Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

Fürdő, öltöző, konyha... Rövidesen új épületrészt adnak át Cegléden, a Stylus Faipari Szövetkezetben: fürdő, öltöző, konyha, étkező és iroda kap benne helyet. A kivitelező a Ceglédi Járási Építő­ipari Szövetkezet. Apátl-Tóth Sándor felvétele Nagyobb óvatossággal Hóekékkel az utakon Feledékeny lakók A hóesés következtében, már szerdán délután meglas- sult a közlekedés a ceglédi já­rás útjain. A járási székhely gópkocsiforigalimia szinte a te­lére csökkent. A szél, a vas­tag hószőnyegtől síkossá vált út megtette a magáét, s mun­kát adott a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága ceglédi útmesterségén hetek óta ké­szenlétben álló hóeltakarító gépeknek, amelyek azonnal kivonultak. Legfontosabb fel­adatuk a ceglédi járás terüle­tén áthaladó 4-es főútvonal hótalanítása, valamint a köz­lekedés zavartalanságának biztosítása a kisebb forgalmú, de fontos utakon. Az útmesterség géped és emberei valamennyien dol­goztak. Csütörtökön délig csak lassan haladhattak a jármű­vek, fennakadás nem volt, a járás útjain nem történt bal­eset. A gépkocsivezetőknek, pers.ze, foltozott óvatosságod kell közlekedniük, előzéskor, fékezéskor a szokottnál is jobban vigyázniuk. Cegléden a házak előtti jár­dákról a hó eltakarítása a la­kosságra vár. Sajnos, még a késő délelőtti órákban is akadt olyan ház a város központjá­ban, melynek lakói megelé­gedtek Azzal, hogy a járóke­lők letaposták a járdán a ha­vat, megfeledkeztek a hóéi ta­karításról. A városgazdálkodási válla­lat köztisztasági alkalmazot­tai hómunkások ezekben a na­pokban, de feladatuk nem az, hogv a lakosság helyett tö­rődjenek a házak környéké­vel. (e. k.) Kiváló sportmunkáért ezüst- ] jelvénnyel tüntették ki Ma­gyar Lászlót, a Ceglédi Vas­ipari Szövetkezet sportbi­zottságának elnökét és jutal­mat kapott a sportbizottság felelőse, Szűcs István is. A két társadalmi vezető és a szö­vetkezet elnöke, Motyovszky Mihály sportszeretetével, tá­mogatásával a szövetkezetben tavaly élénk lehetett a sport­élet. A házi versenyeken a kispá­lyás labdarúgásban indult a legtöbb, összesen 11 csapat, de sokakat vonzott a sakk-, te­ke-, asztalitenisz- és atlétikai viadal is: ezeken a rendezvé­nyeken összesen 103 férfi és 8 nő vett részt. A városi szakszervezeti baj­nokságon első helyezést szer­zett a szövetkezet asztalitenisz­csapata, a sakkozóknak és kézilabdázóknak a második hely jutott: az asztalitenisze- zők a KISZ versenyén is el­sők lettek. — Hogyan szerepelt a szö­vetkezet a KISZÖV és az OKISZ Kupán? — kérdeztük Magyar Lászlótól. — Férfi sakkozóink, Agulár, Gál, Szűcs, Czigony, Király, Bujdosó összeállításban, KI- SZÖV Kupát nyertek, de az országos döntőre nem jutottak el, mert a területi döntőn má­sodikok lettek. Férfi asztali- teniszben. az előcsatározások után, a Csomós, Szűcs, Proto- vin által alkotott csapatunk esélyesként utazhatott az OKISZ Kupára, de nem jött ki neki a lépés és az ötödik helyen végzett. Egy-két jó eredményt elértünk a Cegléden rende­zett megyei atlétikai váloga­tón. Pest megye válogatottjába, annak alapján, a szövetkezet dolgozói közül három férfi és 2 VARJAK A NEVEZESEKET Kezdődik a városi asztalitenisz-csapatbajnokság A Ceglédi Járási Testneve­lési és Sportfelügyelőség mel­lett működő asztalitenisz-szö­vetség és a városi szakmaközi bizottság az idén is megren­dezi Cegléd alapfokú és üzemi asztalitenisz férfi és női csa­patbajnokságát, melyen min­den üzem, tsz, intézmény dolgozója részt vehet, de csak azok, akik a sportágban nin­csenek leigazolva és 1975. ja­nuár 1. óta nem vettek részt bajnoki mérkőzésen. A február 16-án kezdődő küzdelemre január 31-ig le­het nevezni, írásban, az aláb­bi címre: Cédád, Járási és Testnvelési Sportfelügyelősé: Damjanich u. 1. A bajnokságot kétfordulós, tavaszi-őszi rendszerben bo­nyolítják le, a férficsapatok­ban egyszerre három, a női­ben két játékos játszhat. A férfi csapatbajnokság részt­vevőit két csoportra osztják fel, az „A” csoportba a tavalyi bajnokság 1—0., a „B” cso­portba a többi benevezető együttes kerül. A „B” csoport első helyezettje 1977-ben az „A” csoport küzdelmében ve­het részt. Az üzemek által benevezett együttesekben csak az ott dolgozók szerepelhetnek. (ungurcán) Sakk, asztalitenisz Munkahelyi spartakiád A sportfelügyelőség az idén is megrendezi a munkahelyi spartakiád városi-járási dön­tőjét. Vasárnap délelőtt 9 órától mérik össze a jelentkezők ere­jüket, hogy eldöntsék, ki ve­het részt a további küzdelem­ben, a megyei döntőben. A vasárnapi viadalon az üze­mek, vállalatok, intézmények dolgozói vehetnek részt. Az asztaliteniszezők a Mészáros Lőrinc iskola tornatermében, a sakkozók a járási hivatal első emeleti tanácstermében mérkőznek. (—ni—) nő került be, színeinket kép­viselve a tatai országos döntőn. — A legértékesebb ered­ménnyel fekézőink, Lugosi, Darányi, Bujdosó, Újvári, Ga- bai és Halász dicsékedhetnek. Az OKISZ Kupán szövetkeze­tünk első igazi sikerét ők ér­ték el, csapatban és egyéni­ben is (1. Darányi 446 fa, 3 Gabai 427 fa) az első helyen végeztek. Ilyesmi eddig ceg­lédieknek sohasem sikerült. — Mik a terveik erre az évre? — Szeretnénk, ha házi ver­senyeinken egyre többen in­dulnának. Ez az alapja annak, hogy eredményesen szerepel­jünk a városi sportfelügyelő­ség, a KISZ versenyein, vala­mint a KISZÖV- és OKISZ- viadalokon. Labdarúgásban részt veszünk a volt maglódi elnök, Varga László emlékére kiírt nagypályás labdarúgó­emlékversenyen. U. L. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS XX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1976. JANUÁR 31., SZOMBAT Termesztők és nemesítők Tizenkét új gyümölcsfajta Csemeték a kiskertekbe — Élvonalbeli kutatók Gesner Conrad 1561-ben megjelent kertészeti könyvé­ben — noha külföldi volt — elismerte, hogy a magyar kaj­szi „magna et optima”, azaz „nagyszerű és legjobb”. A magyar kajszibarack jó híre azóta is töretlen. Igaz, hogy nevét elsősorban Kecskemét­tel hozzák kapcsolatba, de Ceglédnek sincs oka szégyen­keznie. Sőt! A ceglédi bíbor­kajszi, a ceglédi hajnalpír, a ceglédi óriás, a C 1792 és a C '235/11. kajszifajták, illetve változatok mind itt alakultak ki, csakúgy, mint a ceglédi piros alma vagy a Cegléd szé­pe őszibarack. Nem is olyan egyszerű Aki e nagyszerű nemesítő munka vezetője 1951 óta, dr. Nyújtó Ferenc, a Kertészeti Kutató Intézet Ceglédi Kutató Állomásának igazgatója, kér­désünkre elmondotta, hogy a 270 hektáron gazdálkodó in­tézmény fő feladata a nyári gyümölcsök fajta- és alany­problémáinak megoldása, ami gyakorlatilag a Duna—Tisza köze gyümölcstermő tájának éghajlati és talajviszonyaihoz legjobban alkalmazkodott faj­ták kialakítását jelenti. Es ez nem is olyan egysze­rű! Még akkor sem, ha a ki­indulási alapot nagyszerű, jel­legzetesen magyar gyümöl­csök, például a magyar kaj­szi, a kecskeméti rózsa, a besztercei szilva és a pándi meggy adják. A korszerű rí­Felkészülten n pult mögött Versenyző vendéglátóipari és kereskedőtanulók A szakma kiváló tanulója címért, évente szerveznek versenyt a ceglédi Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetben. Ebben az évben a váci har­madévesekkel mérték össze tudásukat a ceglédiek. Mind a két járási székhely­ről négy élelmiszeripari és há­rom vegyesiparcikk-elárusitó tanuló állt rajthoz. Gyakorla­ti tudásukról, elméleti isme­reteikről egyaránt számot kel­lett adniuk. Az élelmiszer­eladók feladata az volt, hogy tizenöt perc alatt meghatáro­zott értékű, mutatós ajándék- kosarat állítsanak össze, áru­ismeretből tételeket húztak, azokra kellett feleletet ad­niuk, délután írásiban, teszt­lapok kitöltésével folytató­dott versenyük, matematiká­ból, kereskedelmi ismeretek­ből és adminisztrációs tenni­valókból. A vegyesiparcikk-eladók ál­talános elszámolod, csomago­lási tudásukból vizsgáztak. Az élelmiszer-eladó szakmá­ban a versenyben első lett a ceglédi Ciriák Lídia. A máso­dik helyre a váci Vitéz Esz­ter, a harmadikra a ceglédi Károlyi Edit jutott. A vegyes^ iparcikk-eladók közül első lett Krecsák János ceglédi szakmunkástanuló. Az első két helyezett orszá­gos döntőn folytathatja sze­replését, Debrecenben. A szakma ifjú mestere ver­senyen indultak a ruhaipari eladók is. Matematikából, ke­reskedelmi és árusismeretből írásbeliztek, a gyakorlati részt a kötött-, illetve a méteráru osztályon rendezték meg, ahol pénztárkezelésből, eladásból, csomagolásból és tanácsadás­ból kellett vizsgázniuk, szá­mos szempontot figyelembe véve, a beszédkészségtől, ön­állóságtól, udvariasságtól és gyorsaságtól kezdve a mun­kaeszközök helyes használa­táig. A verseny a ceglédi ÁFÉSZ-áruházban zajlott le, s a ceglédi Katona Erzsébet elsőségével ért véget. Gábor Etelka A ruhaipari eladók versenyén Katona Erzsébet szerez­te meg az első helyet (a kép jobb oldalán). Virág Rózsa felvétele nagyüzemi termesztés és a fogyasztói igények változása előírja a fajták tökéletesítését. A munka méreteit jól érzé­kelteti, hogy csak kajsziba­rackból négyezer hibridet Vizsgálnak most az állomá­son. Valóban szükség van a fá­radozásra? Hiszen a múlt szá­zadi neves kertész, Entz Fe­renc annyira elégedett volt a magyar kajszival, hogy egyik írásában Adóm és Éva törté­netének almáját is kajszira cserélte, lévén szerinte ez csá­bítóbb. Ennek a tökéletesség­nek a fenntartása is kutató­munkát igényel. A már is­mert fajták minőségromlás nélküli termeszthetőségét szol­gálja a ceglédi központi törzs- ültetvény, az úgynevezett szu­perelit faiskola és az azt ki­szolgáló 19 hektáros magter­mő ültetvény. Az illatok, ízek és színek bőségét kedvelő mai és holnapi asztalunkat Nyújtó Ferenc és munkatársai eddig tizenkét gyümölcsfajtával tet­ték változatosabbá, elismerés­re váró fajtajelöltjük pedig most éppen harminc van. Különös ellentmondás Mit érez Cegléd közvetle­nül a hat kutatót és összesen száztíz dolgozót foglalkoztató kutatóállomás munkájából? Különös ellentmondás, hogy a város határában viszonylag kevés a nagyüzemi gyümöl­csös. Így a jelenleg termelt évi 650 ezer csemete nagyobb­részt máshova kerül. Minden­esetre az egyesült ceglédi Lenin Termelőszövetkezet al­mása és őszibarackosa, vala­mint az ugyancsak helybeli Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet kajsziül­tetvénye a kutatóállomás cse­metéiből létesült. Állandó a kapcsolat a kiskerttulajdono­sok és a kutatók között: a ceglédi zártkertek, hobby- kertek gyümölcsfái általában a kutatóállomásról származ­nak. Ezek az egyébként nagy­üzemi termesztésre alkalmas fajták, a kiskerti igényellnek is teljesen megfelelnek. A probléma csupán az, hogy az intézmény kísérleteiben nem szereplő, jellegzetesen házi­kerti és kiváló minőségű gyü­mölcsfajták lassan kiszorul­nak Ceglédről, bár a kereske­delmi faiskolákban ország­szerte kaphatók. A néhány év múlva már kétmillió csemetét termelő és a faiskolai munkák gépesítésén fáradozó, országos hatósugarú kutatóállomás to­vábbra is jól szolgálja a ceg­lédi gyümölcstermesztés fel­lendülését. Egy régi szerző Ez mindannyiunk érdeke. Hogy miért? Idézzük fel Lip- pay Jánosnak, az első magyar kertészeti szakkönyv szerző­jének 1667-ben írt, kissé ré­gies sorait: „Nyárban pedig, mikor a sütő verőfénynek sugári az egész tagokat éppen eltik­kasztják, akkor az ő szellőző árnyékjokkal azokat megél- lestik és elövel-érö gyümöl­csökkel hűvösítik. Mit írjunk az ősz gyönyörűségirül? Mi­kor a fáknak drága ékességek a sok külömb féle szép, jó ízű, kedves illatú gyümölcsök az ő számtalan külömböző terme­tekkel, mint valami kincses drágakövekkel ragyogó nás- fákkal, szemeit, szivét megví- dámíttyák, és fel-ébresztik emberek: úgyhogy, még tél­ben is a telelő gyümölcsök mind illattyokkal, s mind izek­kel nagy táplálásokra és vi­gasztalásokra vannak az em­beri állatnak.” ★ A háromszáz éves lelkese­dés él a mai Cegléd gyümölcs- termesztőiben és nemesítői- ben. Ezért van dr. Nyújtó Ferenc ép kollektívája a ma­gyar gyümölcstermesztési ku­tatás élvonalában. Eredmé­nyeik jelentősen hozzájárul­nak a korszerű, szocialista nagyüzemi gazdálkodás meg­teremtéséhez. Farkas Péter A szolnoki rádió műsora FEBRUÁR 2-TÖL »-IU Hétfő, 17.00: Műsorismerte­tés, hírek. 17.05: Párbeszéd. Kapcsoljuk a martfűi Tisza Cipőgyárat. Munkások, vezetők találkozója. 18.00: Alföldi kró­nika. 18.15: Ritmuskoktél. 18.27: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. 18.30—19.00: Szlovák' műsor. Kedd, 17.00: Műsorismerte­tés, hírek. 17.05: így élünk. Fa­lu, tükörben. Pórtelek. Népda­lok — népi hangszerszólók. Válaszol a jogász. Hanglemez­barátoknak. Az újságíró jegy­zetfüzetéből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Paul Anka fel­vételeiből. 18.27: Hírösszefog­laló, műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Műsorismerte­tés, hírek. 17.05: Nyugdíjasok emlékkönyve. Háromnegyed ütemben. 17.25: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene, Pepita-lemezekből. 18.27; Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. 17.05: Hét köz­ben. Zenés riportműsor. A tartalomból: A szerkesztő jegyzete. Előadók, ABC-ben. öt perc sport. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.27: Hírösszefoglaló, műsor­előzetes. Péntek, 17.00: Műsorismer­tetés, hírek. 17.05: Mezőtúri zeneiskolások hangversenye. Grafikon. Gazdaságpolitikai magazin. Népszerű melódiák, dzsesszfeldolgozásban. 18.00: Alfödi krónika. 18.15: Nóta­kedvelőknek. 18.27: Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 17.00: Műsorismer­tetés, hirek. 17.05: Zenezuha- tag. A tartalomból: A hét slá­gerei. Hofi Géza a zenéről. Bemutatjuk Sonny Boy Wil- liamsot. Slágergyűjtők albu­mába. Slágermúzeum. A Metró és az Animals együttes. 18.00 —18.30: Hétvégi kaleidoszkóp. A tartalomból: A nap esemé­nyei. A héten történt. Városi krónika. Mezőtúr. A minőség javításáért. Sport- és kulturá­lis programajánlat. Vasárnap, 9.00—10.00: Va­sárnapi magazin. A tartalom­ból: Műsorismertetés, lapszem­le. Szólistaparádé. Emberek között, Petri Ferenc írása. Stúdiópódium. Az Alföld vilá­ga az irodalomban (II. rész). Kedvelt táncdalok. 10.00— 10.30: Szlovák műsor. A tar­talomból: A fafaragó műhelyé­ben — látogatás Zslinka Ist­vánnál. Disznóölés, disznótor — csabai módra. A Ludove Novinyban olvastuk. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak cl. i Tömegsport a vasipari szövetkezetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents