Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

Sablonok — forrasztáshoz A Gépjavító és Faipari Szövetkezet éves bevételének nem kis része a faipari üzem munkájából származik. Sokféle terméket készítenek itt, különféle megrendelésekre. Képün­kön Balogh András látható, amint úgynevezett sablonfákat fűrészel, amelyeket majd forrasztásoknál használnak fel. Bálint Lajos felvétele NÁD - HOLLANDIÁBA mm A PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 26. SZÄM 1976. JANUÁR 31., SZOMBAT Épül a vízvezeték Bővülő gázhálózat Talán nem túlzás azt állíta­ni, hogy Nagykőrös apraja- nagyja elénk érdeklődéssel figyelte a város egyik legje­lentősebb, külsőségeiben is látványos beruházásának, az új, 700 köbméteres víztorony­nak az építését. A nagy mun­ka, mondhatni, közügy lett. Mindenki bosszankodott, ami­kor akadozott a munka, s együtt örültek az emberek, ha látták: nagy a sürgés-forgás a Kálvin téren. Néhány hete azután végre helyére került a karcsú. acélvázas szerkezet, tartálya rdár messziről látha­tóan magasodik a város házai fölé. Kutak a Szolnoki út mentén Némelyek talán úgy vélik, befejeződött a nagy munka. Ám ennek éppen az ellenke­zője az igaz: a víztorony fel­állítása voltaképpen csupán első szakasza egy nagyszabású fejlesztésnek, melyet a városi vízvezeték-hálózat bővítése, a j Szolnoki út környékén fúrt, buzgó, tiszta vizű kutak bekö­tése követ. Ez pedig hosszabb távon Nagykőrös ivóvízgand- jainak megoldását jelenti. De mi addig még a teendő? Erről kérdeztük Tarnavölgyi Sándort, a városi tanács terv­csoportjának vezetőjét. — Mindenekelőtt a meglevő létesítmények zavartalan üze­meltetése, az újonnan épült, várva várt víztorony üzembe helyezése. — A Pest megyei Víz- és Csatom amű Vállatát, valamint az alvállalkozóként tevékeny­kedő üzemek, dolgozói jelenleg a torony gépi berendezéseit szerelik. Mi lesz ezután? — A városszélen 1968-ban fúrt kutak vizét kell elvezet­nünk a víztorony tartályába. Örömmel mondhatom, hogy e munka jól halad. Az új kutak vizének előírt vizsgálatai foly­nak, melyeknek során a viz vastartalmát mérik, és azt, hogy a vízzel együtt mennyi metángáz kerül a szabadba, illetve a vezetékhálózatba. A szükséges villanyszerelési munkák után, illetve azokkal egy időben pedig tovább foly­tatjuk a víztoronyhoz vezető csőrendszer építését. Az eredeti tervektől eltérően nem a Szolnoki út alatt fek­tetjük a csöveket, hiszen a jó, burkolt utat fel kellene ehhez bontani, s költséges beton vé- dőcsatornát is kellene építe­ni. Az indokolt tervmódosítás­sal csökkenteni szándékozunk az építés költségeit, s a csö­veket a Szolnoki útról letérve a Somogyi és a Losonczi ut­cán, valamint a Hősök terén át vezetjük a Szabadság térig. Csökkentett költségek Ma már hagyományok nélkül Farsang, vigasság — Horniét táplálják a víz torony hatalmas tartályát, amíg az új kutak vize eljut odáig? — A jelenleg is működő központi vízműből szivattyú­zunk elegendő mennyiségű vizet a tartályba. Nagyobb teljesítményű szivattyúkat he­lyezünk majd üzembe, hogy a magasan, fekvő tartályba fel­jusson a víz. Jelzőkábelt is építünk a toronytól a központi vízműig, amellyel automatiku­san szabályozhatjuk a torony működését. A tartályt egyéb­ként mindig- éjszaka töltjük fel, amikor igen alacsony a városi vízfogyasztás. Nappal tehát a tartályból jut el a víz a lakásokba, üzemekbe. Jelen­leg naponta mintegy 350 köb­méter víz fogy Nagykőrösön, nem számítva persze a kon­zervgyár fogyasztását. így a tartályban levő víz minden­képpen elegendő lesz, hiszen amennyi nappal elfogy, éjsza­ka a kutak pótolják. Év végé­re pedig a város széli kutak vize is eljut már a toronyhoz, s akkor az is segíti majd fel­tölteni a tartályt. | suth Lajos utca alatt húzódó I konzervgyári gerinccsatorná­ba. Szeretnénk eljuttatni a gázt a Béke utcai vezeték 1 meghosszabbításával az Iro- dagéptechnika Vállalat Örké­nyi úti telepére. A TIGÁZ új vezetéket fektet le a Tormás­ban a Tavasz, a Napkelet, az Újvilág és Németh Irén utcák­ban. Bővítjük a hálózatot a Szilágyi, a Berzsenyi utca egy szakaszán, a Petőfi és a Kalo­csa utcában a Fürj utcáig. Ugyancsak megépítjük a gáz­vezetéket a Tanárky utcában, a Kecskeméti úton át a Kál­vin térig, s tovább az Ady Endre utcában, egészen a szo­ciális otthonig. Ebben az esztendőben kí­vánjuk megoldani azit is, hogy az Arany János Múzeumban is áttérjenek a gázfűtésre. Ezért tanácsi erőből az Abonyi úton is fektetünk gázvezetéket a Toldi utcáig, s szintén eb­ben az évben teremtjük meg a lehetőségét a városi kórház Losonczi utcai gyermekrészle­ge és a Sziget utcai bölcsőde gázfűtésének. K. A. A nők egészségének védelme Február 6-án, pénteken dél­után 5 órakor a fenti címmel tart ismeretterjesztő előadást az Arany János Művelődési Központ emeleti termében dr. Hirschler György nőgyógyász professzor. Az érdeklődők az előadás előtt írásban juttathat­ják el kérdéseiket a profeszor- szorhoz. Piaci jelentés Pénteken kicsi volt a piac. Jobbára csak a kiskereskedők rakodtak ki, termelőárus csak néhány akadt. A szeme sterménypiacon a búza literje 4, a morzsolt ku­korica 3,20 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma ára 5—10, a ká­poszta 4—5, a burgonya 2,50— 4, a vöröshagyma 10—12, a petrezselyemgyökér 14, a sár­garépa 6—7, a szárazbab 14— 20 forint volt. A tyúk párja 100—130, a jér- cét 60—80, a tyúktojás darab­ját 1,40 forintért adták. A busa halat 20, az apró ke­szeget 14 forintért mérték. Mit látunk ma a moziban? Hugó a víziló. Színes, zenés magyar—amerikai rajzfilm. Kísérőműsoa-: Élet bölcsője. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Éjszakai előadás Tombol a hold. Előadás kez­dete: 21 órakor. Több utcában, intézményben — Mennyi szennyvízcsator­na és gázvezeték építése sze­repel az idei tervekben? — Terveink szerint a tormá­si városrészben az Ifjúság út­ján építjük meg a szennyvíz­csatornát és bekötjük a Kos­SPORT Féríimérkőzések a teremkézilabda Toldi Kupáért A Toldi-sportcsarnokban rendezett teremkézilabda Tol­di Kupa harmadik játéknapján csak férfimérkőzésekre került sor. összesen nyolc találkozót játszottak. Eredmények: Bem SE (Cegléd)—Nk. Város- gazdálkodás 13:12 (5:6) A VGV igen jól helytállt a sportszerű játékban megyei el­lenfelével szemben. A körö­siek időn túli szabaddobása a lécről a kapus mögé vágódott, de a bírók nem adtak gólt. Legjobb dobók: Szűcs (6), Mester és Danes (2—2). Üllői KSK—Nk. Gimnázium 29:21 (15:5) A nemrég alakult gimnazista csapat meglepően jól tartotta magát. Ld.: Deák (7), Nagy At. és Zsíros (4—4). Nk. Kinizsi—Tiszakécskei VEGYÉPSZER 38:15 (9:8) Az elején mindkét együttes sokat kapkodott. Szünet után a Kinizsi feljavult, a Bács-Kis- kun megyei 10. helyezett pe­dig fokozatosan elfáradt. Ld.: Metszik a fákat Városszerte metszik az elöregedett fák ágait a Városgaz­dálkodási Vállalat parkgondozó brigádjának dolgozói. A le­vágott ágak helyén tavasszal azonban már új, egészséges haj­tások nőnek. Bálint Lajos felvétele Varsányi (11), Dér (9), Nagy A. és Juhász Gy. (8—8). Nk. Toldi DSK I.—Lajosmi- zsei KSE 17:16 (8:7). A nap mérkőzésén mindkét csapat igen nagy akaraterővel küzdött. Végig igen nagy és kemény volt a küzdelem, sok a mozgás a hatosok körül. Izgal­mas hajrában bravúrral győz­tek a diákok a Bács megyei 4. helyezett egyesületi csapat ei­len. Ld.: Kiss M. (5), Novák és Császár (4—4). Nk. Toldi DSK II.—Nk. Gim­názium 24:16 (12:8). Az összeszokottabb csapat nyert, a mezőnyben nem volt ennyi különbség. Ld.: Henrik (12), Trombitás és Mező (3—3), illetve Deák (6), Zsíros (4). Nk. Toldi DSK I.—Tiszakécs- kei VEGYÉPSZER 17:17 (9:7). Az elején a hazaiak egysége­sebbek voltak, de később fel­jöttek a vendégek. Ld.: Lóránt (5), Szőke és Novák (4—4). Üllő—Tiszakécske 23:18 (9:8), Bem SE—Lajosmizse 25:15 (10:6). A tabella jelenleg ezt mutatja: 1. Nk. Kinizsi 4 4 ---- 132- 54 8 2. Üllői KSK 3 3 ----- 78- 58 6 3. Nk. Toldi DSK L 4. Bem SE (Cegléd) 5. Nk. Városgazdál­kodás 2 1—1 6. Nk. Volán 1 1---­7. Nk. Toldi DSK II. 2 1 — 1 39- 49 2 8. Tiszakécskei VEGYÉP­SZER 3 — 1 2 50- 78 1 9. Ceglédi KÖZGÉP ifi 1----1 17- 24 — 10 . Laiosmizsei KSE 3 ---- 3 50- 68 — 11 . Nk. Gimnázium 4 ---- 4 56-106 — SZ OMBATI SPORTMŰSOR Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 15 óra: Városi tanács— Gimnázium női, 16: Konzerv­gyár—Városi tanács férfi, 17: 21-es Volán—Gimnázium A férfi, 18: DÉMÁSZ—Pedagógu­sok női városi KISZ-es bajno­ki mérkőzés. LABDARÜGÄS Kecskemét, szektái stadion, 15: KSC ifi I.—Nk. Kinizsi ifi felkészülési kupamérkőzés. SlZÉS Kékes: országos serdülő sí­futóbajnokság. S. Z. 4 2 1 1 64- 66 5 3 2 — 1 63- 56 4 36- 30 29- 25 4 1 tett, önfeledt szórakozás. Jel­legzetessége az álruhás meg­jelenés és a maszkírozás: a farsangolók szabadabban vi­selkedhetnek, senki meg nem szólja őket. Az olasz farsang neve, a karnevál, a came vale (hús, isten veled!) üdvözletből, vagy az ünnepeken fölvonuló, a tengeri hajók külsejét utánzó díszkocsik, a carrus vavális nevéből keletkezett. A karne­válok hazája Itália. Különö­sen a velencei karnevál vi­lághíres. Farsangkor mindenki tán­colt. Nevezetes, ma is sokat emlegetett mulatságokat ren­deztek az iparosok, zajosak és fölengedettek voltak a népkö­ri bálok, a kaszinóbálok és a külvárosok köreinek vidám báljai, valamint az úgyneve­zett füzérkék, a század első évtizedeiben, a szociáldemok­rata szegényparasztság és a munkásfiatalok farsangjai. Táncolt a puszták népe a Te­lelő majorban és Homokpusz­tán, Keíet-Európa legelső me­zőgazdasági termelőszövetke­zeteinek parasztsága, a század elején, zengtek a citerák a pajtákban, a pislákoló petró­leumlámpák gvér világánál, s dübörgőit a döngölt agyag a lábuk alatt. NAGY A KÉSZÜLŐDÉS ma is a farsangra. Táncmulatságok muzsikája szól, vidáman rop­ják a modem táncokat fiatal­jaink, akik nemigen ismerik már a hagyományokat. Ami bizonyosan megma­radt, az a háziasszonyok mun­kája, a farsangi fánk sütése. A kiszaggatott kelt tészta, me­lyet forró zsírban sütnek ki, ifjaknak öregeknek egyaránt kedvére való. Hídvégi Lajos — Az kisfiam, majd há- romnapkó lesz. A kövércsütörtök sonka-, kocsonyafőző és száraztészta sütő nap, éjféltől szombat es­tig szünet, akikor azonban megkezdődik a farsangolás, sok helyen annak a palack bornak a kiásásával, amelyet a múlt évi avatáskor ástak el a legények a kocsma földjé­be. Attól kezdve aztán sza­kadatlan evés-ivás, bohócko­dás és tánc következik. Vasárnaptól a rokonok, szomszédok, komák, jóbarátok meglátogatják egymást, még a közeli falukból is útra kel­nek. A bornak csúsznia kell, borágyvetni disznóhússal, son­kával. kolbásszal, disznósajt­tal szoktak, de asztalt kerül az előre megfőzött töltöttká­poszta is. Vasárnap és kedd a kanivók napja, csütörtök az isszonyoké, mindkettő a kocs­mában. A gonosztevő és termésva­rázsló farsangfarkának zajos kongózás, hajnalozás a jelleg­zetessége. A tél és tavasz küz­delmét a téltemetés és vil- lőzós dramatizálja. A tavasz győz, a táncos, körmenetes Eölvonulások következnek. A> legjobban, korábban országo­san elterjedt téltemetés, han- gos-za'os örömeivel, ma legin­kább Mohácson kedvelt, szer­vezetten idegenforgalmi lát­ványosságként, tízezres néző- közönséget vonz. A búsójárás híre messze elterjedt. A HAGYOMÁNYOS far­sangi szokások, a reneszánsz kortól kezdve, egyre nagyobb mértékben jutottak a városi élet befolyása alá és veszí­tették el eredeti jelentőségü­ket. A hajdani hiedelmek odniet­tek, ma már a farsang sűrí­ÖSRÉGI ÜNNEP, a tavasz­ra változó évszak ünnepe a farsang, melyben a kolompolő, álarcos ember a téli tétlenség­ből, a fagyokból, a nagy ha­vakból, s az alvásokból siet­teti a szépséges, virágokat nyitó kikelet, a munkás na­pok eljövetelét. Farsang volt a görögök dionisyája, a rómaiak bac­chanáliája, a szlávok és a ger­mánok tavaszkezdő, óriási tö­megeket felvonultató, vidám, sőt a vidámságon túlmenő, fékevesztett kavalkádja. Az egyház a középkorban képte­len volt véget vetni ezeknek a pogány örömöknek, ezért Krisztus feltámadásának elő- fejezetéhez kapcsolta az idő­szakokat. A hivatalos farsang vizkereszttől hamvazószerdáig tart, nálunk még a vasárnap előtti és utáni csütörtök is beleesik. A NAPOKNAK jellemző jelzőket adtak a farsangban bizonyos szokások szerint: a szombat estétől húshagyó éj­félig tartó idő a farsangvasár­nap. a hét hátralevő része a csonkákét. A vasárnapot vöva- sárnapnak nevezik, mert az új pár reggeltől estig a leány apjá­nak vendége. A húshagyót né­hol sonkahagyónak mondják, a hamvazószerdát tájanként másként nevezik: hamvas, böjtfő, böjtfogadó, a száraz-, néhol fogöblítő szerda ma­gyar eredetű. A csütörtök: csonlca-, zabáló, torlcos, tob­zódó csütörtök, mert akkor fölfüggesztik a böjtöt, hogy minden farsangi maradékot elfogyasszanak. Máig is mond­ják tréfásan az öregek: — Miké lesz mán az a nap, édesapám, mikó nemmeg eszük, nemmeg hányunk? [ suth Tsz-től megkezdtük a ' nád átvételét. Holland export- [ ra ugyanis nagy mennyiségű , nádat veszünk magas áron, s várjuk a további jelentkező­ket. — Miután a hernádi Már­cius 15 Tsz nyársapáti barom­fitelepét megszüntette, a tele­pet a Haladás Tsz-től mi yet­i' tűk bérbe. Ott termény- és I takarmámyboltot létesítünk. A ; Ferrokémia vállalat pedig , vegyszercsomágoló-helyet ren­dezett be a telepen és 25 asz­| szony és leány már csomagolja a Zineb permetezőszert. — A termelőszövetkezetek­kel szalma átvételéről is tár­gyalunk, melyet jó áron tu­dunk értékesíteni. A közeljövőben Cegléden növényvédelmi gép- és permetezőbemutatót tar­tunk. Zárszámadásaink most ké­szülnek. A múlt évet jó ered­ménnyel zárjuk, s tagszövetke- zeteimknek jelentős visszatérí­tést fizetünk ki — mondotta az igazgató. K. L. A MEZÖKÖV szövetkezeti vállalat 1970-ben alakult Ceg­léden, s azóta 35 környékbeli, köztük két nagykőrösi terme­lőszövetkezet lépett vele kap­csolatba, és veszi igénybe be­szerzési és értékesítési szolgál­tatásait. A szövetkezetnek 10 ter­mény-, zöldség- és takar­mányboltja is van a kör­nyéken. Treszkai Barna igazgatótól megkérdeztük, hogy milyen volt múlt évi tevékenységük? — Számos termelőszövetke­zetnek vásároltunk előnyös feltételekkel gépkocsikat és mezőgazdasági gépeket. Foly­tattuk a termelőszövetkezetek által kitermelt papirnyárfa és akác haszonfa értékesítését Például a kocséri Petőfi Tsz-től vettünk át nagyobb meny- nyiségű fát. — Termény üzleteinket to­vább fejlesztettük. Nagykőrö­sön a Kecskeméti utcán nyi­tottunk új termény- és takar­mányboltot. A nagykátai Kos­Eredményes, közös vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents