Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-03 / 2. szám

Püspökhafvan, Galgavölgye Tsz Arany- és ezüstérmes jószágok Több mint háromezer liter tej tehenenként A járás legnagyobb állat- tenyésztő gazdasága a püs­pökhatvani Galgavölgye Ter­melőszövetkezet : nemcsak ál­latállományának jószágszóma a legmagasabb, de termelési, tenyésztési eredményei is a legjobbak. A közös gazdaság állattenyésztői legbüszkébbek angol nagyfehér fajtájú ser­Aranyércmmcl jutalmazott angol nagyfehér süldők. tés törzstenyészetükre, ame­lyet a legutóbbi mezőgazdasá­gi kiállításon arany- és ezüst­éremmel jutalmaztak. Húsz malac egy kocától Angyal Vendeltől, a tsz el­nökhelyettesétől, az állatte­nyésztési főágazat vezetőjétől megtudtuk, hogy a sertéste­nyésztés múlt évi árbevétele meghaladja a 12 millió forin­tot. Egy-egy kocától évente több mint húsz malacot ne­veltek fel, ami országosan is az egyik legjobb eredmény. Az állomány javítása végett Angliából hoznak be kiváló minőségű tenyészkanokat. Gyakorlattá vált az is a kö­zös gazdaságban, hogy te­nyésztésbe csak részletes iva­dékvizsgálat alapján állíthat­nak be sertéseket. E körülte­kintésnek köszönhető, hogy a tsz tenyészsüldői keresettek az országban, sőt külföldre is szállítanak belőlük. Tavaly több mint 700 tenyészállatot adtak el. Ácsán található a közös gaz­daság NDK lapály fajtájú importtenyészete, melynek igen kedvezők a tapasztala­tai: kiválók a vágási mu- I tatók, több húst, nagyobb i sonkát nyernek ezektől azál- 1 latoktól. Idejében felkészültek az ob­jektív, minőség szerinti vágás- áruátvétel bevezetésére is. Árutermelő telepükön az an­gol nagyfehér sertést NDK lapállyal keresztezték, és igen jó vágóértékű hibridet kap­tak. 1975-ben több mint há­romezer sertést adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak, az idén négyezret szeretnének. Keresztezés — vöröstarkával Az állattenyésztés legtekin­télyesebb ágazata a szarvas­marha-tenyésztés, árbevétele eléri a 30 millió forintot.‘Át­lagosan 1600 szarvasmarhát, közülük hétszáz tehenet tarta­nak. A tenyésztési hagyomá­nyok, az állomány minősége alapján úgy döntöttek, hogy tejtermelésre szakosítanak, ezért teheneiket, 1974-től, vö­röstarka Holstein-friz nagy tejtermelő képességű fajtával keresztezték. Az első generá­ció az idei év végére kezd te­jet adni. Az egyesülés után tömeg- takarmány-hiánnyal küzdött a termelőszövetkezet, am.i meg­látszott a tejhozamon is: te­henenként, egy év alatt, 2 ezer 720 liter volt. Tavaly már több mint háromezer liter te­jet adott egy tehén. A meny- nyiséget még fokozni kíván­ják: el szeretnék érni a 3 ezer 800 literes szintet. Lehe­tőségeik megvannak a cél el­éréséhez, példa erre az acsai telep, ahol néhány évvel ez­előtt 2 ezer 200 volt az átlag, s a múlt évben már 3 ezer 500 liter. Új ellető és borju'nevelő Az elhelyezési és állategész­ségügyi hiányosságok miatt igen magas volt 1974-ben a borjúelhullás, ezért is építet­ték meg a tervezettnél előbb az új elletőistállót és borjú­nevelőt. Azok elkészülte után borjúelhullás nem fordult elő. Na:gyon kedvezőek a rriar- hahizlalás eredményei is: a kötetlen tartási mód beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket Eredményes az NDK lapálytenyészet. Rózsavölgyi felvételei KEDVELT SZAKKÖRÖK Találkoztak a klubtitkárok CSAKNEM EZER AKTÍVA Még az óesztendőben talál­kozott a dunakeszi József At­tila Művelődési Központban Vác városának és a járásnak 55 klubtitkára: az év munká­ját értékelték. Mint Gaál Ferenc járási tit­kár elmondta, csaknem ezer. tagjuk van a kluboknak, de rendezvényeiken lényegesen többen vesznek részt, nem be­szélve azokról, akik bemuta­tóikon, versenyeiken mint né­zők szerepelnek. A járási és városi MHSZ- klubokban a katonai behívó előtt nagyon sok fiatalt oktat­nak rádiós-, gépjárművezetői, általános honvédelmi és búvár­ismeretekre. Egyik legkedvel­tebb szakkörük a rádiós. Du­nakeszin például, a Mechani­kai Laboratórium segítségével, háromszázötvenen dolgoznak a rádiósklubban. Az MHSZ járási és városi aktívái az idén jobb körülmé­nyeket akarnak biztosítani a kiképzéshez, ezért Gödön és Szobon új lőteret építenek, a dunakeszit pedig felújítják. Mit játszik a Madách mozi? Jan. 2—4: Front, szárnyak nélkül (kétrészes, színes szov­jet film). — Szombaton 15 és 21 órakor: Rivaldafény (fősze­repben Charlie Chaplin). — Vasárnapi matiné: Csipkeró­zsika (szovjet mesefilm). — Jan. 5—7: Egy tiszt nem adja meg magát (olasz film). Galgagyörkön, 124 hektáron telepítettek legelőt: a legelő­vel is segíteni kívánják a nö­vendék üszők takarmányellá­tását, jobb, szakszerűbb tar­tását. A Galgavölgye Termelőszö­vetkezet vezetői, dolgozói fel­ismerték az állattenyésztésben rejlő lehetőségeket, s össze tudták egyeztetni a népgaz­daság, a csoport é$ az egyén érdekeit, mindenki megtalál­ja számítását. A népgazdaságnak nagy mennyiségű sertés- és mari ti- húst, tejet, gyapjút ad a tsz, az állattenyésztés nyereséges, előteremti a fejlesztéshez szükséges forintokat is, a tel­jesítménybérezés révén min­den dolgozó tudja, hogy miért kapja fizetését, s jól dolgozik. A Galgavölgye Tsz példá­ja is bizonyítja, hogy a járás többi termelőszövetkezetében az áUattenyésztéstőli húzódo- zás, a szakosított telepek két­ezer literes tehenenkénti tej­termelése nem törvényszerű, nem indokolt. Az érdekek egyeztetésével, előrelátó, gon­dos, takarékos munkával a helyzeten igenis lehet változ­tatni. Rajki László Végső búcsú Rózsahegyi Józseftől Hatvanéves korában, hosszú szenvedés után elhunyt Rózsa­hegyi József, a Váci Kommu­nális Költségvetési Üzem nyu­galmazott főkönyvelője. Kitű­nő számviteli dolgozó volt, akit a városi tanács pénzügyi osztályán eltöltött szolgálati évek után neveztek ki új mun­kahelyére. Nagy részvéttel kí­sérték utolsó útjára a vác- alsóvárosi sírkertben. VÁC I MAPLÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XX. ÉVFOLYAM, 2. -SZÁM 1976. JANUÄR 3., SZOMBAT Jó! dolgozik az ügyfélszolgálati iroda Évekkel ezelőtt gyakori volt [ a panasz: a hivatalokban és a jogszabályokban járatlan emberek napokat töltöttek az­zal, hogy megtudják, tulajdon- j képpen miképpen is kell in­tézniük ügyes-bajos dolgaikat? A tanácsi dolgozók sok ide­jét vette el, hogy olyan apró- cseprő ügyekben kellett eliga­zítást adniuk, amelyek 1 tulaj­donképpen nem is az ő dol­gaik voltak. Ebből aztán sok félreértés is származott, hi­szen ha a hivatalnok elutasító volt, joggal érezhette úgy a válaszó, hogy „packáznak” ve­le, ha pedig nem akartak el­utasítók lenni az előadók, nem jutottak hozzá saját munká­jukhoz. Ezért határozta el a Váci Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága, hogy ügyfélszolgálati irodát hoz létre. A két évvel ezelőtt meg­alakult iroda már az első hónapokban is eredménye­sen dolgozott. Olyan munkatársak kerültek falai közé, akik pénzügyi, igazgatási és részben a tanács munkájával kapcsolatos mű­szaki, építési kérdésekben is járatosak. Azóta a városi »tanács több­ször is foglalkozott az ügyfél- szolgálati iroda tevékenységé­vel. Munkáját úgy segítik, hogy az iroda dolgozói rend­szeresen tájékoztatást kapnak az osztályok tevékenységéről, a legfontosabb új rendeletekről, határozatokról. Tájékozottsá­guk eredménye, hogy szívesen kérnek tőlük tanácsot az em­berek, naponta . hatvanöt-het- ven érdeklődő részesül eliga­zításban. Az esetek többségében már az ügyfélszolgálati irodából nem is kell máshová menni, hiszen ott intézik el a kisöbb ügyeket. Ahányan felkeresik az ügyfélszolgálati irodát, annyival kevesebben for­dulnak meg a különböző osztályokon, következés­képp azokon alaposabbá, pontosabbá vált az ügy­intézés. Akadnak azért olyanok is, akik nem örülnek az ügyfél- szolgálati irodának. Ügy ér­zik, ha nem az osztályveze­tővel, tanácstitkárral, elnök­kel beszélik meg gondjukat, megrövidülnek. Nekik az ügy­félszolgálati irodában igye­keznek megmagyarázni, hogy fölöslegesen fárasztják magu­kat is és a keresett tanácsi dolgozót is. Cs. A. JEGYZET Ajándékozás AJÁNDÉKOT KAPNI öröm­teli érzés. Talán csak az aján­dékadás szerez nagyobb örö­met. Bizonyíték rá a múlt év végének néhány napja, amikor sok olyan gyermek és idős em­ber kapott ajándékot, aki hoz­zátartozóitól, családjától nem Számíthatott rá. A szocialista brigádmozga­lom egyik legszebb vonása, hogy a közösség emberszeretet- ből önzetlenül támogat arra rá­szorulókat. A Fóti Gyermek- városba, bizony, sok gyerme­kért nem mentek vagy nem mehettek el szülei, hozzátarto­zói, hogy családi körben tölt­se el a karácsonyt. Azok közül többen mégis családi körben töltötték: szocialista brigádok tagjai, középiskolák tanulói vitték haza őket. A Hallássé­rültek Kisegítő Iskolájában 14 állami gondozott gyermek ka­rácsonyát tették boldogabbá a járási hivatal, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat .7-es számú váci gyárának dolgozói, a Három műszakban Kenyér mázsaszámra, kifli ezrével 9/ ^ Vetőlapát helyett — alagút Egyesek még felemlegetik azokat az időket, amikor ébre­dés után a küszöb mellett ott' várta őket a reggelihez való ropogós péksütemény. Kora hajnalban kelt a pék, nem sokkal a kifútófiú. Igaz, na­gyon kevesen részesültek effé­le örömökben, s e kevesek ma már hajlamosak arról is elfe­ledkezni, hogy akkor maisnak, kenyér sem jutott mindig. Nem kfell szégyenkezniük Talán az emlékeikben meg­maradt korgó gyomor is oka annak, hogy semmire sem va­gyunk olyan kényesek, mint éppen a kenyérre. A kenyér legyen friss, héja ropogós, fé­nyes, legyen az egyik vásárló­nak lapos, a másiknak magas, az egyiknek szőke, a másiknak ‘ barna. Kettler, Lőweinstein, Gyergyák, a régi váci pékek, valóban finom kenyeret sütöt­tek, igaz, maguk és segédeik kézzel dagasztották, formázták a kenyeret és a. süteményt. — Iványi Károly üzemveze­tő és munkatársai, a régi váci pékek utódai sütnek-e olyan kenyeret, mint amilyet elődeik idején ehettünk? — Olyat bizonyosan nem, de nincs szégyenkezni valónk, hiszen hónapok óta nem hang­zott el minőségi reklamáció. Még olyan hosszú üpnepce is elég á kenyér, mint a leg­utóbbi, a karácsony volt. Ke­nyérből 600 mázsa, zsemléből, kifliből 250 ezer darab került a boltokba. A szakemberek sem tagadják Senki se irigyelje a pékeket. 1 Három műszakban dolgoznak, némelyik közülük annyiszor forgatja meg, három-négy ke- 'nyérrel a lapátot, hogy meg­számlálni sem tudnánk. Remélik, nem sokáig forgat­nék, hiszen Vácott is dolgo­zik már automata kemence, melybe az egyik oldalt beke­rül a dagasztott tészta, az alagút végén pedig csak a ro­pogósra sült kenyereket kell kiemelni. A jó kenyér, zsemle, kifli nemcsak a pékek munkáját dicséri. A szakemberek sem tagadják, hagy az automata kemence berendezése ponto­sabb, mint az ő szaglásuk, íz­lelésük, látásuk. Pedig azt biz­tos olyan ember tervezte, aki sohase sütött kenyeret. Ha megállna az automata, régi módon már nem tudnák pó­tolni a munkáját, különösen egy-egy ünnep előtt nem, ezért tartanak ügyeletet a sze­relők. Sok múlik a molnáro­kon, azaz, hogy milyen lisztet adnak a kenyérgyárnak, a szállítókon, hogy miképpen bánnak a kenyérrel. Ismét az asztalokon A váci pékek szilveszter délig sütötték meg az utolsó mázsa óévi kenyeret. Alikor boldog új évet kívántak, s in­tették egymást, hogy éjszaka csínján a poharazgatással, mert elsején, újév ünnepének delén, ismét begyújtják a ka­zánokat, a kemencéket. És tegnap, január másodi- kán reggel ismét az asztalok­ra került a friss, ropogós ke­nyér. Csulák András m. * «li! Szabados János pékmester a dagasztókád mellett Híradástechnil<ai Anyagok Gyárának Május 9. és a Forte­gyár Március 21. szocialista brigádjának tagjai. A húsipari vállalat szocialista brigádjai a Burgundia utcai szociális ott­hont keresték fel, a Pest me­gyei KISZ-vezetőképzö Iskola hallgatói a sződligeti szociális otthon lakóinak kedveskedtek ajándékokkal. A perőcsényi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vámosmi- kolai üzemegységének gépmű­helyében tevékenykedő Üt a szocializmushoz és Angela Da­vis szocialista brigád 20 tagja a kiváló munkájáért kapott tíz­ezer forintból vásárolt játéko­kat a vámosmikolai körzeti óvoda apróságainak, a decem­berben lezajlott kommunista műszak bevételét pedig a két brigád a közös gazdaság nyug­díjas, járadékos tagjainak megsegítésére fordította. AJÁNDÉKOT ADNI család­tagjainknak gyermekeinknek jóleső érzás. Annál talán csak az a jőlesőbb, ha egy közösség kiváló munkájáért kapott fo­rintokból ajándékoz meg egy másik, arra rászoruló közössé­get. R. L. Két tervidőszak határmezsgyéjén Kovács László r r AFESZ-elnök nyilatkozóid Megjelent a Szövetkezeti Elet, a Vác és Vidéke ÁFÉSZ szövetkezeti tagsága és dolgo­zói lapjának december végi száma, melyben Kovács László elnök részletesen nyilatkozott terveikről, feladataikról. Másfél esztendeje, 1974. jú­lius elsején egyesült,Főt, Vác- hartyán és Vác fogyasztási szö­vetkezete. Ma már, 20 telepü­lésen, több mint 100 ezer lakos és nyolcezer tag ellátásáról gondoskodik az egyesített ÁFÉSZ, és az előzetes számí­tások szerint tavalyi forgalma meghaladja a félmilliárd forin­tot. Kovács László egyebek kö­zött elmondta, hogy az új kö­vetelmények, a növekvő igé­nyek érlelték meg a váci Na­szály Aruház építésének gon-, dolatát, s ugyancsak szükség­ből létesítettek új ABC-áruhá- zat Dunakeszin. A pártkongresszus szellemé­ben, kialakultak az V. ötéves terv elképzelései. Legfontosabb céljuk az üzemi munkásság, a rriunkáslakfa települések lakói­nak színvonalasabb ellátása fo­gyasztási cikkekkel, szolgálta­tásokkal, továbbá a háztáji, ki­segítő, vagyis kisüzemi gazda­ságok életképességének növelé­se, a termelési és értékesítési biztonság megteremtése gaz­dálkodó tagjaiknak. Emmer Józsefné reklám- propagandista arról ír, hogyan népszerűsítik az új KRESZ-t. A munkavédelmi szabályzat korszerűsítését Tóth Árpád biztonságtechnikái előadó sür­geti. (P.)

Next

/
Thumbnails
Contents