Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Munkaterv a vb-ülés fórumán Kedvezőbb feltételek a közművelődéshez A tanács és a tsz is emelte a támogatást Az új esztendő első tanácsi végrehajtó bizottsági ülésére januá’r 6-án, kedden került sor Kartalon. Ez alkalommal Var­ga Ferencné, a helyi művelő­dési otthon igazgatója tájékoz­tatta a yb-tagokat a »község 1976-ra szóló közművelődési munka tervéről. Ebben az évben a korábbinál kedvezőbbek a közművelődési munka anyagi feltételei. A köz­ségi tanács 30 ezer forintról 50 ezerre emelte a támogatás ösz­szegét. Ezen felül, évi 5 ezer forintból fizeti a tiszteletdíjas művelődési ház igazgatójának és a takarítónőnek a bárét. A vérségi Egyesült Barátság Termelőszövetkezet az elmúlt évben csak felkérésre és alka­lomszerűen támogatta anyagi­lag a közművelődési munkát. A tsz vezetősége határozatot hozott, mely szerint 1976-ban a szövetkezet 36 ezer forinttal járul hozzá a művelődési ház költségvetéséhez. Szakmunkástanulók az egyetemen Száznégyen a Szovjetunióról A MüM 202-es gödöllői Szakmunkásképző Intézete gazdag programot kínál az ipari tanuló ifjúságnak. Az in­tézet párt-, KISZ- és szak- szervezetének vezetői arra tö­rekednek, hogy az itt tanuló fiatalok a tanulmányi idő letelte után hasznos, művelt­séget adó, szórakozást biz­tosító rendezvényeken vehes­senek részt. Az intézet tanulói azon- I ban nem csupán részt­vevői, hanem szereplői is az egyes műsoroknak. Ebben a hónapban három olyan eseményre kerül sor, amelyeket nemcsak a fiata­lok, hanem szüleik is vár­nak, ugyanis ez alkalmakkor maguk is meggyőződhetnek gyermekeik helytállásáról. Házi szavalóversenyt ren­deznek ma, január 10-én délután. A pódiumra lépő fiatal versenyzők szabadon választhatták meg a mon­dandó verseket. Egy hét múl­va, január 17-én, szombaton A Vöröskereszt-szervezet kezdeményezése Tiszta, rendes munkahelyet! Mozgalom a Szilasmenti Tsz-ben A kerepesi Szilasmenti Ter­melőszövetkezetnél a jobb köz­egészségügyi körülmények ki­alakítása és a „Tiszta, rendes murJcahely” elismerő cím el­nyerése érdekében társadalmi, mozgalmat indítanak. A Vöröskereszt helyi szerve­zete tagjaiból és társadalmi aktíváiból bizottságot alakított, amely háromhavonta értékeli a tisztasági mozgalomban részt vevők teljesítményét. A legjobb eredményt elért mun­kahelyek megkapják a „Tisz­ta, rendes munkahely” kitün­tető táblát és a legaktívabban dolgozók jutalomban részesül­nek. A mozgalomban a társa­dalmi aktívák szokatlan mó­don társadalmi munkásokat el­lenőriznek. Ugyanis a jelent­kezők önkéntesen vállalt fel­adata a munkahelyek és a szo­ciális létesítmények tisztaságá­nak rendszeres ellenőrzése, a tisztasági előírásokat elhanya­goló munkatársak figyelmezte­tése, a környezetükben dolgo­zók felvilágosítása a tisztasági és -higiéniai követelmények fontosságáról. Akik a Szilasmenti Tsz Vö­röskereszt-szervezetének tisz­tasági mozgalmában részt vesznek, arra is kell ügyelniük, hogy dolgozótársaik rendelte­tésszerűen használják a beren­dezéseket, s ha felelőtlenséget tapasztalnak, jelenthetik majd a munkahelyi vezetőknek. III. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1976. JANUÁR 10., SZOMBAT Járásunk a IV. ötéves tervben eredményesen fejlődött Gazdaságpolitikai cselekvési program 1976-ra Iskolák, óvodák épülnek A gödöllői járás a IV. öt­éves terv időszakában a X. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtásával, a fej­lesztési célkitűzések megvaló­sításával eredményesen fejlő­dött, állapította meg a járási párt-végrehajtóbizottság csü­törtök délelőtti ülésén, amikor is az V. ötéves terv fejlesztési koncepciója mellett meghatá­rozták járásunk 1976. évi gazdaságpolitikai cselekvési programját is. *— A járási pártbizottság az V. ötéves tervidőszakra az MSZMP KB útmutatásainak megfelelően s alapul véve a Pest megyei pártbizottság ha­tározatait, fejlesztési koncep­ciót alakított ki. Ennek értel­mében az idei esztendő két legfontosabb feladata, hogy megalapozzuk az ötéves terv sikeres indítását, gyorsítsuk a különösen fontos népgazdasági folya­matokat. El kell érnünk, hogy nagyobb arányú hozzájárulást a nem­zeti jövedelemhez döntő mér­tékben a hatékonyság javulá­sa eredményezze. Ennek érde­kében minden területen emel­kednie kell a munka termelé­kenységének, s továbbra is törekednünk kell a gazdasá­gosságra. ;iz ésszerű energia- és anyagfelhasználásra. Szük­ség van a jobb munkaerő- gazdálkodásra, . a munkaidő­alap tervszerűbb, fegyelme­zettebb kihasználására. Az üzemi pártszervezeteknek is szorgalmazniuk kell a korsze­rű, nagy teljesítményű gépek, berendezések fokozott kihasz­nálását. Visszapillantó harmincegy évről Aszódi krónikaírók Két intézmény együttműködésével A nem közművelődési munka reszortfeladat. Egy tele­pülésen csak akkor alakulhat ki élénk közművelődési élet, ha intézményeik a cél érdeké­ben együttműködnek. Jó pél­da erre Aszód. A közeljövőben felnőttek részvételével honis­Gazdasiígról, gyermeknevelésről Népfrontestek a járásban Napirenden az elképzelések A Hazafias Népfront járási bizottsága szervezésében ja­nuár 12-én, hétfőn este három községben tartanak népfront­estet. A péceli tanácsház épületé­ben este hat órakor az érdek­lődők előadást hallgathatnak mgg a szocialista gazdaság tervszerű, kiegyensúlyozott fejlesztésének követelményei­ről. Az isaszegi művelődési házban fél hétkor a szocialista gazdaság tervszerű fejlesztésé­ről lesz szó. A domonyi új iskola épüle­tében rendezett népfrontesten közművelődési témáról hang­zik el előadás. A foglalkozás címe- Szocialista kultúra, tar­talmas emberi élet. Ugyancsak 12-én este hat órakor az erdő­kertest tanácsházán a Haza­fias Néofroot helyi bizottsága az 1975-ös év munkájáról ké­szült beszámolót tárgyalja meg, s szó esik az 1976. év munkatervéről is. A bagi Dózsa György műve­lődési központban január 13- án, kedden este hat órakor tar­tandó népfrontesten a szocia­lista gazdaság kiegyensúlyozott fejlesztésének követelményei­ről, valamint a gazdasági épí­tő. és termelő munkával kap­csolatos feladatokról lesz szó. Szintén kedden tartanak bi­zottsági ülést a nagytarcsai ta- nácsház épületében, ezen az összejövetelen az elmúlt évi munkát értékelik. A dányi művelődési házban a Hazafias Népfront helyi szervezete, 13- án este hat órakor rendezi meg a Szülők iskolája soron követ­kező foglalkozását. Ez alka­lommal a résztvevők arról hallgatnak majd előadást, hogy a szülői háznak és az iskolá­nak milyen szerepe van a csa­ládi életre való felkészítésben. . rr ethy — mereti kört hozott létre av mű­velődési ház. A szakkör foglal­kozásait, lévén, hogy erre a körülmények megfelelőbbek, a Petőfi Múzeumban tartja. Asztalos István múzeum­igazgató elmondta, hogy a na­pokban megtartott Összejövete­len két célt határoztak meg. Egyrészt. eldöntötték, hogy fo­lyamatosam írják Aszód króni­káját az 1976-os év eseményei­ről, de emellett egy visszapil­lantó történet megírására is yállalkoztak. Alapos kutatással minél több eseményt szeretné­nek felderíteni az elmúlt 31 évből. A kutatások eredmé- nyeit sokszorosított formában terjesztik majd a nagyközség­ben, fontos segítséget nyújtva ezzel az iskolai munkához' is. A kör tagjai által összegyűj­tött, s a harminc évet átfogó krónikából kimaradt adatok a múzeum helytörténeti gyűjte­ményébe kerülnek. A régi szokás életre kel BatyusbáL Szadán A szadai művelődési ház ja­nuár 17-én, szombaton 18 órá­tól batyusbált rendez. A bálo- zók batyuikat étejlel-itallal rakják meg, majd kínálgatják egvmást. Régen élt hagyo­mányt szeretnének ezzel a ren­dezvénnyel felújítani. Elsősor­ban 50 éves és azon felüliek mulatnak majd a bálban. A talpalávalót a Vízöntő együttes húzza. A cselekvési program ki­mondja, hogy a népgazdaság egyensúlyának javítása, a tő­késexport növelése érdekében gyorsítani kell a korszerű, ex­portképes termékek gyártá­sát. Ennek érdekében az ik- ladi Ipari Műszergyár terme­lési értékének 10—15, export- értékének pedig 20—40 szá­zalékkal kell növekednie. Lényegesen tervszerűbbé, összehangoltabbá kell tenni a beruházási munkát, koncent­rálni kell a kapacitásokat a befejezetlen beruházások gyors termelésbe állítására; továbbá a kivitelezési és ter­vezési idők rövidítésére van szükség. A cselekvési * program ugyancsak kimondja, hogy a Gabonafelvásárló Vállalat aszódi telepén az idén be kell fejezni és üzembe kell állíta­ni egy hatszáz vagonos gabo­nasilót. A XVI. kerületi Aranykalász, továbbá a csö­möri Haladás és a kerepesi Szilasmenti termelőszövetke­zet kooperációban megrendeli egy 600 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep tervét, és a kivitelezéshez az év máso­dik felében hozzáfognak. Ugyancsak szakosított szarvasmarha- telep épül a gödöllői tan­gazdaság nagy gombosi kerületében. A cselekvési program értel­mében a felső Galga völgyé­ben a galgamácsai és az ikla- di szövetkezetek ugyancsak közösen dolgozzák ki egy sza­kosított szarvasmarhatelep megvalósításának feltételeit. A hatékonyabb munka ér­dekében járásunk gazdálkodó- egységei is még januárban felülvizsgálják az MSZMP KB 1974. december 5-i hatá­rozata alapján készült intéz­kedési terveiket, és. végre­hajtják a szükséges xnódosítá- sokat. Járásunkban is nagy figyel­met kell fordítani' — elsősor- in az élelmiszer-gazdaság­a forgalmazás pedig javul­gan — a gyorsan fejleszthe­tő, exportképes áruféleségek termelésének növelésére,, vala­mint a hazai szükséglet ki­elégítésére. A cselekvési prog­ram példaként említi az illó­olajat, a vágómarhát, a ser­téshúst és a kenyérgabonát... A szarvasmarha-tenyésztés­ben a nem termelő állományt az 1978-os esztendő végéig le­hetőleg ki kell selejtezni; ^ szakosított telepek kihasznált­ságának az esztendő végére el keli érnie a 98 százalékot. Ugyancsak fontos cél, hogy a további férőhelyek kihasznált­sága a 85 százalékos fölé emelkedjen. Tevszerű, gondos munkával kell elérni, hogy a selejtezések mellett a tehénál­lomány folyamatosan úgy emelkedjen, hogy 1980-ig mi­nimálisan négyezer tejelő te­hén legyen a járás szövetke­zeteiben. A növénytermelésben vál­tozatlan területen kell növelni a gabona termésmennyiségét. A cselekvési program értel­mében el kell érni. hogy 1976- ban a járás szövetkezetei cu­korrépát 670—700, naprafor­gót 200—250 hektáron ter­messzenek, s ezt a vetésterü­letet a további években stabili­zálni kell. A cukorrépa és a napraforgó termesztését né­hány szövetkezetre kell kon­centrálni, elsősorban a vác- szentlászlói, a dányi, a vérsé­gi, a galgamácsai és az ikladi közös gazdaságokra. A lakosság áruellátásának érdekében szükséges, bogy a zöldség- cs gyümölcs­termesztés a terveknek i megfelelően fejlődjön, jón. Növelni kell viszont a friss fogyasztásra szánt zöld­ségfélék termőterületét. A termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek közös feladata, hogy biztosítsák a fólia alatti termesztés feltételeit. A tanácsi fejlesztések V. ötéves terve lehetőséget ad a lakásállomány, a közművek, a gyermelcintézmények, a szolgáltatások és az. egészség- ügyi hálózat jelentős bővítésé­re. Ennek érdekében 1976-ban el kell kezdeni a tervek sze­rint következő létesítmények építését, a megkezdett épít­kezések fólytatását, illetve be­fejezését. A cselekvési prog­ram értelmében fel kell épí­teni Aszódon és Kistarcsán 45 állami lakást, továbbá-új iskola építését kell megkezde­ni Aszódon, Kerepesen, Nagy- tarcsán és Pécelen. Be kell fe­jezni az erdőkertesi és a gal­gamácsai iskola építését. A fentiekkel egy időben Csömörön és Valkón új óvoda kivitelezési munká­latai kezdődnek, míg Tú­rán és Isaszegen befejező­dik az óvodaépítés. Pécelen és Aszódon folyta­tódik a szennyvízrendszer építése; Kistarcsán viszont az ■•isidén kezdődik’.. A . víztársulati és a tanácsi forrásokból ezek­re a feladatokat, továbbá az ivóvízművek megkezdett mun­káira mintegy 68 millió forint szükséges. A kereskedelmi hálózat fejlesztésében el kell érni, hogy a folyamatban levő beruházások gyorsan befeje­ződjenek és az idén újabb hálózatbővítés kezdődjön pél­dául Kartalon, Hévízgyörkön és Veresegyházon. Az idei gazdaságpolitikai célok eredményes megvalósí­tásának döntő jelentősége van az V. ötéves terv megalapozá­sában, a további évek ki­egyensúlyozott fejlődésében. A járási pártbizottság megál- j lapitása szerint a célok eléré­se minden szinten, tehát az irányításban, a végrehajtás­ban és az ellenőrzésben egyaránt következetes, határo­zott, kezdeményező és fegyel­mezett munkát követel. Mind­ezekkel összhangban a gazda­sági területen tovább kell fejleszteni a pártmunkát is. Ennek érdekében rövidesen valamennyi pártszerv és pártszervezet elkészíti idei konkrét cselekvési program­ját. Figyelemmel kíséri a kö­zéptávú tervek készítését, s biztosítják, , hogy azokban a járási és a felsőbb szervek gazdaságpolitikai célkitűzései érvényesüljenek. Amellett, hogy a szocialista munkaver­senynek szorosan be kell kapcsolódnia a célok meg­valósításába, valamennyi szinten rendsze­resen kell a pórtszerveknek foglalkozniuk a jó tapaszta­latok terjesztésével. Javítani kell a gazdaságpolitikai agi- tációt és a propagandát, s tö­rekedni kell arra, hogy a vál­lalati feladatokról a dolgozók megfelelő tájékoztatást kap­janak. F. B. VETÉLKEDŐ — VASÁRNAP Lapunk január 6-i számá­ban tévesen jelent meg a Ve- resegyhizon, a művelődési központ épületében rende­zendő járási ifiklub-vetél- kedö időpontja. Az eseményt január 11-én, vasárnap ren­dezik. Szombati jegyzet Tiszta búza Csak régi könyvekből és idősebb ismerőseim elbe­széléséből tudok a 30-as évek Gyöngyösbokréta mozgalmáról. Ebben az időben a magyar irodalmi lapok hasábjain az írók két irányzatot képviselve csatároztak egymással. Az egyik híveit népi, a mási­két pedig urbánus íróknak nevezték. Az utóbbiak a városi életformára esküd­tek, a népi írók pedig töb­bek között azt mondták, hogy az igazi eredeti kin­csek falun találhatók meg. E rövid írásban nem aluirok az irodalomtörténé­szek helyett ítéletet mon­dani arról, hogy melyik írócsoportnak volt igaza. Az mindenesetre tény, hogy a népi írók ország- és falufelfedező útjai ■nyo­mán föltámadt a polgári társadalom lelkiismerete. Míg az írók valóságelemző munkájuklcal értékes szo­ciográfiai írásokban eddig ismeretlen tényeket tártak fel, addig a polgárok saját életformájuk csődjét fel­ismerve csak a falusi élet felszíni jelenségeit vették észre. Megteremtették a Gyöngyösbokréta mozgal­mat, amelynek keretében lelkesen körülugrálták a népviseletes, elmaradott körülmények között élő parasztolMt, s mondogat­ták: ez az igazi, így kell élni, ez a boldogító. A fa­lusi emberek értetlenül nézték a polgárok újjem- gását, s nem látták be, hogy miért jobb az a porta, ahol egy szobában nyolcán, tízen alszanak, mint az a városi lakás, amelynek egy-egy szobájára csak néhány ember jut. Ebben az időben már sok helyen kivetkőztek a népviseletből, s nem értet­ték, hogy miért jó a dere­kukon tizenöt szoknyát hordani, amikor egy szok­nya sokkal kényelmesebb. A polgári pártfogók hatá­sára megszületett egy, a régivel, a hagyományossal ellentétes „népművészei”, ami már nem a valóságot tükrözte. Sok „műviselet” és „műszokás” született ek­kor. A népszokások mai kutatói gyakran fedeznek fel olyan eredetinek tűnő hímzést, amit a paraszt­asszonyok a 30-as években az úriasszonyok lapjából másoltak ki. Nehéz elvá­lasztani a tiszta búzát az ocsútól. Decemberben avatták a zsámboki éttermet, ahol az idegenforgalmi hivatal képviselői boldogan muto­gatták az idegenek számá­ra megrendezett zsámboki lakodalmas fényképeit. Tervezik, hogy külföldi csoportokat hoznak a fa­luba, akik az itteni bemu­tató alapján megismerhe­tik a régi népszokásokat. A hagyományok ápolása és bemutatása a célja a Galga menti népművészeti talál­kozóknak. Kérdezhetnénk, hogy ez is Gyöngyösbok­réta? Ügy érzem, nem. Mert míg a 30-as évek mozgalma azt kívánta be­bizonyítani a parasztem­bernek, hogy a régi módon kell élni, mert az az üdvö­zítő; ezzel szemben nap­jaink mozgalma nyomán a falusiak tudják, hogy nem lehet úgy élni, mint a múlt században. De abban is bizonyosak, hogy amit elődeik évszázadokon ke­resztül teremtettek, érté­kes kultúra. A vérségi író­asszony, Marton Pálné, az aszódi múzeumigazgató indíttatására arra törek­szik, hogy kizárva a 30-as évek hagyományait, keve­redéseit, megtalálja az ere­deti vérségi hímzést. Ba­gón a községben évtizedek­kel ezelőtt végzett eredeti gyűjtés alapján tanulják be a bagi mulatságot. En­nek egyes motívuryait még a legidősebb emberek sem ismerik, csak a régi fel-' jegyzések adnak eligazí­tást. Nem azt akarják te­hát bizonygatni, hogy tám­lám mi ma is így mula­tunk, így élünk, hanem azt, hogy elődeinknek ilyen szokásaik voltak. Ez a leg­fontosabb különbség a Guönmtösbokréta és a Gal­ga menti népművészeti találkozó között. Őrszigethy Erzsébet 1 délután 3 órakor az intézet kultúrtermében kezdődik a Ki tud többet a Szovjetunió­ról? című vetélkedő. A nemes versenyre huszonhat csapat nevezett be, összesen 104 fia­talnak kell majd válaszolni a kérdésekre. A versenyzők a felkészüléshez sok segítsé­get kaptak a pártösszekötők­től, a KISZ-szervezettől * és az osztályfőnököktől. A ver­senyt megelőzően sokan la­pozgatják az értékes információ­kat adó Szovjetunió cí­mű folyóiratot. Dr. Mundruczó János, az intézet igazgatóhelyettese el­mondta, hogy január 31-én a szakmunkástanuló ifjak az Agrártudományi Egyetemen találkoznak. Ezen a szomba­ton itt rendezik meg ugyanis az intézet tanulóinak szalag­avató bálját, melyen a talpalá- valót majd a Juventus-zene- kar játssza. Cs. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents