Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

1976. JANUAR 28., SZERDA m”ra ff x/mmím Gyártásszakosítás, hosszútávú célprogramok kidolgozása Megkezdődött a KGST könnyűipari állandó bizottságának budapesti ülése A közszükségleti cikkek nagy csoportját átfogó köny- nyűipar közvetleh együttmű­ködésének eredményeiről és a következő évek közös tenni­valóiról tárgyal Budapesten a KGST könnyűipari állandó bi­zottsága. A sorrendben 26. ülést kedden nyitotta meg a Margitszigeti Nagyszállóban Józef Kopca, a bizottság elnö­ke. Az MSZMP KB és a ma­gyar kormány nevében Ha­vasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, 9 tag­állam — Bulgária, Csehszlová­kia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió — delegációit. A miniszterelnök-helyettes méltatta az állandó bizottság másfél évtizedes eredményes tevékenységét, amelynek so­rán valamennyi. tagországban számottevően nőtt a könnyű­ipari termelés mennyisége és választéka. Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a bizottság 26. ülése az új ötéves tervidőszak kezdetének, a tagállamok többségében lezajlott, il­letve most előkészületben levő pártkongresszusok időszakában tanácskozik. Ki­emelte az új ötéves terveknek azt a közös vonását,- hogy a lakosság életszínvonalának to­vábbi javítását tűzik ki célul, s rámutatott: a szebb és kel­lemesebb élet szorosan össze­függ a könnyűipar munkájá­val. A nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtása, az egészségesen fejlődő gyermek­kultusz valamennyi szocialista országban ezer szállal fűződik a könnyűiparhoz. A fejlesztési célok megvalósításához a ked­vezőtlen külgazdasági körül- ry.ények ellensúlyozásához fel­tétlenül szükség van arra, hogy valamennyi tagállam gyorsítsa belső tartalékai­nak feltárását, szorosab­Energia, bányászat, vegyipar lovaira is gyors ütemű növekedés A nehézipar ötéves és idei feladatairól tanácskoznak az ágazat vállalatainak vezetői ' Az előző ötéves tervben az ipari átlagot meghaladóan fej­lődött a nehézipari ágazat ter­melése, és ezekre az eredmé­nyekre alapozva bővítik tovább a termelést az V. ötéves terv­ben. A terv sikeres teljesíté­séhez szükséges legfontosabb feladatokról tartottak igazgatói tanácskozást kedden az ágazat vállalatainak, trösztjeinek, egyesüléseinek gazdasági és társadalmi vezetői a Nehéz­ipari Minisztériumban. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter megállapította, hogy a tárcához tartozó vállalatok a IV. ötéves tervben előirány­zott évi 8 százalékos növekedé­si ütemet meghaladóan bőví­tették termelésüket., A szén- hidrogének részaránya az energiaszerkezetben 2—3 szá­zalékkal haladta meg a terve­zettet és elérte az 57 százalé­kos arányt. A villamosenergia­ipar teljesítménye öt év alatt 40 százalékkal emelkedett. Az V. ötéves tervben a nép­gazdaság tüzelőanyag- és ener­giafelhasználása az előző terv­időszakhoz hasonlóan, 22—24 százalékkal nő, s ezért'a hazai energiaforrások . kiaknázásán túl növelni kell az energia­importot, aminek aránya 1980- ban a múlt évi 45-ről 56—58 százalékra emelkedik. Új szénbányák, erőművek 1980-ban az előirányzott mintegy 10 milliárd köbméter földgázból 6 milliárd köbmé­ter lesz a hazai termelés,' s mintegy 4 milliárd az import, amelynek fontos feltételét te­remti meg az orenburgi gázve­zeték megépítése. Így lehetőség nyílik arra, hogy a lakások csaknem háromnegyed része jusson vezetékes vagy palac­kos gázhoz. A tervidőszak vé­géig 9,5 millióról 12 millió tonnára nő a feldolgozott kő­olaj mennyisége, ebből a hazai termelés 2 millió, s túlnyomó része, 7,5 millió tonna pedig szovjet importtermék 'lesz. Az V. ötéves tervben bővül a villamosenergia-import, de mintegy 1500 megawattal nö­vekedik á hazai erőművek tel­jesítő képessége, főként a puna menti és a tiszai hőérőmű épí­tésének befejezésével, s a pak­si atomerőmű első 440 mega­wattos reaktoregységének át­adásával. Az átlegosnái nagyobb arányban Folytatódik az alumínium- ipar fejlesztése, s különösen dinamikusan, az országos át­lagnál gyorsabban, öt év alatt 55—57 százalékkal emelkedik a vegyipar termelése. A me­zőgazdaság műtrágya-ellátása 35 százalékkal emelkedik, és öt év alatt megduplázódik a hazai növényvédőszer-terme- lés. Gyors ütemben fejlődik a műanyagok és a szintetikus szálak termelése, feldolgozása. 200 ezer tonnával emelkedik a hazai műanyagipar évi ter­melése a tervidőszak végéig. A korszerűbb termékszerkezetért A miniszter hansúlyozta, hogy a szocialista exportot a KjGST-országokkal kötött terv­egyeztető megállapodások sze­rint kell növelni. Többet kell tenniük a vállalatoknak a tő­késexport növeléséért. Különö­sen nagy feladat hárul a vegy­iparra, amelynek ebben az év­ben 21 százalékkal kell bőví­tenie tőkésexportját. Az utób­bi hét évben 85 új üzem épült és kereken ezer új termék gyártását kezdték meg, ugyan­akkor 45 elavult üzemet szün­tettek meg és 390 korszerűtlen termák gyártását állították le. Ezt a munkát szervezett, koor­dinált ••elemzés- ■ alapján kell folytátni. Az idén és a következő évek­ben is a termelés növekedését teljes mértékben a termelé­kenység javításával kell meg­alapozni, ezért az eddiginél körültekintőbben kell feltárni a rejtett belső tartalékokat — fejezte be beszédét a minisz­ter. A fejlesztés fő célja a vásárlási körülmények javítása Országos tanácskozás a belkereskedelem feladatairól Az elmúlt tervidőszak ered­ményeit összegezte, a kereske­delem munkáját minősítette, az ötödik ötéves terv és ezen belül az idei legfontosabb feladatait, fejlesztési elképze­léseit ismertette Szurdi István belkereskedelmi miniszter az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem vezetőinek orszá­gos értekezletén, amelyet teg­nap a Magyar Tudományos Akadémián tartottak meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyette­se, ott volt dr. Molnár Fri­gyes, a SZÖVOSZ elnöke, Klézl Róbert, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, dr. Krekács György, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A miniszter bevezetőjében megállapította, hogy a keres­kedelem az elmúlt öt eszten­dőben nemcsak kielégítette a lakosság igényeit, hanem kö­vetni tudta az árukereslet összetételének változásait, s teljesítette azokat a társada­lompolitikai követelményeket is, amelyekkel a tervkészítés idején még nem számolhat­tak. Felhívta a figyelmet, hogy a vállalatoknak a jövő­ben is mindig képeseknek kell lenniük a tervezettnél na­gyobb kereslet kielégítésére. Egyensúlyban a vásárlóerővel Az V. ötéves tei*v — össz­hangban a lakosság jövedel­mének tervezett emelkedésé­vel — változatlan árakon a fogyasztásicikk-forgalom 26,5 százalékos növekedésével szá­mol. Ez a fejlődési ütem az előző tervidőszakhoz képest valamivel kisebb, éves átlag­ban azonban így is körülbelül 10 milliárd forinttal kell nö­velni a kereskedelem áru­alapját — mégpedig megfele­lő összetételben —, hogy a vásárlóerővel egyensúlyban legyen. Az V. ötéves tervidőszak­ban mintegy 22 milliárd fo­rintot fordíthat a kereskede­lem állóeszköz-fejlesztésre, 60—65 százalékkal többet, mint az előző tervperiódus- ban. A fejlesztés fő célja to­vábbra is a vásárlási körül­mények javítása, a bevásár­lásra fordított idő csökkenté­se, az üzlethálózat teljesítő- képességének növelése, az élőmunka csökkentése, a ke­reskedelmi dolgozók munka- körülményeinek javítása. A miniszter részletesen szólt az idei feladatokról. A tervezett kiskereskedelmi for­galomhoz szükséges áruala­pok nagy része már biztosí­tott. Örvendetesnek ítélte a hazai iparvállalatok jó szál­lítókészségét, s hangsúlyozta, hogy az előző évihez képest jobban növelhető a szocialista import is. Az élelmiszer-ke­reskedelem legfontosabb fel­adata változatlanul a kor­szerű, egészséges táplálkozást elősegítő termékek választé­kának növelése, a háztartási munkát könnyítő élelmisze­rek és vegyicikkek arányának bővítése. Vonzóbbá tenni a szakmát A ruházati forgalom idei 3 százalékos növeléséhez zömé­ben ugyancsak már rendel­kezésre áll a szükséges áru­fedezet. Javítja a kínálatot, hogy* jók az importbeszerzési lehetőségek, a fejlődő és a szocialista országokból több textilárut tudunk vásárolni, s kötöttáru-beszerzésbe a tava­lyinál nagyobb tőkés deviza- keret áll a vállalatok rendel­kezésére. A vegyes iparcikkek többségénél az előző évihez hasonló, helyenként annál jobb árukínálattal számolnak. A miniszter felhívta az ille­tékes vállalatok figyelmét ar­ra a tarthatatlan helyzetre, hogy a kereskedelem kínála­tából olyan vas-műszaki cik­kek is hiányoznak, amelyek­ből egyébként az ipar tud szállítani, s a beszerzés még növelhető is. A lakosság áruellátásában, a választék bővítésében nagy szerepet játszó importról szólva hangsúlyozta a mi­niszter, hogy a forgalom ter­vezett emelése csak a külföl­di behozatal arányának növe­lésével érhető el. Az árpoliti­káról szólva hangsúlyozta, hogy a népgazdasági tervben meghatározott árszínvonal­növekedés tartásához a válla­latoknak az értékesítési árak viszonylagos stabilizálására kell törekedniük. Végül a belkereskedelmi A nemet boldogulás Deák Ferenc halálának századik évfordulójára ÍMete és életműve összefonódott a magyar polgári átalakulás korával. Harmincéves korában, 1833 tavaszán je­lent meg Pozsonyban, a rendi ország- gyűlésen, szűkebb pátriájának, Zala me­gyének követeként, s amikor néhány nap múlva először szólalt fel, a lendület mindenkit meglepett. Bal lábát székére helyezvén, kardját térdén keresztbe fektette, s oly hévvel, a soron levő kér­dés lényegéig hatolva szólott, hogy egy csapásra figyelmet keltett személye iránt. Néhány hét leforgása alatt az or­szággyűlés liberális ellenzéki csoportjá­nak egyik elismert vezetője lett. Ezen a hosszú, 1832—36-os országgyűlésen elvbarátaival együtt ő is elsősorban a jobbágyrendszer lazításán munkálko­dott. Az országgyűlés lezárulta után Zala megyei birtokára húzódott vissza, s tu­lajdonképpen neki köszönhető, hogy Za­la megye nemesi közgyűlésének állásfoglalásai, határozatai adtak irányt az 1830-as, 1840-es évek magyar reformmozgalmának. Ezek­ben az években Széchenyi elsősor­ban gazdasági vállalkozásokkal (Al-Du­na, Lánchíd) foglalkozott, Wesselényit perbefogás után internálták, Kossuth börtönbe került, Kölcsey meghalt. Deák csaknem egy évtizedig, a liberális moz­galom mindenki által elismert legfőbb vezetője lett. Az ő neve alatt jelent meg az ellenzéki egységet helyreállító 1847-es Ellenzéki Nyilatkozat, s az 1847 —48-as utolsó rendi országgyűlésről tá­vol maradván, mindent megtett, hogy Kossuth országgyűlési vezető szerepét elfogadtassa. Deák is Magyarország tel­jes különállására törekedett a Habs- burg-birodalmon belül. A forradalmi, kormány igazságügy- minisztereként, 1848-ban Deák fel­adata lett volna az egész jogrendszer polgári szellemű átalakítása és a legfon­tosabb, a jobbágyfelszabadítás gyakor­lati végrehajtása. Az események azon­ban erre már nem adtak időt. Deák 1848 végén az országgyűlés küldötte­ként megpróbált tárgyalni a tá­madó Windischgrätz-cel, majd Pes­ten rekedvén hasztalan próbált eljutni a forradalmi kormányhoz Débrecenbe; birtokára távozott. Nem az ő nézetei változtak, maga a helyzet változott meg: békés kiegyen­lítésre, tárgyalásra, alkura nem volt lehetőség — csak az önvédelmi harc és a behódolás között lehetett válasz­tani. Deák nem a behódolást választot­ta, s miután kiváló politikai-taktikai képességeit ebben a helyzetben nem tudta hasznosítani, a visszahúzódás, a kényszerű tétlenség maradt csak szá­mára. A passzivitást választotta 1849 után is. Birtokát eladva, Pestre, az Angol Királynő szállodába költözött, s ott vár­ta az események alakulását. Személyér nek fontossága még inkább megnőtt, hiszen a szabadságharc aktív részesei a csatatéren, a bitón pusztultak el, vagy — börtönbe, száműzetésbe kerültek. Ek­kor vált a passzivitás, a nyugalom meg­testesítőjévé, amiben nem annyira poli­tikája, mint inkább testileg elhízással, lelkileg lehangoltsággal járó hosszas be­tegsége játszott szerepet. ■politikájának, a passzív reziszten- eiának a lényege abban, rejlett, hogy kellő hazai erőforrások híján meg kell várni, amíg a nemzetközi esemé­nyek lehetővé teszik a visszatérést a felrúgott, eltiport 1848-as alkotmány­hoz. Az évek múlásával azonban úgy ítélt, hogy nem lesz már kedvező alka­lom 1848 vívmányainak maradéktalan visszaszerzésére, s 1865 húsvétján a Pesti Napló nevezetes húsvéti cikkében közzétette elgondolásait arról, hogyan lehetne egy alkotmányos kompromisz­szumot találni. Indítványa nyomán in­dultak meg a kiegyezési tárgyalások. Deák arra törekedett, hogy az állam­jogi biztosítékok maximumát építse a a kiegyezési törvényekbe, s nem utolsó­sorban a kiegyezést siettető konzervatí­vok nyomására volt kénytelen engedni saját elképzeléseiből is. A deáki tett, a kiegyezés tehát, nem teljes egészében Deák műve, noha alap- gondolata az övé és a kiegyezést meg­kötő pártnak is nevét adta. A kiegye­zésről, az osztrák és magyar uralkodó osztályok kompromisszumáról megköté­se óta folyik a politikai, majd történel­mivé váló vita. Ami Deák és a kiegye­zés további viszonyát illeti, rá kell mu­tatnunk: Deák személyes tragédiája ab­ban rejlett, hogy maga láthatta mű­vének, a kiegyezési rendszernek rugal­matlanságát, be kellett látnia, hogy libe­rális elveit nem tudja maradéktalanul az életbe átültetni. Saját művét nem tagadhatta meg, így a végső, rezignált visszavonulást választotta, indokául idős korát, egészségi állapotát jelölve meg. Valóban, légzési nehézségek miatt fe­küdt és járni nem tudott már, így élete utolsó éveit karosszékébén töltötte. Mégis, ha kellett, erőt tudott venni ma­gán. Utolsó nyilvános szereplése során, 1873-ban, mintegy politikai végrendele­téül jelölte, meg az egyház és az állam teljes szétválasztását, a magyar törvény- hozás liberális irányú továbbfejlesz­tését. XJalálakor, száz esztendeje, mint az alku, az egyezkedés, a mérséklet politikusát dicsőítették. Pedig az az államférfi volt, aki a végső célok szem előtt tartásával, az erőviszonyok reális számvétele alapján részeredményekre, egyezségekre is kész volt akkor, ha azok valóban egy lépcsőfokot képeztek a távlatos célok megvalósításához. A nemzet boldogabb jövőjét kívánta po­litikai cselekvéseivel megalapozni. Az egyéni ambíciók hiánya, szerénysége, puritán személyisége, tapintata száza­dos távlatból is méltán rokonszenvessé teszi Deáknak történetírásunk által még oly kevéssé elemzett s ezért az idők so­rán szoborrá merevült alakját. Gergely András ügyvitelgépesítés korszerűsí­téséről, s a munkaerőgondok­ról szól. Ez utóbbiról el­mondotta, hogy a megfelelő munkaidő-beosztáson túlme­nően a központi és a vállalati fejlesztési eszközök szükség szerinti átcsoportosításával a következő időszakban vonzób­bá kell tenni a kereskedelmi munkát azzal