Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám
1976. JANUAR 21., SZERDA VtJrti TH xJímav Egység a döntésben és a végrehajtásban Hogyan lehet — hogyan ke!!? Vezetők, munkások véleménye a Csepel Autógyárból A Csepel Autógyár pártbizottsága megvitatta és jóváhagyta a múlt évi terv teljesítéséről és az idei feladatokról szóló jelentést, valamint a Központi Bizottság útmutatásai alapján készült 1976. évi gazdaságpolitikai cselekvési programot. Új módon, új szemlélettel Eddig a hír, s ezekben a napokban hasonló eseményekről számolhatunk be a megye üzemeiből, termelőszövetkezeteiből, intézményeiből is. A programok mindenütt fő feladatként jelölik meg az ' V. ötéves terv sikeres indítását, a népgazdasági szempontból különösen fontos folyamatok gyorsítását. így készült az autógyári programtervezet is, amely a pártvezetőségek és az alapszervezetek cselekvési programjához ad támpontot. Hogyan vélekedtek a pártbizottsági ülésen felszólaló kommunisták a cselekvési egység erősítéséről, a gazdasági tevékenység javításának lehetőségéről? Sommásan így: új módon, a hibás szemléletek, a káros gyakorlat felszámolásával kell dolgozni. Üj fogalom születésének is tanúi lehettünk: megkezdődött a termékszerkezet átalakításának második szakasza, a teljes átalakítás gyakorlati megvalósítása. A felettes szervek bizalmát — amelynek eredménye, hogy a szervokormány és a padlóváz gyártása után a különböző típusú, célú sebességváltókat ez a vállalat készíti majd — gyors, jól szervezett termelés-előkészítéssel, gyártással kell viszonozni. A pártbizottság tasiai egyetértettek ezzel a megállapítással. Mit tartottak fontosnak elmondani? Idézzünk néhány felszólalásból. Ha megdolgoztunk érte... Turjánszky Mihályt újonnan nevezték ki gyárrészlegvezetőnek, a Volvo kooperációban készülő jármű gyártását, az üzem megszervezését bízták rá. — Gyakran mondom, s próbálom megvalósítani is, hogy a kommunista gazdasági vezető ragadja magához a kezdeményezést. Hozzám jöjjenek válaszért minden lényeges kérdésben. A vezető kötelessége, hogy a vele együtt dolgozó munkásokat meghallgassa, s ha az elmondottakból valami nem az ő feladata, akkor adja át másnak, de intézkedjen! A gazdasági munkát úgy kell irányítani, hogy az megfeleljen a politikai követelményeknek is. Itt volt például a Volvo-részleg megalakítása. A munkásgyűlésen bejelentették többek közt azt is, hogy én leszek a vezetője. Sokan jelentkeztek nálam. Már az első napon harminc- öterj. Meg azóta is. Mi az indítékuk? — ezt kerestem. A munka szépsége, újdonsága érdekli őket, vagy az anyagiak, a külföldi utazás lehetősége? Majd meglátjuk — mondtam, s a beszélgetésekre időt szánva soroltam a feltételeimet. Ez lesz a munka, ennyit kell áldozni rá, s egyelőre a jelenlegi fizetés marad. Ha valaki úgy kezdte: mennyi lesz a pénz, a beszélgetés fonala hamar megszakadt. És az új üzem kezdő személyi állománya mégis kialakult. így jó ez, mert elvem: csak akkor tartsuk pénzért a tenyerünket, ha már dolgoztunk is érte! Tapasztalatokat gyűjtve E témasort folytatják a vezérigazgató — dr. Novak Béla — által elmondottak is. A nemzetközi kapcsolatok bővülésével mind több autógyári utazhat külföldre. Keletre és nyugatra egyaránt. Mit vár tőlük a gyár? — Az utazásokra jelentős összegeket fordítunk. A nemzetközi kooperáció szükségessé teszi a helyszíni tanulmányokat, a tapasztalatszerzést. Most az volna a fontos, hogy mindenki, aki külföldön jár, ne csak a kirakatokban látottakat hozza haza, hanem elsősorban a jó tapasztalatokat. Nem új, hogy találkoznak ott a magas színvonalú, kiválóan szervezett termeléssel, a fejlett technológiával, a szigorú munkafegyelemmel — a különböző kényszerítő körülményekről most ne beszéljünk —, de ezt is mondják el, s hasznosítsák itthon. Mostanában hallani olyan véleményeket, hogy ha a vállalatok egyik napról a másikra megszüntetnék a túlórázást, a munkások haragudnának meg, mert csökkenne a keresetük. Ami a munkásokat illeti, egészen máshogy gondolkodnak. A mulasztás is munkaselejt Szabó András szerelő, a KGMTI-szalagon dolgozó munkástársai nevében szólalt föl az ülésen. A termelés szervezetlenségéről, a túlórákról a következőket mondta: — Ha a munkás selejtet gyárt, egy bizonyos összeget levonnak a béréből. Így helyes. Ha a vezető hibájából százezres készterméket nem tudnak átadni, még csak egy ejnye-ejnyét sem kap. Szerintem, a középszintű vezetők, termelésirányítók mulasztását is munkaselejtként kellene kezelni. — Az idei január sokkal jobb a tavalyinál. Ütemesebben tudunk dolgozni, de akkor volna igazán jó, ha nem a szalag végén derülne ki, hogy néha filléres alkatrész hiánya miatt nem lehet elkészíteni az alvázat. Ha a külső kooperációból érkező alkatrészek ütemességét nem is tudjuk befolyásolni, legalább azt érjük el, hogy a gyáron belül készülő anyagok kapjanak „zöld tftat” a szereidéig, s akkor egyenletesebb lesz a késztermék-kibocsátás. — Beszámoló taggyűlésünkön elhangzott, hogy tavaly a 200 produktív munkavállalóra fejenként 50 túlóra jutott havonta. Tehát egy ötödik hetet számolhatunk. Nagyon sok ez. A túlóráktól terhes napokon nagy az idegesség, az emberek ingerültek, olyan feszült a légkör, hogy szinte minden pillanatban várjuk, mikor robban. Sokan azt hiszik, azért túlórázunk, mert így jóval többet keresünk. Csak arra nem gondolnák, hogy mi ugyanazt a bért megkapjuk, ha rendes munkaidőben készül el a szükséges darabszámú kocsi, mert aszerint fizetnek bennünket, hányat adunk át. Arra is gondolniuk kellene, hogy az anyagok nem miattunk hiányoznak, hanem mert más- honnét nem szállítják időben. És ami a legfontosabb: az a túlóradíj amit évente kifizetnek, mások pénzéből hiányzik. Megoldás — közös erővel A cselekvési egység szép példáját bizonyították eddig :s a szervóüzem dolgozói, kommunistái. Tomanó József, az üzem vézetője az idei feladatokat is ezért ítéli meg bizakodással, de ugyanakkor a ‘hibákra is figyelmeztet: — A tavalyi terv teljesítése olyan produktumot követelt tőlünk, amelyre még vem volt példa a korábbi években. Augusztusig talán még a vállalat vezetői sem bíztak abban, hogy elkészül a mintegy 20 ezer szervókormány. Szeptember elején az üzem kommunistái elhatározts'’-: bármilyen nehéz is lesz, teljesítik a tervet. Megtették. Állítom, hogy a jó ügyért szívesen áldoznak a munkások. Általában nem az ő szemléletükkel van baj. Találhatunk azonban jó néhány vezetőt; aki még ma is sok energiát fordít a ködösítésre, s hogy megmagyarázza, mit miért nem lehet megcsinálni. Ahelyett, hogy közös erővel a megoldást kutatnák. Vezetői hiba az is, hogy sokan nem a beosztásuknak megfelelő feladatot kapnak. Ezúttal nem a hozzáértés hiányáról beszélek, hanem arról, hogy akinek egy üzem vezetése a feladata, az ne legyen diszpécser, ne olyan dolgokkal foglalkozzon, amire van beosztottja saját munkaterületén. • ★ A tartalmas, lényegre törő vitában jó néhány említésre méltó felszólalás hangzott el — más tennivalók ügyében is. Nem lesz könnyű dolguk az autógyári vezetőknek az idén, de a munkásokra is több teher jut. Az előbbieknek új termékek gyártáselőkészítése, a termelés megszervezése lesz a feladatúit, az utóbbiaké végrehajtás. Egyik sem könnyebb a másiknál. Emberek százainak kell majd új munkakörben dolgozniuk, hasonlóan sokuknak szakmát változtatni, tanulni, s az átállás bizonyosan zökkenőkkel jár. Éppen ezért kiemelkedő jelentőségű az egység, amely a döntés előkészítésében már megnyilvánult, de a végrehajtásban telítődhet igazi tartalommal. Baumann László A legnagyobb cukorgyár let! KGST-gépsotok A negyedik ötéves tervben befejezett rekonstrukcióval az ország legnagyobb édesipari üzeme lett a Szerencsi Csokoládégyár. Az üzemben az idén csaknem negyedmillió mázsg édesipari terméket — cukorkát, csokoládét — gyártanak, ami hatvanezer mázsával több a tavalyinál. A KGST-országokból beszerzett automatikus gépsorok több mint tízféle új gyártmány készítését teszik lehetővé. Februártól — üzemben Már nyárra készülnek SiószeKiskunlacházán, a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító és Építőipari Szövetkezeti Vállalatnál új, 564 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot építettek, több mint 1 millió forintos beruházással. Jelenleg a villanyszerelési munkálatoknál tartanak. Február elejétől a kazánokat már ebben az épületben gyártják. • Ifj. Fekete József felvetele Forgalmas vendéglők a Tapiő mentén Három községi ÁFÉSZ mérlege A Tápiószentmárton és Vidéke ÁFÉSZ-hez három község tartozik. A legnagyobb Tápiószentmárton hat és fél ezer lakossal, Tápióbicskén három és fél, Pándon kétezer ember él. összesen tehát, 12 ezer lakost szolgálnak ki a szövetkezet boltjai, vendéglői. A három község vendéglátóipari egységeiben tavaly ételt 2 milliónál valamivel nagyobb értékben adtak el, az italfogyasztás meghaladta a 9 millió forintot. — Üzleteinkben jócskán fogy bor, annak ellenére, hogy területünkön 1200 katasztrá- lis hold szőlő van, részben magánkézben — állapítja meg ezzel kapcsolatban Farlzas Vilmos, az ÁFÉSZ elnökigazgatója. — Sört is nagy mennyiségben fogyasztanak vendégeink. Örvendetes viszont, hogy az utóbbi években mind több üdítőital is elkel. A kávéból származó bevétel valamivel meghaladja a 280 ezer forintot: A lakosság tehát fejenként körülbelül 40 forintot költ duplákra. A három községben évi 15 és fél dupla jut egy főre, már ha a csecsemők és az apróságok is rászoktak volna a feketére. A legnagyobb községben, Tápiószentmártonban azonban a múlt évben nyílt meg a tsz legújabb melléküzeme: az eszpresszó, ahol szintén sűrűn oltogatják kávészomjukat az emberek. Jellemző, hogy 1970- ben még 30 forint alatt mozgott üzletéinkben az egy főre eső kávébevétel. A Balaton fővárosában, fokon készülnek a nyári zonra. Balatonújhely térségében, több mint fél kilométer hosszúságban, 40 méter szélességben mindenki számára kinyitják a Balatont: eltüntetik a kerítéseket, sétányt képeznek ki, előkészületeket folytatnak a városközpont parkosítására. A szállodasor környékén, mintegy hét kilométer hosszúságban, víz- és szennyvíz-rekonstrukciót hajtanak végre. A városban újabb két nagy parkolóhelyet építenek. A KPM a várost átszelő Sió-csatorna fölött két új hidat és közúti magas felüljárót építtet az ötödik ötéves tervben. Halászlé- konzervtányéron Feldolgozzák a téli zsákmányt A téli nagy halászatok zsákmányát a Szegedi Konzervgyár is kihasználja termelésének növelésére: olyan receptet dolgoztak ki, amely hasonló a szegedi halászok főzési-fűszerezési módszeréhez, azzal a különbséggel, hogy a halászlét nem kell azonnal elfogyasztani — hosszú hónapokig is frissen marad a tányéron. Ehhez természetesen olyan fémtányért használnak, amely a konzervdobozokhoz hasonlóan lezárható. Ebben a félkilós halászléadag felmelegíthető és természetesen el is fogyasztható belőle. Az idény végéig mintegy félmitlió adag halászlét készít a gyár ezzel az új, korszerű tartósítási-csomagolási módszerrel. AZ ALFÖLD „BALATONJA” Tanulmányterv az üdülőterületekre A Velencei-tó nagyságának az ötszöröse lesz és az 1980-as évekre alakul ki a kiskörei s gek. ietősen magára kapta a vékony bélésű, kissé nyűtt kabátot, csak táskát tartó öklével szorította magához, hogy szét ne nyíljon. Óvatosan húzta be az ajtót., Táskájában összekoccantak azüve- Egy pillanatra megállt. Semmi zaj a szoba felől, nyugadtan mehet. Lépései magányosan kopogtak a folyosó kövén, felverve a ház merev csendjét. Kilépett a kapun. Az utca végéről,, világító sárga szemeit előremeresztve a téli homályban, közeledett a szemétgyűjtő autó. Megállt a négyemeletes ház előtt. A gép zrígása felverte a környéket, behatolt az ablakok leeresztett függönyein. Nem kímélte a szobát sem, ahol a gyerek aludt. Riadtan kapta fel fejét. Jól ismerte ezt a hangot. Félt. Iszonyúan félt az óriás szörnyetegtől. Ha utcán találkozott vele, anyja mögé bújt, vagy teljesen a falhoz lapult rémületében. A mesékből ismert, fogai közt fatörzseket ropogtató óriáshoz hasonlította. — Anya ... édesanya ... — nyöszörgött, s hogy választ nem kapott, átnyúlt a másik ágyba. Üres! — döbbent meg. Lehetetlen, nem hagyhatott egyedül. De mégis! A párnára bukva, kétségbeesett sírásba fogott. Könnyeitől és a szájából csurgó nyáltól nedves folt nőtt a fehér huzatra. Csípte bőrét, kézfejével dörzsölni kezdte arcát. Rekedt hang bukdácsolt ki száján, torka minduntalan görcsbe rándult a hüppögéstől. Elment, itthagyott, elment, itthagyott... lüktetett benne a félelem. Hogy tehette? Eddig mindig magával vitt, most miért nem? Tálán itthon van? A konyhában még meg sem nézte. Kifutott. Ott sincs, a falióra egyhangú ketyegése kissé megnyugtatta. Meztelen talpait égette a hideg kő. Visszafordult. Bemászott a paplan közepére, egy ideig ott kuporgott. Eszébe jutott a tegnap este Anyja az ágyneműtartóból húzkodta ki a lepedőt, párnát, s közben egyre hajtogatta: megörülök a magánytól, nem bírom mar az düllétet. Nem értette. Hat o? O is itt van, miért lenne egyedül? Megkérdezte, de a válasz érthetetlen volt: - Kicsi vagy meg, majd ha nagyobb leszel fel tudod fogni. Tegnap este mondta ezt, most meg itthagyta. Újból fojtogatni kezdte a félelem. Képzelődött. Feje fölött püffedt póknak tűnt a csillár. Elmegy ő is — határozta el hirtelen és papucsba bújt. Az elöszobaajtó kilincse nem engedett. Bezárták. A falnak dűlve lecsúszott a padlóra, már sírásra görbült a szája, de aztán mentő ötlete támadt. Kihozta fonott székét, felállt rá, kinyitotta a kisablaÉbredés kot. A függőfolyosón nem járt senki. Kiabálni kezdett: — Anyaaa .., édesanya, gyere! Ajtónyitást hallott. Szappanos arcú ember jött oda hozzá, kezében borotvát tartott. — Mit ordítasz! — mordult rá. — Majd jön anyád, ne bőgj. Töröld meg inkább az orrodat! — és otthagyta. Még hogy ne bőgjön. Most már torkasza- kadtából kiabált. Lehallatszott az alsó és felső emeletekre. A kíváncsi lakók közül nyolcan-tízen is odacsődültek az ajtó elé. — Ne sírj, megfázol kicsikém, menj visz- sza a szobába. — Hisztis kölyök! Bezzeg az enyémektől moziba is elmehetünk. ~ csodálkozzon. Ennek a gyereknek már tönkrementek az idegeiAz apja részeges volt, előtte verte az anyját. Nyomot hagy az ilyesmi egy gyermekben. — Ej, de hiszékeny maga asszonyom. Én csak azt mondom, messziről jött ember azt mond, amit akar. Elvált. A férje hibájából? Három hete lakik itt, alig tudunk róla valamit. Lehet, hogy egész éjjel itthon se volt... — Mit traccsolsz ott? Gyere már, add ide az ingem — hajolt ki a felső emelet korlátján egy derékig meztelen férfi. Az asszony elharapva mondókáját, otthagyta a pletykázó társaságot és rohant. A j csapóajtónál majd fellökte a tejesüveget és teli szatyrot cipelő asszonyt. — Jó, hogy jön, a gyereke már eladja a házat — vágta oda foghegyről, elviharozva mellette. A lakók sorfala közt haladva, félénken mentegetőzött az asszony. — Csak tejért voltam, meg a csarnokban friss tojásért. A kisfiamnak. Lágyan szereti. Sajnáltam felkelteni, úgyis minden reggel korán viszem az óvodába, ilyenkor szabad szombaton hadd pihenjen. , Szenvtelen arccal bámultak rá, mintha nem is nekik beszélne. Csak álltak, nézték ruháját, cipőjét. Egyszerre nagyon távol érezte magát tőlük. Pedig az előbb még azt hitte, segíteni akarnak... A lakásban, amikor lecsókolta a sírástól nedves kis arcról a könnyeket, hosszú idő után újból érezte: szükség van rá, nincs egyedül. Horváth Anita vízlépcső 127 négyzetkilométer nagyságú víztárolója. Az Alföld „Balatonjának” elsődleges rendeltetése a mezőgazdaság öntözövizigényének kielégítése lesz, a tó környezete viszont kitűnő pihenési, üdülési és sportolási lehetőséget kínál. A 640 hektár nagyságúra tervezett üdülőterület komplex tanulmánytervei már elkészültek, sót megkezdődtek az első kivitelezési munkák is. Megkezdődött a terület vízellátási programjának megvalósítása is. Kisköre térségében fúrják az első termálkutat, amely meleg vizű strandfürdőt táplál majd. Készül a tiszafüredi és az abádszalóki fürdő tanulmányterve és vizsgálják a környéken fellelhető más termálvizek ilyen irányú hasznosításának lehetőségeit. Folyamatban van a kiskörei arborétum kialakítása. Kijelölték a madárrezervátum helyét, ahol háborítatlan környezetet teremtenek az Alföld és a Tisza-vidék vízi madárvilágának. Fekete hollók Dél-Dunántúl legnagyobb halastavainál, Sumonyban, fekete hollók telelnek. Hazánk legritkább madarai közé tartozik a holló. Tíz-húsz évvel ezelőtt még Baranyában — többek között a Mecsekben — is fészkelt egy-egy pár. ma már azonbabn hírmondónak sem maradt belőlük. Mblnár István pécsi erdőmémök jellegzetes hangjukra figyelt fel a minap a sumonyi halastavaknál, majd észrevette a hollópárt, amelyet a varjak zavartak. Baranyában egy évtizede nem láttak már hollót. Ezek is — a pécsi ornitológus véleménye szerint — az észak-magyarországi hegyvidékről kóboroltak el Dél-Dunántúlra.
