Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

■ Kádár János és Lázár György fogadta Ernesto Meló Antunest Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Emesto Meló Antunest, a Portugál Köztársaság külügy­miniszterét. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke szintén szerdán fogadta hivatalában a portu­gál külügyminisztert. A szívélyes légkörű találko­zón jelent volt Púja Frigyes külügyminiszter, Csaba Fe­renc a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete, vala­mint Magalhaes Cruz, a por­tugál külügyminisztérium po­litikai főigazgatója és Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János, az MSZMP KB székházában fogadta Ernesto Meló A Portugál Köztársaság kül- külügyminiszterét. Számadás előtt ’y árszámadás. Hangulata 'J van a szónak, súlya, fénye. Esztendőnyi munka ítéltetik meg a következő napokban országszerte fa­luhelyen: mit végzett, mire jutott 1975-betg mit tett a nagyobb közösség, a nem­zet asztalára, s milyen jö­vedelmet könyvelhet el en­nek fejében, erről ad szá­mot a tsz-földek népe, a mérnök, a gyalogmunkás, a szövetkezeti elnök, a jó­szággondozó. Számoszlo- pokban sűrűsödik egy-egy gazdaság élete, számokban ölt testet a tehenész haj­nali igyekezete, a tíz, tizen­két órát gépnyeregben fá­radó traktoros, kombájnos munkája, a terményrako­dók verítéke, a kapaforga­tók, a gyümölcsszedők de­rékfájása, az aratáskor felhősödő ég okozta riada­lom, a termelés, az értéke­sítés megannyi áloműző szakmai, piaci gondja. Mit mutat a mérleg? Pest megyében Hl ter­melőszövetkezet — ideért­ve a főváros határában gazdálkodókat —, 10 szak- szövetkezet, 1 halászati tsz és 25 termelőszövetkezeti közös társulás irodáiban lázasul a légkör, kattognak a számológépek, hajolnak az árkuspapírok fölé a szá­mok emberei. 17 zer hektárokban mérik-*-J egy-egy szövetkezeti gazdaság határát, ezüst villogású víztornyok jelzik már messziről a tsz-major- ságokat, maroknyi gépes legénység végez a szántó­földi munkával, a nagyüze­mi szőlőskertek, gyümöl­csösök fölött helikopter szórja a permetet, tudós­műhelyekben új fajták születnek, vegyi és gép­gyártó ipar szolgálja az élelmiszer-termelést, a ter­melőerők koncentrációja, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés iparszerű ter­melési rendszereinek tér­hódítása jelzi a fejlődés útját. A Pest megyei prognózis szerint a termelőszövetkeze­tek alaptevékenységében tehát a növénytermesztés­ben, állattenyésztésben, er­dészetben, élelmiszer-feldol­gozásban megtermelt és a szolgáltatásban nyújtott ja­vak értéke 4—5 százalékkal több lesz, mint a korábbi esztendőben. Az ipari, épí­tőipari, kereskedelmi és szállítási tevékenység ter­melési értéke 15—20 száza­lékkal haladja meg az 1974. évi eredményt. Az árbevétel várhatóan 14,5 százalékos emelkedést mu­tat, s eléri a 10,2 milliárd forintot — a nyereség- növekedés mintegy 13 szá­zalékosnak ígérkezik. 1/ ijár az elismerés, a megbecsülés termelő- szövetkezeteink tagságá­nak. A sikeres munka örö­me vonja ünnepi fénybe a felelősségteljes számadás eseményét, amely egyúttal a nekigyürkőzés, a jövő teendői számbavételének színtere. Mert hiszen tud­nivaló, hogy a népgazda­ságunkra kedvezőtlenül ható világpiaci jelenségek, nyersanyag- és energia­ár-emelkedések a mezei gazdálkodást sem kímélték. Éppen a kedvezőtlen kö­rülmények buktatták ki a gazdálkodás gyengeségeit, s tették egyre sürgetőbb feladattá az üzem- és munkaszervezés, a vezetés színvonalának emelését, a takarékosságot, eszközzel és élőmunkával, amelyre az ötödik ötéves terv új szabályozó rendszere is ösztönöz, termeléspolitikai céljaink szerint mind na­gyobb követelményeket ál­lítva nagyüzemi gazdasá­gaink elé. „A mezőgazdasági ter­mékek termelése — az V. ötéves tervidőszakban az előző öt évhez képest — évi átlagban 3,2—3,4 szá­zalékkal növekedjen. Ezt intenzív fejlesztéssel, a termőföld ésszerű haszno­sításával, a területegység­re jutó hozamok és a ter­melékenységnek, valamint az állatállomány termőké­pességének erőteljes nö­velésével kell elérni.” — írja elő a terv. S éppen a héten tettük közzé lapunk­ban azt a cselekvési prog­ramot, amelyet a sikeres indulásihoz, 1976-ra a Pest megyei pártbizottság dolgo­zott ki és foglalt határo­zatba. Mely feladatokra kell készülniük a megye szövetkezeti gazdáinak? A népgazdasági igényekhez igazodva növelni a gabo­na termésmennyiségét, a cukorrépa és a napraforgó termőterületét, javítani a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek kihasz­nálását, hathatósan segíte­ni a lakosság ellátásában számottevő háztáji gazdál­kodást — egyebek között e témakörökben kell meg- hányni-vetni a teendőket TTgy lehet, egy Ideig a ^ termelőszövetkezeti tagok jó része gondolko­dásmódban, hozzáértésben aiig-alig győzte követni a fejlődés ütemét. S még ma sem mondhatjuk el, hogy a fölkészültség semmi kí­vánnivalót nem hagy: év­ről évre több, de még mindig kevés a szakmun­kás közös gazdaságaink­ban. Márpedig a felső- és középfokú végzettségű ve­zetők irányító testületé, különösen a megnehezült gazdálkodási viszonyok közepette, csak akkor ké­pes ellátni feladatát, ha a tudomány és technika kí­nálta lehetőséget jól isme­rő munkások — páraszt szakmunkások — kezében van a termelés sorsa. A szántóföldeket több millió forint értékű gépek járják, az istállókban sok millió forint értékű jószág, be­rendezés. S luxus az, ha a gép többet tud, mint ke­zelője. Munkaszervezés? Az agrotechnikai fegyelem betartása csak attól várha­tó, aki tudatosan látja el feladatát. Végtére is a szakmai műveltség, a tudás az az energia, amire a ko­rábbihoz hasonló dina­mikus fejlődést alapozhat­ja mezőgazdaságunk. Ha ismét megforrósodna a zárszámadások hangulata, nem maradna kérdés ki­mondatlan, gondolat késve érőn, hogy a közös alkotó­munka fóruma legyen min­den közgyűlés — ide kell eljutnunk. Apor Zoltán első titkára a Központi Bizottság Antunest, a Portugál Köztársaság ügyminiszrtere szerdán ebédet adott Púja Frigyes tiszteletére a Duna Intercontinental szállóban. Púja Frigyes és Emesto Meló Antunes szerdán magyar —portugál kulturális egyez­ményt írt alá a külügyminász- tériumiban. Emesto Meló Antunes, a Portugál Köztársaság kül­ügyminisztere és kísérete szerdán este megtekintette a KISZ Központi Művészegyüt­tes előadását az együttes székházában. A portugál ven­dégekkel együtt részt vett az előadáson Púja Frigyes külügyminiszter is. (A portugál külügyminiszter sajtókonferenciájáról a 2. olda­lon számolunk be.) Befejeződtek a magyar-jamaicai tárgyalások Dudley Thompson elutazott Budapestről Dudley Thompson jamaicai külügyminiszter szerdán befe­jezte magyarországi tárgya­lásait. A délelőtt folyamán hivatalában fogadta Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, aki­vel eszmecserét folytattak a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A külügyminiszter ezután megbeszélést folytatott dr. Si­mon Pál nehézipari miniszter, rel, majd elutazott Budapest­ről. Dudley Thompson elutazása előtt hangsúlyozta, hogy meg­beszéléseit rendkívül hasznos­nak és eredményesnek tartja. A magyar államférfiakkal folytatott tárgyalások alapján sok területen lát lehetőséget a két ország között a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok fej­lesztésére. Ezek konkretizálá­sa érdekében kívánatosnak tartja, hogy gyakorivá válja­nak az érintkezések a magyar és a jamaicai kormány képvi­selői között. A Ferihegyi repülőtéren dr. Simon Pál nehézipari minisz­ter és Marjai József külügy­minisztériumai államtitkár bú­csúztatta a jamaicai vendéget. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 12. SZÄM ÁlM SO FIM JÉ It 1976. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Vágóhidak, tejüzemek épülnek Pest megyei termelőszövetkezetek társulásai Hogy friss, jó minőségű termékekkel bővítsék az ‘élel­miszerüzletek választékát, kü­lönleges ízekkel örvendeztes­sék meg a vásárlókat — ez a cél ösztönözte a nagyüzemi gazdaságokat, termelőszövet­kezeteket, feldolgozó üzeme­ket — vágóhidak, tejüzemek — létrehozására. Az elgondo­lás bevált, ezt jelzi a Pest megyei helyzetkép is. Gazdagabb választék tejtermékekből öt esztendeje még csak egy szövetkezeti tejüzem volt a megyében, azóta négy társulás — a Budatej, a Dabastej, a Galgatej és az Alföldtej — mellett a szigetcsépi Lenin Tsz tart fenn tejüzemet, s akad olyan gazdaság, mint a pomá- zi Petőfi Tsz, amely hat tej­csarnokkal szolgálja a kör­nyék ellátását. A következő ötéves tervben helyezik üzembe a Ceglédtej elnevezé­sű társulás üzemét, ez 18 ter­melőszövetkezet és a Közép­magyarországi Tejipari Válla­lat együttműködésével napon­ta 70 ezer liter tej feldolgo­zására lesz alkalmas. Az álla­mi beruházással Vácott épülő tejüzemmel kiegészítve a tej­ipar és a szövetkezeti üzemek kapacitása eléri az optimális szintet. Tizennyolc húsüzem öt év alatt A termelőszövetkezetek élel­miszeripari tevékenységének legdinamikusabban fejlődő ágazata a húsfeldolgozás volt: a IV. ötéves terv kezdetén egy tsz-húsüzem működött a me­gyében, most 18 a számuk. A következő tervidőszakban va­lamelyest lassul a tempó, vár­hatóan négy új termelőszö­vetkezeti vágóhíd és húsfel­dolgozó épül, a legnagyobb — állami támogatással — Henná­don, ahol 25 ezer sertést dol­gozhatnak majd fel évenként. A Március 15. Tsz egyébként az ország egyik legkorszerűbb baromfi-feldolgozó üzemét tartja fenn. Három gazdaság saját erőből épít vágóhidat Az érdi Bentavödgye Terme­lőszövetkezet tervei szerint pedig az évi nyolcezer sertés feldolgozására alkalmas vá­góhídi ukat bővítik, s 1980-ban már 15 ezer sertést vágnak egy esztendőben. Takarmányfeldolgozó — közösen A hústermeléssel összefüg­gésben kell szólni a takar­mányellátásról. Jelenleg a Pest megyed Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mellett 30 termelőszövetkezeti takar­mánykeverő szolgálja a nagy- [ üzemi és a háztáji gazdaságok ellátását. A következő ötéves tervben a nagyüzemi gazda­ságok mintegy 30 százalékkal tervezik bővíteni az ipari ke- veréktakanmány-gyártó kapa­| citásukat. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a ! nagykátai járás termelőszö­vetkezeteivel együttműködve i egy, évi háromezer vagon ta-' j kanrnányt előállító üzem épí- I tését tervezi. A keveréktakarmány-éllátas jelentősen javult az utóbbi időben, a háztáji állattartók is korlátlan mennyiségben jut­hatnak kukoricához, tápokhoz, ami remélhetőleg fellendíti majd a tenyésztési kedvet A megye kenyérellátásából hét termelőszövetkezeti sütöde vállal részt naponta 225 má­zsás termeléssel. A tervek sze­rint a budapesti termelőszö­vetkezetek két új sütőüzemet helyeznek üzembe 1980-ig, s naponta 123 mázsa kenyeret szállítanak majd a fővárosi üzletekbe. A Pajtások már munkában j Tovább javul a kenyér- és pék­süteménnyel va­ló ellátás Buda­örsön, Törökbálinton, Biatorbágyon és Pátyon. A Pest megyei 4. sz. Sütőipari Vállalat Budaörsön négy és fél millió forintos rekonstrukció­val átépíti a régi kenyérgyárat, ahol két Pajtás kemencét és egy szov­jet gyártmányú, 14 méteres alagútkemencét helyeznek üzembe. A két Pajtás kemencével már dolgoznak, az alagútkemencét január 20-ra készítik elő a termeléshez. Koppány György felvétele Aczél György látogatása Baranya megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, á Minisztertanács elnökhe­lyettese látogatást tett Ba­ranya megyében. Kedden dél­után a megyei tanács szék­házában dr. Nagy József, a Baranya megyei Pártbizott­ság első titkára, Horváth La­jos, a Megyei Tanács elnöke és a megye több más veze­tője fogadta a vendéget Aczél György szerdán dél­előtt — Lukács Jánosnak, az MSZMP Pécsi városi Bizott­sága első titkárának és Wie­der Bélának, Pécs megyei város tanácselnökének tár­saságában — felkereste az új­jáépített szabolcs-bánya tele­pi általános iskolát, amely­nek felújításához nyolc üzenj dolgozói járultak hozzá tár­sadalmi munkájukkal. Aczél György délután a megyei tanács székházában a pécsi VIII. magyar játékfilm­szemlén részt vevő kritiku­sokkal, alkotókkal folytatott eszmecserét a filmművészet időszerű kérdéseiről. A meg­beszélésen jelen volt dr. Or­bán László kulturális minisz­ter, dr. Nagy József, a me- -N gyei pártbizottság első titkára és Tóth Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese. Nemes Dezső látogatása Bács-Kiskun megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Bács-Kiskun megyé­be látogatott. Kecskeméten, a megyei pártbizottság szék­házában Horváth István, a pártbizottság első titkára fo­gadta és tájékoztatta a me­gye életéről. Részt vett a tájékoztatáson dr. Gajdácsi István, a megyei tanács el­nöke, s jelen voltak a me­gyei pártbizottság titkárai is. Ezután Nemes Dezső a Városföldi Állami Gazdasá­got kereste fel. Ott a kecske­méti járás és a gazdaság ve­zetői fogadták. A 7200 hek­táros, évi 300 millió forint termelési értéket produkáló mezőgazdasági nagyüzem eredményeit és terveit Mor- mer Miklós igazgató ismer­tette. A program délután a Szerszámgépipari Műv«k kecs­keméti gyárában folyatódott Dr. Szűcs Endre gyárigazgató mutatta be .az üzemet, Ne­mes Dezső ezután az MSZMP Bács-Kiskun megyei oktatá­si igazgatóságán az intéz­mény tanáraival és a me­gyeszékhely felsőfokú tanin­tézeteinek marxizmust—le­ninizmust oktató tanáraival a pártoktatás helyzetéről foly­tatott eszmecserét. KÖZÉLET Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, aki hiva­talos látogatáson a Német Szövetségi Köztársaságban tartózkodik, szerdán délután Bonnban megbeszélést tar­tott nyugatnémet kollégájá­val, Hans Friderichs szövet­ségi gazdaságügyi minisz­terrel. Szerdán este Fried­richs vacsorát adott vendége tiszteletére. A magyar—nyu­gatnémet gazdasági vegyes bizottság alakuló plenáris ülését csütörtökön délelőtt tartja. A tárgyalások csü­törtökön délután a jegyző­könyv aláírásával zárulnak. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter Szófiá­ban megkezdte tárgyalásait a bolgár gépgyártási és fémko­hászati miniszterrel, Toncso Csakrovval és a minisztérium szakembereivel. A magyar vendégek tegnap vidékre utaztak, s a program szerint csütörtökön az elektronikai és elektrotechnikai minisz­tériumban folytatnak majd megbeszéléseket. Dr. Réczei László, az Or­szágos Béketanács alelnöke — a Béke-világtanács elnök­ségi irodájának rendkívüli ülésére — a magyar béke­mozgalom képviseletében teg­nap Helsinkibe utazott. i á i 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents