Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

1975. DECEMBER 33., KEDD Különleges programok ^ Törökbálinton sikerült... A közelmúltban így nyilat­kozott lapunknak Carai Gyu- láné, a törökbálinti községi tanács elnöke, amikor a köz­ség öt év alatt elért eredmé­nyeiről beszélt: Korszerűsítet­tük a művelődési házat. Majd­nem hétszázezer forintért fel­újítottuk a színpadot, kivül- belül tataroztuk az épületet és idén az új kerítés is elké­szült Akkor hozzátette az elnök­asszony: érdemes lenne meg­nézni ... Munkácsy házában Éppen befejeződött a vér­adás, s a Munkácsy Mihály művelődési ház igazgatónője, Fuksz Ilona, az ajtókat zárta. Végigkísértük őt a ház helyi­ségein. Büszkén mutatta a nagytermet ahol végig lam­béria borítja a falat, sőt fel­újították a 270 széket is. — November 6-án kellett volna látnia... Akkor Itt volt a járási ünnepség... — A folyosón, a fal mellett kényelmes gyerekfotelek, de még a hosszú lábú kamaszok is elférnek bennük — Régi ház — mondta Fuksz Ilona —, Munkácsy Mi­hály élt itt még 1866-ban. Két éve kezdődött a tatarozás, és idén fejezték be a munkát. Mindenki segített. A tanács pénzzel, a többiek, amivel tud­tak: az OMÜV Ktsz fiataljai készítették a kerítést; a kert­ben levő fákat — a fagyait és a fenyőket — a telki erdő- gazdaság ajándékozta nekünk. Az ültetésnél ásót fogott, aki csak belépett a ház udvará­ra... | Nem csak az anyagiakon múlik Amikor a programról ér­deklődünk, sorolni kezdi: — Heti 52 órán át tartunk nyitt-a. Van is miért: 1923-/ban alakult az énekkarunk; most harminckét tagú, ezüstdiplo­más. A tagok éppen a minő­sítő vizsgára készülnek. Gyak­ran vendégszerepei, a megye egyik legnépszerűbb kórusa ez. — Fúvószenekarunk a kó­russal egyidős, most 20-án játszanak, s a III. országos minősítésen a legmagasabbat, az aranylant diplomát kapták. Most készülnék a rádiófelvé- telré, az egész téli szezonra foglalták már... — Az irodalmi kört pedagó­gus vezeti, s vagy '15 iskolás, vesz részt munkájában. Van zeneoktatás is, gitár és fúvós, szintén a fiatalok* számára. A nyugdíjasklub a férfiaké (a 16 éveseké is!), itt zajlanak a nagy sakkcsaták esténként. Tavasszal nálunk vqjt a járá­si sakkverseny is. A nőket, sajnos, eddig nem sikerült be- vortnunk; most törjük a fe­jünket a megoldáson. Talán kézimunkaszakkört indítunk... És a fiatalok ? Miközben beszélgettünk, vagy öt-hait fiatal jön be a kis irodába. A többiek egye­nesen a klubba menteit, vagy a nagyterembe pingpongozni. Csendes este van. Meg is kérdeztem: — És a fiatalok, a KISZ- esék? Egyszerre vagy hat szájból is hallhattam a választ: — Hiszen itt a KISZ szék­helye is, és van ifjúsági klu­bunk ötven-hatvan taggal. A községi KlSZ-alapszerve- zet titkára, Krajnyák Ernő mondta: — A sarokszoba a KISZ­eseké. Kéthetente tartunk gyűlést és persze lejárunk a klubba is. Az alapszervezet munkatervében a politikai ön­képzés, s a többi hagyományos feladat mellett a művelődési ház adta lehetőségeket kihasz­náló programok is szerepel­nek. Nyáron itt rendeztük a közeli építőtábor fiataljaival közös klubestjeinket. / A KISZ-isták segítenek az ünnepségek szervezésében, s ők tisztították meg a ház mel­letti Kálvária közt, amely Tö- rökbálint-szerte ismert sze­métdomb volt. Az ifjúsági klub sem akár­milyen, mondták a klubtagok, élükön vezetőjükkel, 1 Dodó Magdolnával, aki a helyi tü­dőgyógyintézet laboratóriu­mában dolgozik. — Van minden; tv, magnó, lemezjátszó pingpongasztal és más játékok is. A lemeze­ket, magnószalagokat, diákat mi hozzuk. Mi szoktunk taka­rítani, és ha nagyobb rendez­vény van, ügyeletről is gon­doskodunk — mondta Balázs József, a klub egyik tagja. Bodó Magdolna a programot is megmutatta. Hetente két­szer találkoznak szervezett körülmények között, csütörtö­kön és vasárnap. Havonta egy alkalommal TIT-előadás, az azt követő héten vetélkedő van, s ugyancsak négyheten­ként helyi előadó beszél o község problémáiról, a felada­tokról, múltjáról. Mozi van a községben, színházba Pestre járnak. A klubtagok soraiból megalakult az operabarátok köre is. Érthető tehát, ha olyan a klub műsorainak választéka, amely sajátosan — a község jellegének megfelelően — egé­szíti ki a főváros kulturális programjait. Munkatervük az agglomerációs övezet többi művelődési háza számára is példaadó. íme, őszi program­juk egy-részlete: Kirándulás a környező he­gyekbe, előadás Törökbálint­ról, Törökbálint térképe (ve­télkedő), Törökországról él­ménybeszámoló, pingpong­verseny, Törökbálint község­fejlesztési terve, november 7-i ünnepség, pingpongverseny, vitaest, Munkácsy Mihály éle­te, festészete, látogatás a Nemzeti Galériában, Összefogással Ezúttal egy jó művelődési házban jártunk, amely a meg­szokottól eltérő körülmények között — a főváros árnyéká­ban — is megnyerte magának a hatezer lakosú Törökbálint lakóit, fiataljait. Ezt az ered­ményt csak a község társadal­mi szerveinek összefogásával, lelkes, odaadó munkájával si­került elérni. Vasvári G. Pál Pályázat- Oerzsenyi-évfcrdiilöjára Berzsenyi Dániel születésének 200. évfordulója alkalmából a Vas megyei Tanács celldömölki járási hivatala, a Kemenesaljái művelő­dési központ és a Magyar Képző­művészek Szövetsége képgrafikus szakosztálya országos kisgrafikai pályázatot hirdetett. A pályázatra maximum tíz, sok­szorosító eljárással készült — fa-, linó-, műanyag-, rézmetszet, réz­karc, litográfia, alugrafika stb. — eredeti nyomat küldhető be," a kisgrafikának megfelelő méretben. A pályázat tematikái: Berzsenyi Dániel szülőföldje, költészete, va­lamint a táj híres emberei. A pá­lyamunkát a jövő év márciusának végéig kell elküldeni a celldömöl­ki Kemenesaljái művelődési köz­pontnak. A zsűrizett anyagot má­jusban, a Berzsenyi-ünnepségek keretében kiállításon mutatják be, s ott adják át a pályázat díjait is. A VIII. országos grafikai biennale Szentendre, Főt, Vác alkotóinak részvételével A miskolci grafikai kiállítás, mely több Pest megyei képző­művész alkotásait tartalmazza, január 4-ig tekinthető meg a Miskolci Galériában, hétfő ki­vételével naponta 10 —18 óráig. Nincs megállás a képzőmű­vészet fejlődésében az egész világon. Mi sem maradhatunk le, nem is maradunk. A fo­lyamat nálunk is egyre erő­teljesebb, rendszeres önvizs­gálattal ellenőrizzük teen­dőinket. Korszakok lezárása után újabb állomásokat nyi­tunk új eszközökkel, a te­remtődő vizuális eszmék és stílusok válaszútján. Mindezt népünk, ügyünk iránti elköte­lezettséggel tesszük, szabad nyíltsággal az új kifejezési formákat illetően. Laborató­riumi jellege miatt a grafika ér rendszerint előőrsként ezekre a pontokra, mozgé­konyságával a rajz kezdi a tá­jékozódást. Saját céljaink tar­talékolásával van ereje, mód­ja, ideje, hogy üzemanyagot raktározzon feltárásainak kin­cseiből társműfajainak, festé­szetnek, szobrászatnak, építé­szetnek. E nézőpontból vizsgáivá a VIII. országos miskolci grafi­kai biennálét, több felismerés rdódik. Az első mindjárt az, hogy fölötte használható útke­resést és tapasztalatcserét je­lent ez a rajzi találkozás. A rajz minden más vizuális műfajt megelőzve képes haj­lékony gyorsulásokra, min­den születő eszmevariáció el­ső rögzítésére. E rajzi kísé­retből lesz a holnap festmé­nye, szobra. Az idei miskolci tárlatról sajnálatosan hiányzik Barcsay, Hincz, Kondor európai mér­téke. E vezérszólam hiánya mégsem bénító, mert grafi­kánk középmezőnye felzárkó­zott a feladatokhoz. Ha nem is magaslaton, de fennsík- színvonalon. Értük is, helyet­tük is. Az alföldi festészet jövőjének rajzi előjelzéseit érzékeljük Csohány Kálmán művészetében, aki emlékekhez és tárgyakhoz kötődő érzé­keny alaposságával a kiállítás egyik biztos iránytűje. A hdyCS haladási ösvényt jelölő grafikusok tóözül Aga­tha Margit, a fametszet ki­váló képviselője, mindig, most is szabatos a műfaj öntörvé­nyein belül, szűk világa hibát­lan. Almást Aladár, Somlai Vilma, Banga Ferenc, Szemet- hy Imre a fiatalok új festői hullámának ad erőteljes képi tanácsokat Rádóczy Gyarmati Gábor, Somogyi Győző' és a váci Sáros András Miklós tár­saként, akik mindannyian a tárlat friss csapatához tartoz­nak. A középnemzedék őrzi ér­tékeit. őrzi, nem eléggé gyor­san gyarapítja. Ez a nem súj­tó, de tárgyilagos megállapí­tás vonatkozik Barczi Pál, Fe- ledy Gyula, Czinke Ferenc, Gacs Gábor lapjaira. Ügy tűnik, mérlegelő korszakuk­hoz jutottak, amikor törvény a lassúság, a fokozott körülte­kintés. Az ő esetükben most a megerősödés második korsza­ka az időszerű, hiszen élet­művük izgalmasan érdekfeszí­tő nyitányán továbbjutottak, és a mesterművet hangolják magukban, ehhez gyűjtik az energiát a gondolat és a vo­nalvezetés közegében, A gazdagságot az árnyala­tok igazolják. Bálint Endre a szentendrei művészet jegyében elsősorban asszociatív erejével tűnik ki, Bálványos Huba szo­ciális érzékenységével, Gácsi Mihály szellemes rajzi humo­rával. Kocsis Imre, aki a szentendrei grafikusok küldöt­te, kutatószenvedélyével jár az élen, s ott jó, ahol a vonal a színnel tart szövetséget, ahol nem magányos. Sok egyéni-eredeti tehetség küzd átmeneti megtorpaná­sokkal a teljesebb kibontako­zásért. Közéjük tartozik Sza­bados Árpád, Zala Tibor, Ré­vész Napsugár, akik most kis­sé epikusak, túlzottan kelle­mes a felületkezelésük. E raj­zi noveilaírást kerüli el Topár András és Szüts Miklós, aki a sci-fi világának határszéleit vizsgálja fegyelmezett vonal­vezetéssel. Az mindenképpen jó, , bogy TV FIGYELŐ Délutáni detektív, a detektí­vek este járnak hozzánk. A nagyok, az igaziak legalább. A gyilkosságokban, milliós sikkasztásokban, lopásokban nyomozók. Két hete talán, hogy megje­lent a délutáni detektív is. Na­gyon korán jött, három óra fe­lé, amikor az illem szerint még csak a gyerekek nézik a tele­víziót. Régimódi bajuszával, szemüvegével nem detektívre, hanem szürke adóhivatalnokra emlékeztet. S egészen apró, piti ügyekben nyomoz. Most va­sárnap is eljött, s lám, arra volt kíváncsi, ki adott be na­gyobb adag nyugtatót Zanotti- nak, a helyi futballcsapat ka­pusának. Amitől az rosszul lett ugyan és a játékot nem vállal­hatta, de az enyhe mérgezést gyorsan kiheverte. Nem halt meg senki, nem tűnték el mil­liók. Piti ügy, semmiség. Ilye­nekben nyomoz Mánndli, a délutáni detektív. Mennyire más volt a szom­bat este látott Bűnügyi mú­zeum filmje, A bélyeg. Ott az­tán volt minden,, vér, halott, sok-sok pénz, izgalom, feszült­ség, rejtély. Mégis érdemes fi­gyelni erre a sutának látszó délutáni detektívre, az NSZK —svájci filmsorozat hősére. Más, mint a többiek, a meg­szokottak. A sok véres, lövöl­dözős, modern, idegtépő bűn­ügyi film után a maguk csen­dességével, fanyar humorukkal Mánndli filmjei némi válto­zatosságot jelentenek. Nyug­tató, kis adagban. Nem okoz rosszullétet. Nők kérték.^Vasárnap este Tamási Eszter kívánságműso­ra nemcsak azért volt rendha­gyó, mert a címéből kimaradt egy ö betű, vagyis mert az Önök kérték műsort ezúttal kizárólag nők kérései alapján állították össze. Szokatlan volt az is, hogy nemcsak kívánsá­gok hangzottak el, hanem mindegyik előtt egy-egy kis riport, interjú is. A műsor ily- módon két. részre oszlott: ma­gára a kívánságrészre és az új riportokra. A rendhagyó műsort a nők nemzetközi éve alkalmából su­gározták. A kért számok talán az ünnepi alkalomból lettek komolyabbak, mint máskor, kevesebb szerepet kaptak ben­ne a könnyű, szórakoztató mű­vek. A riportok sem tűntek ér­dektelennek. Tamási Eszter csaknem hús? lányt, asszonyt keresett fel, jórészt különleges foglalkozásúakat, csillagászt, a miskolci rajzösszegezés több irányban kutat. Diskay Lenke, Engel Tevan István, Varsányi Pál munkái megbíz­hatók, ők a világos okfejtésű grafika hívei. Rékássy Csaba rézkarcaiban ez a hűvös ele­gancia korszerűbb hangvétel­lel bővül. Igen hatásos Kunt Ernő színes fametszete, mert szenvedély fűti. Tény, hogy grafikánk vezető egyéniségei közül Pásztor Gábor, Maurer Dóra, Lóránt János ezúttal mérsékeltebb teljesítményt nyújt, annál inkább lelkesítő Püspöki István, Kovács Imre, Sarkadi Péter kezdeményező bátorsága. JŐJ jellemzi a miskolci tár­latot az idei nagydíjas Lenkey Zoltán kollekciója. Megbízha­minisztert, menetirányítót, esz­tergályost, tévérendezőt és még nagyon sok más munkakör­ben dolgozó nőt. A beszélge­tésekből újra bebizonyosodott — immár ki tudja, hányad­szor —, hogy a nőknek min­denütt nehéz, nehezebb, mifit a férfiaknak, akik — mint Zsurzs Éva, a tévérendező mondta — „olyan nagyon el tudnak fáradni a nyolcórai munka után”. — A nőkre ek­kor még vár egy műszak. A csillagászra és a miniszter­re is. Néhány interjú ugyan — nőkre nem jellemzően — az általánosságok szintjén moz­gott. Egészében azonban az újszerű kívánságműsor jól si­került. Nem lehetne máskor, más alkalomból ezt az új for­mát megismételni? Különleges foglalkozású férfiakkal pél­dául. Arról, mit csinálnak ők munka után. Ünnepek előtt ugrásszerűen megnőtt a forgalom a hangle­mezboltokban. Az utóbbi egy hónapban megjelent lemezek­ből akár több házi hangver­seny programját is Összeállít­hatjuk, hiszen a zenetörténet szinte valamennyi korszaka megszólal a felvételekről. — Ajánlatunk elejére kí­vánkozik Operaházunk kitűnő magánénekesének, Kalmár Magdának a felvétele, ame­lyen két Handel-kantáta csen­dül fel — mondja Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat osztályvezetője. — Ez a lemez számunkra különösen kedves: december elején el­nyerte a francia Hanglemez­akadémia Arany Orfeusz-dí- ját. (S egyben azt is jelenti, hogy negyvenre emelkedett a külföldön és itthon díjazott Hungaroton-felvételek száma.) Éppen hogy tudomást szerez­tünk az örömteli eseményről, máris a boltokba került Kal­már Magda újabb lemeze. Ez­úttal három Vivaldi-molettát szólaltat meg, szintén a Sán­dor Frigyes vezette Liszt Fe­renc Kamarazenekar közremű­ködésével. — A régebbi korok muzsi­kájából milyen felvételt tud még ajánlani? — Meggyőződésem, hogy nagy sikert arat a komoly ze­tó, tisztességes rézkarcok su­gároznak igaz vizuális törté­néseket. Megbízhatók, de nem megrendítők. Élményhez ju­tunk, de nem katharzishoz. Pedig ez utóbbi szintet kell önmagukban sürgetniük gra­fikusainknak, annál is inkább, mert társadalmunk ezt igényli, ehhez segíti őket tiszta, küz­delmes törekvéseikben. Ezt várja fokozottan a magyar grafikától már a következő, IX. miskolci biennálétól egész képzőművészetünk. Irányítást, biztatást nem a jó rajzok, hanem a mesterművek szint­jén. Fennsík helyett élesebb magaslaton. Losonci Miklós Elismerés Ádám Jenőnek A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja zeneművé­szeti szakosztályának 1975. évi plakettjét a magyar zeneokta­tás felvirágoztatására, új módszereket bevezető több év­tizedes metodikai és pedagó­giai munkásságáért, valamint nagyhatású zenei ismeretter­jesztő tevékenységéért Ádám Jenő Kossuth-díjas profesz- szornak ítélte oda. — Furfangosok címmel új darabot tűz műsorára az Ál­lami Bábszínház. A Tamási Áron és Weöres Sándor két egyfelvonásos bábjátékából szerkesztett művet Bánd An­na rendezte, a bábokat és a díszleteket Országh Lili ter­vezte. A bemutató előadás­ra december 25-én, délelőtt 10 órakor kerül sor Buda­pesten a XVII. kerületi Pes­ti út 113-ban. ne rajongói körében Pertis Zsuzsa csembalólemeze. A fia­tal művésznő a Magyar Nem­zeti Múzeum tulajdonában le­vő, 17. századi németalföldi hangszeren adja elő program­ját. Négy zeneszerző öt darab­ját szólaltatja meg, vagyis a zenetörténetnek azt az izgal­mas korszakát (a későbarokk­tól a barokk csúcsáig) tárja elénk, amikor a hangszeres muzsika elszakad a vokális kompozícióktól, önálló életet kezd. Űj lemezzel jelentkezik Fal­udt Sándor is, a fiatal pianis­tanemzedék egyik legjelentő­sebb tagja. A romantika ked­velői Schubert két kompizí- cióját, a Négy impromtű-t és az Ophus posthumus c-moll szonátát hallgathatják meg előadásában. A későromanti­ka nagy óriásának, Brahmsnak az Andor Ilona vezette Buda­pesti Kodály Zoltán Női Kar állít emléket. A Magyar Álla­mi Op^raház másik kiválósá­gának, Déry Gabriellának a le­meze nem véletlenül a napok­ban jelent meg. Bizonyára se­gítséget jelent majd a Verdi zenei műveltségi versenyre ké­szülődő középiskolásoknak is. — A zenei impresszioniz­mus két nagy alakjának, De- bussynak és Ravelnek a mű­vei is megvásárolhatók a bol­tokban. Az MRT Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának tolmácsolásában (karmester Lehel György) minden gyűj­temény ékessége lehet — mon­dotta Erdős Péter — az egy lemezen felcsendülő A tenger című szimfonikus vázlat, a Daphnis és Clhoé második ba­lett szvit és a La Valse című koreográfiái költemény. Fi­gyelmet érdemel a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola fennállásának centenáriuma alkalmából kiadott lemez is, amely hangzó formában do­kumentálja (archív felvételek­kel) a főiskola elhunyt tagjai­nak (többek között Popper, Weiner, Bartók, Kodály, Sza­bolcsi, Rácz Aladár) munkás­ságát. Megjelentettük Ránki György misztérium-operájának néhány részletét is, amelyet Madách Imre drámája, Az em­ber tragédiája alapján írt. A Nagy magyar előadóművészek sorozat legújabb darabja Szé­kely Mihály művészetét mu­tatja be. Á lemezen Székely egykori nagy szerepei hangza­nak el. Szervánszky Endre szerzői lemezén négy kompo­zíció hallgatható meg Kovács Béla előadásában. — A könnyűzene barátai milyen új felvételekkel gaz- dagíhatják gyűjteményüket? — Mindenekelőtt Koncz Zsuzsa nyolcadik nagy leme­zét említem, amely Ne vágj ki minden fát! címmel látott napvilágot. A másik- ajánla­tom Kovács Kati ugyancsak tizenkét számot tartalmazó fel­vétele (egyben negyedik nagy­lemez), az Intarzia. (M) Varsányi Pál: ősz Csontos Magda LEMEZVALOGATO A zenetörténet korszakai új felvételeken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents