Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

xJínltm 1975. DECEMBER 31., SZERDA Misztikus tévedések A lochnessi szörnytől a repülő csészealjig Dabasi sakk A Közalkalmazottak Szak- szervezetének dabasi járási bi­zottsága, a járási sportfelügye­lőséggel közösen rendezte meg a szakszervezet járási sakk­viadalát Dabason. Huszonnégy résztvevő körmérkőzéses rend­szerben vetélkedett, s a kö­vetkező sorrend alakult ki: 1. Fülöpp István (Dabas), 2. Har­sányt László (Örkény), 3. Kál­mán Ferenc (Dabas). A legjobbak érem és oklevél díjazásban részesültek. A ver­senyt Pál László, a járási sakk- szövetség elnöke vezette le. nyai közül Mócsai Gábor, Szen­té János és Kökény István a legjobbak. Vendégségbe sze­mélygépkocsikon utaznak a já­tékosok. Érdekesség, hogy Brekii Mihályt egész családja elkíséri. Jövőre szeretnének új közlekedési lehetőséget találni. Ificsapatuk is van, ősszel tobo­rozták az általános iskolás fia­talokból. Az egyesület működését idén a Kék Duna Szakszövetkezet 6000, a Dunakanyar ÁFÉSZ 5000 forinttal segítette. A sak­kozók a járási viadalokon szerepelnek, a művelődési ház­ban van az otthonuk. A leg­idősebb versenyző, a 61 éves Vitálos József. Az új létesít­mény segítségével tovább gya­rapodhat a sportágskála. Hallottunk a pócsmegyeriek egy másik pályájáról is, o fe­dett, fékpadokkal ellátott lötér- ről. A járási MHSZ itt rendezi versenyeit, s a helyiek — ve­zetőjük Bálint Mihály MHSZ- titkár — jó eredményeket ér­nek el. A szentendrei gimna­zisták is gyakran felkeresik a lőteret. „Hajrá Megyeri” — így buz­dítják a helyiek a pócsmegyeri sportolókat, s szeretnék, ha ez a szurkolás egyre több sikert Megyei serdülő labdarúgó-bajnokság őszi végeredménye 1. Nagykőrös 14 11 2 1 70- 11 24 2. Monor 14 10 2 2 62- 13 22 3. Ceglédi VSE 14 10 1 3 42- 13 21 4. Albertirsa 14 0 3 3 59- 21 19 5. Pilis 14 9 — 5 71- 22 13 6. Isaszeg 14 8 2 4 55- 21 18 7. Budaörs 14 8 1 5 45- 17 17 8. Gödöllő 14 8 — 6 47- 31 16 9. Sülysáp 14 6 2 6 41- 46 14 10. Iklad 14 ( 4 3 7 35- 40 11 11- Érd 14 4 2 8 23- 60 10 12. Aszód t 14 4 1 9 32- 64 9 13. Törökbálint 14 2 2 10 23- 65 6 14. Szigethalom 14 1 3 ío 9- 58 5 ,15. Vszt.-lászló 14 — 1 13 4-135 1 Totótippieink 1. Bologna—Roma 2. Como—Milan 3. Fiorentina—Torino 4. Inter—Ascoli 5. Juventus—Napoli 6. Lazio—Cesena 7. Perugia—Sampdoria 8. Verona—Cagliari 9. Atalanta—Reggiana 10. Avellino—Pescara 11- Catania—Spal 12. Modena—Brescia 13. Taranto—Varese Pótmérkőzések 14. Catanzaro—Lanerossi 15. Foggia—Palermo 16. Sambenedett.—Piacenza Jurij Baranov tadzsikisztáni ej­tőernyős 1975-ben különleges re­kordot állított fel: különböző ver­senyeken 850 ugrást hajtott végre. Baranov egyike azoknak az ejtő­ernyősöknek, akik közelednek 6 ezredik ugrásukhoz. A tadzsik ej­tőernyős ‘V^yébként 35 egyéni és csspalvilágrckord "“y,tulajdonosa”, rajong a „legbátrabbak sportjá­ért”, és kedveli az atlétikát, a tor­nát és az autózást. Teljes erővel folynak az előké­születek az innsbrucki téli olim­piai játékokra. A sportolók a ver- senydömping időszakát élik, a szövetségek illetékesei pedig már az osztrák városba küldendő csa­patok számáról és összetételéről gondolkodnak. sakkoztam. Hu­szonhárom éve Barcza Gedeon el­len szimultánon döntetlent értem el, két évvel ez­előtt Dunakeszin Flórián mesterrel remiztem. Nándi bácsi ma is friss, s ennek egyszerű a titka, mindennap tor- nászik. Szeretne még jó ideig hasz­nos tagja lenni a dunakeszi csapat­nak, s nem titkolt vágya az első osz­tályú minősítés megszerzése. A Dunakeszi SE 1976. januárjában Buránszky Nán­dor, valamint a 67 éves Jugovics László tiszteletére kedves figyelmes­ségként baráti összejövetelt ren­dez. Nándi bácsi gyűjtöttem, így én voltam az együt­tes legjobbja. Ősz­szel másodosztá­lyú minősítő ver­senyen indultam, s teljesítettem a normát. — Fiatalon meg­ismertem a feke­te-fehér bábukat. A példaképem Maróczy Géza, akinek játszmáit gyakran figyeltem. 1925-től a színészi pályán dolgoztam, s ekkor sokat sak­koztam a színé­szekkel, partne­rem volt többek között Lehotay Árpád. 1949-től 1961-ig a nyugdí­jazásomig a Ma­gyar Rádiónál voltam műsorfel- vétel-vezetö, ek­kor a rádiósokkal A Dunakeszi SE legidősebb sakko­zója Buránszky Nándor, aki ja­nuár 14-én lesz 75 éves. Két eszten­deje tagja a szak­osztályának, s ha­mar feltűnt jó játékával, szorgal­mas gyakorlásá­val. Tavaly a 'csa­patmérkőzések so­rán a harmadik legjobb pontszerző volt, de az idei esztendő hozta meg igazi sikerét. — Valóban eredményes év volt az Í975-ÖS — mondotta Nándi bácsi. — Az első csapat a fővárosi XIII. kerületi el­ső osztályú baj­nokságban ját­szott. A 13 talál­kozón tíz pontot A siker alapja: a kemény, következetes munka szövetségi kapitányra is. őszin­tébb, harmonikusabb kapcso­latnak kell kialakulni a klub­edzők, a szövetség, illetve a válogatott között. Amikor, mint szövetségi kapitány mun­kához láttam, az volt az első feladat, hogy megtaláljam az alkalmas játékosokat, kiala­kuljon a csapat gerince. Az előző évben 37 játékos szere­pelt a válogatottban, ilyen lét­szám mellett nem lehet csapat­megtalálásról beszélni. Most már újulóban van egy szűkebb, 15—16-os keret, amelyből csa­pat kovácsolódhat. Az 1976-os esztendő még az előkészület éve. nemzetek közötti mérkő­zéseink lesznek, a világbajnoki selejtezőket majd 1977-ben játsszuk. Az újabb egy év a válogatottba került fiatalok­nak továbbfejlődési lehetősé­get biztosít, s nagyon bízom abban, hogy ezek a fiúk előbb­re is lépnek, fejlődésük nem áll meg. Mit vár Baráti Lajos 1976- tól? — Mindig optimista voltam. Sportágunkban egyre többen értik meg, hogy a siker alap­ja a kemény, következetes munka, s ez a tevékenység nem maradhat eredmény nélkül. Színvonal-emelkedést várok a bajnokságban, sikeresebb nem­zetközi szereplést a kluboktól, és a válogatottól az alapok le­rakását arra. hogy 1977-ben si­kerrel vívjuk meg a világbaj­noki selejtezőket. Várom a szakemberek összefogását, to­vábbi lelkes, megalkuvás nél­küli munkáját és a labdarúgást annyira szerető szurkolók bi­zalmát és segítségét. A Szolnokon megrendezett Képes Sport Kupa teremlabda­rúgó-tornával pont került a magyar labdarúgás 1975. évi eseményeinek végére. Most munkával teli. de mérkőzések nélküli hetek következnek. Pi­henő már nem jut senkinek sem, legyen az szövetségi veze­tő, edző, vagy játékos. Baráti Lajos szövetségi ka­pitány sincs téli szabadságon. Összegezi az elmúlt idény ta­pasztalatait, készíti a követke­ző hónapok terveit. — Mi történt 1975-ben? Bi­zonyos vonatkozásban van elő­relépés, de inkább csak azokon a területeken, amelyeken kö­telező követelményeket tá­masztottak az edzők a játéko­sok elé. Az OTSH állásfogla­lása, az MLSZ intézkedései nyomán emelkedett a munka a klubokon belül, de még több­re van szükség. Az volt a cél, hogy a felgyorsult, mai modem labdarúgáshoz megteremtsük a fizikai alapot, de szükséges a technikai, és a taktikai előre­lépés is. Ez még várat magá­ra. A bajnokságban már ész­lelhettük az alapos, szakszerű, kemény felkészülés hatásait. Zömében nagy iramú, küzdel­mes találkozók zajlottak le az NB I-ben, de láthattunk sok oldalpasszos, elavult játékot is. A ‘válogatottal kapcsolatban a szövetségi kapitány ezt mondta: — A klubok és a bajnokság érdekeit nem rendeljük a vá­logatott alá. A játékosok a klubokban készülnek, ahogy felkészítik őket, úgy játszanak nálunk is. Ez nagy felelőssé­get ró a klubedzőkre, de a Solymosi László egyike alkalmas arra, . hogy,. UFO alakijában kísértsél! . , ill Jól tudjuk, hogy a. terjrnér szét bőven szolgáltat okot.. a. csodálkozásra. Könnyén 7.1 elő­fordulhat, hogy á gomb,",vagy- korong alakú felhőket * cső-; szealjnak nézi az ember. Megcsalhatja a nézőt a sarki-- fény, a délibáb, sőt egy-egy napkitörés is kelthet csésze-: aljszerű látszatot, ha a hát-, tér. a megvilágításii. ...yiszoV.. nvok célszerűen. párosulnak.. Talán még „UFO-jnadarak”- ról is lehetne beszélni, mgg-. felelő fényhatásnak kitett, magasan repülő éjjeli mar. deákról;.■oi.,í— t'.vfít A csökkenő valószínűség - - sorrendjében , A tudósok szeft’nt az alábbi négy csoportba lehet sorolni az időnként észlelt rejtélyes objektumokat: — Optikai csalódások, te­hát egyszerű fény tüneményeid amelyek okát például.ea fel­hőzetben, a légkör és az ég-, bolt szokatlan megvilágítási' viszonyaiban, és az ezekkel járó sajátos fénytörési jelen-, ségekben kell keresni. — Valóságos repülő tár-' gyak, részint be nem jelen­tett repülőgépek, rakéták, ré­szint ember alkotta kozmi­kus objektumok, mesterséges- holdak, hordozórakéták, : ante- * lyek főleg pályájuk utolsó sza­kaszán válnak jól láthatóvá.' — Eddig ismeretlen termé­szeti jelenségek, földi, szoíá- ris, kozmikus hatások, lát­ható jelei, amelyeknek meg-? jelenési formáit nem is le­het előre megjósolni. • ,7 — Idegen bolygókról, »de-, gen naprendszerekről ideté­vedt, „elvándorolt” vagy ,-,ki­rándult” testek, űrhajók. Eddig még nem járták itt/, A negyedik csoportban - >le~ ■ írtak értelmében tehát kate-‘ gorikusan nem szabad kizár-’ ni annak lehetőségét, hogy,, egy 500 vagy 1000 fényév, volságnyira levő bolygón eset-, leg van egy fejlettebb társa­dalom, amely tökéletesebb* űreszközökkel rendelkezhet, s űrszondákat, netán űrhajó-, kát küldhet a Földre. A. mi mai űrtechnikánkkal minden­esetre millió éveket igényel-. - ne egy ilyen „kirándulás”, és az egész Földnek nincs any-,, nyi üzemanyaga, amennyi^ egv ilyen út megvalósításához ' szükséges lenne. 7 , Tehát bele ne essünk abba a hibába, hogy elhiggyük:.a. repülő csészealjak máris ilyen, távoli bolygókról ér- I kező objektumok'. Reoülő csé- szealiak ugyanis hitelt ér­demlő módon nem léteznek. A tudomány nem ' ismeri el," hogv jártak már itt a Földön távoli bolygók küldöttei, és azt sem. hogv most is itt ólál­kodnának (anélkül, hogy egy-, általán leszállnának!) , . B. A híres, sőt hirhedt lochnes­si szörny létezésének gondola­ta több mint negyven eszten­deje izgatja az emberek fantá­ziájút. A tudomány minden le­hetőt megtett, hogy felkutassa azonosítsa az állítólagos hatal­mas testű „valamit”, de mind­eddig nyomát sem találta. Jel­legzetes, hogy ellenőrizhetetler tartalmú elbeszélésekkel, sem­mit nem bizonyító, csupán el­mosódott „pacnikat” mutat ( fényképekkel igyekeznek iga zoini a szörny létezését — fő­leg a kirándulóidény közeled­tekor. A lochnessi szörny mellett van egy másik „örökzöld” té­mája is a világnak: a „repülő csészealjak”-ról szóló történe­tek. A betűszavakat olyannyi­ra kedvelő amerikai újságírók UFO-nak nevezték el az Isme­retlen eredetű légi és égi ob­jektumokat. A szemtanúk „lá­tomásait” — szenzációhajhászc módon — távoli égitestekröi hozzánk ellátogató lények űr­hajóinak nevezték ki és fonták szőtték az ezzel kapcsolatos fantazmagóriákat. „Szemtanúkra” hagyatkozva A csészealjaknak sok közös vonása van a lochnessi szömy- nyei. Ennél is csak „szemta­núk” elbeszéléseire lehet tá­maszkodni, így semmiféle tu­dományosan értékelhető adal nem áll rendelkezésre. Persze szó sincs arról, hogy a tudo­mány ne mérlegelte volna az összes lehetőségeket. De végül is a józan észre támaszkodva foglalta össze nézeteit az UFO- üggyel kapcsolatban és kizárta azok kozmikus eredetét. Az elbeszélések, leírások sze­rint a csészealjak hihetetlenül változatos formájúak lehetnek, de mégis tárcsa- és rakétasze­rű, hosszú, karcsú testeket vél­tek látni a legtöbben. A csé- szealjelméletek keletkezése 1942-re nyúlik vissza. Ekkor egy ittasan felszálló amerikai pilóta hétezer méter magas­ságban egy gömbvillámot né­zett fényes külsejű, ismeret­len objektumnak. A csészealjészlelések meg­sokszorozódása nagyjából egy­beesik a rakétakutatás erőtel­jesebb fejlődésének a kezdeté­vel. Akkoriban — akár kato­nák művelték, akár „civilek” — nem verték dobra, hogy mi­féle furcsa szerkezetékikel fog­lalkoznak. Nem közölték az in­dításokat, és nem is lehetett utánajárni a légtérben megje­lent objektumok eredetéinek. Igazat kell adnunk annak az amerikai professzornak — az Egyesült Államokban létreho­zott UFO-vizsgálati bizottság vezetőjének —, aki úgy vélte, hogy az első igazi repülő csé­szealj az a szovjet szputnyik volt, amelyet 1957. október 4.