Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-14 / 11. szám
4 1976. JANUÁR 14., SZERDA CSEMŐI MŰEMLÉK Szélmalomharc egy Csemőn a hantházi határban egy rögös-kátyús bekötő úton döcög a kocsi. Az országúitól vagy ötszáz méterre mór látszanak a néhai malom földi maradványai. Mohos, fazsindelyes, vályogépület Az embert megriasztja a kifosztottsága: a széllapátokat elhordták a környékbeliek, a tető egy részét elfújta egy erősebb szélroham. Meredező gerendák, tengelyek, féloldalt dőlt hatalmas fogaskerekek, malomkövek. A belső meszelt falon az itt menedéket kereső szerelmesek vallomásai. Az egykori ablak helyén a vályogfalon egy elszáradt növényt zörget a pusztai szél: sziki üröm. Öröm is lehelne — Bizony üröm. Pedig örömünk is telhetne benne — mondja a csemői községi tanács vb-titkára, Huszár Sándor. — Már lemondtunk róla, pedig telekkönyvileg a községi tanácsé. — Valamikor — tán öt éve — tervezgettük, hogy helyre- hozatjük, s múzeumot vagy csárdát rendezünk be falai között. Sokfelé kerestük a megoldást. Mentünk fűhöz- fához, de hiába. A Cegléd és ( Vidéke ÁFÉSZ-nél, a Róna Vendéglátóipari Vállalatnál, sőt még az Országos Műemléki Felügyelőségnél is kértük: segítsenek megmenteni a malmot az enyészettől. Csak be kellett volna hozni Csemőre és helyreállítani. Akkor 400 ezer forintból meg tudtuk volna oldani mindezt. De nem kaptunk egy lyukas garast sem, másra kellett a pénz. Az évi 500 ezer forintos költségfejlesztési alapunkból nem tellett a malomra. Pár soros levél Egy levelet is mutat, melyet az Országos Műemléki Felügyelőség műemlékfelügyeleti osztálya küldött. Közöljük — így szól a levél —, hogy a szélmalom felmérését ez évben elkészítettjük, A tervbe vett áttelepítés ellen elvileg észrevételt nem teszünk, de ennek anyagi terheiből nem tudunk részt vállalni. Véleményünk szerint a legfőbb feladat a malom állagának védelme. A legrövidebb időn belül el kell végezni a Ilyen a csemői malom. Nagy Iván felvétele tetőzet ideiglenes lefedését és | az ajtónyílásokat zárhatóvá kell tenni. Dr. Barcza Géza osztályvezető. Reményt keltő beszélgetések Megkeresem a levél íróját: — 1972-ben bizony nekünk sem volt elegendő pénzünk. Sokkal kevesebbet tehettünk, mint más — mondotta. — Tavalyelőtt a Minisztertanács határozata nyomán tágabb anyagi kereteket, s ezzel újabb lehetőségeket kaptunk, így már tudunk pénzt adni Csemönek is, hogy helyrehozhassa a régi malmot. Az ilyen jellegű anyagi támogatás összege átlagosan 150 ezer forint. Ez — mi is tudjuk — nem elegendő. Csak minden érdekelt bevonásával, s az erők összpontosításával, menthetők a hasonló műemlékek. Ebben mi is segítő partnerek vagyunk. A Pest megyei Tanács építési osztályán Csíki Róbert mérnök, a terület referense hasonlóképpen nyilatkozott: — Elvileg támogatjuk a szélmalom rekonstrukcióját, konkrét teendőinket azonban egy vizsgálat eredménye dönti majd el. Először látnunk kell a malmot, s tudnunk, mennyi a hiányzó összeg. Ha érdemes támogatnunk az ügyet, az anyagon kívül vállalnánk a tervezést, megszerveznénk és lebonyolítanánk a kivitelezést. Van tehát mód arra, hogy segítsünk. Sorsára vár Hogy mi lesz a szélmalomban a helyreállítás után? Falumúzeum, csárda, prész- szó vagy kiállítóterem? Azon múlik, ki vállalja a mecénás szerepét, ki tekinti szívügyének és ki teheti, hogy segítsen a csemői malom felújításában. Egy azonban bizonyos: hazánkban aligha éri el a hasonló műemlékek, rekvizitu- mok száma a félszázat. S ezek egyike — ha nem lépnek közbe mielőbb — tovább pusztul, korhad, romosodik. Vasvári G. Pál Januári színháznaptár Új magyar művek bemutatói A színházi évad közepén, de a naptári esztendő elején számos újdonsággal jelentkeznek a fővárosi színházak. Ami különösen örvendetes: legtöbbjében mai magyar szerző új művével találkozhatunk, így a Pesti Színházban, a Thália Színházban, a Budapesti Gyermekszínházban. Némiképpen új darabnak számít a Vidám Színpad e hét pénteki bemutatója is, amelyen Rejtő Jenő—Ungvári Tamás—Kellér Dezső—Sándor Jenő: Aki mer az nyer című vígjátékából átdolgozott kamaramusicalt láthatunk. Az eredeti művet teljesen átkomponálták zenés, táncos színpadra. Az 1920-as évek Budapestje elevenedik meg Horváth Tivadar rendező munkája nyomán, aki szellemes korképet igyekszik feltárni a színpadon. Az aranyember, Rákóczi a gyermekeknek Ugyané napon, január 16-án délután az ifjabb közönség tapsolhat új bemutatónak a Budapesti Gyermekszínházban. Jókai Mór egyik legismertebb regényének, Az aranyembernek hőseivel találkozhatnak Faragó György és Kárpáti Gyula dramatizálásában. Az átdolgozás a romantika jegyében született mű realista vonásaival ötvözte egybe a színpadi játékot, Nyilasi Judit rendezésében. A főszerepben Dózsa László vendégként, valamint Rindt Rudolf, Újlaki Károly, Papp Ibolya, Tarján Györgyi, Kautzky Ervin lép fel a népes szereplőgárdában. A Budapesti Gyermekszínháznak e hónapban, január 30-án még egy újdonsága lesz, Száraz György: 11. Rákóczi Ferenc című kétrészes történelmi játékát mutatják be, Balázs Árpád zenéjével. A darab az ifjú Rákóczi hányatott életéből, sorsából kiindulva jeleníti meg, miként jut el hosszú és gyötreimes úton addig, amíg vállalja, hogy a felkelés, a forradalmi szabadságharc élére áll. Az előadást Kazán István rendezi, s címszerepben vendégként Juhász Jácint lép fel. Eredeti helyszín A Pesti Színház január 22-én jelentkezik új magyar darabbal: Csurka István: Eredeti helyszín című tragikomédiájával. A cím filmművészeti kifejezésre utal: így nevezik amikor a filmforgatásnál nem kulisszák között zajlik a játék. A darab cselekménye ilyen filmes környezetben játszódik ugyan, de mondanivalója távolabbra mutat. A középpontban egy filmrendező figurája áll, s alakja, valamint az őt felváltó újabb filmrendező révén a vezetés, a vezető és a vezetettek emberi relációinak érzékeny motívumait feszegeti a szerző. Az előadást Horvai István állította színpadra, Fehér Miklós díszletei között. A főbb szerepeket Sulyok Mária, Bánki Zsuzsa, Farkas Antal, Miklósy György, Bárdy György, Bilicsi Tivadar, Tordy Géza játssza. Anyaföld A hónap egyik legjelentősebb bemutatójával a Thália Színházban találkozunk január 23-án. László-Bencsik Sándornak — a tavalyi szezon nagy sikerű Történelem alulnézetben című darab szerzőjének — új művét mutatják be Anyaföld címmel. Az előző darab ipari környezete után most a paraszti valóságba, mégpedig az Alföld közepére egy kis faluba kalauzol a jó szemű író-szo- ciográfus szerző. Végletes konfliktusok csapnak össze a színműben, a társadalmi változások és az egyéni átformálódások vagy megmerevedések nehéz, gyötrő, s nem Is mindig megoldódó konfliktusai. Arra próbál felhívni, hogy a szükséges és elkerülhetetlen társadalmi-gazdasági változásokkal együtt az emberek belső változásaiba is mindenkor igen nagy gondot kell fordítani. Mindezt cselekményes, mozgalmas darab keretében mondja el. A Kazimir Károly rendezte Több bentlakásos tanfolyam UJ formák Móra Pedagógusok továbbképzése Nyolcszáz munkaközösség Pest megyében Az új esztendő a Pest megyei Pedagógus Továbbképző számára is jelentős változásokat hozott. A pedagógusok szakmai továbbképzésének terveit eddig az iskolai év időtartamára, szeptembertől szeptemberig, illetőleg júliusig készítették el. Mostantól, január elejétől a Pedagógus Továbbképző is áttért a ruip- tári év szerinti tervezésre. Mint Meszlényi Miklós, a továbbképző igazgatója elmondotta, főbb vonalaiban már össze is állították az idei elképzeléseket. Továbbra is megszervezik a legnépesebb továbbképzési formát, az úgynevezett komplex szemináriumokat, amelyeken egy-egy alkalommal a megye különböző iskoláiban mintegy hat-hét ezer pedagógus gyűlik össze. Változatlanul folytatják az idén is a nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusok továbbképzését, valamint a tanítók, tanárok delegálását valamelyik nyári szabadegyetemre. ifjúkori versei Irodalomtörténeti hiányosságot pótolt a kiskunfélegyházi városi tanács.: kiadta a helység jeles írószülöttje, Móra Ferenc ifjúkori verseit A kötetben jelent meg a Móra Ferenc félegyházi élete című Mezősi Kdroly-tanulmány is, az első Móra-életrajz, amely helyi forrásdokumentuimok alapján ismerteti az író és családja félegyházi életét. A kötet alapos tájékoztatást ad az ifjú Móra költészetének megértéséhez is a kötetet szerkesztő dr. Péter Lászlónak, az irodialomitudományok kandidátusának adatgazdag, értékes tanutaiányával. Bővülnek a Pest megyei múzeumok Egyik fő törekvésük ebben az esztendőben, hogy lényegesen növeljéüc az intenzívebb, a bentlakásos tanfolyamon számát. A növekedés arányára jellemző, hogy tavaly 280-an tanultak így tovább, az idén viszont már 1800 Pest megyei pedagógussal kívánnak ilyen tanfolyamokon foglalkozni. Ahogyan kiszámították, ez a forma sem kerül több pénzíbe — tekintve Pest megye nagyságát — mint az utaztatás egy-egy napra, ám sokkal hatékonyabb és eredményesebb, több idő jut az érdemi, a tartalmi munkára. A tervek szerint az elkövetkező években új épületszárnyat kap a nagykőrösi Arany János Múzeum és itt állandó kiállítást nyitnak. Bemutatóhelyiség lesz Szentendrén a megye néprajzát ismertetni hivatott Népművészetek Háza, s új múzeumként funkcionál majd a főtéri kereskedőház is. Üj épülettel gyarapszik a váci Vak Bottyán Múzeum, állandó kiállítás nyílik Ráckevén, Gödöllőn pedig helytörténeti múzeumot hoznák létre. A tervek szerint legkésőbb öt év múlva Százhalombattán is önálló gyűjteményt avatnak. A tanulólétszám szerint Ennék szellemében rendezMiniszteri utasítás a nemzetiségi iskolákról ték meg mór január 2-től első idei tanfolyamukat az önállóvá vált óvodák vezetőinek. Ilyen továbbképzésre most került sor először, de a hagyományos vezetőképző kereteit ezzel a rendszeressé tett új formával kibővítik. Hasonlóan rendszeressé válik az iskolai gazdasági vezetők bentlakásos továbbképzése is. Újdonság viszont a kezdő vezetők, az újonnan kinevezett iskolaigazgatók számára szervezendő, az új feladatokat jelentő munkakör ellátásához segítséget nyújtó, szintén bentlakásos tanfolyam és tapasztalatcsere. A megyei továbbképző igen nagy gondot fordít a munka- közösségek vezetőinek tanulására is. A megyében kereken 800 munkaközösség dolgozik — óvónői, alsótagozatos, napközis stb. — s vezetőik öt évenként egyszer háromnapos tanfolyamon vesznek részt. Eligazító, tájékoztató megbeszéléseken azonban évente többször is találkoznak. előadásban többek között Horváth Teri, Szirtes Ádám, Kozák András, Komlós Juci, Hámori Ildikó, Szabó Gyula, In- ke László, Bitskey Tibor, Esztergályos Cecilia lép fel. A Déryné — zenével Az oktatási miniszter utasításokban szabályozta a nemzetiségi tanítási nyelvű, valamint a nemzetiség anyanyelvét tantárgyként tanító általános iskolák tanulócsoportjainak létszámhatárait. Az illetékes miniszterekkel egyetértésben kiadott utasítás egyebek között rögzíti: a nemzetiségi tanítási nyelvű osztott és részben osztott általános iskolák — általános iskolai tagozatok — önálló tanulócsoportjait a korábbi, érvényben levő miniszteri utasításban meghatározott létszámhatárok és elvek alapján kell szervezni. Amennyiben az utasítás alapján szervezett tanuló- csoportok létszáma bármely évfolyamban eléri, vagy meghaladja a 31-et, a nemzetiségi nyelven tanított tantárgyak óráira az adott tanulócsoport két csoportra bontható. A nemzetiségi tanítási nyelvű részben osztott és kis létszámú általános iskolákban — általános iskolai tagozatokban — a több évfolyamból szervezett összevont tanuló- csoportok esetében, külön az alsó és felső tagozatban az alábbi létszámhatárokat kell alkalmazni: egy tanulócsoportot kell szervezni, ha a tanulólétszám 15—29 között van, két tanulócsoportot, ha a létszám 30—45, és hármat, ha a tanulólétszám 46—1 59 között van. A magyar tanítási nyelvű általános iskolában a nemzetiségi nyelv oktatására akkor kell csoportot szervezni, ha az Iskola teljes tanulólétszámából legalább 15 azonos nemzetiséghez tartozó tanuló szülője — gondozója kéri. A nemzetiségi nyelv oktatására a nemzetiség nyelvét tantárgyként tanító iskolákban egy csoportot kell szervezni, ha a jelentkezett tanulók száma 15—25 között van, két vagy több csoportot kell szervezni, ha a jelentkezett tanulók száma maghaladja a 25-öt, kettőnél több csoport esetén azonban minden csoportban legalább 15 tanulónak kell lennie. Tagozatonként is több csoportot kell szervezni, ha a nemzetiségi nyelv oktatására jelentkezett tanulók száma a tagozaton belül is több 25-nél. A rendelkezésektől eltérő létszámú tanulócsoportok szervezésére — kivételesen indokolt esetben — a nemzetiségi szakfelügyelő javaslata alapján a városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetve a járási hivatal adhat engedélyt. Az utasítás 1976. szeptember 1-én lép hatályba. mesével, klasszikussal Az Állami Déryné Színház — mely rendszeresen számos helyen mutatja be előadásait Pest megyében — három új bemutatóval is kezdte az esztendőt. Már játsszák Oscar Strauss Varázskeringő című operettjét, vagy úgy is mondhatnánk valóságos kis vígoperáját, Mérey Adolf és Kállai István átdolgozásában. A hangulatos előadást Lacina László rendezte, a főbb szerepeket Nyerges Ferenc, Szatmári Olga, Kozma Pál, Balogh Béla, Hetés György, Katona Júlia alakítja. Január 23-án Képes Géza: Mese a halászlányról című zenés játékát Csongrádi Mária rendezésében mutatja be az Állami Déryné Színház, Ko- csár Miklós zenéjével, Koldus Nagy Lászlóval, Köti Katival, Táncsics Máriával, Cs. Szabó Istvánnal a főbb szerepekben. A hónap végén, január 30- án klasszikus művel jelentkezik újra az Állami Déryné Színház: Varsányi Anikó főiskolai hallgató rendezésében Gogol: Háztűznézőjét mutatják MŰVELŐDÉS A GYÁRBAN be. A Ma-kai Imre fordításéban előadásra kerülő műben Téren Gizella, Csornai Irén, Fodor Teréz, Horváth Ferenc, Kőszegi Gyula játssza a főbb szerepeket. A váci Forte gyár dolgozóinak közel fele rendszeres olvasója a 4200 kötetes szépirodalmi könyvtárnak. A fotokémiai, fizikai, matematikai szakkönyvek iránt érdeklődőknek 5000 kötetes műszaki könyvtár áll rendelkezésére. A könyvtár nemcsak könyveket kölcsönöz, hanem időnként érdekes rendezvényeket is szervez. Legutóbb nagy érdeklődéssel várt és fogadott előadást tartott Lomb Kató, a 17 nyelven beszélő híres tolmácsnő, így tanulok nyelveket címmel. Gárdos Katalin felvétele
