Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

1975. DECEMBER 31., SZERDA Néhány nap és lezárul az ország gazdasági és tár­sadalmi életének legutóbbi fejlődését meghatározó IV. ötéves terv időszaka. Most a Központi Statisztikai Hi­vatal megyei igazgatósága számot adva az elmúlt idő­szakról, előzetes adatok alapján ismerteti az öt év alatt elért megyei eredményeket. A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának jelentése a IV. ötéves terv várható eredményeiről A megye népességének fejlődése és a foglalkoztatottság A IV. ötéves terv alatt a megye népessége is igen gyors ütemben növekedett. A terv­időszak végén a népesség szá­ma közel 60 ezer fővel, 7 szá­zalékkal haladja meg az 1970. év végit. A növekedés első­sorban a budapesti agglome­rációba tartozó településeket érintette; míg évente átlago­san a budapesti agglomerá­cióban 2,7 százalékkal növeke­dett a népességszám, addig a megye többi településein csak 0,4 százalékkal. A népességnövekedés1 na­gyobb részét — 55 százalékát — változatlanul a megyébe bevándorlók adják, s a to­vábbi 45 százalékot a termé­szetes szaporodás teszi ki. A lakosság számának emelkedé­sében igen nagy szerepe volt a népesedéspolitikai határozat­nak, amelynek eredményeként jelentős változás következett be az élveszületések számá­nak alakulásában. Míg a III. ötéves terv időszakában az 1000 lakosra jutó élveszületé­sek száma 15 volt, addig az 1970—74. években 17, de ezen belül 1974-ben már 20. A tervidőszak folyamán kö­zel 10 százalékkal tovább nö­vekedett a megyében foglal­koztatottak száma. Legna­gyobb mértékű létszámemelke­dés az építőiparban és a nein termelő jellegű ágazatokban volt, ugyanakkor a mezőgaz­daság pedig kevesebb főt fog­lalkoztat, mint öt évvel ko­rábban. Ennek megfelelően módosult a foglalkoztatás szer­kezete is; erőteljesen emelke­dett a nem termelő ágazatok­ban foglalkoztatottak aránya, az ipar kisebb mértékű és a mezőgazdaság nagyobb mérté­kű arányának csökkenése mel­lett A lakosság ellátásának helyzete A IV. ötéves terv folyamán a lakosság pénzbevételei mintegy 60 százalékkal emel­kedtek, amely 9,4 százalékos évi átlagos növekedési ütem­nek ‘ felel meg. Legnagyobb mértékben, évente átlagosan 18 százalékkal a társadalmi juttatásokból eredő bevételek .emelkedtek, amelyek összege az öt év folyamán több mint kétszeresére nőtt A munkás- és a szellemi ház­tartások által fogyasztott cik­kek árszínvonala a tervidő­szak első négy évében 10,5 szá­zalékkal emelkedett. Az árszín­vonal az elmúlt idő alatt hul­lámzóan alakult, de az évi 3 százalékos növekedést . csak 1973-ban haladta meg. A leg­kevésbé emelkedtek a tartós fogyasztási cikkek, valamint a fűtés, világítás árindexei, s leg­nagyobb mértékben az egyéb importcikkek és a szolgáltatá­sok árai változtak. A megye lakossága jövedel­mének egyre nagyobb hánya­dát helyezi el a takarékba. A takarékbetét-állomány míg a tervidőszak elején 1,9 milliárd Ft volt, addig a tervidőszak végére meghaladja a 4 milliárd Ft-ot. Ezzel párhuzamosan ugrásszerűen megnövekedett a lakosság hitelek iránti igé­nye is. Állománya az öt év fo­lyamán több mint kétszeresére emelkedett, s 1975-ben meg­közelíti a 4 milliárd Ft-ot. A megye kiskereskedelmi forgalma az ötéves terv idő­szaka alatt az országosnál és a megyei tervezettnél is gyor­sabban — mindenkori folyó áron számítva — közel 70 szá­zalékkal növekedett az 1970. évihez viszonyítva. Az összfor- galmon belül a leggyorsabban a vegyesiparcikkek forgalma emelkedett, míg a ruházati cik­kek forgalmának növekedése ennél jóval mérsékeltebb üte­mű volt. A forgalom összeté­tele a tervben meghatározott irányban változott; tovább nö­vekedett a vegyesiparcikkek aránya, míg az élelmiszerek, a vendéglátás és a ruházati cikkek aránya nem éri el az 1970. évit. A IV. ötéves terv egyik fon­tos feladata a bolt- és a ven­déglátó-hálózat fejlesztése volt, mejy eredményeképpen a bol­tok száma mintegy 150, a ke­reskedelmi vendéglátóhelyeké 110 egységgel növekedett. A hálózatfejlesztés elsősorban nagy alapterületű, korszerű egységek létesítésére irányult, amely az átlagos boltnagyság növekedését eredményezte. Eb­ben az időszakban helyezték üzembe például Vácott a „Na­szály” ABC-Iparcikk áruházat 2500 m* alapterülettel, a szent­endrei HÉV-végállomásnál lé­tesített bevásárlóközpontot 6000 m2 alapterülettel, a gödöllői bú­torüzletet 1500 m2 alapterü­lettel, a ceglédi lakberendezési boltot 1000 m2 alapterülettel stb. Az öt év folyamán a bol­tok alapterülete összesen mintegy 42 ezer, a vendéglá­tóhelyeké pedig 26 ezer m2-rel gyarapodott. A nagyarányú fejlesztések következtében a megye lakosságának kereske­delmi hálózattal való ellátott­sága — az 1000 lakosra jutó alapterület alapján számolva — közel 15 százalékkal javult. Az egészségügyi hálózat fej­lesztése terén a IV. ötéves terv elsőrendű feladata a há­lózat új intézményekkel való bővítése, a meglevők korsze­rűsítése, bővítése, valamint felszereltségének javítása volt. Az általános orvosi körze­tek száma mintegy 8 százalék­kal gyarapodott a tervidőszak alatt, de különösen jelentős volt a gyermekorvosi hálózat fejlesztése, amely több mint háromszorosával meghaladja az 1970. évit. A szakorvosi el­látás javítása érdekében sor került a gödöllői és a szent­endrei rendelőintézet bővíté­sére, valamint megkezdődött a monori és a százhalombattai rendelőintézet beruházása. A fejlesztések eredményeképpen a napi szakrendelési órák szá­ma mintegy 23 százalékkal emelkedett az öt év során. A tervezettnél gyorsabban javult a lakosság kórházi el­látottsága is. A gyógyintézeti ágyak száma 26 százalékkal meghaladja az 1970. évit, s így a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 18 százalékkal több, mint a tervidőszakot megelőző utolsó évben volt. A gyermekekről való foko­zottabb gondoskodás a IV. öt­éves terv során az eddigieknél is jobban előtérbe került. A terv a bölcsődei hálózat mér­sékeltebb fejlesztését irányozta elő. A férőhelyek száma ugyan 20 százalékkal emelkedett, de mivel a bölcsődés korúak szá­ma ennél jóval gyorsabban nőtt, így az 1000 bölcsődés ko­rúra jutó férőhelyek száma, az­az a bölcsődei ellátottság 7 szá­zalékkal kedvezőtlenebb az 1970. évinél. A megye IV. ötéves terve ki­emelt feladatként jelölte meg az óvodai hálózat fejlesztését. Az óvodai férőhelyek száma a tervezettnél is gyorsabban, kö­zel 45 százalékkal növekedett, mely eredményeképpen jelen­tősen javult az óvodai ellátott­ság. Az 1000 óvodás korúra ju­tó férőhelyek száma a tervidő­szak végén mintegy 19 száza­lékkal haladja meg az öt évvel korábbi szintet. Javult az általános és közép­iskolai ellátottság is. Az általá­nos iskolai osztálytermek szá­ma több mint 130-cal, a közép­iskolai tantermek száma pedig 28-cal növekedett. Közel dup­lájára emelkedett a középisko­lai diákotthoni férőhelyek szá­ma, amely a tervidőszak végén 2225 diák gondtalan, kényelmes tanulását biztosítja. A lakásviszonyok a lakosság életkörülményeinek alakulásá­ban egyik legfontosabb ténye­ző. Ennek figyelembe vételével a IV. ötéves terv során jelen­tős fejlesztésre került sor. A lakásépítkezések a tervezettnél gyorsabban emelkedtek, szá­muk meghaladja a 40 ezret. A megépült lakások zömét, közel 86 százalékát a magánerőből történő építkezések teszik ki. A lakásépítkezésekhez igen jelen­tős anyagi támogatást nyújtot­tak a takarékpénztárak; a ma­gánerőből történő építkezések több mint 60 százalék OTP-köl- csönnel épült. A megye közműhálózata is jelentősen fejlődött. A IV. öt­éves terv folyamán a közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 80 százalékkal növekedett. Ennek eredményeként a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 19 százalékról 31 százalékra emel­kedett. Mintegy másfélszeresé­re nőtt a közcsatorna-hálózat hossza, s ezzel a lakások 6 szá­zalékában biztosított a szenny­víz zártrendszerű elvezetése. Az elmúlt öt év során dinami­kusan fejlődött a vezetékes gázszolgáltatás. A gázfogyasz­tók száma több mint hétszere­sére növekedett, számuk eléri a 8500-at. A háztartások gázel­látásában azonban továbbra is a propán-butángáz-szolgálta- tásnak van döntő szerepe, a fo­gyasztók száma 1975-ben 202 ezer, 14 százalékkal több, mint 1970-ben volt. A IV. ötéves terv végén a gázzal — a vezetékes és a propán-butángázzal együtt — ellátott lakások aránya meg­közelíti a 70 százalékot a me­gyében. Ipar A IV. ötéves terv folyamán a megye ipari termelése az előző tervidőszaknál mérsékeltebb ütemben, de az országos átlag­nál továbbra is gyorsabban emelkedett. A termelés volu­mene több mint 40 százalékkal haladja meg az 1970. évit, amely mintegy 7,3 százalékos évi átlagos növekedésnek felel meg. A megye ipari termelésének gyors ütemű növekedésében fontos szerepet játszott, hogy a megyében elsősorban a legdi­namikusabban fejlődő iparágak feljesztésére került sor. Az ipari beruházások többsége a nehézipar, ezen belül a gépipar, az építőányagipar, de különös­képpen a vegyipar fejlesztését segítette elő. Az ötéves terv alatt megvalósuló beruházások közül kiemelkedő jelentősé­gűek; a Dunai Kőolajipari Vál­lalat kapacitásnövelő beruhá­zásai, a Forte Fotokémiai Ipar rekonstrukciója, a Cement- és Mészművek Váci Gyára mész- üzemének átadása, a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat abonyi alagútkemen- céjének üzembe helyezése, a Beton- és Vasbetonipari Művek Szentendrei Cső- és Betonáru- gyárának rekonstrukciója, a Dunamenti Hőerőmű több ütemben történő kapacitásnö­velő fejlesztése stb. A IV. öt­éves terv kiemelt feladata a könnyűipar rekonstrukciója, melyre mintegy félmilliárd Ft- ot fordítottak. Többek között ennek keretében valósult meg a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat szocialista gépimportja. A beruházások hatására foly­tatódott az ipar szerkezetének kedvező irányú változása. Az iparon belül — a lekötött álló­eszközök alapján — egy-két százalékkal tovább növekedett a nehézipar súlya, s aránya 1975-ben meghaladja a 85 szá­zalékot. A nehéziparon belül a megye legjelentősebb ágazatá­vá a vegyipar vált, részaránya az 1970. évi 21 százalékról 30 százalékra módosult. A IV. ötéves tervben — a ko­rábbi tervidőszakkal szemben — a fejlődés intenzív elemei kerültek előtérbe. A terv célki- kitűzéseinek megfelelően több vállalatnál intézkedések tör­téntek a termékszerkezet gaz­daságosabbá tétele érdekében A Csepel Autógyárban a Die­sel-motorok és a tehergépko­csik gyártását fokozatosan meg­szüntetik s új termékként a közúti járműprogram kereté­ben az autóbusz fenékváz és a szervokormány gyártását kezdték meg. Az Egyesült Izzó Váci Gyára beszüntette a tele­vízióképcső termelését, új ter­mékei a fénycső és az izzólám­pa. Az öt év alatt a Forte Foto­kémiai Ipar 25 új termékkel je­lent meg a piacon, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat 1974-ben 156 gazdaságtalan termék gyár­tását szüntette meg és helyette 110 új, gazdaságosan előállítha­tó terméket vezetett be. Az ötéves terv az ipari ter­melés növekedését 75—80 szá­zalékban a munkatermelékeny. * ség javulásával kívánta elérni, i A megyében a termelékenység növekedési üteme felgyorsult; ! míg a III. ötéves terv idősza- I kában évente átlagosan 5,1 százalék volt, addig az elmúlt öt és folyamán valamivel meg. haladta a 6,5 százalékot. Így a termelékenység növekedése a IV. ötéves terv alatt együttesen megközelíti a 40 százalékot, és a termelés növekedésének csaknem teljes egészét, mintegy 94 százalékát biztosította. Építőipar A megyei székhelyű szocia­lista építőipar, saját építési- szerelési munkáinak mennyisé­ge a IV. ötéves terv folyamán i évente átlagosain 9,4 százalék- I kai, az öt év alatt együttesen j köziéi 60 százalékkal emelke- ' dett. Az átlagosnál gyorsabban növelték termelésüket a mi­nisztériumi vállalatok. Kedve­zőtlen viszont, hogy itt a lét­szám növekedése jelentősen meghaladta a termelékenység javulását és így a termelés nö­vekedését közel 60 százalékban a létszám bővítésével biztosí­tották. A termelékenység kedvezőt­len alakulásához nagymérték­ben hozzájárult a gépek nem megfelelő kihasználása. A IV. ötéves terv alatt a szocialista építőipar gépeinek száma és teljesítőiképessége csaknem megkétszereződött. Az építő­ipari munkásléiszám ennél las­súbb ütemben nőtt, így a tech­nikai felszereltség öt év alatt több mint 40 százalékkal emel. kedett. Ugyanakkor a megfi­gyelt fontosabb építőipari gé­pek kapacitás-kihasználtsága alig változott A megye építőipara a terme­lői kapacitás gyors fejlődése ellenére változatlanul nem tudja kielégíteni a megyében jelentkező igényeket. 1975-ben a megyében végzett összes épí­tőipari tevékenységnek mint­egy kétharmadát más megyei elsősorban budapesti építőipa­ri szervezetek valósították meg. Természetesen ebben az a körülmény is közrejátszott, hogy ugyanakkor a megye épí­tőipari egységei tevékenységük több mint felét megyén kívül végezték el. Az építőipar kiemelt fon­tosságú feladata a laíkásépítési program teljesítése. A megyei építőipari szervezetek az el­múlt öt év folyamán több mint 5000 lakást adtak át a megren­delőiknek. Az átadott lakások száma évről évre növekedett; az 1975-ben épített lakások száma kétszerese az 1970. évi­nek. Az épített lakások több mint felénél a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat a ki­vitelező. A lakások egyre na­gyobb hányada épül négy vagy több emeletes lakóházakban és növekedett a korszerűbb építé­si technológiával készült laká- sök aránya is. Ennek következ­tében a tervidőszak alaitt mint­egy felére csökkent a lakások kivitelezési ideje. Mezőgazdaság A megyében a növényter­mesztésből és az állattenyész­tésből származó bruttó terme­lési érték együttesen mintegy 13 százalékkal növekedett az öt év folyamán. A növénytermesztés átlagos­nál nagyobb mérvű emelke­dése eredményezte a növe­kedést. A növénytermesz­tésen belül a kertészeti ágazatok együttes termelési,ér­téke az előző ötéves tervidő­szak szintjén maradt. Ebben nagy szerepe van egyrészt an­nak, hogy az időközben megje­lent kormányhatározat ellené­re is mintegy 8 százalékkal csökkent a szántóföldi zöld­ségfélék vetésterülete, más­részt a gyümölcstermelés fej­lődése sem kielégítő; a ter­melt gyümölcs mennyisége 1975-ben mintegy 10 százalék­kal maradt el az 1970. éviitől. Az elmúlt öt év folyamán jelentősen fejlődött viszont a szántóföldi növénytermesztés, ami a hozamok több mint 20 százalékos növekedésének az eredménye. Az átlagot jelentősen meg­haladó mértékben nőtt a búza (41 százalékkal), a rozs (46 százalékkal), és a tavaszi árpa (58 százalékkal) hozama, de jelentős a fejlődés a kukorica termesztésében is. A hozamok növelésében nagy szerepet töltött be a korszerű termelési technológia kialakí­tása. A zárt termelési rendsze­rek a IV. ötéves terv időszaká­ban kezdtek elterjedni. A me­gyében jelenleg 10 féle nö­vényt termesztenek ilyen tech­nológiával. Ezek közül legel­terjedtebb a kukorica ép a cu­korrépa termesztése, az összes vetésterület 34, illetve 43 szá­zalékán alkalmazzák. Az álla­mi gazdaságok közül 7, a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek közül 39 gazdaság kapcso­lódott be a zárt termelési rendszerbe. Döntően a termésátlagok ja­vulása eredményeként az öt­éves terv időszakában jelen­tősen növekedett a termés­mennyiség is; az 1966—1970. évek átlagához mérten a ke­nyérgabona 40 százalékkal, a kukorica 32 százalékkal, a lu­cerna 45 százalékkal. Ugyan­akkor viszont a cukorrépa ter­mésmennyisége 37 százalékkal, a burgonyáé pedig 27 százalék­kal volt kevesebb, mint a meg­előző időszakban. Az állattenyésztés az átlagos­nál mérsékeltebben fejlődött. Ezen belül a legjelentősebb ágazat a sertéstenyésztés, s egyben ez a leggyorsabban fej­lődő állattenyésztési ágazat is.' A sertésállomány megyei szin­ten az öt év alatt gyorsabban növekedett, minit a szarvas­marha-állomány. Az állománynövekedést tel­jes egészében a nagyüzemi gazdaságok tenyésztésének ja­vulása eredményezte, mivei a háztáji, egyéni és egyéb gazda­ságok állománya a tervidőszak alatt nagymérteikben csök­kent. Az állattartás technológiája a IV. ötéves tervidőszak fo­lyamán jelentős mértékben fej­lődött. Ezekben az években a nagyüzemi gazdaságok több, az iparszerű termelés feltételeit biztosító szakosított szarvas- marha- és sertéstelepet he­lyeztek üzembe. Jelenleg 42 szakosított tehenészeti telep, 1 növendékmarha-telep, 1 hízó­marhatelep és 15 szakosított sertéstelep üzemel a megyé­ben. A szakosodási célkitűzés a telepeken megvalósul, ugyan­akkor azonban még alacsonyak a hozamok és a tenyésztői munka színvonala sem mindig kielégítő. Ennék oka többek között a nem megfelelő takar­mánytermesztés és takarmány­ellátottság, valamint a telepeik kapacitásának kihasználatlan­sága. A fejlesztéseik eredménye­képpen az ötéves terv alatt a vágósertés-termelés éves nö­vekedési üteme megközelíti a 10 százalékot, azaz együttesen mintegy 60 százalékos terme­lésnövekedés következett be. Ezzel szemben a vágómarha­termelés a tervidőszakot meg­előző időszakkal közel azonos szinten maradt. Több jó minőségű vegyiáru Dr. Horváth László nehézipari miniszterhelyettes nyilatkozata A nehézipari ágazat export­járól, importjáról és a lakos­ság ellátásával kapcsolatos fel­adatairól, terveiről nyilatkozott dr. Horváth László nehézipari miniszterhelyettes a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Az ágazat idei fontos cél­kitűzése volt — mondotta — hozzájárulni a tőkés fizetési mérleg javításához. E törek­vések alapján nőtt az idén az ágazat iparágainak kivitele; a tőkés vegyipar exportja rubel­ben 23, dollárban 8 százalék­kal haladta meg az 1974. évit, de a kedvezőtlen világpiaci hatások miatt a dollár-elő­irányzatot nem érte el. — A szocialista országokból behozott bányászati és vegy­ipari termékek szállításait az idén is államközi egyezmé­nyekben rögzítettük. Szocialis­ta importunk döntő hányadát a Szovjetunió fedezi, így a vegyipari termelésben alapve­tő nyersanyagok nagy részét is. — A Nehézipari Miniszté­rium a tárca vállalatainak dol­gozóival együtt elsőrendű fel­adatának tekinti, hogy a la­kosság ellátásához szükséges cikkeket megfelelő mennyiség­ben, választékban és minő­ségben a meghatározott időben rendelkezésre bocsássa. Ugyan­akkor a gazdaságpolitikai in­tézkedésekkel összhangban szorgalmazzuk a tőkés import­ból származó áruk felváltását hazai, jó minőségű cikkekkel. — A tüzelőanyag-ellátás mennyiségben és minőségben I is kielégítő. Sikeres volt a nyári kedvezményes vásárlási akció, amelynek keretében 250 ezer tonna háztartási tüzelő­olajat, 1 millió tonna szenet és brikettet vásárolt a lakos­ság, s így mintegy 310 millió forint megtakarításhoz jutott. Az 1976. évi üzemanyag-, ke­nőanyag- és háztartási tüzelő­olaj-igények zavartalan kielé­gítésére megfelelő árualappal és jó néhány különböző intéz­kedéssel készült fel az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. így, az előzetes adatok szerint — 1974-hez viszonyít­va — 13 százalékkal több benzint vásárolhat a lakosság, míg a háztartási tüzelőolaj­forgalom várhatóan azonos szinten marad. A pb-gáz- felhasználók száma 1975 végén elérte az 1 millió 600 ezret. Elegendő pb-gáz áll rendelke­zésre az 1976. évi igények ki­elégítésére is. A répcelaki szénsavgyár patrontöltő kapacitását bővítő beruházások eredményeként már számítani lehet arra, hogy a termelés — ami az idén 54 millió doboz volt — 1976-ban több mint 10 százalékkal emel­kedik. A hazai mosó- és mosogató­szerek választéka és minősége egyaránt eléri a világszínvo­nalat. Jelentős a mennyiséget exportálnak is. A folyékony mosószerek szállításának bőví­tését már bizonyos mértékben fékezi a csomagoláshoz szük­séges műanyagflakonok gyár­tásának szűkös kapacitása. — Kozmetikai cikkekből teljes mértékben kielégítjük a hazai igényeket, s jelentős tételben szállítunk exportra. Nagy gondot fordítunk az úgynevezett olcsó cikkek vá­lasztékára is. — Gumiárukból az idén a belkereskedelem ellátása — a gumiabroncs kivételével — megfelelő választékú és folya­matos volt. Az államközi szer­ződésekkel megfelelő időben gondoskodunk a személygép­kocsi-gumiköpenyek és -gu­mitömlők beszerzéséről, de az egyenlőtlen szállítások miatt időnként átmeneti zavarok voltak egyes típusoknál. 1976- ban az ideinél 16 százalékkal több gumiárut kap a lakos­ság, annyit, mint amennyit a belkereskedelem igényelt. Az ideinél zavartalanabbnak ígérkezik az ellátás személy­gépkocsi-gumiabroncsokból. A szocialista országokból több mint 720 ezer személygépko­csi-gumiköpenyt szállítanak. — A háztartási boltok rend­kívül széles árukínálatában szinte a bőség zavara mutat­kozik. A hazai tisztítószerek termelésének fejlesztésével jó minőségű, praktikus csomago­lású súroló- és tisztítószerek (cipő-, szőnyeg-, bútor- és ab­laktisztítók stb.) kerülnek for­galomba, s könnyítik meg a háziasszonyok munkáját. Ház­tartási vegyiárukból 1976-ban minden vonatkozásban kielé­gítő, jó minőségű lesz az el­látás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents