Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 3. szám
4 %Md(w 1976. JANUÁR 4., VASÁRNAP Hangszer, igény, kultúra Negyedszázados az állami zeneoktatás Pest megyében Ebiben a tanévben ünnepük a Pest megyei állami zeneoktatás kezdetének negyedszáiza- úos évfordulóját. Ebből az alkalomból beszélgettünk Varsányi Lászlónéval, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadójával. Egyharmáda nálunk — Először Cegléden alakult zeneiskola 1951-ben. Ezt követte egy év múlva az ország első községi zeneiskolája Abonyban. Majd 1953-ban megnyitotta a kapuit a nagykőrösi l zeneiskola, 1962-ben Vácott, 1963-ban Szentendrén, s másutt is otthonira találtak a zenélni vágyók. — Pest megyében ma már 11 önálló zeneiskola, öt fiókiskola és 40 kihelyezett tagozat működik, tehát összesen 56 helyen folyik állami zenetanítás. Most, január elsejével kezdte önálló működését a tizenegyedik zeneiskola Tápiö- györgyén. Országosan elsők vagyunk a falusi zeneiskolai hálózat kialakításában; — Tapasztalatunk szerint a helyi párt- és tanácsi szervek mindenütt nagy jóindulattal foglalkoznak az oktatás problémáival és minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a helyzet javuljon. Nagy gondot fordítanak például a tanárok letelepítésére. Még mindig a zongora vezet — A zeneiskolákat a helyi tanácsok tartják fenn, létesítésük, illetve megszüntetésük, a növendéklétszám fejlesztése viszont már a megyei tanács művelődési osztályának hatáskörébe tartozik. A tervszerű fejlesztés eredményeképp az elmúlt öt évben a növendékek száma több mint ezerrel emelkedett: 3662-ről 4924-re. A jövő legfontosabb feladata, a ráckevei és a dabasi járásban a körzeti zeneiskolák kialakítása. '• — Melyek a legnépszerűbb hangszerek? — Még mindig a zongora. Az utóbbi időben azonban örvendetesen növekedett a vonós és fúvós hangszereken tanulók száma. Ebben nagy szerepet játszik a beiskoláztatás módja, az előképző időszakában a hangszerre irányítás. Persze a választást más tényezők (például a szülők szándéka, anyagi, gyakorlási körülmények stlb.) is befolyásolják. Ma már egyre inkább nemcsak a szólójáték a cél, hanem a társas muzsikálás. Ezt jelzi például az a tény, hogy tavaly, 1975 februárjában a megyei zenekari bemutatón 10 vonós- és 10 fúvószenekar szerepelt Szentendrén, illetve Cegléden. Országosan elismert együttes a váci zeneiskola tanáraiból alakult Music« Humana kamarazenekar. — Mit tesznek azért sajátos eszközeikkel a zeneiskolák, hogy szorosabb legyen a kapcsolat a kultúra, a művészetek és a tömegek között? — Évek óta megrenöezük a zeneiskolai tanulók négykezes, kamarazene- és zenekari találkozóit. A negyedszázados évforduló tiszteletére febrUái 29-én Cegléden lesz a következő kamarazene-bemutató: Pest megy e állami zeneiskolájában, mely az ország első kamarazene-fesztiváljának is a színhelye volt. E hagyományos eseményeiken kívül több más jellegű — köztük országos — rendezvénynek is helyet adott Pest megye. így például 1970-ben Dunakeszi volt a házigazdája az I. országos klasszikus gitár-versenynek, 1972-ben az abonyi zeneiskola fennállásának 20 éves jubileuma alkalmából került sor a falusi zeneiskoláik I. országos találkozójára. Egy év múlva ugyanitt zajlott le a tanulók és a tanárok részére a Chopin-verseny. Ebben a tanévben októberben Abonyban rendeztük, a Friss Antal csellóverseny megyei válogatóját. Ez a vetélkedés végül szép megyei sikert hozott: az országos döntőn az abonyi Sörös Eva III. díjat nyert. Februárban lesz a II. országos klasszikus gitár verseny megyei válogatója Vácott ' és ugyanitt áprilisban az országos döntő. A legmagasabb az arány — Miképpen érvényesül a zeneoktatásban a munkásosztály tudatának gazdagítása, a kulturálódás? Végeredményben milyen célt szolgálnalc a zeneiskolák? — Pest megye zeneiskoláiban országosan a legmagasabb a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya: 59,9 százalék. Ez a szám önmagában is érzékelteti a zeneiskolák politikai és művelődéspolitikai jelentőségét. A szorosabban vett zeneoktatásnak kettős a célja: egyrészt magas színvonalon felkészíteni azokat, akik hivatásul választják a zenei pályát. Ez a tanulóit kisebbik része. Másrészt — és ez a széles tömegeket érinti — amatőr muzsikusokat nevelni. — Mindkettő eredményeket mutat a megyében. A zeneiskolák a hangszertanításon, - az oktató-nevelő munkán kívül közművelődési feladatokat is ellátnak. Együttműködnek a községi könyvtárral, művelődési házzal, a városokban a múzeummal. Gombamódra szaporodnak a zenei klubok, zenebaráti körök. Egyre többen látogatják az Országos Filharmónia megyei hangversenyeit. A tanulók fellépnek a különböző társadalmi ünnepeken, és a növendékhangversenyek sem csak bemutatási lehetőséget adnak számukra. A kis koncertek egyúttal a nagyrészt szülőkből, hozzátartozókból álló közönség ízlését is fejlesztik. Dalos Gábor Ma még téli szünet — holnap már tanítás. Szinte közhelynek hat, hogy ezt a szünidőt — akárcsak a nyári vakációt — értékes, értelmes, változatos pihenéssel is el lehet tölteni. Hogy miként? Erre kerestünk és kaptunk választ Erden. Szimultán 23 táblán A budai járási művelődési központban a német és angol nyelvtanfolyamok, a gitár- és harmonikaoktatás, részesei, valamint a tizen- és huszonévesek klubjának tagjai az ünnepek idején is rendszeresen találkoztak. De volt — ugyancsak a tanulók számára — sakk- és asztalitenisz-vetélkedő, sőt versenytánc is. A műsorválasztékból — éppen hasznosságával — kiemelkedik a tizenévesek klubja, amely lapunk hasábjain oly sokat emlegetett nyári olvasótábor munkáját folytatja. Az év harmadik napján játékos vetélkedőre várták a gyerekeket a művelődési központba. Barcza Gedeon nemzetközi nagymester 23 táblán játszott szimultán mérkőzést a sakkkör tagjaival. Tizenkilenc táblán nyert, egyen vesztett, s a többin döntetlent ért el, többek között a Vörösmarty gimnázium negyedikes diákjával, Dági Zoltánnal szemben. Azért a könnyedebb szórakozásra is volt alkalom: négy beatkoncertet tartottak, s a moziban december 24-től 31-ig minden este vetítettek. (Sajnos, üres ház előtt, a gyerekek szívesebben látogatták volna a délelőtti matinét.) A művelődési központban karácsonykor könyvet is árultak, s kisebb bibliotékára valót, két- ezeröfcszáz példányt adtak el. Mit eszik a lábatlan gyík? A 220. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgató- helyettese, Pálfy György elmondta, hogy a szünet első A szerszámok mestere MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Alszik a gyár, csendes a forgácsoló- és a szerelőműhely, csak a szabad téren áll őrt egy-egy tavaszra váró útépítő gép. A Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyárában is ünnepi pihenőhetet, szabadságot kaptak a dolgozók: 1976. január 5-én kezdődik náluk az új év. Határidős munka A ködbe takart Irodaépület ablakain opálosan szűrődik át a fény, itt még kopognak az írógépek. A gyárudvar álomba merevedett csendjét a szerszámműhely ajtajának csapó- úása veri fel, kopogó léptek közelednek. A szürke ködből csakhamar kirajzolódik előttem egy siető munkás alakja. Megállítom. — Genovai Gyulát keresem. — A szerszámkészítők csoportvezetőjét? Ott találja a helyén, az odorszerszámokon dolgozik, fenn az emeleten. Automata gépek nyugtató zümmögése tölti meg a termet. Egy munkás regényt olvas, miközben beprogramozott gépe teszi a dolgát. Falépcső vezet az emeletre, a satukkal felszerelt munkapadok egyikénél védőszemüveges férfi kocka alakú acélsablon üregét köszörüli. — Ne jöjjön közelebb, mert szemébe ugrik a szikra — szól rám. — Mindjárt befejezem. Arcát eltakarja, a nagy fekete keretes ókuláré, betyáros bajusza kilátszik alatta. Határozott, gyors mozgású kisportolt alakú fiatalember. — Kész. Ne vegye udvariatlanságnak, de határidős munka. Csak emiatt maradtam az üzemben, az ünnepek közötti ■napokon. A szolnoki gyár a TELTOMAT aszfaltkeverő-gépek dobjaihoz januártól ezekkel a szerszámokkal gyártja a szegmenseiket. Értetlenül bámulok, jót nevet rajtam, elővülantva erős, fehér fogsorát. — Persze, nem érti ezt a szakmai káromkodást. Nos, akkor elmagyarázom. Az odorszerszámot a kovácsok használják, amikor a fokszegeket illetve a szegmenseket készítik a láncszemekhez, amelyek a dob két futójára kerülnek. Érti már? Amit itt lát az egy különleges ütésálló acélszerszám. 60—70 kilogramm a súlya. Légkalapács- csal formálják meg az üregében elhelyezett munkadarabot, ami mindössze fél kiló. Általában háromezer darab fokszieg készíthető el vele. Főleg a bonyolult megoldások Izgalmas munka a szerszámgyártás. Lenovai Gyula a kedvcsinálás nagy mestere. Ha beszélgetésünket végighallgatná egy általános iskolás osztály, hát nem sok dolga maradna a pályaválasztási tanácsadónak. — Annak idején édesapám szerettette meg velem a szakmáját. Innét ment nyugdíjba. Tízéves koromban már tudtam, milyen a műhelyélet, hogyan készül a kivágó, csípő, fúrósablon, ismertem a kovácsszerszámokat, már akkor vonzott, az érdekes, változatos szakma. 1959-ben a KÖZGÉP ipari tanulójaként vették fel, géplakatos szakmát tanult, s azóta megszakítás nélkül a szerszámműhelyben dolgozik, A jóképességű, ügyes kezű fiatal szakmunkásnál vezetői csakhamar észrevették, hogy a bonyolult, fejtörést kívánó megoldások érdeklik legin- hább. Számos, a gyártást könnyítő és tökéletesítő újításiban vett részt munkatársaival. A műhely szoros kapcsolatban áll a műszáki fejlesztési osztállyal, mivel a szerkesztésnek a szerszámgyártással összhangban kell lennie, a dokumentációk alapján előállított egyedi darabok születésekor a gyártási folyamat minden mozzanatát együtt kísérik végig. A műszakiak és a szerszámlakatosok egy kollektívába tartoznak: huszonnégy tagja van az ötször aranyérmet, s kétszer vállalat kiváló brigádja címet elnyert komplex szocialista brigádnak. Vezetőjük: Lenovai Gyu- la, akit két éve választottak meg. Tisztsége nagy felelősséggel jár, mert a mintegy nyolcszáz fizikai dolgozót foglalkoztató, ‘évente 263 millió forint termelési értéket produkáló gyár különböző termelő üzemeinek, folyamatos termelékeny és gazdaságos működése, korszerű gyártástechnológiája jórészt, precíz munkájától függ. A brigádvezető egyben a szerszámműhelyben dolgozók csoportvezetője is. Neve szerepel a gyár káderpolitikai tervében, a fiatal vezetői utánpótlás jegyzékén. Vár rá a művezetőképző iskolapadja. Szervező készsége kitűnő. Tizennyolc éves korától a KISZ- ben is tevékenykedik: tanulófelelősként kezdte, aztán megválasztották csúcsvezetőségi tagnak, először a szervező titkári, s most fél éve a termelésfelelősi reszortot kapta meg. Népszerű a fiatalok körében, s ez nem kevés egy olyan gyárban, ahol a dolgozók negyvennyolc százaléka 30 éven aluli. Nagy részt vállal a kommunista műszakok, ifjúsági, szakmai vetélkedők megszervezésében. Az idén előre láthatólag márciusban kerül sor az évente megrendezett kommunista szombatra, amelynek bevételét most a ve- rőoemarosi úttörővasút építéséhez adják. Nincs az üzemekben olyan műhely, vagy olyan iroda, ahol ne elismerő véleményt mondanának Lenovai Gyuláról. A KISZ-titkár szavaival élve: ilyen fiatalból kellene sok. 1975-ben kiváló KlSZ-munkája és jeles szakmai eredményei arra érdemesítették, hogy a párt felvegye soraiba. Könyvek és iparművészet — És a brigádélet? Jut ideje a szűkebb kollektívára is? — Már mint a KlSZ-felada- taim mellett? Nem zárja ki egyik a másikat. Tavaly brigádommal részt vettem Cegléden a mai modern írókról rendezett vetélkedőn. 20 író életéről és műveiről számoltunk be. A városi szintű versenyen negyedik helyezést értünk el, a mintegy tizenöt csoport között. — Tehát szereti az irodalmat ... — Igen, az iparművészet mellett, mondhatnám szenvekét napján bent voltak diákjaik: az iskolarádió számára és saját hasznukra készítettek magnófelvételeket. A foto- szakkör tagjai is eljöttek. Ekkor hívták elő őszi filmjeiket, melyeken többek között az intézet számára fontos szemlél- letőábrák is szerepelnek. Segítettek a könyvtár rendezésében is. Az iskola barkácsmű- helye karácsonyra esztergapadot kapott ajándékba a diósdi csapágygyártól. Ezt is a szünet idején állították helyére: már csak be kell dugni a konnektorba ... A pedagógusok közül sokan tanultak a szünetben; a megyei továbbképzési tanfolyamon vettek részt. A Vörösmarty gimnázium vezetői arról tájékoztattak, hogy diákjaik műsoros Télapó- délutánt szerveztek, az iskola három legjobb fizikusa pedig a Matematikai Lapok fizikai rovatának kétnapos fővárosi találkozóján vett részt. Tíz diákjuk január 3-án indult az Alacsony-Tátrába, ahol az országjáró diákok Pest megyei csoportjának téli találkozója lesz. Ök tízen minden őszi túrán részt vettek, s ez a külföldi út a jutalmuk. A KISZ-vezetők január 2-án már a májusban sorra kerülő KlSZ-kongresszusra készülődtek. Az osztályok diákbizottsági titkárai a Vörösmarty- vándordíjért folyó verseny állását értékelték. A biológia tagozatosok sem tétlenkedtek. Öntözték az iskola növényeit, s etették szakkörük állatait, az aranyhörcsögöket, a brazil csótányt s a dalmáciai lábatlan gyíkot... * Készül a bábfigura Végül a gyermekkönyvtárat is meglátogattuk. Vezetőjétől, Nagy Margittól tudtuk meg, hogy itt sem szünetelt a munka. A könyvtár 90 fős klubjának tagjai találkoztak. Közülük a bábozók nemcsak játszanak, de maguk is készítik kedvenc figuráikat. Persze nemcsak a kicsik mesés, játékos délutánjaira, hanem a felsőtagozatosok komolyabb foglalkozásaira is gondot fordítanak: a klubtagok vetélkedők, múzeumlátogatások, irodalmi megemlékezések részesei lehetnek. A forgalom sem volt csekély. A kisebbek a mesekönyveket, a nagyobbak a Képes Történelemkönyv című sorozatot és Cooper indiánregényeit, valamint a romantikus irodalmat „falták” a szünetben. December 24-én este fél hatkor még volt gyerek az olvasóteremben, s az ifjúsági könyvtár tavalyi utolsó tagja december 31-én iratkozott be... V. G. P. TV-FIGYELŐ tnnepek UlÚR. Nincs szünet a tv-nézésben: a képernyő nem enged el. Pedig az ünnepekben mindannyian végig ott ültünk a készülék előtt, s kicsit jól is laktunk a műsoroktól. Csömörünk ugyan nincs, de azért nem ártott volna egy kis megállás, egy kis fellélegzés. Csakhogy muszáj volt nézni ünnep után is az adásokat. Nem kródélyem az olvasás. Idősebb napjaimra szeretnék értéltes, nagy könyvtárat gyűjteni, állandó vevője vagyok a helyi könyvterjesztőnek. Kényelmesen, szép környezetben élni, ez a célom otthon. Feléségem legalább annyira tud örülni egy általam készített fém domborműnek, falra akasztható tálnak, mintha drága képzőművészeti alkotás volna. Elmúlt harmincéves. Egy esztendeje sincs még, hogy feleségével és két , gyermekévei beköltözhetett ceglédi új otthonába: a gyár támogatásával kétszoba összkomfortos lakáshoz juthattak. Lakásuk teljesen berendezett. — Eddig a szüleimnél laktunk. Voltaképpen most növünk majd ki mi is a gyerekkorból, annak ellenére, hogy már 11 éves házasok vagyunk. Lakástörlesztés, bútorrészlet; ha jól is keresünk, azért szétosztódik a pénz. De ez már a kisebb gond. Felesége szintén a KÖZ- GÉP-nél dolgozik, az üzemi konyhán — Cegléd legnagyobb „ételgyárában” — szakács. Ö a szakszervezetben tevékenykedik: bizalmi. Fel Európát — Nem a gyomromon keresztül fogott meg — szabadkozik nevetve Lenovai Gyula, amikor a férfiak örök gyengéjét akarom rábizonyítani. — Jól főz, de a szakácsságon kívül elsősorban atz becsülöm nagyra a feleségemben, hogy szerető anya, s olyan élettárs, akivel mindent meg lehet beszélni. Harmónikus a családi életünk. Nem bántam meg, hogy fiatalon nősültem, csak korengedéllyel vehettem el. Tudja milyen előnyt jelent az, ha majd negyvenéves koromban lesz egy húszéves fiam, a lányom tizenhét és még mindig fiatal a feleségem? Arra az időre tervezzük a nagy csavargásokat. Addigra veszünk egy kocsit, a fiammal felváltva vezetjük, és bejárja a család fél Európát... Horváth Anita nikaírói kötelességből, hanem mert maga a műsor kényszerített erre. A sok ünnep, karácsony, szilveszter és újév után például a pénteki összeállítás volt olyan jó, mint bármelyik említett napé. Ezt nem lehetett kihagyni. Éppen csak tallózva az esti műsorokban: kár lett Volna elszalasztani ä Jenny Treibel asszony című NSZK-filmet, nem kevésbé az .eredeti tehetségű, nálunk is jól ismert Barbara Streisand műsorát, vagy éppen Leonyid Martinon szép verseit. Ha ugyan valaki össze tudta egyeztetni az első és második műsort. Pláne este későn, amikor a két műsorban azonos időben két érdekes adás között kellett választani. Szívesen megnéztük vol-- na például a második műsorban a Zola regényéből készült új francia sorozat, a Tisztes úriház első részét. Annál inkább, mert jól emlékszünk még a híres regényből készült régebbi francia filmre a felejthetetlen Gerard Philippe-el a főszerepben. Érdekes lett volna hát nyomon követni, miben és hogyan tér el az új, hosz- szabb változat a régitől. De bármennyire sajnáltuk is, nem nézhettük ezt a tényleg érdekességnek számító filmet, mert az első műsorban pontosan ugyanakkor sugározták a Lukács György-interjút. S ez — nemcsak azért, mert a tv önálló produkciója — fontosabb, izgalmasabb volt számunkra. S nem bántuk meg a választást. A XX. század legnagyobb hatású magyar marxista filozófusának gondolatait hallgatni, szemtől-szembe találkozni vele, magától értetődően még nagyobb élmény, mint könyveit olvasni. A beszélgetésben persze nem esztétikai-filozófiai kérdésekről volt szó elsősorban, hanem a század valóságának, hogy úgy mondjuk, hétköznapjainak eseményeiről. Azoknak, akik csak a filozófus írásait ismerik, feltétlenül újszerűnek hatott, hogy Lukács ilyen köznapi dolgokról is beszél, másrészt az, hogy izgalmasan, mindig a lényeget hangsúlyozva, esetleg új színekben megvilágítva elemez. Mindenekelőtt ezért hatott élményszerűen az egyórás beszélgetés. Csontos Magda 1 l i Esztergapad, tátrai út Téli szünet — hasznosan
