Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

Laosz: népi demokratikus köztársaság A Vientiane! rádió szerdán hivatalos közleményben jelen­tette be, hogy lemondott Sa­vasig Vatthana, laoszi király és az országban megszüntették a monarchiát. A választott népképviselők­nek Vientianéban megtartott kongresszusa úgy határozott, hogy az ország népi demok­ratikus köztársaság lesz, el­nökkel az élén — közölte a rádió. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) Egyetértés a tervmutatók feletti v Folytatta munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Szerdán a moszkvai Kreml­ben folytatta munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ülésszaka. Az ülésszak kedden nyílt meg. A parla­ment több mint 1500 képvise­lője meghallgatta az ország 1976. évi népgazdaság-fejlesz­tési tervéről szóló kormány- beszámolókat. Az előterjesztések vitájában szerdán több tucat képviselői hozzászólás hangzott el, A vita azt mutatta, hogy a legmagasabb szovjet népkép­viseleti testület tagjai egyet­értéssel fogad iák az állami Fonalak P est megye textilipará­ban. a női dolgozók száma meghaladja a nyolcezret. Többen voltak, ám amint az közismert, a textilipar létszámgondokkal küzd, folyamatosan csók­ken azoknak a lányoknak, asszonyoknak a tábora, akik vállalják a koránt­sem könnyű munkát, a nagy zajt, a hőséget, a há­rom műszakot. Lehet ezen töprengeni — mármint azon, hogy miért nem vál­lalják —, de sokkal célra­vezetőbb, ha gondolataink akörül forognak, hogy mi mindent lehetséges és szükséges megtenni a hely­zet javítására, a körülmé­nyek korszerűsítése érdeké­ben. Érdekes jelenségre fi­gyelmeztettek a Váci Kö­töttárugyárban. Elmon­dották. hogy az úgyneve­zett fluktuáció döntő ré­szét a fiatalok alkotják, azok, akik eltöltenek fél esztendőt, jobb esetben kettőt a textiliparban, s utána véglegesen szakíta­nak az iparággal, másutt helyezkednek el. Amíg egy kereskedő, egy műszerész, egy egészségügyi dolgozó, ha munkahelyet változtat is, a szakmájában marad, addig a textiliparból távo­zók nagyobb része felhagy eddigi foglalatosságával. A megye textiliparában az ipari átlagnál nagyobb — 25 és 30 százalék közötti — a munkaerő-vándorlás. S való igaz, amit a kötött­árugyárban állítottak: a kilépők többsége fiatal. Ez a helyzet a Hazai Fésűsfo­nó és Szövőgyár váci, po- mázi gyáregységében, a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat budakalászi szövőgyá­rában. Lehet, pesszimistá­nak látszom, de úgy vé­lem: a jövőben sem lesz ettől különb az utánpótlás. A megoldás tehát nem az, hogy megpróbálják a fia­talokat „röghöz kötni” — társadalmi ösztöndíjjal, la­kásépítési kölcsönnel —, hanem a gyors technikai fejlesztés, a munkaerőt megtakarító gépek, beren­dezések arányának növe­lése. E haladásról mond valamit, hogy idén, az esz­tendő végére az automata szövőgépek aránya , 55 szá­zalékra bővül, a kötőgépek 40 százaléka új, körszerű berendezés, s hogy a vég­fonás húsz százaléka már orsózó nélküli gépeken bo­nyolódik le. A kkor telhát következ­het a hurrá? A tex­tilipari rekonstrukció valóban lényeges változá­sokat hozott, s hoz az ipar­csoport minden iparágában, mutatja ezt, hogy a me­gye textilipari üzemeiben a rekonstrukció kezdete óta ugrásszerűen javult a ter­mékfejlesztés, a korábbi­nak kétszeresére nőtt a gyártott termékváltozatok száma. Csakhogy e techni­kai fejlesztés bizonyos ér­telemben, a munkakörül­ményekhez, a szakmai kép­zettséghez mérten, előre­szaladt. Nem számít ritka­ságnak, hogy a nagy ter­melékenységű fonó- és szö­vőgépek szomszédságában, az előkészítő részlegekben, a festödékben változatlan­nál meglelhető a több évti­zeddel ezelőtti műszaki szint, s a szociális létesít­ményekre minden mondha­tervbizottság által kidolgozott, a kormány és a pártvezetés által jóváhagyott tervmutató­kat, melyek némelyike, min­denekelőtt az ipari termelés növekedési előirányzata — mint az expozé is rámutatott — alacsonyabb a megszokott­nál, az előző évek növekedési üteménél. A jövő évi terv szerint a Szovjetunió ipari termelése 4,3 százalékkal emelkedik az idei 7,5 százalékkal szemben. Ennek okát Nyikolaj Bajba- kov kedden az ez évi gyenge terméssel, a mezőgazdasági nyersanyagok ebből származó elégtelenségével, valamint az új termelési kapacitások be­lépésének késlekedésével ma­gyarázta. Ilyen körülmények között, mint a TASZSZ szov­jet hírügynökség parlamenti tudósítója szerdán rámutatott, a szovjet állam „reálisan mérlegelte lehetőségeit, s nem óhajt «-ugrást« produkálni a látszat kedvéért”. 1 A képviselői hozzászólások­ból egyszersmind kitűnik, hogy a jövő évi szovjet tervet csak egészében lehet vizsgál­ni és értékeim, tekintetbe vé­ve például azt, hogy a ter­melés hatékonyságának növe­lésére (ez egyben a tizedik ötéves terv egyik fő célkitű­zése a Szovjetunióban) elő­irányzott intézkedések az ipa­ri termelés viszonylagosan alacsony növekedési üteme mellett is lehetővé teszik a nemzeti jövedelem 5,4 száza­lékos emelését. Tovább növe­kednek a bérek és a fogyasz­tási alapok, s nem csökken az előző évekhez képest a lakás- építkezés üteme sem. Többen hangsúlyozták a szerdai felszólalók közül, hogy a két fő célnak — a ha- télfcnyság és a minőségi mu­tatók javításának — van alá­rendelve a terv minden mu­tatószáma. ideértve az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésé­nek belső ágazatközi és ága­zaton belüli arányait is. Ez azt jelenti, hogy az ipar korszerűsítését és rekonstruk­cióját közvetlenül szolgáló ágazatok, így a gépipar, a vegyipar, a számítógépgyártás jövőre is lényegesen gyorsabb ütemben fejlődik a többi iparágnál. A szerdai vitában több fel­szólaló foglalkozott az Uráltól keletre fekvő hatalmas terü­letek fejlesztésének problé­máival. Valamennyien leszö­gezték, hogy Szibéria és a Tá­vol-Kelet természeti kincsei­nek gyorsított ütemű feltárá­sa mind nagyobb jelentőségű a szovjet népgazdaság számá­ra, és ez a körülmény tükrö­ződik a jövő évi terv- és költ­ségvetési előirányzatokban is. A _ Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka ma folytatja munkáját. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XIX. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1975. DECEMBER 4„ CSÜTÖRTÖK Kereslethez igazodó termékszerkezet Űjabb tőkés piacokat hódít meg az IMI Közismert, hogy a nyugati gazdasági helyzet miatt ma­napság milyen nehéz behatol­ni egy-egy tőkésország piacára. Az ikladi Ipari Műszergyár­nak — úgy tetszik — két új tő­kés partnert sikerült hódítani a jövő esztendőre. Igaz, ehhez adottak a feltételeik, hiszen a IV. ötéves tervidőszakban ál­lamunk több mint 400 millió forint devizahitelt nyújtott az export további növelésére. Az összeg nagyobb részén már korszerű berendezéseket, fél­automatákat és automatákat vásároltak, korszerűsítették a technológiai folyamatokat. A technikai megújhodás 1977. elején fejeződik be, de a már felszerelt berendezésekkel ki­elégíthetők a növekvő minősé­gi követelmények. Érthető te­hát, hogy korábbi partnerei nemhogy csökkentették — a jelenlegi gazdasági körülmé­nyek között — megrendelései­ket, hanem még fokozzák is. A korszerű termelőberende­zés természetesen csak alapja lehet a kiváló exportcikkek gyártásának. A külföldi érté­kesítés másik fontos felté­tele a gondosan kialakított termékszerkezet. Az Ipari Mű­szergyárban gyakran változik a termékskála, mégpedig a ve­vők kívánságainak megfele­lően. S mivel előfordul, hogy az NSZK-beli partnerek: a Bosch, a Siemens, az Anker és az Olympia cég is újabb gyárt­mányt vezet be, más és más villanymotort kell kialakíta­niuk a fejlesztőknek. A gyárt­mánystruktúra módosítása jö-. vőre folytatódik. Dán, holland és olasz megrendelések után amerikai és angol megbízást kaptak, újabb termékek gyár­tására. A megrendelők rendkí­vül igényesek a külső megjele­nési forma iránt, ezért az ikla­di konstruktőröknek bőven van munkájuk. A korunknak megfelelő technológia, és a korszerű ter­mékek mellett a körültekintő piackutatás is elengedhetetlen. E három tényező együttesen eredményezte azt, hogy — mint Fülemile Bélától, a vál­lalat gazdasági igazgatójától 'tudjuk, az ikladi export öt év alatt hétszeresére emelkedett, míg 1970-bén termelési érté­kük huszadrészét értékesítet­ték tőkésországokban, az idén már egyharmadát. A legkeresettebb termékek, gyártmányok továbbra is a betonkeverő-, körfűrész- és bakköszörűmotorok, amelye­ket kizárólag külföldre szállí­tanak, s amelyeket speciális igények szerint fejlesztettek ki. A vállalat vezetői azt ter­vezik, hogy jövőre nemcsak motorokat, hanem teljes gyárt­mányokat, komplett betonke­verőt és körfűrészt, bakköszö­rűt kínálnak — hazai értékesí­tésre. A januártól életbe lépő mó­dosított közgazdasági szabá­lyozók azt diktálják, hogy a vállalatok a lehető legjobban kihasználják kapacitásukat, különösen a legdrágább, leg­termékenyebb gépeiket. Ezért az egyik legrégebbi és legje­lentősebb tőkés partnere ré­szére kis asztali körfűrészmo­tor gyártását kezdi meg a vál­lalat. Belföldi piacra a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyárnak és Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinátnak szellőző­berendezéseket gyártanak a jövő esztendőtől. Cz. V. A magyar szakszervezetek kongresszusának előkészületei CSAKNEM HATVAN KÜLFÖLDI KÜLDÖTTSÉGET VÁRNAK Öt nemzetközi szövetség és szervezet és több mint 50 or­szág különböző irányzatú szakszervezeteinek képviselői jelezték, hogy részt vesznek a magyar szakszervezetek hétfőn kezdődő XXIII. kongresszusán, tájékoztatták az MTI munka­társát a SZOT-ban. E nagy ér­deklődés is kifejezi a magyar szakszervezetek iránt megnyil­vánuló megbecsülést. Szak- szervezeteinknek fontos törek- j vésük, hogy mind szélesebb és elmélyültebb kapcsolatokat építsenek ki a világ minden olyan szervezetével, amely kész a világ dolgozói, mun­kásosztálya egyetemleges ügyének közös szolgálatára. A SZOT, illetve szakmai szak- szervezeteink a legutóbbi kongresszus óta újabb 134 szervezettel létesítették kap­csolatokat. Jelen lesznek a kongresszu­son a Szakszervezeti Világszö­vetség, a Latin-amerikai Egy­ség Kongresszus, az Afrikai Szakszervezeti Egységszerve­Új tejüzem Törökbálinton Januártól tovább javul a környék tejtermékellátása Törökbálinton befejezéséhez közeledik a Budatej Szövet­kezeti Közös Vállalkozás tej­üzemének építése. 1972-től termel a sajtgyártó üzem, majd ez év nyarán a dán im­portból behozott j égkrém ­üzem gépei kezdenek dolgoz­ni, januártól pedig megkez­di termelését a napi 60 ezer liter tej fel­dolgozására alkalmas tejüzem. Építése mintegy 130 millió forintba kerül. A tej társulás tagja a Sasad, a Mány, a Tas és a Mecsek-tej, valamint a Sárréti-tej. A közeljövőben több Pest megyei szövetkezet is a társulás tagjainak sorába lép. Ennek az összefogásnak köszönhető, hogy megépülhet a törökbálinti üzem. Bár az építők dolgoznak még, a le­endő tejüzemi részben a két Chinoin—Hassia tejcsomago­ló automatagép már a hely­színen van és több poharas áru csomagolására alkalmas gép is megérkezett. Napi 60 ezer liter tej kerül itt poli- pack csomagba, ezenkívül joghurt, kefir, tejföl és túró is készül majd. Továbbra is nagy igény van a Török­bálinton készülő különbö­ző ömlesztett sajtok gyár­tására. Csomagolják a 30 dekás családi jégkrémet. Kép, szöveg: Koppány György Ez év nyarán indult meg a jégkrámgyártás, amelyből 8 millió darabot értékesítették. Jövő évi tervük 30 millió cso­mag. Már megérkezett a dán importból származó poharas jégkrémtöltő automatagép és a jövő hét közepétől forgalom­ba kerül a poharas jégkrém. Ezenkívül néhány hete meg­kezdődött a 30 dekás családi jégkrém gyártása és csomago­lása. Ennek korábbi forgalom­ba hozatalát akadályozta, hogy nem volt megfelelő cso­magolóanyag. Mcst osztrák importból, kül­sőre is igen szép kivitelű do­bozba rakják a 30 dekás csa­ládi jégkrémet és a poharas jégkrémet is. A január elején induló tej­üzem nagyban segíti majd Törökbálint, Budaörs és Bu­dapest környéke ellátását. zet, az Arab Szakszervezeték Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet magas szintű képviselői. A szocialista országokból V. I. Prohorovnak, a Szakszer­vezetek Központi Tanácsa tit­kárának vezetésével a Szovjet­unió, Miso Misevnek, a Szak- szervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével a bol­gár, Karel Hoffmannak, a for­radalmi szakszervezeti moz­galom központi tanácsa elnök­sége elnökének vezetésével a csehszlovák, Harry Tischnek, a Szabad Német Szakszerve­zeti Szövetség elnökének veze­tésével az NDK, valamint a jugoszláv, a lengyel, a román, a KNDK-beli, a kubai, a mon­gol, a VDK-beli és a dél­vietnami köztársaságbeli szakszervezeti delegációk je­lezték érkezésüket. Az európai tőkés országok­ból Budapestre várják Geor­ges Séguy főtitkár vezetésével a francia CGT, Pekka Oivio elnök vezetésével a finn (SAK), Heinz Oscar Vetter el­nök vezetésével a német szö­vetségi köztársaságbeli (DGB) Aldo Bonaccini titkár vezeté­sével az olasz, Alfred Ströer vezető titkár vezetésével az osztrák küldöttséget. Az arab országokból Algé­ria, Egyiptom, Irak, Észak-Je- men, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság, Libanon, Marokkó, Szíria, továbbá Jor­dánia és Palesztina szakszer­vezeteinek képviselői jelezték részvételüket a magyar szak- szervezetek kongresszusán. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Martti Miettunent, a Finn Köztársaság új minisz­terelnökét. Púja Frigyes kül­ügyminiszter ugyancsak táv-, iratban köszöntötte Kalevi Sorsát, az új kormány külügy­miniszterét. Dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP PB tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésé­vel Finnországban tartózkodó KISZ-delegációt szerdán a finn parlament épületében fo­gadta Paavo Tiilikainen, a finn szociáldemokrata párt parlamenti csoportjának elnö­ke, a finn kormány tagja, majd a küldöttségnek a párt székházában tett látogatása során Ulf Sundqvist, a finn. szociáldemokrata párt főtit­kára. tó, csak az nem, hogy meg­felelnek a mai igényeknek. Ne kergessünk illúziókat. Vannak a munkakörülmé­nyek javításánál olyan fel­adatok, amelyeket .csak lassú, de következetes fej­lesztéssel lehet megoldani. A fonodák, szövödék 35—40 fokos hősége sokat gyötri a munkásnőket, ám egyet­len (cégnél, a Pamutfonó­ipari Vállalatnál ahhoz, hogy valamennyi fonodájá­ban klímaberendezést sze­reljenek fel, 230 millió fo­rint beruházási összeg kellene! A kisebb teendők­nél azonban — amilyeneket végrehajtott a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, a Pa­mutfonóipari Vállalat Fi- nompamutfonó és Cémázó- gyára — gyorsítani lehetne a haladást. Nagyon is meg­fontolandó, hogy erre nem jut, de arra igen, hogy em­berek százait, ezreit tanít­sák be újra meg újra, mert a betanítottak döntő része rövid idő után otthagyja a textilipart. Márpedig egy kezdő oktatása, s az az idő­szak, amíg eléri a normát, nem kevesebb,, mint hat­ezer forintjába kerül a népgazdaságnak. Érdemes lenne egyszer kiszámítani, hogy a sole ezerszer hatezer forintból mire futná... rdernes lenne ugyan­it. akkor elgondolkozni azon, hogy míg a textiliparban dolgozó nők is örömmel veszik igénybe a népesedéspolitikai hatá­rozatok alapján nyújtott kedvezményeket, a gyárban maradókra növekvő terhek hárulnak, éppen a súlyos létszámhelyzet miatt. Ta­valy a teljes munkaidő­alap több mint öt százalé­kát tették ki a túlórák a megye textiliparában, s ez jóval magasabb arány, mint más iparterületeké. Márpedig' egy bizonyos ha­tár utá.n semmiféle anyagi járandóság nem ellensú­lyozza a terheket, mert — joggal mutattak rá az asz- * szonyok erről beszélgetve — nekik az otthoni felada­taikat akkor is meg kell oldaniuk, ha túlóráznak, szemben a férfiakkal. Folytathatjuk azokkal a gondokkal, melyeket a csökkent munkaképességű­ek elhelyezése okoz. A munkában • megfáradt, nyugdíj előtt két-három év­vel levő fonó-, szövőmun- kások megkapják az orvosi bizottság papírját, a gyár azonban egyre kevesebb nekik megfelelő helyet kí­nálhat fel, mivel ami volt, azt már másokkal betöltöt­ték; szinte lesni kell, mikor ,,öregszik ki”, azaz vonul e helyekről nyugdíjba valaki. Folytathatjuk, de ne te­gyük, mert már-már nyo­masztó lenne a gondok ter­he, s nem ez, hanem a fi­gyelem felkeltése a célunk. A figyelem felkeltése, hogy a megújuló textiliparban már nagyon sok friss s erős, a mai követelmények­nek megfelelő fonallal kapcsolódnak a társadalmi, gazdasági változások sűrű anyagához. A fonalak egy része azonban még csak le­beg a levegőben, arra vár­va, hogy — mint fürge ujjak a gépeken teszik szálszakadáskor — össze­kössék őket más fonalak­kal, s így alkossanak tar­tós, fel nem fejthető szö­vedéket. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents