Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

*Versenyek, bálok, bemutatók Negyedszázad sikerei Ünnepel a tornaszakosztály Az ókori görög birodalom emberideálja az arányos testi felépítésű, kimunkált izomza­tú férfi volt. Nem véletlen, a görögök — és a rómaiak is — nagyra becsültek a sportot, tág teret szenteltek sokirányú ki­bontakozásának. Ha rangso­rolni lehetne a sportágakat, valószínű, előkelő helyre ke­rülne a torna, amelynek szá­mos jeles művelőjét tartja számon Cegléden is a közvé­lemény. A sportág fejlődése aá utób­bi huszonöt évben számotte­vő és elsősorban Kürti Béla tornatanár áldozatos szerve­ző, irányító munkájához fű-, ződik. Mint a volt polgári fiú­iskola nevelője, szívesen fog­lalkozott a tanórákon kívül is tehetséges növendékeivel, majd a Táncsics Mihály álta­lános iskolában folytatta sportszervező munkáját. 1950-ben, az iskolában 50 fiatal részvételével, megalakí­totta a tomaszakosztályt, amely kezdetben a Szakszer­vezeti SE keretében működött. Egykori növendékei, akkori tanítványai és a gimnazisták alkották a csoport rruagvát. 1957-től a Kossuth Gimná­zium, 1968-tól a közgazdasági szakközépiskola adott helyet a szakosztálynak. Mindhárom intézmény sajátjának érezte, szívesen támogatta munkáját. Húsz éven át a Ceglédi Épí­tők színeiben vettek részt a tornászok a sportversenyeken. 1951 tavaszán kezdődött ver­senysorozatuk. 1953-ban már a harmadosztályú magyar gúla- bajnokság nyertesei voltak, s a következő esztendőben a Táncsics iskola kislányai — egyben a szakosztály tagjai — megnyerték az első úttörő­olimpiát. 1955-ben a lányok első osztályú akrobatikus baj­nokságon lettek az elsők. Szívós munkával teltek az évek, s 1964-ben a legjobban nevelő tornaszakosztály cím megérdemelt birtokosai let­tek a ceglédiek. Nagy gondot fordítottak a versenyzésen túl a sportág megismertetésére és széles körbeni megszeretteté­sére. Ilyen célzattal rendezték bemutatóikat, dísztomáikat, az olimpiai esteket, a színpadi bemutatókat, s nemcsak Ceg­léden, hanem Abonyban, Nagykőrösön', Csemöben, Tör­teién, de még a fővárosban is közönség elé léptek. Tekintélyt szereztek a tor­nának és hosszú, kitartó mun­kájuk eredményeként, Cegléd a megye tornaéletének köz­pontjává lett. Megszervezték a baráti kört, amely sok se­gítséget, támogatást nyújtott. A tornászok versenyeik során bejárták az országot. Az éven­ként sorra kerülő tornászhatok a farsang kiemelkedő rendez­vényei, emlékezetes és kedves színfoltjai voltak. 1972-ben a Ceglédi Vasutas vette át a tornaszakosztályt, melynek tagjai azóta annak a keretei között tevékenyked­nek. Az akkor már működő két szakági sportiskola, a bir­kózók és az atléták társaként megalakult harmadiknak a tornászoké. Azóta sok ta­pasztalatra tettek szert. Re­mélhető, hogy Cegléd — az átmeneti nehézségek leküzdése után — ismét elfoglalhatja méltó helyét a megye torna­sportjában. A napokban, a ceglédi tor- naszakosztály megalakulásá­nak huszonötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepsé­gén, Kürti Béla meleg sza­vakkal búcsúzott munkatársai­tól, tanítványaitól, akik sike­reikkel öregbítették a ceglédi tornászok jó hírét. A nyuga­lomba vonuló pedagógus a to­vábbiakban is szívesen nyújt segítséget, ad szakmai taná­csot a tornászoknak. Ez alkalommal láthatták az egybegyűltek a Huszonöt év — képekben című kiállítást, amely fényképekkel, kivágott újságcikkekkel és oklevelekkel kísérte nyomon az emlékeze­tes eseményeket, sikereket. T. T, PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1975. DECEMBER 3:, SZERDA Támogatják a lakásépítő szövetkezetét Újabb társasból épül Előaybea az ifjúsági takarékbetéttel rendelkezők Cegléden, a Kossuth Ferenc utca és a Széchenyi út sarkán, az egyik oldalon már készen áll a hosszan elnyúló OTP- épület. Napokon belül meg­kapják kulcsaikat a tulajdo­nosok, s véget ér az 1971-ben megkezdett építkezés. A másik oldalon egyelőre csak a lebontott régi házak helyét egyengeti a talajgyalu. A víz- és csatornamű vállalat közművesít. ám egy kék testű, hosszú nyakú daru már ott vesztegel egy ideje. A járási építőipari szövetke­zet lesz a kivitelezője a most elkészült épülethez hasonló­nak is: szintén a hagyományos építési eljárást választja, téglából húzza fel a fala­kat, és különböző méretű lakásokat épít. Ügyeletesek a MEZŐGÉP-nél j Szerviz - hat órán belül Az őszi mezőgazdasági mun­kák segítségére az alkatrészel­látásban és a gépfargalmazás- ban érdekelt vállalatok ügye­leti szolgálatot tartottak. Az inspekcióra azért volt szükség, mert a termelők egyre több nagy teljesítményű gépet al­kalmaznak, s ha azok csak né­hány órára is kiválnak a ter­melésből, lassul a betakarí­tás. A Mezőgép Tröszt szerelő­brigádjai szervizgépkocsdjaik- kal arra vállalkoztak, hogy a hibákat 12—24 órán belül min­denütt kijavítják. Ez sikerült is nekik: az összesítések sze­rint, a bejelentéstől számított 6 órán belül, a helyszínen vol­tak és a földekre kivitt alkat­részekkel rövid idő alatt meg­javították a traktort vagy a kombájnt; 24 órán túli javítás az őszi munkák során álig for­dult elő. Az idei ügyeletben összesen 1800 esetben szálltak ki a helyszínre és 22 ezer órát töl­töttek a gépek javításával a szerelőbrigádok tagjai. A napokban azokat hívták össze megbeszélésre, akik ko­rábban a Szövetség utcában épülő lakásokra adtak be la­kásvásárlási igénylőlapot. Negyvenegyen vannak, akiköt évvel ezelőtt váltottak ifjúsági takarékbetétet, s azóta rend­szeresen szaporították betétjü­ket. Ök is élhetnek a most megteremtett lehetőséggel, a Széchenyi lakásépítő szövetke­zet megalakítására tett javas­lat szerint. Kormányprogram tűzte ki célul, hogy a munkások minél kedvezőbben jussanak lakás­hoz. Jelenleg a lakásszövetke­zeti építési forma a legelőnyö­sebb, a továbbiakban is szor­galmazzák. Akik szövetkezeti tagokká váltak, kedvezőbben jut­nak új hajlékhoz, mint akik OTP-lakást vesznek. A megbeszélésen részt vevő Küllei Eszter, az OTP Pest megyei Igazgatóságának fő­előadója tájékoztatást adott a jelenlevőknek. Az, aki OTP-lakást vásárol, a jelenleg maximálisan igény­be vehető 250 ezer forint hitel 80 százalékát 2 százalékos, 20 százalékát 6 százalékos ka­mattal kapja meg, és legfel­jebb 30 év alatt kell visszafi­zetnie a pénzt. Ezzel szemben a lakásépítő szövetkezet kere­tében a hitel teljes összege 2 százalékkal kamatozik, és 35 év alatt jár le. A jövő év elején elkezdő­dő építkezés során 54 la­kás készül az említett tel­ken, közülük 49 két és fél szobás, 65 négyzetméter alapterületű, irányára 457 ezer forint, négy 78 négyzetméteres és egy ki­sebb méretű. A jövőre, a Reg­gel utcában értékesítendő OTP-lakások négyzetméteren­ként 8100 forintba kerülnek, a lakásépítő szövetkezet kereté­ben 6700 forint a beépített négyzetméterenkénti várható lakásár, már figyelembe véve a jövő évi építőanyag-áremel­kedést is. Az előtörlesztést a jövő esztendő első negyedében kell befizetniük a jelent­kezőknek, legkésőbb március 31-ig. Fi­gyelembe yéve a két meglevő, vagy a jövőben születendő gyermek utáni szociálpolitikai kedvezményt, a várható elő­törlesztés 97 ezer forint. Elő­nyös helyzetbe kerülnek az ifjúsági betétesek, akik 28 ezer forint saját betéttel ren­delkeznek, melyhez 1976. ja­nuár 1-től ugyanannyi kü­lön kölcsönt vehetnek igénybe. A még hiányzó összeget a vál­lalat lakásépítési alapjából nyújthatja dolgozójának. A megbeszéléskor kiosztot­ták a lakások fénymásolt alaprajzát és a jelentkezési la­pokat, amelyeket e hét végéig, december 6-ig várnak kitöltve az OTP-fiókba. Ha több lenne a jelentkező, mint az építendő lakás, a la­kásépítő szövetkezet szervező bizottsága dönti el, kiket fo­gad tagjai sorába, méltányol­va a munkások és a több- gyermekesek igényeit.' Tamasi Tamás Hangversenyek a zeneiskolában November végén megkez­dődtek a ceglédi állami zene­iskolában a félévi növendék­hangversenyek. December 6-án, szombaton, délután 5 órakor kezdődik dr. Kiss Mi- hályné tanítványainak szerep­lése vasárnap, déluran 4 órai kezdettel, Béres Károlyné ta­nítványai lépnek közönség elé, december 8-án, hétfőn, dél­után 6 órakor, Varga György növendékeinek hangversenye kezdődik. Valamennyire szíve­sen látják az érdeklődőket. Ceglédi festő képei Túr kévén A túrkevei Finta Múzeum­ban kiállítás nyílt, a helybeli amatőr képzőművészek mun­káiból. A kevi arpatőrök im­már negyedik alkalommal megrendezett tárlatán szere­pelnek a ceglédi származású Prohászka Antal munkái is. Prohászka Antalnak legutóbb a Dózsa ifjúsági klubban volt kamarakiállítása, a Ceglédi ősz heteiben. Az amatőr festőmű­vész a nyáron a Kevi fények című képsorán munkálkodott. Péntekenként szabnak, varrnak Tanfolyam, haladóknak Haladók részére kezdődött szabás-varrás tanfolyam a ceglédi Kossuth Művelődési Központban. A foglalkozások a továbbtanuláshoz adnak le­hetőséget azoknak, akik a ko­rábbi években a szakma alap­ismereteit elsajátították. A tanfolyamra, mely pénteken­ként 17—21 óráig tart, azok is jelentkezhetnek, akik már ré­gebben az alapfokú tanfolyam részvevői voltak. Év végi zárlat az OTP-ben Az OTP ceglédi fiókjában, az év végi zárlati munkálatok miatt, a betétforgalom decem­ber 4-én, csütörtökön szünetel. December 5-én, pénteken, 8— 11 óráig tartanak pénztárszol­gálatot. BIRKÓZÁS Visszavágtak a zentaiak A jugoszláviai Zentai VSE birkózó, kötöttfogású úttörő- csapata most Cegléden vissza­vágott a tavalyi vereségért. A ceglédiek 6:5-ös vezetésekor úgy tűnt, ismét a CVSE nyer, de a vendégek jól hajráztak. A Vasutas sportcsarnokban, mintegy 300 néző volt jelen, amikor a két edző vezetésével, bevonultak a csapatok. Rövid ünnepség, bemutatás után, út­törő leányok köszöntötték a zentaiakat. A mérkőzésen öröm volt látnunk a fiatalok harci kedvét, akciódús birkó­zásra törekvését. Zentai VSE—Ceglédi VSE 9:6 Az összecsapásokat Vikov Nikola (jugoszláv) és Fábián Pál felváltva vezette. A Zenta 2:2 után 5:2-re húzott el, addig Kákái és Tarkó nyert, Nagy L., Gombár, Nagy B., Berinsz­ki és Sápi vereséget szenve­dett. A következő négy találko­zón fordult a kocka, a ceglé­diek sorra aratták tusgyőzel­meiket, sorrendben Sípos Ár­pád, Rácz Ferenc, Kecskeméti István és Galambos József. Közülük Sípos és Kecskeméti keltette a legjobb benyomást. A négy győzelemmel a CVSE 6:5 arányban vezetett, de a hajrá már csak zentai sikereket hozott, Soltész, Győr, Török és Baranyai is veresé­get szenvedett. Nem sikerült a ceglédieknek a tavalyi győzelmet megismé­telniük, elsősorban azért nem, mert a vendégeknek, akik megérdemelten nyertek, ki­egyensúlyozottabb erőkből állt a csapata. U. L. Visszapillantó tükör „Lakosok heteim parancsoltainak...” Sípos Árpád a tusgyözelcm előtti pillanatban. A ceglédi fiú Úttörő-Olimpiai bajnok. Józsa András felvétele MAGYARORSZÄGON A FEUDALIZMUS IDEJÉN a jobbágyság legsúlyosabb terhe a robotszolgáltatás, vagy más néven szerlárás, betelés volt. Ezt az ingyenmunkát a job­bágy, földesura rendeletére, a saját munkaeszközeivel, az urasági udvarban vagy a ma­jorsági földön, a legkülönfé­lébb munkaterületeken volt köteles végezni. A robot meny- nyiségét 1514-ig nem határoz­ta meg törvény: kölcsönös egyezmény, vagy szokásjog alapján robotoltak a jobbá­gyok. A Dózsa-féle parasztfel­kelés leverése után, Werbőczi Hármaskönyve a munkajára­dék mennyiségét évi 52 nap­ban határozta meg, de a ha­marosan kibontakozó majorsá­gi gazdálkodás munkaerő- szükséglete ezt is túlszárnyal­ta. 1767-ben az Urbárium egy­ségesítette a robotszolgálta­tást: egy egésztelkes jobbágy évi 104 gyalog vagy 52 igás napszámot köteles az uraság földjén dolgozni. Ez a rendszer volt érvényben egészen az 1848-as forradalomig, amikor a jobbágyság eltörlésével a robotolás is megszűnt. Cegléd az árpádházi kirá­lyok korában királyi birtok volt, majd a rövid ideig bir­tokló Pál püspök földesurasá- ga után, a vallásos Erzsébet királynő 1368-ban az óbudai klarissza apácáknak adta a vá­rost és környékét. Az egynapi járcföldnyire lakó „Nagyságos Földes Asszonyok” tiszttartóik útján igazgatták a birtokot. A város lakóinak robotolá­sáról csak a 18. század köze­pétől szólnak a levéltárban őr­zött iratok. A ceglédiek régi kívánsága volt, hogy terheiket pontosan rögzítsék. így jött létre 1749-ben az itt élő job­bágyok urbáriuma, amely meghatározta, hogy „minden jobbágy télen és nyáron által (heti) egy napi marhás szol­gálatot tartozzon lenni”. Mária Terézia Urbáriuma súlyos terheket ró a mezővá­rosra. A jobbágyok többször folyamodnak a szolgáltatások enyhítéséért, de hasztalanul. A Helytartótanács 1779-ben Ceglédet eltiltja a további ké­relmektől. II. József 1782-ben megszünteti a klarissza rend birtoklását, és vallásalapítvá­nyi uradalmat létesít Ceglé­den. Két évvel később folya­modik a város elöljárósága a „Tekintetes Praefectus Úr­hoz ..., hogy az Méltóságos Uraság Gabonájának aratásá­tól minket kegyesen felszaba­dítani méltóztassék, mivel a mi népünk az aratáshoz nem szokott és nem értvén .. Ügy látszik, a kérést nem tel­jesítették, mert a későbbi ro­botjegyzékek tanúsága sze­rint, aratásra is kirendelték a ceglédieket. A ROBOTOLÄS talán leg­súlyosabb terhe a hosszú fu­var volt. Külön számításba vették, hogy hová és milyen teherrel ment a jobbágy sze­kere. Például Szolnokra, ha oda-vissza teherrel utazott a kocsi, akkor 2 napba számítot­ták, amikor oda, vagy vissza üresen szekerezett, úgy másfél napot vettek, ha pedig köny- nyű teherrel ment a jobbágy, akkor csak 1 napi szolgálatot rótt a robotlajstromba az ura­dalom ispánja. Ezeken a mesz- szi utakon sok kár érte a job­bágyokat. A rossz, rázós uta­kon törtek a kocsik, pusztul­tak az agyonhajszolt állatok. Budai János 1786-ban pana­szolta, hogy „az elmúlt pénte­ken a Méltóságos Uraságtól Szolnokban elvettetvén 2 ök- rötskémmel megjelentem, amelyre, jót lehet sokat kö- nyörgöttem, hogy annyira meg ne terheltetné, öt darab fa akaratom ellenére reárakó­dott. Melynek onnan hazaho­zatalán marháimat annyira megerőltettem, hogy 60 forin­tos ökrötskéim közül egyik még az útban megdöglött.” Nemcsak a „vectura longa” (hosszú fuvar) közben merül­tek fel panaszok az uraság ellen, hanem szinte minden robotolásban. 1775-ben egy jobbágynak 3 napi szénahor­dást csak 2 napba vettek, a következő évben „favágás az udvarban, de simmiben nem vették” bejegyzést olvashatjuk a panaszösszeírások közt. 1731- ben „Farkas Pál magát kivál­totta, mégis dézsmahordásra elrendelték”. A földesuraság kíméletlenül behajtotta a robotot, sokszor még a járandóságon felül is. 1824. szeptember 12-én hangos dobszó hirdette a tiszttartóság utasítását: „Minthogy az idei robot napszámok annyira megfogytak, hogy a Méltósá­gos Uraság szorgos munkái nem végeződhetnének, annál fogva tudtokra adatik a Lako­soknak, hogy ki ezentúl az Uraság Katonája által hetelni parancsoltatik, minden kifo­gás nélkül megjelennyend!” Ügy látszik, igen sürgős le­hetett az uradalomnak a ro­botmunka, mert 3 hét múlva (október 3-án) ismét dobszó után hangzott a kemény pa­rancs, hogy a szüret addig el nem kezdődhet, amíg „az Ura­dalom Granariumában (mag- tárjában) levő tavait búza mind Pestre szállíttatni nem fog!" A ROBOTOSOK MUNKÁ­RA HAJTÁSA és felügyelete az urasági hajdúk dolga volt. A hajdúk durvasága, önké­nyeskedése szinte állandó pa­nasz forrása. Molnár Mihályt 1781-ben, annak ellenére, hogy „az árpa dézsmáját vinni szándékozott ugyan, de az Uraság embere Taksonyban bor alá rendelte, hogy az árpa dézsmáját annak viteliben föl nem vihette, megverettetett.” Néhány évvel később pana­szolja egy szegény jobbágy, hogy „az Méltóságos Uraság katonája kiütvén a kenyeret kezembül, irgalmatlanul vert.” A város régi vágya volt a robot pénzbeli megváltása. Már 1789-ben az uradalom inspektora kidolgozott egy ter­vet a földesúri terhek meg­váltására, de törekvése siker­telen volt. A megváltakozás a következő évtizedekben sem sikerült, az 1825. évi királyi rendelkezés megtiltotta a ro- botváltságot. A REFORMKORI ESZMÉK IIATÄSA Ceglédet sem kerül­te el. A város „Közönsége minden jobbágyi tartozásaira nézve egyedül és kizárólag az örökváltságot választja sza­baddá tételének eszközéül”. Az 1846-ban elkészített terv szerint, „minden úrbéri tartoz- mányokért” 30 év alatt több mint 4 millió forintot fizettek volna, a kamatokkal együtt. Ügyintézőnek Simon Florent táblai ügyvédet bízták volna meg. aki — eredményes ténykedése esetén — 1000 fo­rint jutalmat kapott volna. Az elhúzódó alkudozásokat megelőzte és lezárta a job­bágyrendszert megszüntető márciusi forradalom. Szabó Attila levéltáros *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents