Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-14 / 11. szám
1976. JANUÁR 14., SZERDA ’xMdap Beszámoló taggyűlésen Alaposság, türelem: eredményes pártmunka Nagy feladatok vártak a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tavaly januárban megválasztott, új összetételű pártvezetőségére: kitartó, alapos politikai munkával kellett leküz- denie a vezetés válsága miatt kialakult rossz hangulatot, elősegíteni áz új igazgató beilleszkedését, közte és a kommunisták között a jó, elvtársi kapcsolat megteremtését, s mindezzel egyidejűleg a vállalat előtt álló gazdasági feladatok sikeres megoldását. További feladatok Hosszú volna felsorolni mindazt, amit az 53 tagú alapszervezet és vezetősége tett egy év alatt a fenti célok érdekében. A vezetőség beszámolója úgy vette számba a végzett munkát, hogy mindjárt megjelölte a további feladatokat. Közülük is a legfontosabb: a párt tömegkapcsolatainak további erősítése, a tömegszervezetek pártirányítása, és a termelés pártellenőrzése, a gazdaságpolitikai tevékenység. A vállalatnál működő tömegszervezetek közül a KISZ érdemel elsősorban figyelmet, úgy is, mint a pártszervezet aranytartaléka, s úgy is, mint ahol megoldásra váró gondok vannak. A beszámoló taggyűlés vitájában tette szóvá az ifjúsági szervezet titkára a fiatalok körében tapasztalt, nagyarányú fluktuációt. A KISZ- szervezet taglétszáma 1974. január elején 34 volt; most január elején pedig 39. Látszólag emelkedett, a valóságban viszont szinte kicserélődött. Két év alatt 34 fiatalt igazoltak át a vállalat KlSZ-szervezeté- hez, és 28-an távoztak onnan. A tagnyilvántartás tanúsága szerint a két évvel ezelőttiek közül már csak 19-en maradtak. A KISZ-tagság törzsgárdájának s az agilis, új vezetőségnek köszönhető, hogy a nem kívánatos mozgás ellenére is sikerült erősíteni a szervezet politikai, kommunista jellegét, s hogy a fiatalok 35 érdekes és értékes akciót hajtottak végre, köztük társadalmi munkákat, kiállítást, vetélkedőt, térítés nélküli véradást. Az utánpótlás iránti felelősségtől vezérelve, a beszámoló taggyűlés úgy határozott: a pártvezetőség vizsgálja meg a nagymértékű mozgás okait, s a gazdasági vezetéssel karöltve, tegye meg a szükséges intézkedéseket. Nőpolitika — szemlélethibával Noha nőmozgalmi szervezet nincs a vállalatnál, a nődolgozók nagy száma és a nőpolitikái párthatározat feltétlenül megkülönböztetett figyelmet követelt a gazdasági és a politikai vezetéstől. A dolgozó nők munkakörülményeinek javítása, erkölcsi-anyagi megbecsülésük itt is hozzátartozik a mindennapok gyakorlatához. Mégis, a beszámoló taggyűlésen különös tudati problémára, szemléleti hibára hívták fel a figyelmet a felszólalók: a nődolgozók még a kisebb képességű és képzettségű férfiakat is több bizalommal, köny- nyebben fogadják el vezetőjüknek, mint a nőket. A női vezetőknek sokkal tovább kell bizonyítaniuk rátermettségüket, aklalmasságukat, mint a férfiaknak. Ezt a — mit szépítsük — maradi gondolkodást a kommunisták feladata mielőbb megváltoztatni. A másik gond, ami a nők helyzetével kapcsolatban a vitában felmerült, a minőségi ellenőrök függősége a közvetlen gazdasági vezetőktől. Alapjában véve ez is nőpolitikái kérdés, hiszen a vállalatnál működő meósok 98 százaléka nő. (Ez nem a véletlen, hanem a kedvezőtlen bérezés következménye!) A minőségi ellenőrök munkája általában nem népszerű; olykor még az üzemvezetők szemében sem, hiszen míg a meó- sok a kifogástalan minőséget, a gazdasági vezetők a mennyiségi termelést, a tervek teljesítését tartják a legfontosabbnak. Kettejük konfliktusából rendszerint az üzemvezető kerül ki győztesen, ezért meg kellene vizsgálni — javasolták a felszólalók — annak lehetőségét, hogy a meósok közvetlenül a vállalati központhoz tartozzanak, s ne alá-, hanem mellérendeltségi viszonyban álljanak az üzemvezetőkkel. Közösen a gazdasági . vezetéssel A pártszervezet gazdaságirányító, ellenőrző tevékenységét az alábbi célok szolgálatába állította: a gazdasági tervek feleljenek meg a párt gazdaság- politikájának; a termelés szervezése biztosítsa a kitűzött célok elérését; érvényesüljön a szocialista elosztás elve; az új gazdasági vezetés irányításával alakuljon ki olyan vállalati légkör, amelyben kibontakozhat az alkotó kezdeményezés, s végül, a vezető posztokon a párt politikájának megvalósításáért küzdő, a hármas követelményeknek megfelelő emberek dolgozzanak. A pártveztőség minden, a vállalat egészét érintő, fontos gazdálkodási kérdést a kommunisták taggyűlése elé tárt. Ezen foglaltak állást például a vállalat 1975. évi gazdálkodási tervének és bérpolitikájának kérdésében. Az érdekelt gazdasági vezetőkkel közösen, a pártvezetőség megvitatta a beruházások és a műszaki fejlesztés, a vállalat pénzügyi helyzete és gazdálkodása, a munka- és üzemszervezés, valamint a társadalmi tulajdon védelme ügyét. A gazdasági vezetés a pártvezetőség véleményét, állásfoglalásait azért is nyugodtan alapul vehette döntéseinél, mert ezeket minden esetben lelkiismeretes felmérés, elemzés előzte meg. Követendő módszerek Javuló légkörben végzett, eredményes munkáról adhatott számot a vállalat alapszervezeti vezetősége. Módszerei közül a körültekintést, az alaposságot és a dolgozók iránti megértést, türelmet érdemes eltanulni... Nyíri Éva Bahas terveiről tanácskoztak Az MSZMP Dabasi Járási Bizottsága és a járási hivatal, valamint Dabas nagyközség párt-, tanácsi és a területén működő gazdaságok, intézmények, tömegszervezetek vezetői feladategyeztető megbeszélést tartottak tegnap az 1976. év és az V. ötéves terv idején jelentkező tennivalókról. A ki nem apadó forrás A gazdasági növekedés táplálói egyre inkább azok a források, amelyeket az intenzív fejlődés módszerei nyitnak, nyithatnak meg. S az utóbbi feltételes mód nem indokolatlan. Korántsem általános ugyanis az a felfogás, mely utat ad az intenzív tényezők elsőbbségének. Ennél sokkal sűrűbben tapasztalhatjuk az újabb és újabb fejlesztési eszközök — beruházások — hajszolását, a munkaerő-kereslet reménytelen, tehát indokolatlan fenntartását, mindazt, ami a fejlődés extenzív útját jellemezte. Sereg, tartalékban ? Több évi kutatómunka eredménye, hogy jelentősen' csökkent a Dunai Kőolajipari Vállalatnál előállított benzinek, fűtőolajok és nehéz tüzelőolajak kéntartalma. Ezzel, valamint más módszerekkel tetemesen megkönyítették a jelzett anyagok eltüzelési tulajdonságainak egyenletesebbé tételét. Ma a korszerűbb termék — vagy technológia — mögött a műszaki fejlesztésben tevékenykedők népes serege áll. Ezen a tényen az sem változtat, hogy vannak, akik ezt nehezen látják be, kihasználatlanul hagyják azt a forrást, mely átitathatná a termelés minden sejtjét éltető, fiatalító nedvekkel. Ott, ahol sikerül a műszaki haladást a szó szoros értelmében közüggyé tenni — mint a példaként említett Dunai Kőolajipari Vállalatnál — bebizonyosodik: ki nem apadó forrásra lelnek. A százhalombattai üzemóriásban ugyanis e szemléletnek, légkörnek köszönhetően, sikerült az atmoszferikus-vákuumdesztillációs sorokon túllépni az ún. garantált teljesítményen, mégpedig a berendezések, technológiák intenzifikálásával. Ami alatt nekünk, laikusoknak azt kell értenünk, hogy fiatal műszakiak serege új finomítási részeljárásokat alakított ki, különböző segédeszközök beépítésével növelték a berendezések kihasználtságát és teljesítőképességét. Itt tehát nincs tartalékban a sereg, hanem napról napra ott küzd az első vonalban, s nagy része van a csatanyerésekben. Megállók nélkül Valaki találóan azt mondta: a műszaki fejlesztés szerteágazó, de megállók nélküli sínpálya. A Monori Állami Gazdaság gépesített magszérűje — ahol több berendezés összekapcsolásával megoldották az ún. morzsolásos technológiát és a szárítást, a korábbinál jóval kisebb fehérjeveszteséggel és energiafelhasználással —,, ma a korszerű műszaki szint megjelenítője. Csakhogy valóban nincs megálló; a Mezőgépfejlesztési Intézetben már dolgoznak az ún. zúzásos módszer, s annak eszközei kialakításán. Ez nemcsak a szemtermést, hanem az egész kukoricanövényt — vagy csövet — hasznosítja, a zúzás nyomán a ta- karmányozott állatok az anyagot sokkal jobban értékesítik, mint az abrakot vagy a hagyományos sílótakarmányt. Csupán villanásnyira pillantunk, azokba a távlatokba, amelyeket a tudományos haladás, s a részletek gazdája, a műszaki fejlesztés nyit, ám ennyi is elég ahhoz, hogy fölfedezzük a nagyszerű lehetőségeket. Másfajta kérdőjel Különösebben nem szükséges bizonygatni, hogy a lehetőség még távol van a gyakorlati alkalmazás eredményeitől, azaz csupán tudott, de meg Ünnepi mun ká s ör-egys ég gyű lés Nagykálán Legjobb önálló egység - másodszor Élenjárnak a gazdasági és társadalmi munkában nem nyitott forrás. Vannak, akik kérdőjelet tesznek a hazai kutatások mellé, mondván, kis országnak semmi értelme ilyesmikre pazarolni, az erőt, hanem vásároljuk meg a legjobb eszközöket, módszereket.' Mások viszont ezt kérdőjelezik meg, hangoztatva: mi értelme nagy összegeket kiadni technikai eszközökre és technológiákra, ha azokhoz nem illeszkedik szervesen a többi, ha idegen testként élnek a termelési szervezetben, azaz nem nyújtják a várt eredményeket. Ne tagadjuk: mindkét állításban az igazság sok eleme meglelhető. Ezek az elemek azonban elmozdultak a helyükről. Általában vonják kétségbe azt, amit csak meghatározott esetekben érvényes: konkrét kutatási témák, konkrét licencvásárlások esetében. Másfajta kérdőjelet érzünk indokoltnak. Azt, hogy vajon nem azért olyan lassú a műszaki haladás, nem azért olyan vontatott az új technikák és technológiák alkalmazása, mert a mindenben kétkedés, a döntéstől való irtózás a pálya széléré nyomta a cselekedeteket? A szavak értéke Meglehetős kétkedés fogadta azokat, a törekvéseket, melyek a Mezőgép Tröszt gyáraiban a komplett takarmánykeverő üzemek előállítását célozták. E hazai kifejlesztésű berendezések megfeleltek az átlagos műszaki színvonalnak, de akkor az volt a kifogás, hogy különböző teljesítményű változatai nincsenek. Lettek. Akkor viszont az ugráló kritika-ceruza azt írta le, hogy minek ennyiféle?! Nem ügyelünk a szavak értékére, s ez a műszaki fejlesztésben is igaz. Olyannyira nem ügyelünk, hogy a fölös aggályok, a képtelenség határáig eljutó huzavonák miatt, a presztizsféltés, az irigység, a gyártásról való döntés halogatása következtében hazánkban az új eszközök és eljárások bevezetési ideje két, két és félszer akkora, mint a nemzetközi átlag! Nem kívánság Az ötödik ötéves tervről szóló törvény félreérthetetlen megfogalmazásban szögezi le: „A gazdasági hatékonyság növelését az élenjáró tudományos és műszaki eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazásával, a termelés szerkezetének javításával... Jceil elérni.” Nem kívánság, hanem szükség- szerűség — ez olvasható ki a törvény szavaiból. Persze, csak akkor, ha jól olvassák! Jól, azaz a tényleges társadalmi érdekeknek megfelelően. A társadalmi és a vállalati érdekek kapcsolata ugyanis ezen a területen ellentmondásos, azaz, könnyen vezethet — fél- reolvasáshoz. Arról van szó, hogy a szabályozó rendszer néhány eleme tökéletlenül közvetíti a tudományos, műszaki eredmények gyors alkalmazásának össztársadalmi követelményét. Emiatt a népgazdaságilag hasznos — és szükséges — módszer vagy eszköz a vállalati környezetben úgy jelenik meg, mint aminek eredménye közömbös, jelentéktelen. A szabályozók az indokolhatónál jobban felértékelik —drágítják — az új technikát, eredményeikből ugyanakkor viszonylag keveset juttatnak a vállalati alapokba. A január elsején életbe lépett szabályozó rendszer ugyan a legszembetűnőbb ellentmondásokat igyekezett enyhíteni, de megnyugtató megoldást nem hozott. Ezért elkerülhetetlen a további finomítások lehetőségének keresése, s ehhez az ágazati irányító szerveknek kell összegyűjteniük a tapasztalatokat. A ki nem apadó forrás hosszú ideje csak félig feltárt. Bebizonyosodott, bármilyen sokat sopánkodunk is emiatt, ez nem tágítja a forrás nyílását. Ezek szerint a szavak itt sem helyettesítik a cselekedeteket. M. O. Kiváló munkásőr jelvényt kajóott Darvas István, a Hőtechnikai Vállalat lakatosa, Bárány István, a tápióbicskei Április 4. Tsz gépszerelője, Katona János, a nagykátai Kossuth Tsz gépszerelője, Nagy László, a Tápiószentmárton és Vidéke ÁFÉSZ villanyszerelője Nádas László, a KGYV tá- piószelei gyáregységének la-, katosa, Pesti István, a tóal- mási Egyesült Lenin Tsz, Szrapkó Mihály, a Monori Állami Gazdaság, Lakatos László, a tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz dolgozója és Gye- váth Ferenc, a Telefongyár nagykátai gyáregységének gépkocsivezetője. 15 éves szolgálati érdemérmet kapott Bartucz Antal, a ceglédi Sütőipari Vállalat ki- rendeltségének vezetője, Kármán Sándor, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat nagykátai üzemegységének raktárosa, Pesti József, a KGYV tápiószelei gyáregysének villanyszerelője, Varga Antal, Balogh István, Brecsok György, Szabó János, Zombori Kálmán, mindannyian a tóalmás! Egyesült Lenin Tsz dolgozói. | 10 éves szolgálati érdemérmet kapott Kiss György, a nagykátai járási pártbizottság munkatársa, Feke László, a nagykátai ABC-áruház vezetője, Halmi István, a nagykátai Kossuth Tsz gépszerelője, Kovács János, a tápiószentmártoni Aranyszarvas Tsz és Zombori János, a tóalmási Egyesült Lenin Tsz dolgozója. A szolgálati érdemérmek átadása után Pataki Márton köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit. Az ünnepi egységgyűlés keretében tették le ezt követően az új munkásőrök az esküt. Az eskütétel után Stefan Bodnar nagykövetségi tanácsos szólalt fel, s a Csehszlovák Kommunista Párt kongresszusi emlékérmét nyújtotta át meleg, elvtársi szavak kíséretében. A nagykátai 1. számú Általános Iskola úttörői köszöntötték az egységgyűlés záróaktusaként a munkásőröket, majd a leszerelő munkásőrök nevében Balogh István adta át fegyverét Szabó Sándor új munkásőrnek. A gyűlés az Internacionálé- val fejeződött be. K. Gy. M. dóknak az áldozatvállalásért és hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban továbbra is a munkásőr-tevékenység társadalmi jellegét kell erősíteni. Vörös Sándor parancsnok- helyettes olvasta fel ezután az 1975. évi szocialista verseny- mozgalmat értékelő parancsot. Az egység másodszor nyerte el a területi parancsnokság legjobb önálló egysége kitüntető címet, a vele járó oklevelet és vándorserleget. A megyei parancsnokság nevében dr. Faragó Elek köszöntötte az egységet, és elismeréssel szólt mindazok munkájáról, akik elősegítették a megtisztelő cím elnyerését. Pataki Márton és dr. Faragó Elek Kiváló parancsnok kitüntető jelvényt adott át Kocsmár Sándornak, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregysége ' művezetőjének, Garcsár Jánosnak, ugyancsak a tápiószelei üzem művezetőjének, Turóczi Jánosnak, a tápiószenitmártoni Aranyszarvas Tsz pártvezetősége titkárának, Hári Imrének, a Volán 1. számú Vállalat raktárosának. jól végzett munka tudatával tekinthetnek vissza 1975-re: eredményesen hajtották végre feladataikat. ‘Minden munJkás- őr részt vett a szocialista versenymozgalomban ; ennek során az egység jelentős eredményeket ért el a kiképzésben, a gazdasági és társadalmi munkában egyaránt. Javult és erősödött a személyi állományi szervezeti egység, eredményes volt harckiképzése, erősödött a munkásőrök felelősségérzete. Sikeresen hajtották végre a kiképzési tervben előírt karhatalmi feladatokat. Az elmúlt kiképzési évben 46 munkásőr részesült országos, megyei és egységparancsnoki kitüntetésben, dicséretben, jutalomban. A munkásőrök a kiképzéseken Írívül társadalmi munkában, óvoda, bölcsőde, sportpálya, orvosi lakás építésében is részt vettek. Az eltelt időszakban a társadalmi élet minden területén élenjártak, élvezik dolgozótársaik megbecsülését. Az egységparancsnok köszönetét mondott a pártszervezeteknek, gazdasági vezetőknek a segítségnyújtásért, munkásőrfeleségeknek, csaláTegnap délután Nagykő tán a művelődési házban ünnepélyes gyűlést tartott a nagykátai járási Damjanich János munkásőregység. A gyűlésen megjelent és az elnökségben helyet foglalt Pataki Márton, az MSZMP nagykátai járási bizottságának első titkára, dr. Faragó Elek, a Munkásőrség Pest megyei parancsnoka, Pi- linyi Sándor, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője. A korábbi hagyományoknak megfelelően ott voltak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövetségének képviselői: Stefan Bodnar, nagykövetségi tanácsos és Frantisek Benko katonai és légügyi attasé, Pavel Szergejevics Gidenko, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatának parancsnoka, valamint a tanácsok, társadalmi és tömegszervezetek, üzemek és társfegyveres testületek képviselői. Lőrincz János, az egység parancsnoka az elmúlt évről a többi között elmondotta, hogy az egység munkásőrei a
