Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

19*6. JANUAR 4., VASÄRNAP mccra Tg xMmfm Meleg - végre füst nélkül Hogyan fűthetők a diósdi lakótelep házai? Ha tüzeléskor a füst, ahe­lyett, hogy a kéménynyílá­son át a szabadba távozna, a falon és a beépített szekré­nyen keresztül visszaszivá­rog a lakószobába, az ottla- kók rendkívül veszélyes hely­zetbe kerülnek. A diósdi la' kótelepen legendaként terjed a P. 4. épületben lakó Nagy Ferencné története, aki négy- hónapos kisgyereke sírására felfigyelve, berohant a szobá­ba, és a füsttől nem látta a kisfiút. Bár ez nem volt egye­di példa, szerencsére halálos baleset nem, történt. Azóta csaknem egy év telt el. Sok- minden tisztázódott. Számos intézkedés történt. A felszín alatt azonban még indulatok forrnak. Hogyan is áll a diós­di kéményügy? A lakótelepen 1970—75 kö­zött a kezdetben közvetlen OTP-értékesítéssel, majd ta­nácsi kijelöléssel megvásá­rolható lakásokat az OTP sa­ját beruházással építette. Ezért először az OTP Pest megyei Igazgatóságától kér­tünk tájékoztatást. Az OTP a lakók pártián áfl — Annak idején, mikor a lakótelep építését elterveztük, még olyan információkat kap­tunk, hogy a községet bekap­csolják a gázhálózatba, s így a lakásokat gázzal fűthetjük — emlékezik a kezdetre Ko­vács Zoltánná lakásépítési és értékesítési osztályvezető. — Azután kiderült, hogy még­sem lesz gáz. A lakások fű­tését csak olajkályhával le­hetett megoldani. A kivitelező ezek után a központi típus­tervekből adaptált lakások rajzain lényeges módosítást nem végzett, mert az eredeti tervek sem tettek különbsé­get a lég-, cseppfolyós és szi­lárd tüzelésre használt ké­mények között. — Mikp.r jelentkeztek az el­ső panaszok?. —;A kéménnyel kapcsolatos rendellenességek a K 5., K 6. és K 7. épületeknél jelent­keztek robbanásszerűen — mondja Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igazgatója. — Ezután derült ki, hogy a ko­rábban és a később átadott épületek lakói is hasonló gon­dokkal küszködnek. Mi sza­vatossági kötelezettséggel tar­tozunk a tőlünk vásárolt la­kásokért. A lakók pártján ál­lunk. A panaszok alapján ez év elején pert indítottunk a kivitelező ellen. — Mire hivatkoztak a per megindításakor? ^ — Hivatalos szakértői vé­leményre. A kéményekről korábban ugyanis olyan ada­tokat szolgáltatott a Pest me­gyei Kéményseprő, Cserép^ kályhaépítő és Gázszerelő Vállalat, amelyek alapján megtörténhetett az átadás. Így az újabb méréseiket, me­lyek szerint a kémények al­kalmatlanok voltak a fűtésre, a kivitelező nem fogadta el. A közös megegyezés alapján választott hivatalos szakér­tő megerősítette, hogy a ^ ki­fogások jogosak. A hibákat azokban csak részben okoz­ták . a termofor kémények általános hiányosságaiba töb­bi a hanyag építőmunka miatt keletkezett. — Kijavíthatok ezek a hi­bák? — Az első vélemény sze­rint valamennyi kéményt át kellett volna építeni. A K 5. épületnél így is történt. Eh­hez azonban a lakóknak ki kellett költözniük. A költsé­geket az OTP fedezte. A hosszadalmas és drága mód­szer helyett azonban a kivi­telező más megoldást kere­sett és talált. / A hanyag munka tanulságai Kiss Imre, a kivitelező Bu­dai Járási Építőipari Szövet­kezet elnöke elismeri, hogy a panaszok 40 százaléka építési hibából adódott. — A többi azonban a ter­mofor gyűjtőkémények köz­ismert hiányosságaiból, a ké­mény betonelemeinek nem megfelelő szerkezetéiből, a kedvezőtlen < meteorológiai vi­szonyokból és más, tőlünk független okból eredt — mondta. — így ezek kijaví­tása a lakószobák összesen 110 kéményénél többletkölt­séget jelent. Ez azonban tu­domásom szerint nem a la­kókat terheli, hanem az OTP vállalta magára. — Hogyan történt a javí­tás? — A meteorológiai okok kiküszöbölésére a Pest me­gyei Kéményseprő Vállalat újítása alapján huzatfokozó kéménymagasítókat szerel­tünk fel. A porózus elemek füsttömörségét perlithabarcs- kiöntéssel javítottuk. A kály­hákat' a kéménnyel összekötő fémcsöveket eternitre cserél­tük ki. Kijavítottuk a ha­nyag munka következményeit is. — Milyen tanulságot von­tak le a történtekből? — Javítanunk kell tervezé­sünk' műszaki színvonalát. Ter­vezőinknek felelniük kell az üzemszerű használhatóságért. Ezentúl kivitelezés közben fo­lyamatosan minősíttetünk min­den ellenőrzendő szerkezetet. Szigorú technológiai utasítást adunk ki kivitelező részle­günknek. A jövőben pedig gyűjtőkéményeket eleve csak perlithabarccsal kezelve és deflektorral építünk. Szövetke­zetünk szeretné megerősíteni hitelét, hiszen * az ötödik öt­éves tervben 650 lakást kell építenünk. / — Felelősségre vonják-e azo­kat, akik hanyag munkájuk­kal több százezer forint kárt okoztak a szövetkezetnek is? — Annak ellenére, hogy, sajnos, a munkaerőgondok miatt nem mindig a legjobb munkásokat tudjuk foglalkoz­tatni, szigorúan kivizsgáltuk az ügyet. Még sok a jogos panasz A javítások után folytatott próbák során megállapították, hogy a korábbi panaszok nagy része egyelője yiegszynt, Azon­ban, bár a kivitelező három év szavatosságot ígért, a per- lithabarcsos módszer újdonsá­ga és az olaj égéstermékének erős korrodáló hatása miatt kérdés, meddig lesz tartós a mostani megoldás. És marad­nak továbbra is az olaj kály­hák sajátosságaiból eredő pa­naszok: ha nincs kifűt ve a ké­mény, az érzékeny kályhák az alsóbb szinten nem gyullad­nak be. Más esetben egy szint­tel följebb kicsap a füst a kályhából. A csőkivezetésnél több helyen barnás foltok ke­letkeznek a falon. És folytat­hatnánk a sort. Gond maradt a fürdőszobák és a konyhák fűtése is. A konyhában nincs is kémény­nyílás, a fürdőszobában ugyan van, de a kád felett, ezért szinte megközelíthetetlen a kályhacsővel. Bár a kivitele­ző és az OTP szerint is átfűt- hető a lakás a szobák olaj­kályháival, ez nyilván nem a legszerencsésebb megoldás, hi­szen ehhez az ajtókat nyitva kellene tartani. Javaslat: vá­sároljanak a lakók elektromos hősugárzókat. (Az OTP a la­kásvásárlási szerződéstől füg­getlenül, méltányossági ala­pon ezer, illetve kétezer forin­tot fizetett lakásonként a fű­tőberendezések kialakításához.) Az építő szövetkezet vállalja, hogy beszereli a hősugárzó­hoz szükséges dugaszolóaljaza- tokat. Igen ám, de ilyen mó­don egy időben nem lehet a konyhát és a fürdőszobát fű­teni, mert az elektromos ve­zetékek nem bírják a terhe­lést. A különböző gondok tehát sok jogos panaszra adtak és adnak okot. Voltak azonban ügyeskedők, akik keresni akar­tak a hibákon. Az OTP-nél pél­dául jelentkezett egy tulajdo­nos, aki harmincezer forint elő­törlesztést fizetett, és most kész­pénzben követelte vissza a la­kás teljes vételárát, 280 ezer forintot. A végleges megoldásra sok ötlet született. Többek között javasolták, hogy a házak pin­céjében központi kazánokat építsenek, s ezzel fűtsék a la­kásokat. De ki kezelné ezeket? — kérdezték a lakók, akik sze­rint egyébként is költséges len­ne ez az átalakítás. A lakótelepi házak fűtésé­nek megoldására a legtöbb re­ményt Demény János diósdi tanácselnök értesülései nyújt­ják. Eszerint az V. ötéves terv­ben végül mégiscsak eljut idáig d gázvezeték. S a föld­gázfűtésre való átállás költsé­geihez a lakók hosszú lejára­tú hitelt kaphatnak az OTP- től. Hacsak egy mód van rá, a tanács képviseli a lakók ér­dekeit, és nemcsak azért, mert a 16 épület 316 lakásának 30 százalékában ősdiósdiak élnek, hiszen valamennyi lakót már községbelinek számítják. Megoldás helyett még mindig csak remény van Így, bár jelenleg még pe­rek, egyezkedések folynak, a várható földgáz reménye füst és bosszúság nélküli meleget ígér, ha nem is a közeljövő­ben, a diósdi lakótelep család­jainak. Lakatos Tamás Beszámoló taggyűlések előtt Helyszíni segítséget adnak a tanyai pártszervezeteknek NAGYKÖRÖS POLITIKAI ELETÉBEN évről évre fonto­sabb szerepet játszanak a kül­területi pártszervezetek, te­kintve, hogy ezek tömörítik a város mezőgazdasági foglalko­zású kommunistáit, összesen 15 ilyen külterületi — tanyai — alapszervezet működik a város négy termelőszövetkeze­tében és az állami gazdaság­ban. A városi pártbizottság sú­lyának, jelentőségének kijáró figyelemmel kíséri, segíti e pártszervezetek munkáját, hi­szen a mezőgazdaság még min­dig fontos tényező a város éle­tében. Mert igaz ugyan, hogy az ipar csaknem két és fél mil­liárdos termelési értékével szemben a mezőgazdaságban „csupán” 240—245 milliós ér­téket termeltek 1975-ben, de sem a húszezer hektár — eny- nyit tesz ki a tsz-ek közös mű­velésű területe az állami gaz­daság földjeivel együttesen —, sem pedig a csaknem kétezer mezőgazdasági dolgozó sorsát nem lehet másodrangú, mellé­kes ügyként kezelni. A külterületi pártszerveze­tekhez több mint háromszáz kommunista tartozik. A párt­tagok aránya a termelőszövet­kezetek dolgozói között 17,3, az állami gazdaságban 14,2 szá­zalék. Nem sok éppen, de lel­kesítő erőnek, követendő pél­dának pont elegendő — ha be­töltik hivatásukat. Erről éppen a közeli napok­ban fognak számot adni a nagykőrösi tanyavilágban is, a beszámoló taggyűléseken. MAR MOST IS NYILVÁN­VALÓ, hogy az elmúlt időben — különösen a XI. .pártikong­resszus óta — sikerült előbbre lépni az alapszervezetek meg­erősítésében, a munka színvo­nalának emelésében. A kong­Kettős szerepben A járási hivatal és a tanácsok kapcsolatai A járási hivatal és a közsé­gi tanácsok kapcsolatáról be­szélgettünk Raffay Bélával, a ráckevei járási hivatal elnöké­vel. — A járási hivatalnak ál­lamigazgatási téren a közsé­gi szakigazgatási tevékenység irányításában kettős szerepe van — mondotta az elnök. — Egyrészt hatásköréhez tarto­zik valamennyi ágazatban a szakmai ellenőrzés és a ható­sági ügyekben hozott határo­zatok megfellebbezése esetén a másodfokú eljárás. Másrészt körzeműködik a községi szak­igazgatási tevékenység irányí- tásábaíWiAuv •; . -■■■ i Irányítás és önállóság — Vajon az irányítás nem sérti a községi tanács önálló­ságát? ' — Távolról sem, sőt az irá­nyítás módszerei segítik az önállóság kibontakozását. Egyébként nálunk, a ráckevei járásban ezt támogatja a vb- titkárok és az ügyintézők al­kotó munkaközössége is. A tanácsi apparátus és a hivatal célkitűzése közös; érvényt sze­rezni az államigazgatásiban a törvényes rendelkezéseknek és ugyanakkor messzemenően fi­gyelembe venni az állampol­gárok jogos érdekeit. Ebben a járási hivatal többféle módon igyekszik segítséget nyújtani a helyi tanácsoknak. Elsősor­ban rendszeres felügyeleti vizsgálatokkal, azután egy-egy jelentős feladat végrehajtásá­ban személyes megbeszélés útján ad általános elvi irány- mutatást. Amikor szükséges, értekezleten is tájékoztatjuk a tanácsi vezetőket és eseten­ként az illetékes ügyintézőket is a különböző feladatok vég­rehajtásának gyakorlati mód­szereiről. Az utóbbi időben több ilyen értekezletet tartot­tunk. Egyebek között például a népességnyilvántartással, az adóztatással, az építéshatósági tevékenységgel kapcsolatban. A segítség mindig jó — Hogyan fogadják a helyi tanácsok a hivatal iránymuta­tását? — Legutóbb erről kértem a tanácsi vezetők véleményét. Általában zavartalannak tart­ják kapcsolatulcat a hivatal­lal. Többen közölték, hogy á jövőben is igénylik, főleg a hivatal igazgatási osztályának útmutatásait, valamint az adó­ügyben nyújtott közvetlen se­gítséget. A helyi tanácsok ve­zetői kifejtették, hogy a járási hivatal dolgozói sokszor nem is hivatali minőségükben, ha­nem azon túlmenően, úgyszól­ván baráti alapon adnak szak­mai tanácsot. Ritkán ugyan, de mégis előfordult járásunk egyik-másik községében, hogy egyes ügyintézők a kapott he­lyes útbaigazítást nem fogad­ták meg. _Túlnyomó többségük viszont kevesli a találkozást a hivatal osztályvezetőivel, még gyakoribb véleménycserét tart szükségesnek és indokoltnak. Sajnos, az osztályvezetők el­foglaltsága nagy, meglehető­sen ritkán jutnák el egyes községekbe. Ezen azonban változtatunk, meg kell talál­ni a gyakoribb találkozások lehetőségét. — A helyi tanácsok tiszt­ségviselői, általánosságban ki­fejtett pozitív véleményük mellett kifogásokat is hangoz­tattak. Néhány példa: Majos­Motor a padlóvázba A Csepel Autógyár jármű-gyáregységében, az NDK szerelőszalagon dolgozik a 14 tagú Korvin Ottó szocialista címért küzdő brigád. A ké­pen: beépítik a motort a padlóvázba. háza tanácsa egy megrögzött alkoholista kényszer-elvonó­kúrára utalását javasolta, de az egészségügyi osztály hóna­pokig nem intézkedett. Sziget­halom kifogásolta, hogy a köz­ségi érdekek nem érvényesül­nek kereskedelmi ügyekben. — S a járási hivatal talál-e kifogásolnivalót a községi ta­nácsok munkájában? Késedelmes ügyintézés — Bár áltálában jó a mun­kájuk, akad azért kifogásolni, való. Ráckeve és Szigetszent- miklós szakigazgatási szervei esetenként nem kérnek irány- mutatást, vagy ha igén, nem fogadják meg. Szigetszentmik- lóson például a járási hivatal a kisajátítás előkészítésére nézve hiába adott előzetes vé­leményt. Több községben, fő­leg gyermekláthatási ügyek­ben, de telekgazdálkodási Ügyekben is az érdekelteket nem mindig hallgatják meg, és a feleket szükség esetén sem együtt. A községi tanács­nak tudvalevőleg munkaadó, kinevezési jogköre van. Mégis helyes, ha a kinevezendő sze­mélyre, szakmai képességének elbírálására kérik a járási hi­vatal illetékes osztályának vé­leményét. Ehelyett megtörté­nik, hogy egy-egy kinevezés­ről csak utólag értesül a hiva­tal. — Nem jelent ez beavatko­zást az önállóságba? — Semmi esetre sem. A vé­leménynyilvánítás tulajdon­képpen nem több tanácsadás­nál. Szükséges, hogy szakem­berek kinevezéséhez a járási hivatalnál működő azonos képzettségű szakemberek se­gítő jellegű tanácsot adjanak. Vonatkozik ez nemcsak orvo­si, pedagógusi, műszaki állá­sok betöltésére, de a helyi ta­nács szakigazgatási szerveinél történő kinevezésekre is. — A lakosságot közvetlenül a gyors ügyintézés érdekli. Tapasztalható-e túltengő bü­rokrácia? — Az ügyintézést, és a ha­táridőt törvényes rendelkezé­sek szabályozzák. Minden­esetre, amióta megnagyobbo­dott a tanácsok hatásköre, az ügyintézés általában meg­gyorsult. Tagadhatatlan azon­ban, hogy nem mindig tartják meg mindenütt a 30 napos ha­táridőt. A késedelmes ügyinté­zés miatt viszonylag elég sok a panasz. Az ügyek nagy ré­szénél, különösen a határoza­tokat igénylőknél a tényállást alaposan és helyesen kell megállapítani. Ez nem törté­nik meg minden esetben és emiatt viszonylag sok a hatá­rozatok ellen benyújtott fel­lebbezés. A .tanácsoknál fel­merülő kifogásolnivalókat kü­lönben legutóbb szóvá tettein a tanácsi vezetők értekezletén, amikor a helyi tanácsok 1975. évi munkáját értékeltük. Szokoly Endre resszust megelőző vezetőség­választásokkor — hála a következetesen végrehajtott középtávú oktatási és ká­derfejlesztési tervnek — a kommunisták legjobbjait, a legképzettebb párttago­kat juttatták a különböző vezető tisztségekbe. Olyan em­bereket, akik nemcsak maguk értik a párt politikáját, de ké­pesek másokkal is megértetni; akik nemcsak maguk készek e politikát elfogadni, a párthatá­rozatokat végrehajtani, de má­sokat is mozgósítanak e célok érdekében. A városi pártbizottság — a helyi adottságok ismeretében — két fontos követelményt tá­masztott a külterületi párt- szervezetekkel szemben: elő­ször, hogy törekedjenek a kommunisták általános mű­veltségének és politikai isme­reteinek bővítésére,.másodszor, hogy fokozott figyelemmel és igényességgel végezzék á tag­nevelő munkát, a pártépítést. Ami a tanulást illeti, e té­ren bízvást beszélhetünk a külterületi kommunisták pél­damutatásáról. A fiatalokat mindenekelőtt az általános is­kola elvégzésére ösztönzik; a Dózsa Tsz és az állami gazda­ság például közösen szervezett kihelyezett osztályt a felnőt­teknek a homolytáji általános iskolában. Tavaly három mar­xista—leninista esti középisko­la működött a városban — egyet közülük az állami gaz­daság kommunistái részére szerveztek — az idén már öt indult. AZ ALAPSZERVEZETI MUNKA színvonalának emelé­sét — a városi pártbizottság tanácsára — a pártvezetőségek: helyszíni segítséggel támogat­ják. A Hunyadi Termelőszövet­kezetet kivéve — ahol egy alapszervezet működik — a többi tsz-ben és az állami gaz­daságban pártveze.íőség irá­nyítja a politikai munkát. Ez a helyszíni segítség a pártélet minden fontosabb mozzanatá­ra kiterjed, a munikaterv-ké- szítéstől a taggyűlések napi­rendjének előkészítésén át a gazdasági vezetők beszámolta­tásának módszeréig. Mostanában, amikor a gaz­daságpolitikai kérdések ennyi­re a figyelem középpontjába kerültek, amikor a kommunis­tákat az 1974. december 5-i párthatározat kötelezi a haté­konyabb, gazdaságosabb, jó minőségű termelő munka elő­segítésére, a takarékossági in­tézkedési tervek gyakorlati megvalósítására, különös je­lentőséget nyert a termelés pártellenőrzése, a gazdasági vezetők beszámoltatása. Ezt a feladatot a külterületi párt- szervezetek némelyike még bá­tortalanul látja el, — éppen csak, hogy kipipálhassa a munkatervében *—, mások vi­szont megfelelő tájékozottság­gal, felkészültséggel méltó partnereként a gazdasági veze­tésnek, mint például a Szabad­ság Termelőszövetkezet párt- szervezetei. A PART XL KONGRESSZÜ­SA Nagykőrösön is pezsgést, elevenséget vitt a pártszerve­zetek életébe. A kommunisták aktivitását később a kongresz- szusi határozatok végrehajtá­sához igyekeztek ébrentartani, majd az év utolsó hónapjaiban a beszámoló taggyűlések — konkrétabban: a beszámolók előkészítéséhez. Októberben és november elején pártcsoport- üléseken értékelték a végzett mun;kát, sokhelyütt hasznos javaslatok is születtek a gaz­dasági munka megjavítáisára, a munka- és üzemszervezés­re. Az alapszervezeti vezetősé­gek ezeket a párt csoportoktól összegyűjtött tapasztalatokat és javaslatokat bővítették ki vé­leményükkel a pártcsoportok tevékenységéről, saját munká­jukról, s arról, hogyan tettek eleget azoknak a feladatoknak, amelyeket az 1974. évi beszá­moló taggyűlésre készített írá­sos minősítésben tűzött eléjük az irányító pártszervezet. Nyíri Éva í i 1

Next

/
Thumbnails
Contents