is, hogy szociá­lis ellátottságban, lakásépít­kezésben, bölcsődei és óvodai férőhelyek tekintetében meg­közelítsék a termelőüzeme­ket. Színvonalasabb kereskedelem a lakóhelyeken A miniszter által elmon­dottak bőséges témát adtak a Pest megyét képviselő szak­embereknek is a szüneti beszélgetésekre. Ami érvényes országos viszonylatban, érvé­nyes Pest megyére is, bizo­nyos vonatkozásban fokozot­tabb mértékben is. Évekre visszamenően jellemző pél­dául, hogy o megye kiskeres­kedelmi és vendéglátó-forgal­ma meghaladja az országos átlagot, s várhatóan így lesz ez az V. ötéves terv időszaká­ban is. Csak példaként említ­jük: a megyében a lakosság élelmiszerre 1970-ben 3,2, 1975-ben nem végleges ada­tok szerint 5,3 milliárd forin­tot költött, s ez az összeg 1980-ban várhatóan megha­ladja a 7 és fél milliárd fo­rintot. Hasonló számokat em­líthetnénk például a vegyes- iparcikk-forgalomra, azzal a különbséggel, hogy a szak­emberek ebből 1980-ban mintegy 8 és fél milliárd fo­rint bevételt várnak. A bolti kiskereskedelmi hálózat a IV. ötéves tervben a tervezett 45 ezer négyzetméterrel szem­ben 46 ezer négyzetméterrel nőtt. Jellemző, hogy ebben az időszakban hatvan, 300 négy­zetméternél nagyabb alapte­rületű bolt nyílt. Mint Lányi Pál, a megyei tanács keres­kedelmi osztályvezetője el­mondotta, ennek elsősorban az a magyarázata, hogy mind több bejáró munkás a koráb­bivei ellentétben a lakóhelyén vásárolja meg a szükséges árucikkek többségét. Módjuk van erre, mert javultak a vá­sárlási körülmények, gazda­godott a választék — színvo­nalasabbá vált a megye ke­reskedelme. D. G. mederszsbályozás a Dunán A múlt évi munkák érté­kelése és az idei program sze­repelt a magyar—csehszlovák dunai albizottság kedden Győrött megnyitott ülésén. A két' ország vízügyi szer­vei hosszú évek óta közös tervek alapján végzik a sza­bályozási munkákat. A múlt évben a magyar oldalon 36 ezer köbméter kő beépítésére, valamint 250 ezer köbméter kavics és hordalék kotrására került sor, 26 millió forint ér­tékben. Hasonló méretű mun­kákat végeztek el a csehszlo­vák oldalon is. Tovább épültek Szigetköz­nél azok a folyamszabályozá­si művek, amelyek meggyor­sítják a Duna vizének áram­lását ezen a szákaszon. A dé­vényi szoros után ugyanis a folyó vize lelassul, s az oszt­rák szakaszról érkező horda­lék lerakódik, s közepes, vala­mint alacsony vízállásnál gázlókat képez Szigetköznél. A folyamatban levő munkák­nak az a célja, hogy alacso­nyabb vízállásnál is megfe­lelő vízmélység legyen a ha­józható mederben. A terv szerint mesterséges partfalat építenek ki a fő­meder szélén, s ezt egy erős kavicsgáttal támasztják meg. A Duna-ágakat is rendezik és a víz alatti művek egész rendszerét építik ki. A cél az, hogy kedvezőtlen vízállá­si viszonyok mellett se szök­jön át a víz a főmederből a több kilométer széles, Duna- ágakkal átszabdalt ártérre. i | bá, hatékonyabbá tegye a j többi szocialista országgal j kialakított együttműködé- I sét, teljesítse az integrá­ciós programból adódó feladatait. A 26. ülésen — amelyen a magyar delegációt Keserű Já- nosné miniszter vezeti — egyebek mellett megtárgyal­ják, hol tartanak a különféle j speciál — elsősorban irodai — I bútorok, műszaki nemezek, l sportcipők és ruhaipari kisgé- ! pék — gyártásszakosítására és | a nemzetközi könnyűipari mű­szaki tudományos információs | alrendszer (legprominform) kialakítására tett előkészüle­tek. Ezen az ülésen állítják ösz- sze a bizottság ' 1976'—78. évi munkaprogramját és idei munkatervét is. Ezekben az években egyébként a bizott­ság tevékenysége főképpen, a hosszú távú célprogramok ki­dolgozására irányul majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents