Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám

Tátra—Kairó—Innsbruck A Dunakanyar Fotoklub januári programja Zsúfolásig megtelt a váci Madách Imre Művelődési Köz­pont emeleti terme: a Dunaka­nyar Fotóklub Baráti Köre rendezésében, dr. Pásztor Gá­bor, a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség tagja tartott színes diavetítéssel kísért úti- élmény-beszámolót, Négy éj­szaka Kairóban címmel. Csaknem két óra alatt, fél­ezernél több diapozitívet vetí­tett le az előadó. Akik már jártak Afrika legnagyobb vá­rosában, felidézték a csodás emlékeket, a Hasszán szultán mecsetet, a Citadellát, az egyiptomi múzeumot, a gizehi piramisokat, a szfinxet. A többiek számára is élményt je­lentett a Chefren völgytemp­lom, a tevegelés, a felejthetet­len hang- és fényjáték. Százhúsz perc alatt megis­merhető egy-egy nagy város vagy földrész: ezért vonzóak a fotoklub baráti körének elő­adásai, ezért nem csökken évek óta irántuk az érdeklődés. A januári programot Somogyi Lajos tanár kezdte, tátrai be­számolóval. Egyiptom 12-i ismertetése után, jövő hétfőn, dr. Tahin Gyuláné nyugalma­zott tanár vetít képeket Tole- dóról, Granadáról és Sevillá­ról. Január utolsó hétfőjén, az Európai városok sorozatban, Innsbruck következik, Kocsis Iván klubfőtitkár beszámoló­jával. Péntekenként, zártabb kör­ben, a Dunakanyar Fotóklub tagjainak vetítenek képsoro­kat, s a vetítést szakmai vita követi. Most, 16-án, dr. Végvá­ri Lajos művészettörténész, diavetítéssel kísért előadása kerül sorra, A test szépsége a fotográfiában, 30-án követke­zik Kocsis Iván diavetítéssel kísért előadása Az aktfotó há­rom mestere (Lucien Clerque, Miloslov Stibor és Masaya Na­kamura) címmel. (papp) Ingyenes jogi tanácsadás A szakmaközi bizottság szervezésében holnap, csütör­tökön, délután 5 órától, ingye­nes jogi tanácsadás lesz Vá­cott, a párt- és tömegszerve­zeti székház (Lenin út 45.) el­ső emeletén: a Váci Járási Ü Trédi Munkaközösség ügye­letes tagja fogadja a tanácsért hozzá fordulókat. I J fS 1 « SSépA * • XX. ÉVFOLYAM, 11. SZÄM 1976. JANUAR 14., SZERDA A városi Vöröskereszt-szervezetek számvetése (2.) Gyarapodó taglétszám, eredményes együttműködés Jól dolgoztak a múlt esz­tendőben a polgári védelmi elsősegélynyújtó és szállító alegységek, melyeknek tagjai a kiképzések során elsajátítot­ták az elemi károk okozta és egyéb rendkívüli helyzetben szükséges ismereteket. Gya­korlati tudásuk, a vizsgabi­zottság orvos tagjai szerint, kielégítő, azt azonban érezni lehet, hogy az előző években bekövetkezett orvosi körzet­határ-változások, valamint a város területi terjeszkedése miatt rendszeres átköltöztetés nem volt jó hatással az ala­kulatok teljesítményére. A véradómozgalom szerve­zése a Magyar Vöröskereszt váci szervezetének sok mun­kával járó, nemes feladata. Igaz, ebben rendelkezik a leg­több tapasztalattal. Az utób­bi években vezették be, s ta­valy úgyszólván kizárólagos­sá lett, hogy az önkéntes do­noroktól a váci vértranszfú­ziós állomáson vettek vért. Ugyancsak az elmúlt év ered­ménye, s az előbbinek kö­szönhető, hogy az üzemekben nemcsak egy alkalommal, hanem kétszer-háromszor ren­dezhettek véradást. Különösen jelentős ez a há­rom műszakban dolgozó tex­tilüzemekben: sikerült kikü­szöbölni az éjszakai műszak után véradásra jelentkező do­norok gyakori rosszullétét. Ta­valy Vácott csaknem ezer li­ter vért adtak az önkéntes véradónaipokon. A városi vezetőség tagjai nemcsak a testület munkájá­ban vesznek részt, hanem a munka egy-egy részének ön­álló szervezői is. A vezetőség TELI VERSENYEK Falusi dolgozók jubileumi sparíakládja Idén kerül 25. alkalommal lebonyolításra a falusi dolgo­zók spartakiádja. A téli ver­senyeket asztalitenisz és sakk sportágakban rendezik meg. A községi vetélkedőket követik majd a járási-városi döntők. Az asztaliteniszezők január 25-én, délelőtt 9 órai kezdet­tel, a váci mezőgazdasági szakközépiskolában mérik ösz- sze tudásukat, a sakkozók ugyanazon a napon, délelőtt fél tíztől az MHSZ váci szék­házában versenyeznek. A községi bajnokságokat a helyi sportegyesületek és a KISZ-alapszervezetek bonyo­lítják le. Az igazolt, minősí­tett versenyzők kivételével, a helységek minden lakosa részt vehet a vetélkedőn, aki a 15. életévét betöltötte. FEHER HETEK VSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ JANUÁR 12—TŐL 24—IG. Lepedő, 120 cm x 230 cm-es 85 Ft helyett 59,50 Ft­Paplanlepedő 195 Ft helyett 137 Ft Damaszthuzat, 3,5 széles 191 Ft helyett 134 Ft Kapható a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Dunakanyar Áruházában és méteráru szaküzletében. (Vác, Március 15. tér 17.) ifjúsági felelőse, Bachát Ist­vánná, a Bátihori utcai iskola tanára például az egész vá­rosiban irányítja az ifjúsági Vöröskereszt-szervezetek munkáját. Dr. Tóbiás István, a Szőnyi Tibor kórház osz­tályvezető főorvosa, a vezető­ség egészségügyi felelőse, az egészségnevelői munkát tarja Kézben, s neki köszönhető, hogy a városi szervezetek minden egészségügyi előadás iránti igényét a témában jára­tos kiváló szakorvos előadóval elégíthették ki. A helyi szervezetek vezető­ségei évről évre eredménye­sebben dolgoznak. A közelmúltban alakultak tevékenysége közül ki­emelkedik a kórházi szer­vezeté, amely saját fel­adatain kívül, a város va­lamennyi szervezetét tá­mogatja. Köszönhető ez annak is, hogy a vezetőséget támogatja a pártszervezet és az intézetve­zetői is fontosnak tartják a Vöröskereszt-szervezet mun­káját. Kiemelkedő a munka a 2- es alapszervezetben, rendsze­res az 1-es, a 3-as és az 5-ös körzetben, a többiben viszont alig-alig tesznek valamit. A múlt esztendőben 180 taggal, nyolc új szerveze­tet alakítottak, s a FOR­TE-ban 1975-től csúcsve­zetőség irányítja a mun­kát. A Vöröskereszt-szervezet számos közös feladatot valósí­tott meg a városi KlSZ-bizott- sággal, úttörőelnökséggel, népfrontbizottsággal, népi el­lenőrzési bizottsággal és az al­koholizmus elleni társadalmi bizottsággal. Együttműködési szerződést kötött az MHSZ szervezettel és a szakmaközi bizottsággal is. Bányász Hédi (Vége) Négy vállalói — közösen Építőipari szakmunkás-továbbképzés MÁRCIUS VÉGÉN VIZSGÁZNAK A napokban a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a 6-os számú Építőipari Vállal­kozás, a Dunamenti Víz- és Csatornamű Vállalat és a Váci Városgazdálkodási Vállalat, hét szakmában (kőműves, ács, festő-tapétázó, fűtés- és víz­szerelő, asztalos, lakatos, vil­lanyszerelő), közösen, nyolc osztályt indított. A rövid megnyitó ünnepsé­gen jelen voltak, a Madách Imre Művelődési Központban, a négy vállalat vezetői s meg­bízottaik, a szervezést és okta­tást vállaló dolgozók iskolája, a művelődési központ igazga­tója, a tanácsi vállalat és a 6-os közösség műszaki vezetői­ből alakult tantestület tagjai, valamint a hallgatók. Az osz­tályok átlaglétszáma 22. Berkó Árpád igazgató, meg­nyitójában, szólt a felszabadu­lás óta a városban folyó fel­nőttképzésről, azokról az ered­ményeikről, amelyek az általá­nos, valamint a politikai okta­tásban elértek. A tudományos­technikai forradalom hatása­ként, erősödött az igény a szakmai továbbképzés felzár­kóztatására, s az 1014/1971. szá­mú kormányhatározat az öt évenkénti továbbképzést köte­lezővé tette. E követelmény­nek kívánnak az említett vál­lalatok is mielőbb eleget tenni. A szakmailag jól képzett ta­nárok pedagógiai munkáját segíti, hogy felnőttoktatási módszertani továbbképzésen részt vettek, audiovizuális esz­közöket alkalmazhatnak, me­lyekkel színes diasorozatokat, képeket, filmeket mutatnak be a hallgatóknak. A 116 órás — hetenként egy- egy teljes napos — továbbkép­zés befejeztével, március vé­gén, vizsgabizottság előtt tesz­nek tanúbizonyságot a hallga­tók az anyagok elsajátításáról. (b.) LAPSZEMLE A Magyar Ifjúságtól - a Népszaváig A Magyar Ifjúság beszámolt olvasóinak arról, hogy a váci járás KlSZ-alapszervezetei- nek tasóai 12 ezer óra társa­dalmi munkát vállaltak a Kis­maros és Királyrét között köz­lekedő, keskeny nyomtávú kisvasút felújítására. A Köznevelés című hetilap hírt adott arról, hogy a Váci Városi és Járási Közlekedés­Fejezet a várostörténetből Hogyan jött létre Kisvác? Furcsa elhelyezésű épületek Könyvkiadásunk Magyaror­szág felfedezése című soroza­tával, továbbá a helytörténeti kutatások szorgalmazása foly­tán, a történetírás és az írói szociográfia vizsgálódásai ki­terjednek már regionális terü­letekre is. Például arra is vá­laszt kereshet a kutató, ho­gyan jött létre Vác város egy különös része, Kisvác? Felsza­badulásunkig, tudvalevő, szin­te elválasztva élt a két város­rész: a polgárosult, az egyház védőgyűrűjében élő mag és a diadalkapun túli szegény­ség falu-városa, Kisvác. 1. A város korábbi történeti forrásait tanulmányozva, már a XII. században is találkoz­hatunk Vácott két városrész­szel, a Civitas Teutonicalis Váccal és a Civitas Hungari- calis Váccal. Ezek az elneve­zések a püspöki város jelleg­zetességei, azé a városé, amely­ben az egyház abszolút ural­kodó. A püspök minden eset­ben földesúr is, főpapi rangját viselve, és ha már meg kell osztania a hatalmat meg a ha­tárt valakivel, legfeljebb a káptalannal hajlandó megosz­tani. A különböző nevekkel meg­osztott város szerkezete meg is maradt a XVIII. századig. Mindegyik városrésznek külön volt képviselő testületé. A két településrészből lett később az egységes Vác, de később újra megosztva, egy újabb résszel, Kisváccal. 2. Kolonics Zsigmond idején, a reformáció hatására, fokozó­dott az egyházi türelmetlenség. A szellemi felvilágosodást követő polgáraitól, az eretne­kektől szabadulni akaró püs- pök-földesúr ellentámadásba kezdett, és az 1712-ben ki­adott rendeletben azt követel­te, „hogy minden kálvinista a püspöki városból kitakarod­jék”. Eretnekek, bizony, szép számmal voltak a városban, a főleg német, szláv eredetű la­kossággal együtt, magyarok is. Az üldözések az Althanok alatt érték el csúcspontjukat. A be nem hódoltaknak nem sok választásuk volt: vagy véglegesen eltávoztak és más­hol telepedtek le, vagy a kör­nyező falvakba menekültek. A Mária Terézia és II. József fogadására épített diadalkapu jelzi az akkori városhatárt. Bár a türelmi rendelet so­kat enyhített az önkényes „vá­rosbolygatáson”, a kitelepültek, ha nem is maradhattak ottho­naikban, de a városhatáron túl, a diadalkapu északi ré­szén lakhattak, megalapítva az új városrészt, Kisvácot. Imaházat, templomot is csak később építhettek, először fá­ból, majd téglából és kőből, azzal a kikötéssel, hogy az a főútvonalon nem lehet, és még az ajtaja sem nézhet a főút­vonal irányába. Ezért lepi meg a Vácra tévedő turistát a rész­ben műemlék jellegű épületek furcsa elhelyezése. 4. Az új városrész, Kisvác, 1770-ben egyesülhetett Vác­cal. Az alku felettébb érdekes. Az egyesülési feltételek 5. pontja a következőket hatá­rozta meg: „Kisváczi többet ingatlant se helybéli, se ide­gen kálvinistának ne adhas­son el, és így lassanként az eretnekség a városból meg­szüntethessék.” A városrész felszabadulásun­kig mindig is külön életet élt. Ott laktak a Csereklyék, Mi- zserek, Kurdiak, Együdök iva­dékai, ritkán látogatva a bel­ső városrészt, örök ellenzéki­séggel, később 48-as daccal. Az ott letelepülteknek. bi­zony, szűk volt a házuk, a hozzávaló telkük, a város ha­táráról juttatott földekkel. Oda telepítette a város „hi­vatalos” nyomortanyáját, a Lymbust és a szeméttelepet. Ennek a zárt világnak fel­számolására hozták azt a tör­vényt, mely kimondta, hogy az új vízmű munkáinak költ­ségét, pedig a vízmű előnyét a polgárosult Vác belső részé­nek lakói élvezték, még an­nak a kisváciaknak is kellett fizetniük, akiknek otthonába be sem vezették a vizet. Petővári Gyula Szétszedett gépkocsikból Vácon, az AFIT 3. számú karbantartó állomásán, szétsze­dett gépkocsikból alkatrészeket forgalmaznak. Képünkön: Wölcz Endre, az ügyfélszolgálat vezetője, bontásból származó karosszériákat vizsgál. ifj. Fekete József felvétele biztonsági Tanács 30 ezer fo­rint értékű ajándéktárgyat osztott szét az általános isko­lák között. A Magyar Nemzet Víz- és szennyvízgondok című tudósí­tásában ismertette Vác kom­munális jellegű gondjait, s be­számolt a városi tisztasági fürdő, a strand és az uszoda helyzetéről. Az Építők Lapja legutóbbi számában beszámolt a SZOT meghívására hazánkba látoga­tott indiai küldöttség váci út­járól, a Cement- és Mészmű­vek váci gyárának megtekin­téséről. A Magyar Hírlap közölte Vidovszky Andrásnak, Nő­tincs Községi Tanács vb-titká- rának levelét, amelyben meg­köszönte a DCM szocialista brigádjainak az iskolájukat patronáló segítséget. A Népszava híradása sze­rint az V. ötéves tervidőszak­ban az Egyesült Izzó váci gyárában összpontosítják a magyar fénycsőgyártást, s az összpontosítás érdekében mint­egy félmilliárd -forintos fej­lesztést terveznék Vácott. (—pr­-) Tanfolyam — óvónőknek Elismerő nyilatkozatok A Pest megyei Tanács mű­velődési osztálya és a Pest megyei Pedagógus Továbbkép­ző Kabinet, a megye vezető óvónői részére, egyhetes bent­lakásos továbbképző taníolja- mot rendezett Vácott. A tanfolyam előadásait a gépipari szakközépiskola dísz­termében tartották. A nyolc­van vezető óvónőt, a tanfolyam hallgatóit, a Komócsin Zoltán Leánykollégiumban helyezték el, ahol minden lehetőség meg­volt egymás megismerésére, a közös problémák megbeszélé­sére és arra, hogy az előadá­sokra felkészülhessenek. A tainfolyamot Venesz Ernö- né továbbképzési felügyelő ve­zette, az előadók a Kecske­méti Óvónőképző Intézet taná­rai voltak. A tanfolyam hall­gatói tapasztalatcserén vettek részt a váci óvodákban, ahol elismeréssel nyilatkoztak azok jelenlegi helyzetéről, ellátott­ságáról. Mint tudjuk, Vác or­szágos viszonylatban is az el­sők között áll az óvodai elhe­lyezésben. (m. gy.) Találós kérdés Városunkon kívül me­lyik vidéki városban, an­nak melyik terén látható Vác város új, kőbe fara­gott címere? Beküldte: Galambos Ferenc (■umxaivB gzaao %vyosvpvgia uaípvq -vzs v ‘uvquoayiuvj uaj zsiuuvwiag v ‘uapaBazs) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents