Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-31 / 26. szám
A MESZÖV-ÁFÉSZ titkársága a beérkezett adatok alapján a napokban értékelte a megye fogyasztási szövetkezeteinek áruforgalmát. A járásunk területén működő három szövetkezet kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt esztendőben. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ több mint 377 millió forintot forgalmazott kiskereskedelmi egységeiben, s a 44 millió forintot is meghaladta a vendéglátásból származó bevétel. A bolti kiskereskedelmi forgalmat a tervhez képest 16, a vendéglátó forgalmat pedig 14 százalékkal túlteljesítette. A Galgavidéke ÁFÉSZ 316 millió forintot meghaladó kiskereskedelmi forgalmat bonyolított le, ez 6 százalékkal több volt a tervezettnél. A vendéglátásból származó forgalom a megye valamennyi ÁFÉSZ-ának bevételét meghaladta: értéke több mint 86 millió forint volt, 12,6 százalékkal több a tervezettnél. A gödöllői járás szövetkezetei közül a Pécel-lsaszeg ÁFÉSZ működik a legkisebb területen. Ehhez mérten forgalma is alacsonyabb, mint a másik két szövetkezeté. A bolti kiskereskedelmi forgalom értéke 221 millió forint fölött van, 9,5 százalékos a túlteljesítés. A vendéglátásból csaknem 29 millió forint bevétel származott, a 14 százalékot is meghaladja a túlteljesítés mértéke. A gödöllői járás területén a három szövetkezet 305 egységet tart fönn. Tevékenységüket a számok jól jelzik: az elmúlt esztendőben a vendéglátó egységek és a többi üzletek több mint egymilliárd forint értékű forgalmat bonyolítottak le. — őr — Apróságok a tanácson A galgaihévízi községi ta- nácsháza ajtajában egy pillanatra azt hiszi a . látogató, hogy eltévedt. Ugyanis az előcsarnokban apró gyermek- holmik, cipőcskék fogadják. A meglepő kép oka, hogy január elején ideköltözött a községi óvodából egy harminctagú kis csoport, mert elkezdték a régi óvodaépület bővítését. Barna Jánosáé vb-titkár elmondta, hogy óvodájuk hetvenöt személyes, és százlcét gyermeket látnak el a régi he. lyiségekben. A szűkös viszonyok miatt szükséges az óvoda bővítése, s erre a célra 600 ezer forint állami támogatást kaptak ebben az esztendőiben. A túrái Galgaánenti Rákóczi Termelőszövetkezet 100 ezer forinttal járult a költségekhez. A községi tanácsnak a korábbi években 300 ezer forintot sikerült tartalékolnia áz óvodabővítéshez. A tervek szerint májusban nyílik majd meg a kibővített százszemélyes óvoda. Ott jártunkkor nem láttunk mozgást az építkezésen, a munkások a mászóka körül beszélgettek. Reméljük, hogy a hosszas szünet után (körülbelül egy órát tartózkodtunk a községben) csak fölmásztak a még vakolatlan épület tetejére. CSAK EGY OLTÓKÉSZÜLÉK VOLT HASZNÁLHATÓ Tyúkok — Január 28-án lángra lobbant az olaj Gödöllőn, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet telepén. Az intézet tenyésztjük óljainak közelében egy olajtartály , állt. Ennek kivezetőcsövébe víz került, belefagyott, s így a tartályból képtelenség volt táplálni a fűtőberendezést. Czira András karbantartó benzinlámpával igyekezett melegíteni, veszélyben megolvasztani a „dugót”. A tartályból az olaj kifolyt, a benzinlámpa tüzétől meggyulladt. Az intézet munkatársai a környéken található tizenegy kézi oltóberendezésből, csak efjyet tudtak használni, a többi rossz volt. Végül is sikerült eloltani a tüzet. A lángok tízezer tenyésztyúkot — áruk 1 millió kétszázezer forint — és magát a másfélmillió forintos épületet veszélyeztették. Egy török kori műemlék (2.) Színíelőadás Ma már csak három bottlv díszíti a több kisebb teremből átépített ebédlőt, de két, valaha külön helyiséget képező részen mind a négy oldala felől félgótikus mennyezeti ívek láthatók. Továbbá felfedezhető egy ugyancsak félgótikus jellegű befalazott ajtó nyoma is. Ez alighanem az egykori utcai nyári söröző teraszára vezetett. A később ráépített emeleten már csak ke- resztgerendás a stukatúr. Az enyhe ívelésű boltozattal fedett ablakok beszögeJései is mélyebbek a földszinten, ahol félméteresnél is vastagabbak a falak. Az udvar felőli, árkád alatti teraszt a legutóbbi renováláskor üvegezett folyosóvá alakították át. Dr. Bácskay Árpád ügyvéd közlése szerint a mai moziszárnyról lebontották az egykor ott is meglevő félemeletszerű épületrészt, amely sokkal szebben illeszkedik bele az épületegyüttesébe, mint a mai mozi. Az első gyógyszertár Boltozatos bejáratú lépcső vezetett fel a fedett, fakorlátos folyosóra, s erre nyílt — Elek Sándor cipészmester emlékezése szerint — a hat, körűibe'ül négyszer négy méteres szállodai szoba. Ezek a gimnáziumi időkben szertárként szolgáltak. Alatta nyíltak az alagsori helyiségek ablakai; a kapu felől a vendéglő konyhája, mellette a főszakács, majd a pedellus kétszobás lakása. Az épület Szabadság út felőli kőkerítésén volt egy ívboltos, néhány éve befalazott kapubejárat, mögötte keresztbe az udvaron egy hoszaz emeleten szú istálló áll, amely az épület Szabadság úti szárnyának végéig töltötte ki a teret, s még így is tágas udvar állt a három épületszárny ölelésében. (Az istállót egyébként a gimnázium tornateremmé alakította át, majd a két világháború között lebontották.) A Szabadság úti szárny emeletét egy nagy színházterem foglalta el, míg a kaputól balra a református templom irányában egy bormérés és egy cukrászda volt. A gimnázium 1911 után oktatási céljai szerint nagy átalakításokat végeztetett az épületen. A mozi feletti' emeleti sarok általában magánlakás volt, 1918-ban éppen Rózsa Ferenc nagy hírű cipészmester lakott ott, aki később a Nemzeti Tanács elnöke lett. A kapu és a Szabadság út közötti részen volt állítólag a járás első patikája, amely korábban a besnyői zárdában működött, majd 1813-ban III. Grassalkovich herceg a fogadó épületébe költöztette, hogy közelebb legyen a kastélyhoz, a településhez. (A XIX. század második felében elköltözött a Hársfa mellé, majd azután a mai Dózsa György úti helyiségbe, ahol Magyar Korona Gyógyszertár néven ismerték. Az elköltözés után a volt patikabejárat előtti teret is nyári terasznak használták. Erről levelezőlap is tanúskodik, Hegedűs László gyűjteményében látható. Rákóczi — vendégségben Azután 1925-ben elköltözött a minorita gimnázium is a Gábor Áron utcába, s fokozatosan megszűnt, amikor az III. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1976. JANUÁR 31., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖMKÍAPÁSA Meleg perceket szerzett a hó Sózott utak, jó tanácsok Szerdán este hat órától csütörtökön, a délelőtti órákig ösz- szesen mintegy harmincöt centiméter vastagságú hótakaró telepedett a járásra. A hirtelen lehullott hó sokhelyütt fennakadást okozott a teher- és személyszállításban. Másnap délelőtt telefonon érdeklődtünk az illetékeseknél és az érintetteknél. Kik, hogyan fogadták a „meglepetést”? A leoldott utánfutó A gödöllői Ganz Árammérőgyár terv- és munkaügyi főosztályáról Hegyi Józsefet kérdeztük meg. „Gyárunk kétezer dolgozója a környék negyven községéből, településéből utazik naponta munkahelyére. Volán-járatok és bérautóbuszok szállítják őket reggelente, s a műszakok végén az Árammérőgyárba. Valameny- nyi busz megérkezett — igaz, néhány késett közülük.” Jáván Róbert, az 1-es számú Volán 12-es, gödöllői üzemegységének forgalmi osztályvezetője panaszkodott. Elmondta, hogy a billenős tehergépkocsipark egyharmada a telephelyen vesztegel. Nem volt értelme útba indítani a járműveket, mert Cinkota és Kistar- csa között, a 3-as számú fő- közlekedési út néha félórákon át is járhatatlan volt. A gép- kocsiparknak az a része, amelyet már korán reggel útba indítottak, feltehetően célba is ért, bár erről pontos értesüléseink nincsenek. A jelentések késtek, s így nem tudták biztosan, hány gépkocsijuk jutott el a célig és hány veszteegyetem főépületében megnyíló prementrei gimnázium kifejlődött. A moziiskola épületében aztán többek között feltűnik a Garó-féle polgári leányiskola, majd 1945 után alakult ki a mai helyzet. Az ódon, boltozatos, helyenként félgótikus földszinti helyiségeknek minden bizonnyal dicsőségesebb a múltja az emeletieknél, mert alighanem látták 11. Rákóczi Ferencet, aki 1705. július 7-én, Isaszegről Veresegyház felé tartva eltöltött itt néhány órát. Az akkori birtokos, Bos- sányi Krisztina, akinek férje Ottlik György, Rákóczi titkára volt. A reformkor is teremtett följegyzésre való adatot, mégpedig az emeleti színházteremről. A helytörténeti szoba iratgyűjteményében van egy ugyancsak Hegedűs Lászlótól származó kézzel írott kék színű színlap, dátum és színhely nincs megjelölve, de a szereplők korát nézve valószínűleg a múlt század negyvenes éveinek közepe táján rendezett színielőadás emlékét őrzi. Az előadást minden bizonnyal a fogadó színháztermében targelt az országúton. Mint mondta: évről évre visszatérő gond a Cinkota és Kerepes közötti kaptató síkossága. Nincsen szükség fagyra sem, elég az is, ha porhanyós a hó, és a meredek emelkedőn a gépkocsik máris kormányozhatatlanná válnak. A személygépkocsik tucatjai vesztegeltek reggel is az emelkedő alján. Volt I olyan tehergépkocsi-vezető, | aki leoldotta a járművéhez kapcsolt utánfutót. Így bizonyára könnyebben vette az akadályt. A 3102-esen ne! A személyszállítással foglalkozó Volán 20-as Vállalat járatai tíz-tizenkét percet késtek. Az ő gépkocsivezetőik is panaszkodtak a Cinkota és Kistarcsa közötti útszakaszra, ahol — mint megtudtuk — 10 óra körül egy nyomsávon megindult a forgalom. Az említett helytől Budapest és Gödöllő felé azonban így is öt kilométer hosszan álltak vagy vánszorogtak lépésben a gépkocsik. A KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának szadai üzemegysége számára is meleg perceket szerzett a hó. Puskás János forgalmi ügyeletestől megtudtuk: a gödöllői járás területén az utak járhatók, forgalmi akadály sehol sincs. A közutakon négy sószóró gép és hat ekéző tehergépkocsi szorgoskodott. Szerda estétől csütörtök délelőttig mintegy 80 tonna sót és 160 tonna fűrészporos sókeveréket szórtak ki az utakra, öt év óta nem volt tották, hiszen a kastély ebben az időben lakatlan. A műkedvelő előadáson Kisfaludi Károly Három egyszerre című eredeti víg játékát adták. A főhősnőt, Adélt, Petőfi szerelme, Mednyánszky Berta játszotta. Máskülönben az ösz- szes többi szereplők is majdnem a Mednyánszky családból kerültek ki. Íme hát Gödöllőn is feltámadt a reformidök szele, a konzervatív Mednyánszky család is előrehalad. „Felvonás közben magyar magányt fog előadatni” — közli a színlap. Az irodalom, a színpad, a magyar tánc ekkor már nemcsak művelődési tényező, de politikum is. A darab Tartalma A darab tartalma meg éppen támadás a nemesi gőg, a rátartiság ellen. És lám, az a familia is szívvel, lélekkel részt vesz ebben, akik poétához nem adták a lányukat! Azt, hogy az előadás Bertának Petőfivel való találkozása előtt vagy után történt, nem lehet tudni. Heltai Miklós (Folytatjuk.) ekkora havazás a járásban. Mégis csupán egyetlen olyan út volt a járásban, amelyet nem ajánlottak a gépkocsivezetőknek: a 3102-es számú út Nagytarcsa és Isaszeg közötti szakasza. Kertészek — hólapátlal Végezetül lássuk, hogyan fogadta a havat a városi utak gazdája: a gödöllői Városgazdálkodási Vállalat? Gordva Oszkár, a vállalat kommunális osztályának munkatársa elmondta : valamennyi „hadra- fogható” munkatársuk hólapáttal a kézben szorgoskodott városszerte, összesen százhúsz kubikos útkarbantartó, kőműves, villanyszerelő és kertész dolgozott az utakon. Munkájukat egy lóvontatású és egy traktorra szerelt hóeke segítette, sőt két D—4—K típusú traktor is, amelyek, ha a szükség úgy hozza, még a járdára is fel tudnak kapaszkodni. A Városgazdálkodási Vállalat hóeltakarító brigádjai elsők között a MÁV-állomás és a Szabadság tér környékét tisztították meg, majd hozzákezdtek az Ady-sétány hótalanítá- sához. S hogy a járművezetőkről se feledkezzünk meg: el kell mondani, fegyelmezetten viselkedtek. A szokásosnál jóval kevesebb közlekedési baleset történt. Ugyanez a segítőkészség nem mondható el azonban a lakosságról. Jeney László, a Városgazdálkodási Vállalat kommunális osztályának vezetője elmondta, számítottak a lakosság segítségére. Arra kértek mindenkit: takarítsák a lakóházak környékét és a járdákat. Jó lenne, ha egy picit a jövőre is gondolna a lakosság. A havazást előbb- utóbb óhatatlanul az olvadás követi. Az árkok, átereszek, lefolyók nem mindenütt tiszták, s ezért sok helyen nem lesznek képesek elvezetni ezt a nagymennyiségű csapadékot. A Városgazdálkodási Vállalat illetékesei egyébként azt tervezik: nem várják be az olvadást, hanem a városközpontból a patak partjára szállítják tehergépkocsival a havat. Bcrkó Pál Intézkedési terv Pénteken délután, Gödöllőn ülést tartott, a Vöröskereszt városi vezetősége. A tanácskozáson értékelték az 1975. évi feladatok végrehajtását, és megvitatták az idei munka- tervet. Helyi intézkedési tervet dolgoztak lei. a Vöröskereszt Országos Elnöksége tavaly májusban született határozata szellemében, a városi cigánylakosság helyzetének további javítására,. Pajtások a sakktáblánál Január 27-én, a Kossuth Lajos u. 25. szám alatt játszották le az úttörő-olimpia járási saikikdöntőjét. Az eredmények az alábbiak szerint alakultak : Kisdobos, fiú: 1. Kovács Attila Mogyoród, 2. Pitlik Gábor Nagytarcsa, 3. Újvári Attila Bag. Kisdobos, lány: 1. Kurucz Rózsa Mogyoród, 2. Paul Emese Nagytarcsa. 3. Nagy Gabriella Bag. Úttörő, fiú: 1. Lauer Péter Kistarcsa, 2. Németh István Veresegyház, 3. Boda Vendel Bag. Úttörő, lány: 1. Szilágyi Mónika Csömör, 2. Cserháti Edit Kistarcsa, 3. Pitlik Judit Nagytarcsa. Az udvari kapualjboltozat és az árkádterasz. Fábián Irén felvétele Szomltali jegyzet FÜST A füst büdös, mérgező, mételye a tiszta levegőnek, megrontója az egészségnek, a városok füstje pedig depresszióssá tesz. Egyáltalán: a /üst ronda dolog. Ez általában igaz, de csakis általában, mert ha például a dohányosokat kérdezzük, akkor megtudhatjuk, hogy a füst csupa gyönyör, kéjmámor, ami nélkül élni nem is lehet, s a cigar ettá- zás valósággal az édent idézi. Nehéz így igazságot tenni, pedig erre lenne -már szükség. Az alapkér-' dés tehát: a füst ellenség vagy jóbarát? Az biztos, hogy a dohányosok és az antinikoti- nisták sokszor nem örülnek egymásnak, és ezen a legjobb rokoni vagy baráti kapcsolatok sem változtatnak. Persze. Kit tölt el boldogsággal, ha az órákig tartó értekezleteken csak szürke függönyön át látja a felszólalókat, mert a cigipártiak nem tudnak magukon uralkodni. Ez ugyan a régi; hatásos példa, én sem tudok ennél jobbat kitalálni, azt azonban jól tükrözi, milyen ■ igazságtalanság az, hogy az is kénytelen tüdejét a bűzös fátyollal megtölteni, aki történetesen nem híve a dohányzásnak. Mi lenne hát a megoldás? Ugyebár rossz politika a bosszú, így nyilvánvalóan oktalanság lenne a dohányosokat azzal idegesíteni, hogy jó levegőt fújunk az orruk alá, mint ahogy az sem megoldás, hogy külön tanácskozzanak a dohányosok és az ellenpártiak. Ez meglehetősen eltávolítaná egymástól az embereket. Én magam ugyan vígan fújom a füstöt, így hiába ajánlanám a nemdohányosoknak, hogy szokjanak rá, mert elfogultsággal vádolhatnának. Azt is hiába mondanám, hogy no. emberek, álljanak mögém, szokjunk le, mert önmagam ellen nem beszélek, és különben is eszembe sincs, leszokni. Azt viszont elismerem, hogy a legjobb, a tilalom. Legutóbb Bulgária és Lengyelország is példát adott arra, hogyan lehet a nemdohányosok érdekeit megvédeni úgy, hogy a füstölők széles tábora is elégedett maradjon. Egyszerű: tiltó rendelkezésekkel, amelyekért nálunk is sokan harcolnak. A nyilvános helyeken, értekezleteken nem lehet cigarettázni és kész. Bárhogy is megharagszanak rám füsttestvéreim, én az ezzel kapcsolatos jövendő rendelkezéseket támogatom. Ezt egészségem is így kívánja, ha már másképpen nem tudok magamnak parancsolni. Eszembe sincs egyébként beleszólni a nagy dohányzásvitába, az elmondottak csak arról jutottak eszm- be, hogy a gödöllői HÉV- vonalon próbaképpen megjelentek az újabb típusú M—IX-es szerelvények, sőt ezúttal már utasokat is szállítanak. (A csepeli vonalon járnak hasonló kocsik.) Mármost — figyelem! — ezeken a szerelvényeken nem lehet dohányozni, mindén kocsi szigorúan nikotinmentes, akár tetszik, akár nem. Ez szerintem nagyon helyes, sőt, jó kezdeményezés, és mégis... Tanúja voltam egy jelenetnek, midőn egy kalapos úr rendkívül felháborodott, s módfelett hiányolta a büdös „bagós- kocsit”, melyből a rossz szellőztetés folytán a jobbérzésű dohányosok is sokszor undorodva fordultak ki. E kocsikban különben nem lehetett levegőfrissítés céljából lehúzni az ablakot, mert a kalauz idegesen visszaparancsolta, mondván, hogy kimegy a meleg. No, mindegy. Bárhogyan is háborgunk, a lelkünk legmélyén bizonyára mindnyájan megtapsoljuk a Budapesti Közlekedési Vállalat intézkedését. Persze, ahhoz, hogy az új, szép szerelvényeken utazva emiatt füstölögjünk, jogunk van. De rágyújtani csak leszállás után lehet. Fehér Béla 1 i A gödöllőiek milliói Nőtt az ÁFÉSZ-ek forgalma