Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Bővítik az egészségházat Átadás: ősszel A TÖVÁL az idén folytatja a gyömrői egészségház bővíté­sét. A 2 millió 300 ezer forin­tos beruházás befejezését au­gusztus végére vállalták az építők. A költségek teljes ösz- szegét a Pest megyei Tanács biztosította. Újabb KRESZ-tanfolyam Jelentkezéseket még elfogadnak A nagy érdeklődésre tekin­tettel, újabb KRESZ-tanfolya- mot tartanak Gyömrőn, január 24-én és 25-én, az idén életbe lépett módosításokról. Jelentkezéseket még elfo­gadnak. Az érdeklődők a mű­velődési házban jelenthetik be részvételi szándékukat. MA, PILISEN Sportköri közgyűlés Ma szombaton, este 6 óra­kor, vezetőségválasztó sport­köri gyűlést tartanak Pilisen, a pártszékházban. MŰSOR MOZIK Gomba: Végzetes aranyrö­gök. Maglód: Penny Gold. Mende: Az öreg. Monor: Vö­rös kányafa. Éjszakai elő­adás: Valerie. Pilis: Szerel­mem, Moszkva! Tápiósáp: A gamma sugarak hatása a száz­szorszépekre. Üllő: 141 perc A befejezetlen mondatból, I—II. Vecsés: Robinson és a kanni­bálok. Éjszakai előadás: Két bal láb az ezredben. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 10-től 19 óráig: képzőművészeti kiállítás. Ve- csésen, egész nap: galambki­állítás. Váratlan Csévharaszt egyetlen szóra­kozóhelye a Monorvidéki ÁFÉSZ vendéglője. A lakók Diósnak hívják, az udvaron álló, hatalmas diófára utalva. Pálinkás Mihályné üzletvezető szerint rendezvényeik, a nagy­teremben tartott nóta- *3 nép- dalestek igen népszerűek. Peter László felvétele MOHOM! PISI MEGYEI HÍRLAP K ÜLŐN KIAD AS A XVIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1076. JANTJÄR 10., SZOMBAT Mérlegkészítés előtt Tovább erősödtek, fejlődtek a termelőszövetkezetek A jövő a zárt rendszereké Ezekben a napokban sem tétlenkednék a monori járás termelőszövetkezetei. A legtöbb közös gazdaságban már befejeződött a leltározás, nincs tehát akadálya an­nak, hogy hozzáfoghassanak a tavalyi mérleg elkészíté­séhez. Az új év első napjai egyben alkalmat adnak ar­ra is, hogy a gazdaságok számba vehessék a IV. ötéves tervben elért eredményeiket is. Amint Várszegi Györgytől, az MSZMP monori járási bi­zottságának gazdaságpolitikai osztályvezetőjétől megtudtuk, járásunkban tavaly befejeződ­tek az egyesülések. A IV. öt­éves terv időszakára jellemző, hogy az a mezőgazdasági kon­centrációk jegyében zajlott le. 1971- ben 20 tsz és egy szakszövetkezet gazdálko­dott, ez év január 1-től már csak hét tsz-t és egy szakszövetkezetet tartanak nyilván. 1972- ben a közös gazdaságok átlagos földterülete 1462 hektár volt, azóta 3938 hektárra nőtt. A legnagyobb területtel a süly- sápi Tápióvölgye Tsz rendelke­ik, csaknem hétezer hektáron, kezdte meg a gazdálkodást míg a pilisi Aranykalász Tsz 5836 hektáron gazdálkodik. Az összevonások, illetve egye­sülések nagy mértékben elő­segítették a szövetkezetek sza­kosodását, termelésszerkezetük egyszerűsödését, megváltoztat­ták a szellemi és anyagi tőke kihasználását, elősegítették a nagyüzemi szemlélet teljesebb kialakulását, és lehetővé tet­ték a zártrendszerű termelés bevezetését. Általános tapasztalat, hogy az elmúlt öt évben a nö­vény- és zöldségtermesztés fejlődött a legtöbbet, az ál­lattenyésztés hanyatlott, a melléküzemági tevékeny­ség csökkent. Megoldottnak tekinthető a gabonatermesztés, három tsz- ben (Monor, Kossuth, Maglód, Univerzál és Gomba, Fáy And­rás) zárt rendszerben termesz­tik a kukoricát, Pilisen a bur­gonya, Gombán a szójater- mesztés iparszerű. Üllőn létrejött a gyökér- zöldség-termesztési társulás, s megkezdődött Vecsésen a ká­poszta és a paradicsom zárt- rendszerű termesztésének ki­alakítása. Egyes gazdaságok meghatározták profiljukat, amely hosszú távon megszab­ja legfontosabb feladataikat. Pilisen a vetőmagtermesztés, Gombán a baromfitenyésztés, takarmány- és gabonatermesz­tés került előtérbe. A zártrendszerek bevezetésé­vel megváltozott a termelőszö­vetkezetek gépigénye is, egyre inkább a nagy teljesítményű erő- és munkagépek irányába tolódva el. A szakosodási folyamatok az V. ötéves tervben alakulnak ki Zenekar — amatőrökből Jubileumra készülnek Hangverseny a művelődési házban Huszonöt évvel ezelőtt ala­kult meg a vecsési tűzoitózene- kar. — Harmincketten vagyunk, és huszonötén rendszeresen játszunk is, a többiek 14 éven aluli tanulók — mondja Fa- j zekas József, a zenekar alapí­tó tagja és jelenlegi vezetője. Több ízben feloszlott, de mindig talpra állt, s jelenleg nemcsak, hogy él, fejlődik, ha­nem virágkorát éli az együttes. A fiatalok, a 30 éven aluliak aránya évről évre emelkedik. A jubileumi jegyében, a mai, január 10-i, nagy házi hangver­senyre gondosan felkészültek. Hogy miért házi? A terem be­fogadóképessége miatt. Ugyan­is, ha csak tagjaik legközeleb­bi hozátartozói mennek el, ak­kor sem marad üres hely. — Brahms, Csajkovszkij, Rachmaninov és magyar szer­zők számait játszuk majd. — Mikor próbálnak? — Hetente kétszer. Hétfőn, az úgynevezett nagy próbán húszán vesznek részt, a szerdai napokon pedig csak a növendé­kekkel foglalkozunk. ★ A tűzoltózenekar tagjai fizi­kai dolgozók, amatőrök, kedv­telésből, a mások és a maguk szórakoztatására játszanak. Minden ünnepi felvonuláson részt vesznek, de nagyon sok­szor adnak térzenét is. (k. gy.) véglegesen, hiszen még tavaly is végrehajtottak egyesülést. A későbbiek során még jobban figyelembe kell venni a terme­lőszövetkezeteknek a népgaz­dasági kívánalmakat. A járás állattenyésztése to­vábbra sem kielégítő. Különösen nagy a gond a szarvasmarha-tenyésztés­ben, mivel az állatállo­mány tovább csökkent, s a tejtermelés sem éri cl a báromezer litert tehenen­ként. Ennek oka elsősorban a gazda­sági vezeték szemléletében ke­resendő, mivel a legtöbb tsz- ben eleve veszteségesnek köny­velik el fezt az ágazatot, irreá­lissá téve az önköltség és a gazdaságosság alakulását. Az elkövetkezendő időszak­ban feltétlenül el kell érni, hogy a szarvasmarha-tenyésztés színvonala emelkedjék a mo­nori járásban is. A IV. ötéves tervről elmond­ható, hogy teljesítésével a gaz­daságok termelési eredményei javultak. Emelkedett a gabo­natermesztés színvonala is, 1971-ben 7101 hektáron ter­mesztettek gabonát a gazdasá­gok, tavaly már 7554 hektáron. Szembetűnő a termésátlagok változása. V 1971 1975 27,1 q/ha 31,y q/ha 17,G q/ha 19,1 q/ha 25,7 q/ha 31,9 q/ha Gabonafélék Búza Rozs Őszi árpa Az V. ötéves tervben jelen­tős tennivalókat teli a terme­lőszövetkezeteknek végrehaj­taniuk. A népgazdasági érdekek szem előtt tartásával, kell az V. ötéves terv feladatait meghatározniuk. Az üzemi belső tartaléko­kat még jobban ki kell használniuk. Arm Támogatniuk kell az csz- szerű beruházásokat, kor­szerűsítéseket, elő kell segíte­niük a kooperáció megvalósí­tását. O Emelniük kell az állatte­nyésztés, elsősorban a szarvasmarlia-tcnyésztcs szín­vonalát. O Törekedniük kell a zöld­ségtermesztés mennyisé­gi növelésére, a feldolgozás korszerűsítésére, fejlesztésére is. O Végül, de nem utolsó sor­ban az egyesült gazdasá­gokban, a káderhelyzetet is javítani kell. A termelőszövetkezetek zár számadási közgyűléseiket, mint az előző években — ja­nuár végétől február végéig tartják meg, a tavaly egyesül­tek most utoljára még külön- külön. Bár még adatok nem állnak rendelkezésre, annyi már bizo­nyos, a közös gazdaságok sike­res évet hagytak maguk möt gött. Gér József HEGESZTŐGÉPEK - BERENDEZÉSEK Főként exportra Slehovszki Ferencné és dezéseket szerel össze. Ruzsák Istvánné hegesztőberen- Kúkai Ferenc felvétele Hosszú éveken át elhagyat­va, üresen állt Sülysápon egy, a XVIII. században emelt, pusztulófélben levő katély- épület, mígnem tavaly, a bu­dapesti Villamosipari Szol­gáltató és Kisgépgyártó Ktsz (VISZEK) megvásárolta, majd teljesen felújítva kis üzem­egységet telepített falai kö­zé. Már hatvanon Reiter József üzemvezető-: — Tavaly július elsején kezdtük el a termelést, húsz emberrel, jelenleg pedig már hatvan dolgozót foglalkozta­tunk. Hegesztőgépeket, beren­dezéseket gyártunk, szere­lünk. A HE-GA család' csak­nem tízféle típusa készül részlegünkben. Termékeink jelentős része exportra ke­rül. Elégedetten Sülysápon igen szerény a helyi munkalehetőség, ezért is fogadták örömmel a köz­ségbeliek az üzemecskét, mely nők munkahelye, ugyan­is jobbára fiatalasszonyok, édesanyák az itt dolgozók, olyanok, akik korábban in­gáztak otthonuk és Buda­pest között. Lejárt iminkaköiiyvvel ? Nyugdíjasok a tartalékban A nyugdíjasok találkozóját évenként megrendezik járá­sunkban is a vállalatok, a termelőszövetkezeti gazdasá­gok. Ahol csak egy kicsit is adnak a hírnévre, ez a ren­dezvény nem marad ki a programból. Ügyes nőbizott­ságok meghitt hangulatot va­rázsolnak, s a jelenlevők meg­adják a tiszteletet a munká­ban megfáradtaknak, éreztetik velük, hogy nem feledkeztek meg róluk, ha nem is talál­koznak nap nap után, a család tagjaiként tisztelik őket. Mindig és mindenütt? Az ilyen összejöveteleken már hagyomány, hogy a meg­hívón jelzett időpontnál jóval korábban nyitott ajtók várják az érkezőket. Ünneplőben jön­nek. A legszebb, legkíméltebb ruhadarabok kerülnek elő a szekrényből, mielőtt elindul­nának, a nők a szokásosnál hosszabban néznek a tükörbe, a férfiak gondosabban borot­válkoznak. Amikor megérkeznek, rög­tön az ismerősöket keresik, egy asztal mellé telepednek. Régi történeteket idéznek, tré­fálkoznak. A terített asztal, a borocska feledteti az éveket, olyannak látják egymást, mint régen. Mint akik ma is oda tartoznak. De odatartozónak tartjálc-e őket mindig és mindenütt a házigazdák? Egyszer egy év­ben olyan alkalmat teremte­nek számukra, hogy ezt érez­hessék, de törődnek-e velük eléggé az ünnep előtjt és az ünnep után? Ebben az egyetlen estében is sok-sok külső jel árulkod­hat. Az ünnepi köszöntőben az igazgató mondhat megható szavakat a törzsgárda érde­meiről: ha utána, a baráti asztaloknál nem vált szót a régiekkel, a korábbiaknak sincs hitele. Ha csupán egyik társadalmi kötelezettségnek tartja a sok közül a nyugdí­jasok üdvözlését, ha nem érzi, hogy itt többről van szó, mint arról, hogy a megjelenésére számítsanak, rossz vágányra tévedt. Nemcsak formailag, a lényeget tekintve is. Ne csak a hiányszakmákban A találkozókon egy asztal köré kerülő emberek ugyanis csak ott és csak az évnek azon az egyetlen napján találkoz­nak. Pedig nem ragaszkodná­nak feltétlenül a fehérasztal­hoz. Szívesen látnák egymást többször a régi körülmények között, a műhelyben, a mun­kapad közelében. Még sincs rá mindannyiuknak módja. A „hiányszakmákban” a rendele­tek lehetővé teszik, hogy a nyugdíjasok, az óraszámok korlátozása nélkül, dolgozhas­sanak. Ezek azonban az évti­zedeken át is legnagyobb igénybevételt követelő foglal­kozások, érthető, hogy a nyug­díj biztonságában élők közül sokan lemondanak a „kettős fizetésről”. Egészségüket, köz­érzetüket, lassúbb ritmusra váltott napjaikat veszélyeztet­né a „másodállásként” vállalt teljes munkaidő. Ök szabadon választhatnak, a baj nem is velük van. Ahogyan a mezőgazdaságban is a régebbi gyalogmunkások — a képzettség nélküliek, csak kapáláshoz. répaegyeléshez, földmunkához értők — rend­szeres foglalkoztatása okoz gondot, úgy az Iparban is a „nyolcszáznegyven órások” helyzete ad okot megfontolás­ra. Pontosabban: a nyugdíjas­találkozók szervezőinek, a köszöntőt mondó vezetőknek kellene jobban magukévá ten­niük a rendeletek szellemét, s így a nyugdíjasok ügyét. éri a szervezést Létszámhiányról, munkaerő­gondokról tesznek jelentést a felettes szerveknek, mégsem számolnak eléggé a munkabí­ró. még szívesen dolgozó nyugdíjasokkal. Nem gondol­nak rá, hogy közülük a mosta­ninál sokkal többen tudnák a nyolcszáznegyven órájukat is hasznosítani, ha kedvezőbb körülmények között tehetnék. A részmunkaidő adott lehe­tőség, a rendeletek pontosan meghatározzák a módozatokat, mégis kevés helyen élnek ve­le. Ha a nyugdíjasok maguk választhatnák meg az éves „időkeret” napi beosztását, ha nem néhány hónap alatt, napi nyolc órában kellene teljesíte­niük az engedélyezett óraszá­mot, többen jelentkeznének. Az eredmény mindenképpen megérné a körültekintőbb szervezést, a valamivel több adminisztrációt. Törődés, figyelem, rugal­masság — a nyugdíjasok nem igényelnek mást, mint akiknek a munkakönyvük bent van a gyárakban. Arról nem is be­szélve. hogy ők nemcsak egy „leiárt” munkakönyvvel ren­delkeznek, hanem munkás év­tizedek gazdag tapasztalatá­val is. Nyugdíjas munkásokat ér­demes volna „tanácsadóiéként” is alkalmazni a műhelyekben, vagy lehetnének a szakmun­kásnevelés patrónusai. ök nemcsak a fehérasztal mellett idéznék emlékeiket, mi pedig gyorsabban haladhatnánk se­gítségükkel. V. E. Slehovszki Ferencné moso­lyogva mondja: — Reggelente a Rákóczi in­duló hangjaira indultam ott­honról én is ... Tizenhárom évi pesti munkahelyet hagy­tam ott, kicsit sajnáltam is megválni tőle, de azt, hogy mit jelent, milyen jó helyben dolgozni, nem lehet elmonda­ni. A férjemnek is itt sike­rült elhelyezkednie. Slehovszkiné harmadik osz­tályos kislánya szintén na­gyon örül: néhány hónap óta többet lehet együtt szülei­vel. Fiatalasszony, édesanya Ru- zsáíc Istvánné is, ő a szom­szédos Kákáról jár át: — Korábban szintén Pestre vonatozó voltam én is, egy Füzér utcai gyáregységben dolgoztam, két műszakban ... Gyermekgondozási szabadsá­gon voltam, amikor hallottam e sülysápi részleg létrejötté­ről. Megbeszélve a családdal, egyéves otthoniét után dön­töttem úgy, hogy átpárto­lok. — Es tetszik az új munka­hely? — Igen. Jól érzem magam...’ Délutánonként időre haza­érek. V Elismerő szavakkal, elé­gedetten beszélnek a többiek is. A sülysápi részleg félévi termelésének értéke, nem végleges adatok szerint. 30 millió forint volt. Korszerűsítés Jelenleg is dolgoznak a kő­művesek: csaknem kész az a 250 négyzetméternyi alapte­rületű műhely, amelyben, korszerű technológia. alkal­mazásával, szalagszerű ter­melésre térnek át. A jó idő beköszöntével, parkosítással, tereprendezés­sel csinosítják az udvari részt. Az üzembővítésen túl, a régi udvari épületrész új­jávarázsolásával, klubhelyiség kialakítását, valamint az üzemi étkeztetés megszervezé­sét tervezik. Mivel sok a fiatal dolgo­zó, fontolóra vették a KISZ- szervezet életrehívását, • a munkabrigádok pedig a szo­cialista címet' még az idén el szeretnék nyerni mindenféle­képp. Jandó István Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyömrőn és Péteriben: központi ügyeiét (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi Sán­dor u. 30., telefon: 207), Mag­lódon és Ecseren: dr. Mó­czár István (Maglód), Pilisen, Csévharaszton cs Vasadon: dr. Illanicz Elemér (Pilis, Rá­kóczi u. 13.), Sülysápon és Üriban: dr. Gáspár István (Sülysáp), Üllőn: dr. Leyrer Loránd, Vecsésen: dr. Szil­vás Balázs tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12-től 19 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig, illetve 15- től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. L é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents