Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

I»«. DECEMBER 31., SZERDA %Mdap Heti jogi tanácsok íatMiil az lyaeéBérSlt • munkáltató építőipar) dol- türtónó eltae­Aa építőiparban dolgozó ol- ▼asólnfcnól olyan, kérdés érke- H*tt hozzánk, hogy a mun­káltató köteles-e szálláson történő elhelyezésükről gon­dolkodni. Több vita volt a munkáltató és a dolgozók kö- ssött ebből kifolyóan, és ezért Maerotnéfc tudni olvasóink, mi- hee van joguk. Aa építőiparban (az építő­ipari ágazatba sorolt, kivi- tetaaS tevékenységet folytató ss&vetkezetekben a munka­viszonyban álló dolgozókra, a tanácsok felügyelete alá tar­tósé kommunális szolgáltató vállalatokra, egyéb szervek kivitelező, építőipari tevé­kenységet folytató részlegei­re eil*.) a munkáltató köte­les a rendszeresen — munká­idét« legalább SO százaléká­ban — építési munkahelyen, vagy építési munkahelyet ki­szolgáló segédüzemben fog­lalkoztatott munkás állomá­nyú és alkalmazotti állo­mányú dolgozójának vagyis a változó munkahelyre al­kalma tott építőipari dolgo­zóinak szálláson történő el­helyezéséről gondoskodni. Ez a kötelezettsége akkor áll fern, ha a dolgozó a menet­rend szerinti közforgalmú közlekedési eszközzel vagy a munkáltató által szervezett csoportos szállítással napon­ta— a munkarend betartásá­val — lakóhelyéről a mun­kahelyére bejárni nem tud, vagy bejárás esetén lakóhe­lyétől átlagban napi 14 órá­nál többet töltene távol. A mun­káltató az elhelyezést mun­kásszálláson, szállodai hely biztosításával vagy egyéb szállási lehetőséggel (albér­let, fizetővendég-szolgálat stíb.) oldhatja meg. Ilyen ese­tekben a bért. a munkáltató fizeti a munkavállalóknak saölártérítési részdíjat kell fizetni munkáltatójuk részé­re. Azoknak az olvasóink­nak, akik a családi szállás hiányát kifogásolták, nem tudunk kedvező választ ad­ni, mert családi szállást ab­ban aiz esetben sem szabad létesíteni, ha a családtagok a szállást biztosító munkál­tatóval vannak munkavi­szonyban. A házassági vagyonközösség fennállása alatti beruházás összegét is figyelembe kell-e venni a közös vagyon meg­osztásánál? Sokan keresnek fel bennün­ket olyan kérdéssel, hogy a házastársi közös vagyon meg­osztásánál milyen értékkel kell számolniuk a feleknek. Ismert olvasóink előtt, hogy mindaz, amit az életközösség ideje alatt szereztek, közös vagyonná lesz. Közös vagyon akkor is, ha csak az egyik házastárs vásárolta, mint pél­dául K. I. ceglédi olvasónk, és éppen így közös vagyon Z. I. nagykőrösi olvasónk háza is, annak ellenére, hogy c^ak az ő nevét jegyezték be a te­lekkönyvbe, vagyis az ingat­lan-nyilvántartásba. Az öröklés vagy ajándékozás útján szer­zett vagyon azonban nem te­kintendő közös vagyonnak. Vita merült fel egyik olva­sónknál, hogy az újítás cí­mén kapott nagyobb össze­get közös vagyonnak kell-e tekinteni. Olvasónk elmon­dása szerint már az életkö­zösség megszakadt, amikor a 40 ezer forintot kézhez kap­ta. Volt házastársa igényt tart a fele összegre közszer­zemény címén. Ezt a kérdést az dönti el, hogy mikor lett esedékes ennek a díjnak a kifizetése. A levélből azt is megtudtuk ugyanis, hogy még a házasság megkötése előtt elkezdte a kísérletezést, és már be is nyújtotta a vál­lalatához, amikor házasságra lépett. A vállalat két év alatt került abba a helyzetbe, hogy elismerte újításnak a benyúj­tott javaslatot és megállapí­totta az újítási díjat. Kifize­tése. azonban késlekedett, és az életközösség megszakítása után vette fel olvasónk a pénzt. Véleményünk szerint, ha az életközösség még fennállott, mikor az újítási díj jogossá­gát megállapították, akkor a közös vagyon kategóriába tar­Jogkövetésre nevelés Mm4m sunlitfielycfl megalakítható a társadalmi bíróság TA DEMOK­fejlődése lehetővé te- hogy — 13 esztendő ta- hasznosítva — a csak vállalatoknál működő társadalmi bírósá­gok intézménye az eddigi­nél szélesebb hatókörűvé vál­jon: gyakorlatilag minden mttnkakelffen — hivatalban, intfanényné! is — megalakít­ható társadalmi bíróság 1976. január 1-től. Röviden szólva, a. dolgozók választott szer­rel a társadalmi bíróságok, man«lyeknek — (1962-ben be- venetett) működéséről új jog­szabály jelent meg. mégpe­dig a törvényekkel azonos értékű formában, nevezete­sen — törvényerejű rendelet­ként. Ennek jóváhagyása is megtörtént az országgyűlés legutóbbi ülésszakán. Szakértők — az új tvr elő­készítésében is közreműködő IgKEágügyl Minisztériumban **- adtak tájékoztatást a tár­sadalmi bíróságok szerepéről, feladatairól, működésének hogyanjáról. Elmondták: e munkahelyi testületeknek — • hatáskörükbe tartozó ügyek elbírálásával — az a feladata, hogy döntéseikkel neveljék a dolgosokat a szocialista együttélés szabályainak meg­tartására, a fegyelmezett mun­kára, a társadalmi tulaidon védelmére és segítsék elő a szocialista demokrácia fejlesz­tését AZ Cl JOGSZABAL-T el­választja az állami igazság­szolgáltatás fórumrendszeré­től a társadalmi bíróságo­kat s utóbbiakat bekap­csolja a munkahelyi demok­rácia továbbfejlesztésének rendszerébe. Nem teszi köte­lezővé a tvr a társadalmi bí­róság létrehozását, hanem en- nak eldöntését rábízza a dol­gozó közösségekre. Ugyanak­kor a létrehozás lehetőségeit a jogszabály tágítja Is. mert (a korábbi gyakorlattól elté­rően) úgy rendelkezik, hogy társadalmi bíróság — az ed­digi vállalati kereteken túl­menően — működhet minden állami vállalatnál, egyéb ál­lami gazdálkodó szervnél, intézménynél, hivatalnál, szö­vetkezetnél is. Az új rendelkezések szerint a szocialista brigádok is be­kapcsolódhatnak a társadal­mi bíróságok munkájába. Lehetőséget kapnak például arra, hogy társadalmi bíró­ság megítélése alá tartozó ügyekben járjanak el, illetve a társadalmi bírósági eljá­rást kezdeményezzék. E le­hetőségek is a munkahelyi de­mokrácia fokozott érvénye­sülését szolgálják. MILYEN ÜGYEKBEN jár­hat el a társadalmi bíróság? Mindenekelőtt a szocialista társadalmi együttélés szabá­lyainak megsértése miatt, va­lamint a fegyelmi elbírálásra is alkalmas, de a fegyelmi jogkör gyakorlója (például a vállalat igazgatója) által hozzá utalt ügyekben. A nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetőleg a szabály­sértési hatóság csak akkor küldhet a társadalmi bíró­sághoz ügyet, ha az elbírá­lás alá kerülő magatartás nem bűncselekmény vagy nem szabálysértés, viszont a társa­dalmi nevelés indokoltnak látszik. Társadalmi bírósági el­járást a vállalatoknál mű­ködő társadalmi szervezetek, a vállalat igazgatója, a szö­vetkezet vezetősége és a fe­gyelmi jogkör gyakorlója mellett a vállalat dolgozói is indítványozhatnak. Három — választott — tagja van az el­járó társadalmi bíróságok­nak. Határozatában a társa­dalmi bíróság figyelmeztetést, dorgálást vagy megrovást mondhat ki: ugyanakkor fel­hívhatja a társadalmi bíró­ság a tárgyalt ügyben ta­pasztalt rendellenesség meg­szüntetésére az illetékes sze- mé’y figyelmét; továbbá, ha alkoholista ügvében jár el, akkor kezdeményezheti kö­telező gyógykezelés elrendelé­sét is. tozik ez az összeg is, tekintet nélkül arra, hogy olvasónk már ’ a házasság felbontása után kapta kézhez. Arra a kérdésre pedig, amit Cs. lu.-né olvasónk kérdezett, röviden az a válaszunk, hogy a közös vagyonban 'az érték- emelkedést előidéző külva- gyoni beruházásainak meg­térítését jogszerűen igényli. Sőt olvasónknak ennél több­re is igénye lehet. Nemcsak a beruházott érték erejéig ér­vényesítheti követelését, ha­nem az elszámolásnál az ér­tékemelkedést is arányosan fi­gyelembe kell venni. Ha te­hát 50 ezer forintot érő ingat­lanukba különvagyonából a házasság fennállása alatt to­vábbi 50 ezer forintot ruhá­zott be, és most jelenleg az ingatlan 150 ezer forintot ér, akkor olvasónk különva- gyoni értékének elszámolá­sánál figyelembe kell,venni a különvagyonra eső érték- növekedés arányos részét is, mivel az egész ingatlan — benne az alperes által be­fektetett 50 ezer forint is — értékben jelentősen növeke­dett. A nagykörű gyermek, aki szükséges tanulmányait foly­tatja, jogosult-e tartásdfjra, ha a szüleivel szemben tanú­sított magatartása miatt erre érdemtelenné válik? ^ Olvasónk azt állítja, hogy a felsőfokú iskolába járó gyermeke neki nem köszön, legutóbbi nagy betegsége idején meg sem látogatta. Most azt kérdezi, köteles-e nagykorú gyermeke főiskolai tanulmányainak ideje alatt eltartásáról gondoskodni? A családjogi törvény értel­mében a munkaképes nagy­korú leszármazó akkor jo­gosult tartásra, ha arra a szükséges tanulmányai foly­tatása érdekében rászorul. Ilyenek a főiskolai és egye­temi tanulmányok is. Abban igaza van olvasónknak, és ezt a jogszabály is megerősíti, ha a gyermek a tartásra ér­demtelen, akkor a szülő nem köteles gyermektartásdíjat fizetni. Úgyszintén akkor sem, ha a továbbtanulásra al- j kalmnfclan. Arra vonatkozóan azonban, hogy mikor válik a nagykorú munkaképes tanuló érdemtelenné a tartásra, nem a tartásra kötelezett elhatá­rozása az irányadó, hanem a bíróság döntése. Azt a kér­dést ugyanis, hogy a gyer­mek a tartásra -kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható maga­tartást tanúsít, miáltal a tar­tásra nem méltó, csak ala­pos és körültekintő vizsgá­lat, a tények mérlegelése döntheti el. Erre pedig csak a b.róság képes és jogosult. A Legfelsőbb Bíróság elvi döntésben mondta ki. hogy a naailkorú gyermektől foko­zottabban elvárható, bogy a tartásdijat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kap­csolatnak megfelelő maga­tartást tanúsítson. A szülő tisztelete elemi erkölcsi köve­telmény. Ha a szülő maga­tartása is kifogástalan, azaz megfelel a társadalmi elvá­rásnak, és a gyermek ennek ellenére sem érzi és nem ta­núsítja a tőle várható maga­tartást, sőt feltűnően vét a szülő tiszteletét előíró társa­dalmi követelmény ellen, ér­demtelen a szülő támogatásá­ra. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége az ingyenes jogi tanácsadást legközelebb 1976. január 7-én, szerdán du. 5—7 óráig tartja, a Hírlapki­adó Vállalat (Bp. VIII., Blaha Lujza tér 5.) földszinti tanács­adó termében. mm Szige tű}falai szakkör örömmel számolhatok be arról, hogy községünkben nagy a sikere az asszonyok körében a kézimunkaszakkörnek. Kü­lönösen ilyentájt, /téli estéken Ügy hisszük, talán az illeté­kesek segíteni tudnának, hi­szen nem nagy ügyről van szó. gyűlnek össze gyakran a részt­vevők, s ekkor a legkülönbö­zőbb népi hímzésmintákkal is­merkednek. A hasznos el­foglaltságnak mindenki örül, s a tetszetős kézimunkák bi­zonyítják: e kollektíva hasz­nosan ténykedik. Özv. Majoros Józsefné Szigetújfalu Még egyszer a villamosításról A Pest megyei Hírlap ha­sábjain korábban már írtak arról, hogy villamosítják a HÉV ráckevei vonalát. E hasz­nos információkon felül sze­retnék tapasztalataim alapján néhány sort írni azokról, akik ezen a fontos munkán fára­doznak. A szerelők a téli időszakban is nagy erőfeszítésekkel dol­goznak azért, hogy minél előbb kész legyen a felsőveze­ték. Valamennyiük szorgalma dicséretet érdemel, hiszen itt mindenki a határidő pontos megtartását tekinti elsődleges feladatnak. Szinte napról nap­ra változik az állomások ké­pe. Tököl és Ráckeve között szerelik a vezetéket, s nem is olyan hosszú idő múlva már üzemképes lesz a vonal. Re­méljük, a határidőt is betart­ják. If j. Váczi Károly Szigetszentmiklós Dunakeszi osztálytalálkozó Dunakeszin a Pavilon étte­remben kedves osztálytalálko­zóra került sor. Azok adtak itt egymásnak randevút, akik húsz évvel ezelőtt, 1955-ben végezték el az általános isko­la nyolcadik osztályát a hely­beli 2-es számú általános isko­lában. A diákokkal együtt ün­nepelt akkori osztályfőnökük, Balkányi Sándor is. Az akkori tanulók ma már az ország legkülönbözőbb te­rületein. élnek és dolgoznak. Közös élményeiket mégis könnyen felelevenítették. Solymosi László Dunakeszi Hideg a váróterem Monori-erdőről a fővárosba bejáró dolgozók nevében írom soraimat. Kis állomásunk meglehetősen hideg. Az ajtót nem lehet becsukni, a helyisé­get a szél teljesen átjárja, hu­zatos. Kályha sincs, a vonatra várakozók bizony gyakran di­deregnek fezekben a napokban. A naponta fővárosba járó dol­gozókat azonban ez egészen közelről és rosszul érinti. Múzsa Zoltán Monori-erdő Tököli kéményseprő Szilveszter napján — stíl­szerűen, hiszen állítólag sze­rencsét hoz — szeretnék szólni egy kéményseprőről. Nagyköz­ségünkben tevékenykedik, mindig lelkiismeretesen. Kelemen Sándor immár nyolc esztendeje tisztítja a tö­köli házak kéményeit. Az idén kiváló dolgozó lett. Olyannyi­ra szereti a szakmáját, hogy ha valahol baj van, kérésre is szívesen felkeresi az embere­ket. Azt mondja, hogy ilyen­mégis úgy döntöttem, hogy Is­mét beutazom a fővárosba. Kíváncsi voltam, vajon mit szól a pénztárosnő, .ha kérem tőle a százast. Amikor előáll­tam, legnagyobb meglepeté­semre azonnal felismert, szó­hoz sem engedett jutni, s csak ennyit mondott: Örülöik, hogy itt van, tegnap úgy eltűnt, hogy észre sem vettem. S ked­ves mosollyal átnyújtotta a száz forintot. Meg akartam jutalmazni, de ő hevesen tilta­kozott. Azt mondta, csak a kötelességét teljesítette. 1 Ezúton is szeretnék köszö­netét mondani. Krátky László Sülysáp Házh ozszálli tás Érden Jóleső érzéssel tölti el az ér­dieket az, hogy a lakossági tájt minden kéménynek rend­ben kell lennie, hiszen csak úgy lehet fűteni. Bundies Péter Tököl Megkerült a száz forint Az ünnepek előtt a Corvin Aruház harmadik emeleti díszmű- és üvegáru osztályán 400 forint értékű ajándékot vásároltam karácsonyra, öt­száz forintossal fizettem. A visszajáró száz forintot azon­ban a nagy sietségben elfelej­tettem átvenni, otthagytam a pénztári asztalon. Mindez csak a vonaton, hazafelé menet ju­tott eszembe. Gondolatban, meglehetősen keserű szájízzel, már végleg le is mondtam a pénzről. Aranyvasárnap azonban házhozszállítás néhány terüle­ten nagyon jól bevált. Ezek közé tartozik például a tüzelő­olaj és a propán-bután gáz hazahozatala. Valóban nagy segítséget jelent ez az itt élők­nek. Lenne egy kérdésem: vajon a Nyugat-Pest megyei Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat ezt miért nem valósítja meg? A vásárlók bizonyára örülné­nek a házhozszállításnak, nem beszélve az idősekről. Ádám László Érdi olvasónk észrevételével kapcsolatban a Nyugat-Pest me­gyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnál megmagyarázták: a javaslatot nem tudják megvalósí­tani, mivel az érdi 42 üzletükben jelenleg húsz szakképzett eladó hiányzik. A munkaerőhiány azon­ban csak az egyik ok. A másik problémát az jelenti, hogy erre a célra gépkocsi nem áll rendelke­zésükre. Igv hát az élelmiszerek házhoz szállítását a vállalat nem tudja biztosítani. Szerkesztői üzenetek S. F.-né, Albertirsa: örömmel értesültünk arról, hogy az ügy megnyugtatóan rendeződött. B. P.-né, Kocsér: Magunk Is furcsának tartjuk a levelében le­írt esetet. Igyekszünk közbenjárni az ügyben. Névtelen, Budakalász: A Pest megyei Tanács egészségügyi osz­tálya kivizsgálta a problémáját, örömmel értesültünk arról, hogy a levelében jelzett gondok meg­nyugtatóan rendeződnek. M I., Szentendre: A Nyugdíj­folyósító Igazgatóság a családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolványt megkérte az érdekelt vállalattól. Ügyét tehát intézik. K. P., Gyömrő: A Budapest-vf­déki Postaigazgatóságtól kapott értesítés szerint a küldemény ke­zelése során postai mulasztás nem történt Más forrásból tudjuk, hogy időközben megkapta a kéxt iratot. Hozzászólás cikkünkhöz Tíz nap rendeletéiből Az érettségivel nem rendelkező szakmunkások felsőfokú tanulmá­nyokra előkészítő tanfolya iáin részt vett dolgozók középiskolai továbbtanulásáról kiadott 131/1975. (M. K. 24.) OM számú utasítást a Művelődé ügyi Közlöny 24. száma tartalmazza. A mezőgazdasági nagyüzemek és a vízgazdálkodási társulatok termelési adójáról a 68/1975. (XII. 17.) PM rendelet Intézke­dik. (Magyar Közlöny, 83. száma.) A személyi igazolványról szóló 3/1969. (XI. 17.) BM számú rende­let módosításáról a 4/1975. (XII. 19.) 4M rendelet rendelkezik. Az újításokról szóló 38/1974. (X. 30.) MT számú rendelet végrehaj­tásáról az egészségügyi miniszter 34/1975. szám alatt utasítást adott ki, amelyet az érdekeltek az Egészségügyi Közlöny 23. számá­ban találnak meg. Az ifjúságról szóló, 1971. évi IV. törvény végrehajtásáról Is ugyan- itt jelent meg egy egészségügyi miniszteri utasítás. Egyes építésügyi ágazati szabvá­nyok hatályba léptetéséről az Építésügyi Értesítő 37. számában találhatunk Információt. A földhivatalok ügyiratkezelésé­nek szabályairól a 20/1975. MÉM számú utasítás a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 46. számá­ban jelent meg. A Pest megyei Hírlap de­cember 6-i számában Emília helyett miért Jónás címmel Ladó Já,nos, a Nyelvtudományi Intézet főmunkatársa írt a naptárak, névnapok kialakulá­sáról. Ehhez fűzött érdekes gondolatokat ceglédi tudósí­tónk, Maczelka Tibor. A kö­vetkezőket írta: A ceglédi Kossuth Múzeum munkatársai Máté Bertalan múzeológus-történész irányí­tásával összeállítják a helyi évfordulónaptárt. Ez azért fon­tos, mert érdekünk, hogy fi­gyelmünket ne kerüljék el történelmileg fontos esemé­nyek. Nemsokára három évtizede lesz annak, hogy a főváros ut­cáin 1946. január 15-én ceglé­diek vonultak fel Földet visz- sza nem adunk jelszóval. Pár hét múlva városunkba érke­zett Veres Péter, hogy bölcses­ségével igazságot osszon Dózsa egykori unokáinak. Pontosan tíz évvel ezelőtt Féja Géza a Szabad Föld hasábjain riport- sorozatban számolt be Cegléd fejlődéséről. Megemlékezünk dr. Kovács Antalról, a város kiváló orvo­sáról is, aki 75 évvel ezelőtt halt meg, és sok helybeli la­kos életét hosszabbította meg lelkiismeretes szolgálatával. S folytathatnám a sort to­vábbi érdekességekkel: Zá- vodszky Széchy Károly, a ceg­lédi születésű neves irodalom- történész 70 esztendeje halt meg. Augusztusban lesz 45 esz­tendeje, hogy elhunyt Danzig- ban Reiner Albert, a proletár- diktatúra ceglédi vezetője. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents