Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

1976. JANUAR 15., CSÜTÖRTÖK kMMtw 3 Élénk kulturális tevékenység a Pest megyei szlovákok körében Kezdeményező nemzetiségi politika Házöltöstetök A hatos hajó szocialista brigádja Dunakeszin Tegnap délelőtt a Magyar Néphadsereg Központi Klub­jában ülésezett a Magyarorszá­gi Szlovákok Demokratikus Szövetségének országos vá­lasztmánya. A résztvevőket Knyihár János, a szövetség el­nöke köszöntötte, majd Such János, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos előterjesztéshez. — Szövetségünk az V. kong­resszust követő Időszakban az ott megszabott határozatok szellemében végezte munkáját — kezdte beszámolóját a fő­titkár . — Pártunk nemzetiségi politikájának eredményeként a magyarországi szlovák ajkú lakosság társadalmunk egyen­rangú tagjaként vesz részt a szocializmus építésében, a ko­rábbi évekhez viszonyítva ak­tívabb a közéletben, bátrabban élnek az alkotmány biztosítot­ta jogokkaL Fejlődött az anyanyelvi oktatás Elemezve az elmúlt eszten­dő munkáját, a szövetség fő­titkára elmondotta, hogy to­vább fejlődött a szlovák nem- I zetiségi nyelvoktatás. Jelenleg 36 óvodában 46 óvónő foglal­kozik 1432 gyermek szlovák nyelvű oktatásával. Pest me­gyében — mondotta — a nem­zetiségi óvónők részére szlovák nyelvű intenzív tanfolyamot szerveztek. A tapasztalatok kedvezőek. A tanfolyam meg­szervezéséhez és anyagi fede­zetéhez jelentős segítséget biz­tosított a Pest megyei Pedagó­gus Továbbképző Kabinet. Az iskolai nyelvoktatásban is előbbre léptek. Jelenleg öt tannyelvű iskola 40 tanulócso­portjában 42 szlovák nyelvet oktató pedagógus foglalkozik 679 tanulóval. A 74 nyelvokta­tó iskolában 122 nevelő vesz részi 6167 nemzetiségi tanuló oktatásában. Ez azt jelenti, hogy ebben a tanévben 663- mal több általános iskolai ta­nuló kapcsolódott be országo­san a szlovák nyelv tanulásá­ba. Eredmények a közművelődésben A szlovák nemzetiségi köz­művelődésben szintén jelentős előrelépés történt az elmúlt esztendőben — mondotta a to­vábbiakban a szövetség főtit­kára. — Ma már a nemzetisé­gi közművelődés olyan terüle­teire is kiterjed a figyelem, mint az öntevékeny művészeti csoportok művészi színvonalá­nak emelése, műsoranyag-el­látásuk, a szakemberek képzé­se, a szlovák folklór gyűjtése, feldolgozása és felhasználása a különböző amatőr művészeti csoportok tevékenységében, örvendetesen élénkülnek a he­lyi művelődési otthonok által kezdeményezett nemzetiségi akciók is. Pest megye ebben is az élen jár. A már hagyo­mányos megyei és szentendrei járási nemzetiségi találkozók mellett Ácsa nagyközség taná­csának kezdeményezésére az elmúlt év őszén szlovák nép­művészeti és kulturális heteket rendeztek Ácsán, Csőváron, Püspökhatvanban és Galga­NegyvenötmilSiárd forint termelési érték — egy év alatt Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának ülése ’ Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának szerdai ülésén — amelyen részt vett dr. Sztamenicky István, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese is — Rév Lajos, az OKISZ elnöke számolt be a kollektívák negyedik ötéves tervben elért eredményeiről, s az 1976—80-as évek gazdasá­gi, mozgalmi céljairól, külö­nös tekintettel az idei év fel­adataira. Az ország csaknem 1100 ipa­ri szövetkezetében dolgozó több mint háromszázezer em­ber munkája tavaly több mint 45 milliárd forint termelési értéket hozott létre, mintegy másfél milliárddal teljesítve túl az előirányzatot. Az ipar­ban 47, az építőiparban 28, a Szolgáltatásban 60 százalékkal haladták meg az 1970. évi szintet. Az ipari szövetkeze­teknek a lakosság részére vég­zett tevékenysége mintegy 30 százalékkal nőtt a megelőző ötéves tervhez képest. Külö­nösen vidéken javult számot­tevően a lakosságot közvetle­nül érintő szolgáltatások mennyisége és minősége. Az ipari szövetkezetek bel­földi értékesítése mintegy egyharmadával, a szocialista országokba irányuló export értéke csaknem száz, a tőkés exporté pedig 126 százalékkal volt több 1975-ben mint öt évvel azelőtt. Az ipari szövetkezetek ter­melési értéke 1980-ra várha­tóan eléri a 67 milliárd forin­tot: az iparban mintegy 50, az építőiparban 36, a szolgál­tatóiparban 62 százalékos nö­vekedést terveznek. Az ötö­dik ötéves terv időszakában az ipari szövetkezetek szocia­lista exportjukat mintegy 40, a tőkés exportot pedig 100 százalékkal kívánják növelni. Az építőipari szövetkezetek az ötéves tervben előrelátha­tólag mintegy 35—37 ezer la­kást építenek, 60—65 százalék­ban korszerű technológiával. Az ipari szövetkezetek a la­kosságot ellátó szolgáltató te­vékenységüket várhatóan mintegy 35 százalékkal növe­lik: főleg a textiltisztítást, a gépjárműjavítást, az építőipari karbantartást bővítik. A szerdai tanácskozáson ha­tározatot hoztak, hogy az OKISZ VII. kongresszúsát 1976 októberére hívják össze. Szakszervezeti taggyűléseken Megkezdődött Pest megyé­ben is a tavaly november-de­cemberben tartott szakmai szakszervezeti kongresszusok anyagának feldolgozása. A Pe­dagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottsága már elké­szítette e fontos munka részle­tes ütemtervét. Eszerint a me- gyebizottság január 28-án tel­jes ülésen tárgyalja meg a határozatokból következő ten­nivalókat Ezután — február első felében — a járási-váro­si bizottságok foglalkoznak az anyaggal, majd az alapszerve­zeti titkárok és bizalmiak szá­mára előkészítő beszélgetése­ket rendeznek az iskolai fel­dolgozás módszereiről. A 13 ezer tagot számláló 360 alap­szervezetben és bizalmi cso­portban február második felé­ben kerül sor az óvónők, taní­tók és tanárok tanácskozásá­ra.^ pedagógusok az oktatás- politikai párthatározat szelle­mében vitatják meg a szak­mai kongresszus anyagát. györkön. A tartalmas progra­moknak több mint ötezer lá­togatója volt. Az idei terveik Űj színfoltja a nemzetiségi kultúra ápolásának a szlovák klubok tevékenysége. Közülük többen — így a pilisszentke- resztiben is — ma már igen fi­gyelemre méltó nyelvművelő munka folyik. Az 1975-ben végzett munka elemzése után a főtitkár beszá­molt a szövetség idei terveiről. Elmondotta, hogy a legfőbb feladat változatlan: mozgósíta­ni a magyarországi szlováko­kat hazánk politikai, társadal­mi, gazdasági és kulturális építőmunkájának segítésére. Tovább kívánják erősíteni a magyarországi szlovákok ba­rátságát más nemzetiségű és magyar honfitársaikkal. Figyelemmel kísérik és segí­tik a pilisszentkereszti és a galgagyörki iskolai szlovák nyelvművelő táborok munká­ját. Támogatják a szlovák hon­ismereti és néprajzi kutatást. A tánccsoportok színvonala­sabb műsorai érdekében júni­usban tíznapos tánctanfolya­mot szerveznek az együttesek vezetői részére. Az idei kul- túrkörutak egyikének prog­ramját a nagytarcsai együttes adja majd: Mátraszentimrén, Kisnánán, Répáshután és Bükk- szentker észtén vendégszere­peinek majd. Ugyanakkor Pest megye szlováklakta tele­püléseit más nemzetiségi együttesek keresik fel. Még ebben a hónapban Pilisszent- lászlón és Pilisszentkereszten a budapesti szlovák iskola együttese ad műsort. Október­ben Püspökhatvanba látogat a Gymnik bratislavai együttes. A kesztölciek viszont Vácegre- sen. Váckisújfalun és Csőváron vendégszerepeinek még az idén. A főtitkári beszámolót köve­tően Krizsán Ferenc főszer­kesztő- tájékoztatta az országos választmány tagjait a Ludové noviny 1975. évi munkájáról, a lap idei terveiről. Az orszá­gos választmány a főtitkári és a főszerkesztői beszámolót el­fogadta. Ezt követően Such Já­nos átnyújtotta az országos vá­lasztmány tagjainak megbízó- levelét. A választmánynak ki­lenc Pest megyei tagja van: Bagyánszki János (Csornád), Béri Jánosné (Ácsa), Gombár Sándor (Dabas), Jászki László (Pilisszentkereszt), Krizsán Ferenc (Csömör), Lizicska Jó­zsef (Tárnok), özv. Remiczky Endréné (Márianosztra), Surá- nyi Mihály (Vácegres) és Ta- bányi Jánosné (Maglód). Prukner Pál Áz új Shell-kút piros-sárga transzparensével hónapokig magányos színfolt volt a Ke­repesi úton. Á gödöllői HÉV utasai azonban meglepően gyors változásnak lehettek szemtanúi: eltűnt a benzinkút mögötti cserjés, helyette óriás daruk emelkednek a magasba, amelyek szinte egyik napról a másikra építik fel a 10 emele­tes lakóépületeket. A kék ég alatt impozáns lát­ványt nyújtanak mályva szí­nű és szürke homlokzatukkal a szép arányú, H-alakú blok­kok. Budapesten itt jelentek meg azok a Ho típusú épüle­tek, amelyeket a Dunakeszi Házgyárban készült elemekből szerel össze a 43-as ÁÉV. Térbe illeszkedésükkel ur- banisztikus szempontból is minőségi változást hoznak, fel­oldják a városkép merev, szür­ke egyhangúságát. A nagy alapterületű lakásokat magába foglaló, mondhatnánk luxus­méretű tizenegy szintes házak külső, színes falain is láthatja a szemlélő, hogy gondos, szép munkával készültek. S akik gyönyörködnek a magas épü­letek köntösében, nem is gon­dolják, hogy mindezt egy 23 tagú szocialista brigád hozta létre, a Dunakeszi Házgyár 6-os számú hajójában levő sza­lagsoron, A házgyárban A nagycsarnok első hajójá­ban, ahol a lakások vizes mag­jai, a fürdőszobák készülnek, a tmk-sok még a téli nagyja­vításnál tartanak. Másutt a héten már elkezdődött az új évi termelés. A két műszakban dolgozó Béke szocialista brigád tagjai is újból a megszokott helyükön, a hatos hajóban ta­lálkoztak. Tavaly ugyanis, az év utolsó negyedében, csak­nem két hónapra áthelyezték őket a dunakeszi gyárból, a 43-as Állami Építőipari Válla­lat különböző munkaterületein dolgoztak. — így kívánta a vállalati ér­dek — kezdte beszélgetésünket Kovács Ferenc brigádvezető, miután sikerült lecsalnom a híddaruról. — Voltak közü­lünk, aki lakótelepi építkezé­seken betonoztak, az asszonyok takarítottak, de a brigádból sokan csaptunk fel vendég- munkásnak a II. 6zámú buda­pesti házgyárban. — Ott más a technológia... — Igen, dán rendszerű az övék, a miénk pedig szovjet. Épp a fordítottja. Na, hogy megértse, menjünk a gyártósor elejéhez. Nem pisai ferdetorony Míg a hosszú csarnok túlsó oldalára érünk, elmondja, mi­lyen szerencsés helyzetben van, mert fentről a daru ka­binjából szemmel tarthatja az egész brigádot. A legkisebb hi­bát is észreveszi, ilyenkor le­szól, hogy jobban húzzák meg a sabloncsavart, mert a panel nem a pisai ferdetoronyhoz készül. A vasszerelőknél kezdjük. Jó derékerősítő munka. A sablon felett hajlonganak a szerelők, ahogy a rácsos szer­kezetet összeállítják, amelyek­ből hurokszerűen emelkednek ki a többrétegű elemet össze­tartó acélpántok. A mázsás súlyú, úgynevezett szoknya­részt — amelyek segítségével egymásra csúsztatva illeszked­nek össze a homlokzati pane­lek — kézi erővel rakják fel. — Reméljük, már nem so­káig kell erőlködnünk — egyenesedik fel nagyokat fúj­va Szélesi Ádám vasszerelő. — A Il-es házgyárban nagy örömmel tapasztaltuk, hogy gépesíthető ez a nehéz szok- nyafelrakás, javaslatunkra most a tmk-sok elkészítik az emelőt. A sablon tovább gördül a síneken a betonterítő gépig. Itt van az alapöntés, 11 centi vas­tagsági!, úgynevezett húsbe­tont hordanak fel a szerkezet­re, s rázó pádon egyengetik, tö­mörítik. — A dán rendszerben éssze­rűbb megoldással terítik a be­tont, nem kell utána egyen­getni. Szeretnénk átvenni azt á módszerüket is — magya­rázza a brigádvezető. A gyártástechnológia követ­kező állomása a 8 centis hun­garocellréteg felerősítése. A hang- és hőszigetelő anyag 25 centis téglafalat helyettesít. Most már csak a drótháló van hátra, amelyre a felületi anyag, a ház dísze kerül. Mestere a színkeverésnek Bánhegyi Miklósné, a brigád bizalmija, egyben szb-nőfele- lős, mestere a színkeverésnek. Könnyedén szalad fel a keve­rőgép lépcsőjén, hogy ellen­őrizze az adagolást, aztán el­indítja a gépet, amely egyszer­re két sablonnyi sötét mályva színű sűrű pépet dolgoz ösz- sze. — 450 kilónyi anyaghoz maximum nyolc kiló fes téliét adagolhatok. Vigyázni ketl az arányokra. Ha több a festék, megeszi a cement, olyankor látni az épületeken lecsurgá- sos foltokat — mondja szak­avatottan az asszony, g még hozzáfűzi: — nagyon takaré­koskodnom kell vele, import anyag, az NSZK-ból szerzi be a vállalat. Még a legolcsóbb­nak is 360 forint kilója. Feltűnően jól tájékozottak a brigád tagjai. Tetszik az ér­deklődésük. Tudják, hogy egy-egy panel termelési költ­sége 7—8 ezer forint, a brigád 100—120 forintot kap bér­ként egy elkészült elem után. A műszak naponta két lakásra való homlokzati panelt készít. Hihetetlenül sokat fejlődött a kollektíva az elmúlt öt év alatt. A legtöbbjük törzs gárda- tag. 1969 óta a gyár születésé­neik évétől itt dolgoznak. Vál­lalásaikban első a minőség és a takarékosság. Erre épül kap­csolatuk is a tmk-val a sablo­nok gyors javítását illetően, s a készterméket elszállítóknál pedig a folyamatosságra töre­kednek, hogy ne vesztegeljen a kocsikra rakott panel a csar­nokban. A minőségi színvona­luk jelenleg 95 százalékos, na­ponta 25—30 elemet készítenek egy műszakban. Az utolsó állomás A technológiai soron, még mielőtt a hatvan fokos gőzká­dakhoz kísérnénk a sablono­kat, az utolsó állomásnál idő­zünk egy keveset. Itt oldalra billentve a 3,50x2,60 méteres betontáblákon egy asszony víz- sugarakkal mossa a szemcsés felső réteget, amelyből fokoza­tosan rusztikus felületet adva kiemelkednek a világos kavi­csok, neme* zúzalékok. Ezután fóliával letakarva kerül a ter­mék a száraz gőzbe, ahol négyórás tárolás után újból le­vegőre kerül, majd a pihente­tést is beleszámítva, összesen hat óra alatt, érett betonként viszik a szakítóasztalra, ahol a híddaru horogjai egy rántás­sal megszabadítják, kiszakítják sablonjából. Feltűnő, hogy itt mindenki ért minden munkafolyamathoz. Akár nő, akár férfi. Szinte irá­nyítás nélkül mennek oda, ahol éppen szükség van rájuk. Mintha egy fejjel gondolkod­nának. Nagyon összeszokott társaság. Rendszeresen, járnak szakmai továbbképzésekre; legtöbbjüknek megvan a köny- nyű gépkezelői és darukezeftói tanfolyama. Évforduló — mai tanulságokkal 1936. január 15-én nagy jelentőségű poli­tikai dokumentumot adtak közre a magyar kommunisták. A KMP Központi Bizottsága levéllel fordult a párt és a Kommunista If­júmunkás Szövetség valamennyi szervezeté­hez, tagjához. A munkásmozgalom történe­tében Elvtársi Levél néven emlegetett irat, elemezte a korabeli Magyarország uralkodó osztályainak népellenes, fasiszta háborús politikáját, a hazai társadalmi állapotokat; figyelmeztetett a munkásság harci egysége megteremtésének fontosságára és meghir­dette a szövetségi politikát, programot adva a magyar népfrontmozgalom kibontakoztatá­sára. . E harci program egyértelműen megjelölte a kommunisták és a nép haladó erőinek fel­adatát: ...A népfront azt jelenti, hogy a dolgozó társadalom minden erejét fogjuk össze a fasiszta rabszolgaság, az éhség, a háború kormánya ellen — olvashatjuk a le­vélben. A meghirdetett program a Kom­munista Internacionálé 1935 nyarán megtar­tott VII. kongresszusának határozatára tá­maszkodott, amely felhívta a népek figyel­mét, hogy a kor legnagyobb veszélye, a fasizmus előretörése ellen, a munkásosztály csakis akkor vezethet sikeres harcot, ...ha helyes forradalmi vezetés mellett maga köré tudja tömöríteni a város és a falu széles dolgozó rétegeit. A szövetségi politika megvalósítása, a né­pek erejének tömörítése a kommunista mun­kásmozgalom ma is érvényes, történelmi je­lentőségű programja. Hiszen korunk sajná­latos vonása, hogy a világ, sőt földrészünk egyes pontjain továbbra is kísért a fasizmus, élnek még háborús törekvések, munkálkod­nak népellenes erők. Megannyi ország mai történelme szolgál azzal a tanulsággal, hogy mindenféle elnyomó hatalom ellen a haladó népi erők szövetsége képes sikeresen küz­deni. Nekünk, magyaroknak is mindig érvényes tanulságot adott a történelem a munkásegy­ségről, a szövetségi politikáról. Annak ide­jén nem fordulhattunk a nép erejével a fasizmus ellen, mert nem tudtunk egységet teremteni, mert kevés és szétforgácsolt volt a munkásosztály körül tömörült szövetsé­ges. Felszabadult országunkban már nyom­ban talpra álltunk, mert következetesek vol­tunk a haladás erőinek tömörítésében; né­pünk a nemzeti bizottságok által, a szövet­ségi politika jegyében vette kezébe a hatal­mat. De gyengült politikánk, szocia­lista hatalmunk ereje, amikor elhanyagol­tuk, sőt , sértettük e szövetséget. És ismét biztos, bátrabb előrehaladásunk, szocialista építőmunkánk, amióta következetesek va­gyunk a szövetségi népfrontpolitika min­dennapi gyakorlásában. Meggyőződésünket erősíti, hogy a környező szocialista országok tapasztalatai azonosak a mieinkkel. A szocializmus társadalmat formáló küzdelmeinek sikerét a munkás- osztály a párt vezetésével, a köréje tömö­rült szövetségesekkel együtt vívhatja ki. H. L. Uj típusokról beszélnek — Emlékszik, beszélgetésünk elején azt mondtam, hogy a dán technológia fordítottja a miénknek. A Il-es házgyáriak ugyanis a sablon aljára rakják a felső réteget, amit a ház homlokzatán láthatunk. Gőzö­lés után viszont csak drótkefé­vel tudják a rusztikus felüle­tet kialakítani, ami roppant nehézkes, s erős fizikai mun­kát követel. Mi meghívtuk a testvérgyár dolgozóit, hogy is­merjék meg ők is a mi gyá­runkat, bizonyára látnak majd olyan ésszerű megoldásokat, amelyeket viszont náluk lehet hasznosítani. Az idei terveikre vonatko­zóan csak ennyit mondott a brigád vezető: — Még nem ismerjük egész évre szóló feladatainkat. Bizo­nyára az idén sem kell keve­sebb lakást gyártanunk 3000— 4000-nél. Beszélnek új típusok­ról is. Az sem lehetetlen, hogy segítenünk kell ismét a buda­pestieknek. Bár jobban szere­tünk a saját házunk táján dol­gozni, de a testvérgyárban is megtaláltuk a számításunkat, a fizetési boríték nem volt lapo­sabb. Horváth Anita i i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents