Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

1975. DECEMBER 23., KEDD v/íirfni) Mély részvéttel temették el Mózes Viktort Hétfőn a Mező Imre úti te­metőben családtagjai, elvtár­sai, barátai, egykori harcos­társai mély részvéttel vettek végső búcsút Mózes Viktortól, a meggyőződéses munkásfor­radalmártól. A kegyelet és az emlékezés virágaival övezett ravatalnál díszőrséget állva rótták le kegyeletüket a párt s a társadalmi szervek képvi­selői. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, Központi Ellenőrző Bizottsága és a Magyar Partizán Szövet­ség nevében Szerényi Sándor, a Központi Ellenőrző Bizott­ság titkárságának tagja mél­tatta Mózes Viktor forradal­már életútját. Családtagjainak, barátainak, egykori munkahelyének, a Vörös Október Férfiruhagyár dolgozóinak, párt- és szak­szervezeti vezetőnek gyászát, Rostás István, a Magyar Vö­röskereszt alelnöke, a partizán­szövetség országos bizottságá­nak tagja tolmácsolta. Az elhunytat temető Mun­kásmozgalmi Panteonjának sírkertjében az Internacionálé hangjai mellett helyezték vég­ső nyugovóra. Magyar—lengyel együttműködés Hazaérkezett Lengyelország­ból az a küldöttség, amely aláírta a jövő évi magyar—len­gyel vegyiszálszerződést. Eszerint a lengyel fél jövőre 4 ezer tonna poliészter szálat küld, a Magyar Viscosagyár pedig 3 ezer tonna poliakrilnit- ril szálat készít partneré­nek.. A megállapodás ér­dekessége, hogy Lengyelország, ból már nagy mennyiségű' nagy szilárdságú, különleges poliészter szálat is kap a ma­gyar pamutipar, a viscosagyá- riak exportját. Beszámoló taggyűlések előtt Munkában a pártcsoportok a váci Fortéban A váci Forte gyár három alapszervezetében 22 pártcso­port működik -— évről évre aktívabban, önállóbban. Mint a X. pártkongresszus óta min­den esztendőben, a gyár kom­munista szervezeteiben az idén is korán megkezd lék az év végi számadás, a beszámoló taggyűlés előkészítését.. Magá­tól értetődő az előbbiek után, hogy elsőkként a pártcsopor­tok értékelték a vezetőségvá- lasztás óta eltelt hónapok munkáját, a kommunistáit erő­feszítéseit a XI. pórfckongresz- szus határozatainak megismer­tetéséért, egységes értelmezé­séért, és végrehajtásáért, egy­szóval: a pértmegbízatások teljesítését. Volt olyan párt­csoport, amelyik az éjszakai műszak után, reggel 6 órakor kezdte a számonkérést, volt, amelyik este 10 óra tájt, csaK olyan nem akadt egy sem, amelyiknek tagjai sajnálták volna az időt az őszinte, ön­kritikus számvetésre. Napirenden: a munkafegyelem Kiss László, a gyár pártbi­zottságának titkára azt tartja, hogy a pártcsoportok jó mun­kájának egyik — nem is lé­nyegtelen — előfeltétele: a pártbizalmi megfelelő ideoló­giai felkészültsége, politikai tájékozottsága. Amióta ezt az alapigazságot felismertéli, tet­tek is azért, hogy gyakorlattá váljék. Az eredmény: a 22 pártcsoportbizalmi 80 százalé­ka marxista—leninista , esti középiskolát végzett — vagy most végzi. Ily módon, á pártcsoportok kezdeményezésére tűzték na­pirendre például az üzem­ben a munkafegyelem vizsgá­latát. Elsőként a Il-es alap­szervezet egyik pártcsoportjá­nak értekezletén tették mér­legre a szüjkebb kollektíva, a műhely dolgozóinak munkafe­gyelmét. Példájukat követték a szolgáltató és tmk-üzem kommunistái, majd — a párt- bizottság ösztönzésére, -mivel idejében felfigyelt e hasznos kezdeményezésre — egymás­után tartottak önvizsgálatot a többi pártcsoportok kommu­nistái is. E viták tanulságait később alapszervezeti taggyű­léseken összegezték — ezeken a bizalmiak már az egész párt- csoport,. valamennyi- kommu­nista véleményét tolmácsol­hatták —, ami arra késztette a pártbizottságot, hogy úgy ha­tározzon: gyári szinten vizs­gálja meg a munkafegyelem helyzetét, és saját tapasztala­tait kiegészítve a pártcsoport- értekezletek és az alapszerve­zeti taggyűlések tanulságaival, 1976 februárjában pártbizott­sági ülésen foglaljon állást a szükséges intézkedések ügyé­ben. / KezJeti eredmények Melyek voltak a legfonto­sabb tanulságok, javaslatok? -Például az, hogy a gazdasági vezetés vizsgálja felül a mun­kaidőalapot az egyes üzem­részekben, különös tekintettel a munkaintenzitás fokozására, a belső munkanélküliség fel­számolására, a rejtett tartalé­kok feltárása érdekében. Ugyancsak alapszervezeti tag­gyűléseken merült fel az az igény, hogy a különböző szin­tű gazdasági vezetők rftunká- jának. emberi értékeinek meg­ítélésénél tériének ki arra is: mennyire tud érvényt szerez­ni a munkafegyelem követel­ményeinek. Az alapszerveze­tek nem álltak meg az igény­nél, a gyakorlatban is alkal­mazzák eat a mércét a hatás­körükbe tartozó gazdasági ve­zetők minősítésénél. E gyakorlatnak már a múlt évben érezhető volt a jó ha­tása. A korábban elnézőbb­nek — >mit szépítsük: gyenge kezűnek — bizonyult vezetők szigorúbban vették a fegyel­met, a munkaidőt, a pontos műszakkezdést. Jó példa erre a dobozüzem, ahol a gazdasági vezetők már arra sem sajnál­ják a fáradságot, hogy szemé­lyenként foglalkozzanak a dol­gozókkal — ha a munkafe­gyelem megszilárdítása így kívánja. Amióta jobban meg­követelik a munkafegyelmet, semmivel nem nőtt a fluktuá­ció a korábbihoz képest, de je­lentősen csökkent a két-há- rom órára eltávozni szándéko­zók, kilépőt kérők száma. Jól megfigyelhető ez a tmk-üzem- ben, ahol korábban voltak, akiknek hetente kétszer is akadt halaszthatatlan elintéz­nivalójuk a városiban — mun­kaidőben. Munkásod szava a várospolitikában A beszámoló taggyűlésekre való felkészülés második fá­zisa a Forte-gyárban az alap­szervezeti vezetőségek ülése volt; ezeken a pártcsoportok értékelését toldották meg a re- szörtfelelősök saját tapaszta­lataikkal, részin^ a pártol unka különböző területeiről, részint pedig éppen a pártcsoportok tevékenységéről. Ezek az év végi mérlegek egészülnek ki majd azokkal a megállapítá­sokkal, amelyekben a pártbi­zottság értékeli az adott alap- szervezet egyesztended mun­káját. A városi pártbizottság évek óta sokat tett annak érdeké­ben, hogy a gazdasági egysé­gek vezetőiben, az üzemek kommunistáiban erősödjék az egészséges lokálpatriotizmus, a 90T) éves Vác iránti cselekvő szeretet; hogy munkásoktól — gazdasági vezetőiág, megta­nuljanak városi méretekben gondolkodni. Ezt a célt szol­gálta az is, amikor a városi pártbizottság nemrég vala­mennyi üzem pártszervéhez eljuttatta a következő öt évre szóló várospolitikai fejlesztési tervezetet, széles körű meg­vitatásra. A gyár pártbizottsá­ga a tervezetet sokszorosittat- ta, eljuttatta valamennyi párt- csoportnak és műhelybizott­ságnak. Napokig gyűrűzött a vita ezután a gyárban, abban azonban mindenki egyetértett, hogy a Forte gazdasági veze­tésének szándékát, mely sze­rint az V. ötéves tervben 15 millió forintot fordítanak munkáslakások építésére, és 100 személyes óvoda építésével enyhítik a gyárban dolgozó anyák gyermekelhelyezési gondjait — csak helyeselni és támogatni lehet. Voltak, per­sze más kérdésekben viták, el­lenjavaslatok is: mindezeket a gyár pártbizottságának titkára — a városi pártbizottság tagja — tolmácsolta a testület leg­utóbbi ülésén. így jut el Vá­cott — immár évek óta — a dolgozók szava a város kom­munista vezetőihez. Nyíri Éva Hősi életútja példa Sziklai Sándor-cmlékülés a Hadtörténeti Múzeumban Arpásl Zoltán zárszavát mondja. Az első sorban (balról jobbra) dr. Liptai Ervin, özvegy Sziklai Sándorné, Úszta tíyula és Krasznai Lajos. jíj. Fekete József felvétele Most lenne 80 éves Sziklai Sándor vezérőrnagy, a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő harcosa, aki 1956 októberében az ellen- forradalmi banditák elleni harcban esett el, halt hősi ha­lált. Ebből az alkalomból az MSZMP Pest megyei Bizott­sága, a Magyar Patizán Szö­vetség, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hétfő délután em­lékülést rendezett. Az ülés előtt megkoszorúz­ták Sziklai Sándornak a Had­történeti Intézet és Múzeum­ban elhelyezett emléktábláját. A Sziklai család nevében özv. Sziklai Sándorné és két lánya, Júlia és Zója, az MSZMP Pest megyei Bizottsága nevében Árpási Zoltán, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a KISZ Pest megyei bizottságá­nak első titkára és Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság tagja, az MSZMP budai járási Bizottságának első titkára, a Magyar Partizán Szövetség nevében Úszta Gyula nyugal­mazott altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Ráth Károly és Sebes Sándor, a szövetség tagjai, a Hadtör­téneti Intézet és Múzeum ne­vében dr. Liptai Ervin ezre­des, az intézet és múzeum pa­rancsnoka és Papp Tibor al­ezredes helyezett el koszorút az emléktáblán. Az emlékülést Úszta Gyula nyitotta meg. Beszédet mon­dott dr. Liptai Ervin ezredes. Nemzedékek legjobbjai közé tartozott — A magyar történelemben kevés nemzedéknek jutott osztályrészül annyi megráz­kódtatás, világot megrendítő esemény, kevésnek ívelt át élete olyan hatalmas politikai változásokon, mint azoké, akik a századfordulót megelőző években születtek — mondottá egyebek közt dr. Liptai Ervin. — E nemzedék legjobbjai azok a kommunisták, akik századunk eseményeinek, cse­lekvő kezdeményezőivé, irá­nyító szereplőivé váltak. Ott voltak az oroszországi- szocia­lista forradalomban, a fasiz­mus ellen vívott küzdelem legbátrabb harcosai között, és élenjártak a második világ­háborúban aratott győzelem után az új népi államok meg­teremtésében — hangsúlyozta. — Közéjük tartozott Sziklai Sándor is. Az országos választmány méltatta Pest megye jelentősen hozzájárul a délszláv nemzetiségi politika eredményeihez A pomázi együttes Baranyában vendégszerepei Rövidesen megjelenik A ma. gyarországi délszlávok népraj­za című sorozat első kötete. A 2—4 kötet 1980-ig lát napvi­lágot. A következő öt évben a Tankönyvkiadó gondozásában közlik a hazai délszláv költők és írók válogatott írásait, a magyarországi délszlávok ha­gyományait, irodalom, és hely. történetét. Eredmények és program A nemzetiségi irodalom, ha­gyomány ápolása csupán egy része a Magyarországi Délszlá. vök Demokratikus Szövetsége tevékenységének. Mint a szö­vetség országos választmányá­nak hétfői ülésén az idei mun­ka, valamint az 1976. évi prog­ram megvitatásakor kitűnt, a szövetség eredményesen mun­kálkodott nemzetiségi politi­kánk végrehajtásáért, az anyanyelvi oktatás, művelő­dés színvonalának emelé­séért. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia egyes osz­tályaival, a Népművelési In­tézettel és más intézmények­kel együttműködve hozzájárult a nemzetiségi találkozók, fesz­tiválok, rendezéséhez. Szoros kapcsolatot tartott fenn a ju­goszláviai kulturális szervek­kel. Előmozdította a hazai és jugoszláv együttesek kölcsö­nös látogatását. Elődeink nyomában A munkáról szóló beszámo­lóban jelentős helyet kaptak azok az eredmények, amelyek ■Pest megyéhez fűződnek. Egye­bek közt méltatták azt a kör­utat, amelyet a tököli délszláv népi együttes tett februárban Somogy megye három falujá­ban, Patonyban, Tóújfaluban és Lakócsán. Elismeréssel szólt a beszámoló a szentendrei já­rásban megrendezett Nemzeti Hét eseményeiről, valamint a tököli délszláv férfikar kiemel, kedő teljesítményéről, amellyel novemberben az énekkarok, pávakörök, országos minősítő­jén Kiváló kórüs lett Jövőre továbbra is fő fel­adatuknak tekintik az anya­nyelv művelését Ezért egy anyanyelvet művelő testület létrehozását készítik elő. Elő­deink nyomában — címmel pá­lyázatot hirdetnek a honisme­reti, helytörténeti, krónikaíró körök, klubok és egyének szá­mára a délszláv jellegű haladó szocialista hagyományok kuta­tására, gyűjtésére. A Narodné Noviny szerkesztőségével tava­szi fotópályázatot hirdetnek Nemzetiségünk életéből — címmel. Azokban az iskolák­ban, ahol szerbhorvát és szlo­vén nyelvoktatás folyik, szor­galmazzák az anyanyelvi szín­darabok betanítását. Segítik az országos nemzetiségi fesztivál előkészítését, az anyanyelvi ol­vasómozgalom szélesítését és író-olvasó találkozókat szer­veznék. Megyénk a munkalervben t A munkaterv is tartalmaz Pest megyei vonatkozásokat. Februárban a pomázi délszláv együttes’-Baranya megye négy községében, Átán, Felsőszent- mártonban, Drávasztárán és Medinán tart előadókörutat. Márciusban viszont a mohácsi együttes Pest megyében, Lóré­vén, Tökölön, Pomázon és Százhalombattán vendégszere­pei. Az ülésen beszámolót tartott Mándics Mihály, a Magyaror­szági Délszlávok Demokrati­kus Szövetségének főtitkára. Az ünnepségen emlékplakette­ket és emléklapokat adtak át az országos választmány mun­kában kitűnt tagjainak. Ezután ismertette az elő­adó a kiemelkedő forradal- ffiár életútját. Sziklai Sándor nincstelen bérescsaládban szü­letett 1895. december 27-én, az Arad megyei Tornya község­ben, és a mezőgazdasági mun­kások között szerezte első, egész életére kiható osztály­harcos élményeit — mutatott rá. — 17 éves korában részt vett á battonyai- csendőrök el­leni összecsapásban. Az első világháború idején hadifogságba került, és Szik­lai Sándor itt ismerte föl, hogy az orosz munkás és pa­raszt nem ellenség, hanem sorstárs. Sziklai Sándor ' már 1918-ban Szamára városában a Vörös Gárdát szervezte, ké­sőbb Turkesztánban, a Kasz- pi-tengeren túl, és a tergóniai fronton harcolt a Vörös Had­sereg soraiban. A továbbiakban — mutatott rá az előadó — Sziklai Sándor forradalmi útja Spanyolor­szágba vezetett. Itt is az első sorokban harcolt, majd a köz­társaság leverése után inter- nálótáborok foglya lett. 1943- bán tért vissza a Szovjetunió­ba. Ott azzal bízták meg, hogy a hadi fogolytáborokat járva a fogságba esett magyar kato­nák és tisztek közül válassza ki azokat, akik hajlandók az új Magyarország jövőjén munkálkodni. 1944 őszén tért haza Magyarországra. Az előadó ezután Sziklai Sándor életútjának felszaba­dulás utáni éveit ismertette. Egyebek közt elmondotta, hogy 1945 és 1948 között a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségében és a nagybudapesti pártbizottság­ban töltött be felelfe tisztsége­ket. 1953-ban bíztak meg a hadtörténeti intézet vezetésé­vel. Ö kezdeményezte az oroszországi polgárháborúban és az intervenció elleni küzde­lemben részt vett magyar in­ternacionalisták történetének feldolgozását, valamint a spanyol polgárháborúval kap­csolatos kutatómunkát. 1956 októberében az első kommu­nisták között került az ellen­forradalom halállistájára. Amikor október 26-án félre­érthetetlen jelei mutatkoztak, hogy budakeszi otthona ellen támadás készül — felesége, gyermekei, anyósa menekülé­séről gondoskodva — apósá­val, a kommunista veterán Kiss Lajossal együtt vállalta a harcot. Egész életútjának, forradalmi múltjának logikus következménye volt, hogy bát­ran szembenézett a fasiszta csőcselékkel. Hősként esett el. Brigádok, ifjúsági szervezetek büszkélkednek nevével Árpási Zoltán a Pest megyei pártbizottság nevében mon­dott zárszavában hangsúlyoz­ta, hogy a megyei pártbizott­ság Sziklai Sándor születésé­nek évfordulóján ötévenként emlékülést rendez, és évente koszorúzósi ünnepségre kerül sor a Budakeszin elhelyezett emléktáblánál is. Kiemelte: közelebb hozza hozzánk Szik­lai Sándor emlékét, hogy szo­cialista brigádok, úttörők és KISZ-szervezetek az ő nevét vették fel. A megyében szá­mos ilyen közösség van. Szik­lai Sándor életútját megismer­ve dolgoznak öle, gondolkodá­sukkal, politikai látásmódjuk­kal azonosulni igyekeznek a forradalmár immár történel­mivé vált alakjával. Az emlékülés után a részt­vevők megtekintették a Szik­lai Sándor-emlékkiállítást, majd a magyar néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese adott színvonalas műsort. K. Gy. M. Kiosztották az idei építészeti nívódíjakat Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban hét­főn dr. Szabó János államtit­kár adta át ünnepélyesen az alkotóknak az 1975. évi építé­szeti nívódíjakat. A budavári palota a, b, c és d jelű épületrészeit, ame­lyeket a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum és a Nemzeti Galéria részére alakítottak ki, magas Színvonalú építésterve­zési és építéskivitelezési mun­kával valósította meg a Köz­épülettervező Vállalat és a Középületépítő Vállalat. Ki­emelkedő munkájukért 100 000 —100 000 forint értékű építé­szeti nívódíjat kaptak. A körzeti típustervek alap­ján Győrött é^ült 3/73 és 8/73 jelű házgyári paneles lakóépü­let alkotói, a Győri Tervező Vállalat és a Győr megyei Építőipari Vállalat dolgozói 50 000—50 000 forintos építé­szeti nívódijat kaptak. A Győri Házgyár termékei­ből, Csehszlovákiában épített magas színvonalú szállodák alkotói: a Lakó- és Kommu­nális Épületeket Tervező Vál­lalat és a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat 50 000— 50 000 forintos nívódíjat ka­pott. A Lenin Kohászati Művei nemesacél-hengerművének megtervezéséért és fölépíté­séért ugyancsak 50 000—50 000 forintos építészeti nívódíjat kaptak a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervezőirodái és az Észak-magyarországi Álla­mi Építőipari Vállalat dolgo­zói. I i

Next

/
Thumbnails
Contents