Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-28 / 23. szám
mbcot 1976. JANUÄR 28.. SZERDA Szabályozták a múzeumok nyitva tartási rendjét A kulturális ellátás fejlesztésére és rendszeresebbé tételére a kulturális miniszter — az érdekelt miniszterekkel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben — utasítást adott ki a múzeumok nyitva tartásának rendjéről. Ennek értelmében valamennyi múzeumot, múzeumi kiállítóhelyet — hétfő kivételével — a hét minden napján nyitva kell tartani. A múzeum felügyeletét ellátó szerv — művelődéspolitikai, idegenforgalmi vagy más fontos érdekből — elrendelheti a múzeum hétfői nyitva tartását is. Az utasítás külön foglalkozik a legrövidebb nyitva tartási idővel is. Ez az időtartam az országos, az országos gyűjtőkörű és a megyei, továbbá az olyan múzeumokban. ahol a látogatók száma az évi 10 ezer főt meghaladja, napi 8 óra; a táj- és hely- történeti múzeumokban, valamint az olyan muzeális közgyűjteményekben (muzeális emlékhely, helytörténeti, üzemi és szakgyűjtemény), amelynek látogatottsága évi 5—1Ó ezer fő között mozog, napi 6 óra. > A múzeum, Illetőleg a múzeumi kiállítóhely bejáratánál feltűnően jelezni kell a nyitva tartás rendjét és a látogatók számára nyújtott kedvezményeket. (Ingyenes múzeumlátogatási napok, a díjtalan látogatásra jogosultak köre stb.). — Munkavédelmi vetélkedő. Az SZMT munkavédelmi felügyelősége védnökségével ma délelőtt munkavédelmi vetélkedőit rendez gazdasági középvezetői részére a Pest megyei Műanyagipari Vállalat. A vetélkedőt Szentendrén a megyei művelődési központban tartják. Alkotás és befogadás Az amatőr színjátszás társadalmi haszna Ma Műhely ’76 címmel ötnapos országos tanácskozás kezdődik Győrben az amatőr színjátszás jelenlegi helyzetéről, s az elkövetkező időszak feladatairól. A megbeszélések és viták keretében az ország legrangosabb műkedvelő együttesei mutatják be műsorukat, amelynek elemzése teszi valóban műhelyjellegűvé a győri tanácskozást. Sajnos, Pest megyei együttes nem kapott meghívást Győrbe, ami jelzi, hogy pillanatnyilag ezen a területen nem tartozunk a legjobbak közé. E tanácskozás kapcsán érdemes számvetést készíteni arról, hol tart ma az amatőr színjátszás a megyében, mire jutottunk, és hogyan tovább. A kérdésekre keresve a választ, kezdjük talán néhány számadattal. Nyolcvannyolc együttes Jfeíenleg 88 színjátszó cso- tortot, illetve irodalmi színpadot tartanak számon Pest megyében. Ezeknek munkájában 1427-en vesznek részt. Nem egy közülük már országosan is megállta a helyét az eszteridők során, így például a monori József Attila gimnázium irodalmi színpada, a veresegyházi Forrás együttes, a százhalombattai Villon Színpad, valamint az érdi gimnázium és a dunakeszi Radnóti Miklós irodalmi színpad, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A kérdés: sok vagy kevés az együttes Pest megyében? Természetesen a mennyiség önmagában nem lehet eldöntője egy művészeti mozgalom sikerének. Volt már ennél több együttesünk, s volt — ha csak átmeneti időre is — lényegesen kevesebb. Az viszont már többet mondó számadat s jelzi is a feladatot, a 88-ból mindösze harminc tevékenykedik rendszeA közös fenntartási tervezik Program mindenkinek Közművelődési intézkedési terv Bugyi községben Az V. ötéves tervidőszak közművelődésének és közoktatásának a feladatait foglalja össze az a középtávú közművelődési intézkedési terv, melyet az elmúlt napokban tárgyalt és fogadott el a Bugyi községi tanács végrehajtó bizottsága. A végrehajtó bizottsági ülés után a tanács elnökével, Rácz Sándorral a következő évek tennivalóiról beszélgettünk. Nagyobb az érdeklődés A községben ma már jelentős azoknak a családoknak a száma, ahol a családtagok szakmunkásvizsgával, középvagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ennek következtében megváltoztak a művelődési igények, nagyobb az érdeklődés a kultúra iránt. A most jóváhagyott intézkedési terv ezt figyelembe véve szabja meg számunkra azokat az új feladatokat, amelyek a község és a két nagy munkaerőbázis, a Telefongyár és a helyi termelőszövetkezet dolgozóinak művelődését segíti. A terv intézkedik a különböző szakkörök és klubok szervezéséről, s kiemelten foglalkozik a tanyai lakosság, a két külterület, Ványi és Ürbőpuszta kulturális ellátásával. Az ottani lakosok számára filmvetítéseket rerföeznek és kihelyezett könyvtárat működtetnek. Feladatként határozza meg a terv a dolgozók esti és levelező oktatásának megszervezését is. Elsősorbán az általános iskola nyolc osztályának elvégzését szorgalmazzák. A művelődési ház programjában első helyen áll — a közművelődési párthatározat szellemében — a mind szélesebb körű ismeretterjesztés. Különböző TIT-eiőadásokat szerveznek, folytatódik az a honismereti munka, amely tavaly — felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére — kezdődött. Ebben az akcióban a szakkör tagjai feldolgozták a község harmincéves múltját, fejlődését. A községi tanács kezelésében és irányításával működő művelődési házak a helyi termelőszövetkezettel közös fenntartását tervezik. Az előkészületek már befejeződtek. A végrehajtó bizottság értékelte a művelődési ház és a könyvtár 1975. évi munkáját és jóváhagyta az idei programtervét. Tavaly 50 négyzetméterrel bővült a könyvtár, olvasótermet, vetítőhelyiséget alakítottak ki. A könyvállomány 700 kötettel bővült. A karbantartási munkálatokat is elvégezték, festettek, parkettáztak. Most már lehetőség van a könyvtárban arra, hogy az általános iskolások esetenként magyar irodalmi órák keretében úgynevezett könyvtárórákat tartsanak. Együttműködés az iskolával f A művelődési ház felújítását, korszerűsítését erre az esztendőre tervezik. A programok közül néhány: ifjúsági akadémia indul, vetélkedőket rendeznek, önképzőkör, nyolcadikosok klubja, többféle szakkör, honismereti, foto- és modellezőszakkör működik. A művelődési ház együttműködési terve a község általános iskolájával nemrégiben készült el. Ez — egyebek közt — az általános iskolások szakkörökbe való bevonását szolgálja és egyúttal a községi ünnepi műsorok szervezéséhez, rendezéséhez ad segítséget. Kiss Katalin résén, tulajdonképpen ugyanannyi, mint két esztendővel ezelőtt. Miért kevés? Az amatőr művészeti mozgalom jelentősége vitathatatlan. Célja, miként a Központi Bi. zottság közművelődési határozatában is megfogalmazódott: „nem hivatásos művészek nevelése, hanem a szocialista közösségi magatartás formálása, az aktivitás fokozása, a művészeti tevékenység megkedvelte- tése, jobb megértése. A cselekvő részvétel, a közöslégi élmények, a művészet világával létrejött kapcsolat hozzásegít ahhoz is, hogy tovább erősödjön a kultúra és a közönség kapcsolata.” Ilyen értelemben kevésnek kell mondanunk a rendszeresen dolgozó harminc megyei együttest. Miért? Arról van szó tulajdonképpen, hogy az amatőr színjátszó egyszerre két oldalról, az alkotás, és a befogadás oldaláról közeledik a műhöz. Befogadó, amikor ismerkedik a mű szerzőjével, korával, elemzi mondanivalóját. Alkotóvá a próbákon, a produkcióra készülve válik, amikor is megjeleníti mindazt, amit a szerző a művel mondani kíván a közönségnek, hogy hasson rá," formálja érzés- és gondolatvilágát. Mondhatná bárki, hogy ugyanezt teszi a hivatásos színész is. Vitathatatlan, hogy az amatőr színjátszást sokfajta és sokrétű kapcsolat fűzi a hivatásos művészethez. De nem azonos vele. Ugyanis az amatőr szabad idejében és önkéntesen, elsősorban önmaga és jól ismert, helyj^közönsége művelődésére foglalkozik színjátszással. A művészettel élés szorosan hozzátartozik életformájához, anélkül azonban, hogy élethivatásává válna. Közéleti fórum Az amatőr színjátszás fejlődésének egyik lényeges tényezője, hogy megtalálja a maga külön, a hivatásos művészettől eltérő, de azzal nem rivalizáló, hanem azt kiegészítő, sajátos profilját. Ennek lényege az alkotás és a befogadás egységén nyugvó mélyebb művészeds- meret, az alkotás képességének és örömének elsajátítása, a társadalmi felelősségérzet és cselekvőkészség nevelése. A színpad: a közélet fóruma is. Nem véletlen tehát, hogy a műkedvelésnek ezt az ágát jellemzi leginkább a közéleti szenvedély. Ennek jegyében született meg a napi élet kérdéseiben elkötelezetten állást foglaló dokumentumjáték és riportdráma műfaja, s a hagyományokat ápolva támadt fel újra a népi komédia. Hogy miért volt fontos szólni erről ? Elsősorban azért, mert a legjobb megyei együttesek éppen a dokumentumjáték és riportdráma műfajában érték el eddigi sikereiket. A monori gimnazisták, a veresegyházi fiatalok vagy éppen a Radnóti Miklós irodalmi színpad tagjai — de más együttesek is — éppen a ma valóságának színpadra állítását tartották mindig legfontosabb feladatuknak. Játszani mindenütt Az a fajta elképzelés" már régen a múlté, hogy színházat játszani, irodalmi műveket megszólaltam csak egy arra a célra berendezett színpadon lehet. A sajátos új profil is kedvez: olyan formák jöttek létre vagy újultak meg az elmúlt esztendők során, például a már említett dokumentumjáték, ,és riportdráma mellett az irodalmi oratórium, a pódiumjáték, a vásári komédia, amelyek minden színhelyen, munkahelyen előadódhatok. Pódiumon, könyvtárban, pinceklubban, üzemben vagy akár piactéren is. Ezért az együttesek ott is felkereshetik g közönséget, ahol dolgozik. Ennek legjobb példáját éppen a dunakeszi művészeti napok rendezvény- sorozata szolgáltatta: a meghívott amatőr színjátszó együttesek és irodalmi színpadok a nagyközség üzemeiben, sőt a piactéren is, bemutatták műsorukat. Tavaly, a veresegyházi találkozón részt vevő csoportok pedig a szomszédos községekben is bemutatták esténként versenyprogramjukat, így tágítva a művészetet kedvelő, azt megszerető közönség körét. * Folyamatos munkát A cél — az elmondottakból következve — világos. Arra kell törekedni, hogy a harminc, rendszeresen tevékeny együttes mellé mielőbb felsorakozzon állandóságával a ma még csak alkalomszerűen dolgozó és fellépő ötvenhárom színjátszó csoport, illetve irodalmi színpad. A tartós munka lehetősége adott. A megye ugyanis sokat tett már azért, hogy mind több helyen avatott, szakképzett vezető irányítsa a munkát. És nő a fellépési lehetőségek száma is. A nagykőrösi gimnázium irodalmi színpada például ezekben a napokban kapott meghívást az V. brszá- gos Csokonai diáknapokra, amelyet az idén Csurgón rendeznek meg. A nagykőrösi fiatalok már jelezték, hogy Arany János: Pázmán lovagjával kívánnak részt venni a nagyszabású szemlén. És Pest megyei együtteseket várnak az egri diáknapokra, a kazincbarcikai színjátszó találkozóra, valamint a falusi csoportok országos fesztiváljára, amelyet ezúttal Pest megyében ■— még nem dőlt el, hogy melyik településen — rendeznek meg. És az idén ismét sor kerül veresegyházi találkozóra is, ami szintén több megyei együttes részére kínál fellépési lehetőséget. S elterjedőben a szomszédolás, amikor a környező községekbe — visszahívásos alapon — látogat el egy-egy csoport. A feladat nem több és nem kevesebb, mint ami a közművelődési határozatban megfogalmazódott: „Jobban ki kell használnunk a különböző művelődési keretekben rejlő közösségi nevelési lehetőségeket. Segíteni és fejleszteni kell az amatőr mozgalmat.” Ez érvényes az öntevékeny színjátszó csoportokra és az irodalmi színpadokra is. Prukner Pál Nyele év, negyven A Bolsoj Tyeatr szólóénekese Budapesten Január 26 és 31 között Budapesten vendégszerepel Galina Boriszova, a Boksoj ' Tyeatr szólóénekese. A nagy művésznő a budapesti Operaház színpadán Bizeit Carmen operájában január 28-án és Muszorgszkij Hovanscsinájában 30-án lép fel. A magyar zenekedvelők előtt már nem ismeretlen a kiváló művésznő. Legutóbb 1972-ben a Bolsoj Tyeatr vendégszereplése alkalmával lépett fel Budapesten: Olga és Polina áriáját énekelte Csajkovszkij Anyegin, illetve Pique Dame című operájában, és Koncsakovna áriáját Boro- gyin Igor herceg című ismert művéből. Galina Boriszova mezzoszopránjának meleg hangszíne van, egyenletesen cseng minden regiszterben. Szakmai elhivatottsága párosul nála a drámai színésztehetséggel. Boriszova zeneművész családból származik, tehetségét anyjától, a Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko nevét viselő Moszkvai Akadémia Zeneművészeti Színház első szólistájától örökölte. A középiskola elvégzése után az ország egyik legrangosabb zenetanintézete: a Csajkovszkij nevét viselő Moszkvai Állami Konzervatórium hallgatója lesz. 1967-ben végzi el a tanintézetet. Ötödéves hallgatóként felveszik a Bolsoj Tyeatr próbaidős csoportjába, s egy év sem telik bele, és már a nagynevű művészegyüttes szólóénekese lesz. Boriszova előadói diapazon- ja rendkívül gazdag. Mint a Bolsoj Tyeatr színművésznője nyolc év alatt több mint negyven szerepben lépett fel, és valamennyiben eredeti, egyéni alkotást nyújtott. Boriszovát nemcsak vokális és szcenikai tevékenységéről ismerjük, a kamarazenének is hódol. Repertoárjában orosz és külföldi klasszikusok, mai zeneszerzők művei szerepelnek. Közvetlenül magyarországi útja előtt a következőket mondotta: — Nagy örömmel látogatok el ismét Magyarországra, ahol a zeneművészetnek oly nagy hagyományai vannak. Megtisztelő és felelősségteljes feladat ez számomra. Űj aspektusban szeretném bemutatni a klasszikus műveket, örömmel nézek elébe az új találkozásoknak a művésztársaimmal, s az igényes, hálás magyar közönséggel. A. Grccsanij (APN) Nivcpdij Durkó Zsoltnak Kedden délután dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese bensőséges ünnepségen adta át Durkó Zsoltnak, a rádió új magyar zenei seregszemléjének közönség- és kritikusi diját. A zenei főosztály hagyományos, évenként megismétlődő rendezvényén a zsűri az 1975-ben elhangzott zenekari, kamarazenei és kórusművek alapján ítélte oda a díjat. A Horizont brigád naplójában lapozgatva \ A művelődés és a munka édestestvérek Tanulságok a ráckevei Aranykalász Tsz-ből akcióban reszt vett arezma Károly is, a gimnázium lelkes tanulója, aki figyelmességével, remek műtörténeti vetítéseivel régóta már diákként is az intézmény egyik segédtanára. Nem szavaikkal, hanem tettekkel sietnek a rászorulók segítségére. Sok mindenről árulkodnak a tömör bejegyzések. Több száz forinttal járultak hozzá a nemzetközi segélyakcióhoz, anyagilag támogatlak az Erdei Ferenc KlSZ-alap- szervezet művelődését, valamennyien megjelentek Fórizs Lászlóné tsz-tag fiának temetésén, s ezzel valamit enyhítettek az anyai fájdalmon. ízes részek a virágkarneválról A napló az évek során egyre árnyaltabbáxvált, jelezve az egész brigád emberi fejlődését. Jó ízű verseset számol be a debreceni virágkarneváuól, jelzik az adatok, hogy a brigád a tsz buszával felkereste a vácrátóti botanikus kertet, Esztergomot, Visegrádot, Győrt, Sopront és a XI. pártkongresszus tiszteletére rendezett munkaversenyen az első helyezést érték el. Szerény adat is jelzi, hogy a brigád vezetője, Göndöcz Ambrusné kivgló dolgozd lett 1975. április 4-én. Örömmel olvashatjuk a legfrissebb felajánlásokat, melyeket az idén vállaltak. Gondolnak az öregekre, sokgyermekes családokra, kultúrára. Terven felül újabb, legalább ötezer forint értékű vegyszert adományoztak a ráckevei Ady Gimnáziumnak már most januárban. Losonci Miklós soriban önmaguknak és Farkas 0László üzemvezetőnek, Göndöcz Ambrusné brigádvezetőnek köszönhetnek. Szerződésben a könyvtárral A munkát kultúrával folytatják. Kétnapos kiránduláson vett részt a Horizont brigád Egerben, Aggteleken, másik alkalommal Debrecen nevezetességeit keresték fel az Áts Károly járási könyvtár dolgozóival. akikkel szocialista szerződést kötöttek. Ennek keretében valamennyien a könyvtár tagjai lettek. Ök kirándulásra hívják meg a könyvtár dolgozóit, a járási könyvtár ennék cseréjében biztosítja számukra a szükséges szakirodalmat és remek programokat egyúttal. így látogatott el közéjük Bánffy György és az Ady Endre Gimnáziumban rendezett közös eszmecserére József Etelka, a nagy költő testvére, aki meleg üdvözletét jegyezte be a Horizont brigád naplójába. Kedély, munka, vállalkozási ked1' jellemzi tevékenységüket. Közösen vesznek részt színházlátogatáson, éppúgy, mint véradáson, jól vizsgáznak emberségből és kulturális érdeklődésből. Lelkesíti őket, hogy a tsz vezetői maguk is rendszeresen írnak brigádnaplójukba, és dr. Cseh Kálmánná. dr. Juhász József rajzos bejegyzéssel köszöni meg az általános iskolának, az ády Gimnáziumnak adományozott kémiai eszközöket Ez utóbbi Eredményes munka, jó, családias légkör ott alakulhat ki igazán, ahol ezt az atmoszférát vezetők, munkások egyaránt építik kölcsönös jószándékkal. Ez a kölcsönösség érződik a Horizont brigádnaplóból, mely baráti nagy családnak mutatja be a ráckevei Aranykalász Tsz egyik üzemegységét Járást átfogó figyelemmel Az 1971-ben, mintegy harminc fővel alakult brigád 1972-ben nyerte el a szocialista címet, miután folyamatosan élen jártak a munkában és a szocialista humánumban. Az emberség mérföldköve, mely dr. Tukacs Béla tsz-elnök és Thernesz Géza párttitkár |elis- merését is kivívta," hogy három nyugdíjas patronálását vállalták, politikai oktatásokon vettek részt, kémiai kísérleti vegyszereket adományoztak a ráckevei általános iskolának, kivették részüket a társadalmi munkákból A Horizont brigád ugyanis kémiai vegyszerek csomagolásával foglalkozik, de figyelme kiterjed a község és járás dolgozóira is, társadalmi munkával vállal részt rendszeresen egy új ráckevei park betonozásában, a dunaharasz- ti óvoda építésében. Derűjükéi közösségi szellemüknek köszönhetik, önzetlenségük révén boldogabbak és gazdagabbak egyúttal, hiszen munkahelyük második otthonuk, ahol önmagukat és a társadalmai ajándékozzák meg tartalmas életvezetéssel. Életük sokrétű, melyet első
