brigád zárak, Még nem töltötte be tizenki­lencedik életévét Sebők Dezső. né, amikor Galgahévízen — elsőként a falu történetében — óvónő lett; ez 1953-ban volt. Egy tapasztalatlan, csak a hivatását értő emberre egy­szerre 50 gyermek minden gondja rászakadt: neki kel­lett megszervezni a konyhát, intézni az ügyes-bajos gazda­sági ügyeket, amikről termé­szetesen nem tanult az óvónő­képzőben. Megtanultam kérdezni Ismerve az akkori nehézsé­geket, gondokat: mit tehetett egy fiatal lány, hogy legyűrje az első akadályokat? — Megtanultam kérni és megköszönni a segítséget. S kitől várhattam támaszt és tá­mogatást? Csak a nálam idő­sebbtől. Volt egy idősebb asz- szony, aki a konyhát vezette, őt „zaklattam” kérdéseimmel, s ő bevezetett minden titok­ba, a főzéstől — az anyagbe­szerzésig! Ma is hálásan gon­dolok rá, mert vele hozott elő­ször össze a véletlen, vele, aki minden nehézséget úgy fogadott, mint a világ legter­mészetesebb dolgát, s esze ágá­ban sem volt. hogy ne tudja megoldani. Tőle tanultam, hogy bátran kell támaszkodni az emberekre, mert ritka az olyan ember, aki ha tud, nem segít. Háttérben — gyerekek Harmadik éve dolgozik Pilis- vörösvárott, a 7. számú óvoda vezetőjeként. A remekszép óvo­da egyik szobájában beszélge­tünk. Körülöttünk az óvoda' minden helyisége csendes: a gyerekek alszanak, az óvónők vigyázzák álmukat és készül­Segít a közösség Beszélgetés a pllisvörösvári óvodáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents