Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

JEGYZET P E S,T MEGYEI H I R t~A P- KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1976. JANUAR 31., SZOMBAT Tizenhármán az OTP-fi ók bei Több betétkönyv, magasabb betétösszeg Szakmunkás-bizonyítvánnyal — katonai főiskolára Az új év első napjaiban kezdték meg az előkészítő tan­folyam anyagának elsajátítá­sát azok a munkás- és katona- fiatalok, akik — a polgári fel- sőoktaitási tanintézetek kiala­kult gyakorlatához hasonlóan — érettségi nélkül, szakmun­kás-bizonyítvánnyal jelentkez­hettek katonai főiskolára. A katona jelentkezők közül a parancsnoki javaslatok, az or­vosi vizsgálat és a bizottsági beszélgetések alapján válasz­tották ki a tiszti hivatás köve­telményeinek megfelelő sor­katonákat. Az előkészítő tanfolyam jú­liusig tant. Sikeres elvégzése egyúttal a főiskolai felvételt is jelenti. A tisztjelöltek azután az érettségizett' hallgatókkal együtt folytatják tanulmányai­kat valamelyik katonai főis­koláin. Kazatsay Istvánná fiókveze­tő és Holánszky Béla belső el­lenőr kimutatásokat lapozgat a vecsési OTP-fiók irodájá­ban. — Jelenleg négyezer 500 ta­karékbetétkönyvet tartunk nyilván, 74 millió 500 ezer forinttal, de az utóbbi évek­ben egyre több az autónyere- mény-betét is. Jelenleg ezer 200 személy 8 millió forintját őrizzük autónyereinénybetétkönyv- ben. S ha már itt tartunk — mond­ja Kazatsayné — hadd említ­sem meg, talán egyetlen olyan húzás sem akadt, amely«! a nálunk váltott betétkönyvek tulajdonosai közül ne nyert volna valaki aurtót. Tavaly előfordult olyan eset is, ami­kor hárman nyerték egyszer­re egy-egy kocsit. A vecsési OTP-fiókot na­gyon sokan keresik fel na­ponta. Átlagosan 200—250 em­ber nyomja le kilincsét, ki ezért, ki azért. Van, aki csak egy lottószelvényért. Hetente 300—350 lottó-totó­szelvényt adnak el, többnyire a községben dolgozóknak, s nyugdíjasoknak, de az üllői és a helybeli bizományosok út­ján annak a többszörösét. A 4-es főútvonal mentén, Budapest határában, 600 laká­sos OTP-lakótelep épül. Eddig 300 boldog tulajdonos vehette áit a kulcsokat. A lakótelep minden gond­ját, kezdve az építkezés­től, a lakás eladásáig, az OTP intézi. Sok az érdeklődő, kíváncsis­kodó autós, hiszen a telep „kapujában” nagy betűk hir­detik a vecsési OTP-fiók ne­vét. — Vecsés csakúgy, mint Ül­lő, falusi település, ezért lakói máig is jobbára a kertes csa­ládi házakat kedvelik. A ve­csési fiókban jelenleg 200 csa- ládiház-cpítőnek van hitele, de reméljük — tette hozzá a fiók vezetőnője —, ez a szám, te­kintettel a január 1-én életbe lépett, igen kedvezményes hi­telfeltételekre, tovább nő. Egynémely család átme­netileg, váratlan kiadás, családi okok miatt pénz­zavarba kerül, őket sze­mélyi hitelekkel segítik, a hozzájutni akarókat pedig áruvásárlási hitelekkel. Az előbbieket évente ezerötszáz- kétezren, az utóbbiirat három­ezren felül veszik igénybe a két községben. Amikor az OTP-fiók elé ér­tünk, meglepődtünk. Falusi házban is ritka manapság ilyen kis épület. A belseje egyetlen helyiségből áll. A ve­zetőnő „irodája” tulajdonkép­pen egy, abból elrekesztett kis fakalitka, amelybe még meleg sem jut. — Hogyan lehet ilyen körül­mények között dolgozni? — Igen nehezen — mondja Kazatsay Istvánná. E munkahelyen tizenhármán teszik a dolgukat. Zsúfoltság­ban, rossz levegőben, de ők legalább ülnek. — A hozzánk fordulókat egy egészen piciny várakozóban fogadjuk, ahol néha. úgy ösz- szetömörülnek, hogy idegessé­gükben összevesznek egymás­sal. Ez a helyzet az idén meg­szűnik. Pest megyei igazgató­ságunk már megvásárolta új, emeletes irodaházunkat a 4-es műút menti Vörös Hadse­reg úton. IC. Gy. Vásárlás közben A rnonori főtéri önkiszolgá­ló élelmiszerüzlet két pénztár­gépe közül az egyik elromlott. Kanyarog a sor a működő gép előtt. A pénztárosnő igyekszik rendet tartani, hátraszól, hogy a csokoládés pultot rámoló apróságok szülei menjenek előre, soron kívül. S azok mennek is, örömmel. De még mindig hosszú a sor. — Ezek az asszonyok túlsá­gosan jól értenek a tolakodás­hoz! — jegyzi meg egy baju­szos férfi, karján jól megra­kott bevásárlókosárral. — Tülekednek, könyökölnek, furakodnak! — kontráz egy másik bajuszos. — Másképp nem tudnánk érvényesülni! — csilingel egy női hang. S a vita ezzel lezárult. A nő­ké az elsőség. A bajuszos, ka­lapos férfiak zokszó nélkül a. sor végére állnak. K. Zs. MŰSOR MOZIK Gomba: Mi van, doki? Gyömrő: És velem volt Ali­baba. Maglód: Az utolsó pa­rancs. Mende: Enyém, tied, kié? Monor: Én és a tábor­nok. Éjszakai előadás: Ki megy a nő után? Pilis: Ne sírj tele szájjal. Tápiósáp: A keresztapa másik arca. Üllő: Puha ágyait, kemény csaták. Vecsés: Kenguru. Éjszakai előadás: Magas, szőke férfi, felemás cipőben. A jelen és a távlatok Bevált a gyermekgondozási segély rendszere Először medicinlabda, gumikötél Tehetségek az ifi csapatban Megszűnik az utánpótlás gondja Már javában tartanak já- rásszerte a sportköri közgyű­lések. Vecsésen, febrjuár 22-én vasárnap, délelőtt 10 órakor kerül sor a találkozóra, me­lyen a sportköri vezetők a já­tékosok és a szurkolók tábora előtt adhatnak számot a tava­lyi eredményekről, tervedfcről. Sokan nagy érdeklődéssel vár­ják, vajon mit hallhatnak az utóbbi időben ugyan nem éppen tündöklő vecsési sportéletről? Biztos garancia Legtöbben a labdarúgás helyzetére kíváncsiak, mivel a lehetőségek e sportág szá­mára adottak, leginkább Ve­csésen. Reméljük, a tervezett sportkombinát létrejötte után szélesedik, változatosabb lesz az érdeklődés. A kedvenc sportról, a futt- ballról, elsősorban az után­pótlás kilátásairól beszélget­tünk Trasszer Lajos ifjúsági edzővel, akit Vecséshez több, mint negyedszázados kapcso­lat fűz. Kortársait, az akkori NB Il-es gárdát, azóta is pél­daként emlegetik. A vecsési sportkör dicsősége most új­ból felesillanóban. A kedvező változásra az ifjúsági csapat összetétele szinte biztos ga­rancia. Az előzmények 1971-re nyúlnak vissza, amikor Trasz- szer edző az általános iskolá­ból kikerült, tehetséges fiúkat kiválogatta, s elkfezdett ve­lük foglalkozni. Azóta eltelt négy esztendő. Az akkori kö­lyökcsapat összieszokott. A 16—18 tagú keret, a vecsési ifi I. olyan, mint egy család. Edzőjük szinte tévedhetetlenül állítja őket a megfelelő poszt­ra, egyenként sorolja gyen­géiket és erényeiket. Akiktől megválnak Hanek Károly, akinek em­lékezetes játékát még emlege­tik a szurkolók, az akkori VSC „robotembere", amolyan mindenese volt. Hasonlóan nagyszerű játékos ma a fia, Hanek Gábor is. Ugyancsak az edző felfedezettje Varga Gyula védőjátékos. ígéretes tehetség Dobozi Ferenc és I Szabó Béla, akik már kiöre­gedtek az ifikorból, meg kell válni tőlük a csapatnak. A felsorolt négy fiú, a ta­vaszi fordulóban még az ifi I-ben játszik, az őszi idényt azonban már a felnőttek kö­zött kezdi. Ami különösen ör­vendetes: a hazai csapatban kívánnak tovább játszani va­lamennyien. Jövőre újaibbhk kerülnek át az első csapatba, saját nevelé­sű játékosok fiatalítják meg az együttest. Alapozó foglalkozások De mi lesz a sorsa az ifi 1-nek? Emiatt sem kell ag­gódnia senkinek, hisz az után­pótlás most már folyamatos: az edző erre is gondolt. Mint elmondotta, az ifi TI is te­hetséges gárda. Az. 1959—63- asek korosztályából huszon­ötén—harmincán járnak edzé­sekre, és közitük is sok az olyan ígéret, mint az 1975-ös év felfedezettje, Bednárik István, aki a kapuban jeles­kedik igazán. Ha Varga már a felnőttek közt játszik, Bed­nárik léphet a helyébe, az ifi első csapatba. Január 11-én kezdődtek az alapozó foglalkozások. Az ed­zéstervben főként szabadtéri foglalkozások szerepelnek. El­ső alkalommal 600 méteres bemelegítő futással kezdtek. A következő vasárnap 1200 méteres futás és erősítő gya­korlatok kerültek programba. Az addigiakat aztán 1600 mé­teres levezető futás követte. A 6 hétig tartó alapozás a leg­nehezebb a labarúgó számára. Pedig a szertorna, a gimnasz­tika, az erőfejlesztés alapja. Meg kell dolgozniuk a me­dicinlabdával, a gumikötél­lel, bőrlabdába bizony eb­ben az időszakban nem rúg­hat a játélkos. (-e-a) Az elmúlt évtized talán leg­többet vitatott szociálpolitikai intézkedése a gyermekgondo­zási segély volt. Kezdetben — ahogy ez már nálunk szokás — mindenki mindennel egyet­értett, mindenki örömmel, s az akkor még világszerte fel­tűnést keltő kezdeményezés­nek kijáró lelkesedéssel üd­vözölte az intézkedést. Aztán — ahogy ez szintén lenni szo­kott — először csak szűkebb szakmai körökben, később már nyilvánosan is megjelen­tek az ellenvélemények, az aggodalmak, a ,,mehet-e ez így tovább?!” — típusú töp­rengések, s még később, egy­re többen lettek azok — első­sorban az ipari körökben —, Fent: a 46—50-es évek, a mai „öregfiúk”, a hajdani nagyszerű mérkőzések lelkes csapata. Középen: az ifi I., az utánpótlás, a tavalyi bajnokcsapat. Lent: a kölyök- és az ifi II vegyes csapat hazai pályán (az álló sor jobb szélén Trasszer Lajos edző). Ifj. Fekete József fotómontázsa akik kifejezetten kérdésessé tették a gyermekgondozási se­gély tarthatóságát. Eddig 630 ezren Az igazság kedvéért meg kell jegyezni: az ellenvéleme- nyek, az aggályoskodások nem voltak éppen alaptalanok. A segély bevezetése gyakorlati­lag egybeesett a munkaerő szempontból „hét szűk esz­tendőnek” számító korszak kezdetével, s való igaz, nép- gazdasági méretekben is, de az egyes munkahelyeken is a munkaerőtervek elkészítése­kor figyelmen kívül hagyták a gyermekgondozási segély' ha­tását. Márpedig 1967. január 1. óta 630 ezer anya vette igénybe a segélyt, s közülük csak 380 ezren tértek vissza korábbi munkahelyükre, vagy — ez sem volt ritka — vala­milyen más munkahelyre. Eb­ben a munkaerőínséges vi­lágban több mint 600 ezer ember ideiglenes vagy éppen végleges kiválása a termelő- munkából — perszé, hogy ér­zékeny, mi több: nehezen ki­védhető veszteség. Különösen az olyan munkaerő-gazdálko­dási rendben, amelyben min­den figyelmeztetés ellenére is. a létszám gyarapítása domi­nált. Az sem vitatható, hogy egyes iparágakban — minde­nekelőtt a textiliparban, de például a kereskedelemben is — a gyermekgondozási se­gélyt igénybe vevő anyák tíz­ezrei szinte megoldhatatlan gondok elé állították a mun­kaügyi vezetőket. És — ahogy ez megintcsak lenni szokott — jött a már majdnem pá­nikhangulat, keserű nyilatko­zató.- hangzottak el, itt is, ott is tanácstalan és reménytelen sopánkodásba ütközött az em­ber, mert ez még mindig egy­szerűbbnek — sőt sokak sze­rint célravezetőbbnek — lát­szott, mint gyökeresen átér­tékelni nemcsak a munka­ügyi terveket, hanem az egész létszámügyről alkotott és vallott felfogást. Nem bölcsőde pótlás Külön . vitatéma lehetne, hogy ha semmi gond nem,len­ne a kisgyermekek bölcsődei elhelyezésével, akkor a gyer­mekgondozási segély elvesz­tené-e létjogosultságát? Ne fe­ledjük: a nők munkavégző ké­pessége az anyaság vállalásá­val alapvetően megváltozik. S ez a változás nem a szüléssel, hanem már a terhességgel kezdődik és nem fejeződik be a gyermekágy vagy a szopta­tási idő elteltével, hanem el­tart legalább a gyermek há­roméves koráig. Ebben az idő­szakban kell a termelőmun­kából kivált anyák szociális ellátását megoldani, s ebből a megfontolásból is döntöttek annak idején a gyermekgon­dozási segély bevezetéséről, s nem. csupán a bölcsődei gon­dok enyhítése miatt. Túlhaladott vita A gyermekgondozási se­gélyrendszeren — ahogy ezt a 'közelmúltban hozott kormány- intézkedések is igazolják — időnként lehet módosítani, igazítani. Most lehetővé tel­ték a segélyezés többszöri megszakítását, azt, hogy a se­gélyt igénybe vevők, illetve a nyugdíjasok elvállalják má­sok gyermekeinek gondozását, s kísérletképpen megvizsgál­ják a gyermekgondozási sza­badságon levők bedolgozói munkakörben való foglalkoz­tatásának tapasztalatait. De a kormány — a kedvező tapasz­talatok alapján — egyértel­műen és határozottan foglalt állást a segélyrendszer mel­lett, s ez azt is jelenti, hogy túlhaladottak a gyermekgon­dozási segély fölötti viták. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva ta­nácsháza), Gyömrőn és Péteri­ben: központi ügyelet (Gyöm­rő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Mo- nori-erdőn: 'központi ügyelet (Monor, Petőfi Sándor u. 30., telefon: 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen, Nyáregyhá­zán, Csévharaszton és Vasa­don: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Üriban (szombaton reggel 7 órától hétfőn reggel 7-ig): dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Túri István tart ügyeletet va­sárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 19 óráig és vasárnap reg­gel 8-tól 13-ig, illetve 15-től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. I i A l Hosszabb szerelvények ? ok nélkül, hiszen a hajnali felkelés, majd a zsúfolt vonaton való utazás után, bizony, fárasztóbb a mű­szakkezdés, és az egész napi munka befejeztével, nem kevésbé fárasztó a hazatérés. Bizonyára az újságokat olvasó bejárók figyelmét nem kerülte el az a na­pokban megjelent cikk, amely arról tudósított, hogy a MÁV az ötödik öt­éves tervben több mint ezer személykocsit kap, a szükséges selejtezés miatt azonban csupán öt­ezer-négyszázzal nő az ülőhelyek száma. A legfon­tosabb elővárosi vonala­kon, a mostani hét-nyolc helyett, tíz kocsival, 800 ülőhellyel közlekednek majd a vonatok. /f* vonatok zsúfoltságá­nak lényeges csök­kentésére, sajnos, a közel­jövőben sem számíthatunk, de azt reméljük, hogy a mostanitól hosszabb sze­relvények közlekednek majd a nagykátai és a ceg­lédi vonalszakaszokon is. (jandó) 11 a már talán magunk sem hisszük el, hogy egykoron „boci-pullman” vagonokban utaztunk. Pe­dig igaz. Vagy, hogy nem is olyan régen még füstös, gőzmozdonyok vontatta szerelvényeken zötyögtünk nap mint nap. Az amúgy is lassan haladó vonat, nem lévén csak egy vá­gánypár, perceket, olykor negyedórát is várakozott eoil-egy állomás kitérő vá­gányán. Sokat változott a vasút. A monori járást átszelő mindkét vonalon — a ceg- lédin és a nagykátain is — két vágánypáron„ villany- mozdonyok húzzák a mo­dern személykocsikat. Je­lentősen megrövidült a menetidő. Egy valami azonban nem változott, sőt, rosz- szabbodott: egyre nagyobb, már-már elviselhetetlen, különösen a reggeli és a délutáni munkásvonatokon, a zsúfoltság. — A reggeli utazás job­ban kifáraszt, mint az egész napi munka — mondja sok bejáró, s nem

Next

/
Thumbnails
Contents