- én bocsátottak fel. Az űrkuta­tás kapcsán ma már ott tar­tunk, hogy sok ezer rakéta- és szputnyikalkatrész vált „koz­mikus szemétté”, s ezek mind­1976-ban is több száz egyéni és társasutazás közül választhat irodáinkban. A Megyeri útról érkezeti Pócsmegyerre az Újpesti Dózsa labdarúgó csapata a pálya­avató barátságos mérkőzésre Ez volt a község idei legjelen­tősebb eseménye. Sok ezren övezték augusztus 20-án a já­tékteret, s az új pálya örömét még csak fokozta, hogy a szent­endrei-szigeti válogatott 4:2- re legyőzte a lila-fehéreket, akiknél az első csapat hét já­tékosa is szóhoz jutott. Az új pálya története — Látták a pályát a község bejáratánál? — kérdezte a ta­nácsházán Jáhner Vilmos fő­titkár, s Horváth László peda­gógus, sportköri vezetőségi tag. — Igenlő válaszunkra feleleve­nítették az új létesítmény tör­ténetét, amelynek építésénél az egész község megmozdult. — A régi nem volt megfelelő, s 1972 nyarán kezdtünk hozzá az újhoz. A három katasztrális hold területet az Aranykalász Szakszövetkezet adta. A Duna­kanyar Intéző Bizottság és a helyi tanács 100—100 ezer, a Pest megyei Testnevelési és Sporthivatal 140 ezer forinttal segítette az építkezést. Ehhez járult a jelentős társadalmi munka, amelynek értéke az el­ső évben 70, a második évben 60 ezer forint volt. A sportkör tagjai ugyancsak társadalmi munkában ültették el 2 éve a sporttelepet díszítő fákat. A közelmúltban fűnyíró gépet vettünk, ezzel egyszerűbb a pálya szép gyepszőnyegét rend­ben tartani. — Az új otthonunk még nincs teljesen kész. A labdarú­gó játéktér mögött ott van a kézilabdapálya helye, már „csak” salakozni kell. Az út­építésnél kitermelt földet a sporttelepre vittük, ebből ké­szül tavasszal a lépcsős lelátó. Két E—32-es Idejövet láttuk az öltözőépü­letet, amelyről most megtud­tuk, két darab egybeépített E— 32-es faház, amely két öltözőt, egy bíróöltözőt, szertár- és iro­dahelyiséget, valamint egy , nagy előteret foglal magába. I Itt is van még tennivaló. Tár- ’ sadalmi munkában kutat fúr­tak, de a víz még nincs beve­zetve, a vízszívó motor, -a víz­melegítő bojler egyelőre még „pihen”. Jövőre vezetik be a villanyt az épületbe. I A pályán hangszórót szerel- j tek fel, s ez zenét, közleménye­ket sugároz. Egyszer majd at­létikai versenyre is invitálja a helyieket, ugyanis a labdarúgó játéktér körül a futók róhatják a köröket s az ugróhelyek sem hiányoznak majd. — Vajon az alig 800 lakosú községnek szüksége van ilyen létesítményre? — érdeklődtünk. — Igen — hangzott a válasz. — Ez a létesítmény a sziget centrumának számít, s a Du­nakanyar Intéző Bizottság programjában különböző ren­dezvényeket akarunk lebonyo­lítani. Mivel Pócsmegyer ked­velt üdülőkörzet — olyan a táj nálunk mint Svájcban — a kirándulók, az üdülők a nyi­tott kapuk mozgalom keretében sportolási lehetőséghez jutnak, akárcsak a helyiek. Erősítés a túlpartról A sportkör elnöki tisztét Zsigmond László tölti be. Lab­darúgó-csapatuk ősszel gyen­gélkedett, a szentendrei járási bajnokságban utolsó előtti lett. A leányfalui egyesület átadta nekik szakosztályát, s bár a Kis- Duna túlpartjáról érkezett lab­darúgók jó képességűek, hibá­juk, hogy sokat egyéniesked- nek. Deák Ernő edző tanítvá­Egykori sziklarajz, amihez — a dús fantáziájúak szerint — egy., haidan a Földön iárt űrhajós állt modellt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents