Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
\ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 296. SZÄM Áll.\ 80 FILLÉR 1975. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa Szerdán Havannában megnyílt a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa. A kongresszus munkájában több mint 'háromezer küldött vesz részt. Jelen van számos kommunista és munkáspárt delegációja, köztük az MSZMP küldöttsége, Kádár Jánosnak, a párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. A kongresszus résztvevői megvitatják a társadalomfejlesztés alapvető problémáit a szocialista építés jelenlegi szakaszában. A kongresszus elé kerül jóváhagyásra a párt programtervezete, valamint az új alkotmány tervezete. Ezen-» kívül megvitatják az első ötéves népgazdaság-fejlesztési terv irányelveit. A párt központi bizottságának beszámolóját Fidel Castro terjeszti elő. (Részletes jelentésünk az 5, oldalon.) Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka A kormány beterjesztette a népgazdaságV ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot Németh Károly, Nemeslaki Tivadar hozzászólása — Pest megyei felszólaló a vitában Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését. Eszerint a Veszprém naegyei 13-as számú országgyűlési választókerületben az időközi választás a törvény előírásainak megfelelően folyt le, képviselőnek Udvardi Erzsébetet választották meg. Apró Antal tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, a jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta Udvardi Erzsébet megbízólevelét, s miután az a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelt, javasolta a képviselő igazolását. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az országos választási elnökség jelentését, majd a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatának megfelelően, Udvardi Erzsébet országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal ezután tájékoztatta a képviselőket, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége javaslatot terjesztett elő bizottsági tag felmentésére, illetőleg a bizottságokban felmentés és elhalálozás folytán megüresedett helyek betöltésére. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Kovács Sándor képviselőt miniszterhelyettesi kinevezése miatt az ipari bizottsági tagsága alól felmentette, Gyuricza László képviselőt az ipari bizottság tagjává, Benjámin László képviselőt pedig a kulturális bizotttság tagjává megválasztotta. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Huszár István, a kormány elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke benyújtotta az országgyűlésnek a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter pedig a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: O A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. O A Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően, ezután Huszár István tartotta meg expozéját. A Minisztertanács elnökhelyettesének expozéja után dr. Bognár József, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke tartotta meg előadói beszédét. A benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés állandó bizottságai megvitatták — mondotta —, álláspontjuk egységes volt: a terv reális, jól megalapozott. Hangsúlyozta az előadó, hogy helyes az V. ötéves népgazdasági terv koncepciója, amely szerint a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos ütemét fenn kell tartani, miközben a világgazdasági változások miatt megbomlott egyensúlyviszonyokat fokozatosan helyre kell állítani. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése a tőkés gazdaságokat a foglalkoztatottság és a dolgozók életszínvonalának radikális csökkentésére késztette, éppen ezért nagyra értékel hetö tervünknek az a törekvése, hogy az egyensúlyt a teljes foglalkoztatottság fenntartása, a reálbérek és a fogyasztás növekedése mellett igyekszik biztosítani. Olyan cselekvési és eszközrendszer áll rendelkezésünkre, amely alkalmas a feladatok megoldására, amely egyaránt él az ösztönzés és a fékezés lehetőségeivel, a technikai fejlődés és a struktúraváltozás meggyorsítása érdekében. Tényleges rangjára emeli az ésszerű takarékosságot, ösztönzi az eszközök és eredmények helyes viszonyának megteremtését. Nagy tartalékok vannak a gazdasági vezetés módszereinek korszerűsítésében is — mondotta dr. Bognár József, majd rámutatott: a terv teljesítésének alapja a munkásosztály által vezetett népi-nemzeti egység. Erkölcsi tőkénk az a kölcsönös politikai bizalom, amely az elmúlt két évtizedben halmozódott fel, s amelyre alapozva a lakosságnak mint termelőnek most többet kell nyújtania, mint amennyit fogyasztóként élvezhet. Az összes tényezők mérlegelése alapján bízunk abban, hogy a tervben foglalt hatalmas feladatokat sikerrel végrehajtjuk — zárta beszédét dr. Bognár József, majd a líizott- eág nevében indítványozta: az országgyűlés emelje törvényerőre az ötödik ötéves tervről szóló javaslatot. Az előadó beszédét követően megkezdődött a vita a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat fölött. A vitában felszólalt Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ortutay Gyula egyetemi tanár, Navies János nyugdíjas mezőgazdasági munkás, Tóth István, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, Dániel Mária, a Paksi Konzervgyár üzemvezető-helyettese, dr. Lukács János, a pacsai Haladás Tsz állatorvosa, Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke, Gorjanc Ignác, a Jászberényi Hűtőgépgyár igazgatója, Bata János (Pest megye 12. vk.), a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet elnöke. Az ülés szünetében az ipari bizottság ülést tartott, és a bizottság titkárává Vida Miklóst választotta. (A funkciót korábban Kovács Sándor töltötte be.) A szerdai tanácskozás, amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Inokai János — a Pest megyei képviselő hozzászólásával fejeződött be. Az országgyűlés ma az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. (A továbbiakban Huszár István expozéját, Németh Károly, Nemeslaki Tivadar és Bata János felszólalását ismertetjük.) Huszár István: Gazdasági tevékenységünket hassa át : a törekvés az egyre hatékonyabb munkára Huszár István bevezetőül elmondotta: országunk életében nagy jelentőségű egy-egy ötéves tervidőszak lezárása és egy újabb kezdete. A terv mindenkor szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztését szolgálja, ezért teljesítésié, egy-egy tervidőszak alatt megtett út értékelése, nemkülönben az elkövetkező időszak céljainak és feladatainak meghatározása legfontosabb teendőink egyike, egész népünk ügye. Ezután így folytatta: Az 1971—75. évekre szóló népgazdasági terv legfontosabb célként a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, a kiegyensúlyozott és egyenletes gazdasági fejlődésit, a termelés korszerűsítését és összetételének javítását, a nemzeti vagyon gyarapítását, a lakosság életszínvonalának folyamatos növelését, a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus bővítését, s ezen belül a KGST-or- szágokkal való együttműködés elmélyítését, az ország védelmi erejének erősítését jelölte meg. Arról adhatok számot a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kitűzött célokat elértük. Bár a tervidőszakból néhány nap még hátravan, az adatokból már most megállapítható, hogy a nemzeti jövedelem az előirányzott évi 5,5—6,0 százalék helyett 6,3 százalékkal növekszik. Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme a tervezett 6 százalékkal szemben 6,5 százalékos, a mezőgazdasági termékek termelése is gyorsabban : emelkedett, mint az előirányzott 2,8—3 százalék. Az évi átlagos növekedési ütem 3,3—3,5 százalék. Az elmúlt öt esztendőbén a nemzeti jövedelem gyarapodását teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A termelésiben lekötött eszközöket is figyelembe véve pedig a nemzeti jövedelemnövekedésének már mintegy 60 százaléka a hatékonyság javulásából származott. A tervidőszakban az aktív keresők szánta mindössze 1,8 százalékkal növekedett, a munkaidőalap pedig némileg csökkent, mert az országban — néhány munkakör kivételével — lényegében befejeződött a rövidített munkahétre való áttérés. Javult a lakosság ellátása Az ipari termelés növekedésének több mint 90 százaléka a termelékenység növekedéséből származott összehasonlításul emlékeztetni szeretném a tisztelt képviselő elvtársakat arra, hogy a III. ötéves terv időszakában például az ipari termelés növekedésének még csak kétharmadát fedeztük a műnk, termelékenységének növekedéséből, és ezzel a IV. ötéves ten is csak mintegy 75—80 százaié kos szinten számolt. A mező gazdaságban a termelés növekedése az aktív keresők számi, nak mintegy 12 százalékos csökkenése mellett ment végbe A foglalkoztatottság szerbe- zetében társadalmilag is jelentős és gazdaságii fejlettségünkkel összhangban álló változás következett be. Míg 1965—70 között az anyagi termelés ágazataiban 8 és a nem anyagi termelés területén csak 5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma, addig a most záruló tervidőszakban az anyagi termelés ágazataiban foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott, a nem anyagi termelés igazaiban azonban mintegy 12 százalékkal növekedett, ezáltal javulhatott a lakosság ellátása az egészségügy, az oktatás és a szolgáltatások más területén. Ez a gazdasági fejlődés és az életszínvonal növekedésének kísérő jelensége, következménye, s egyben feltétele is. A beruházásoknál is előtérbe kerültek a nem anyagi jellegű ágazatok. Ezek beruházása 90 százalékkal, míg az anyagi termelési ágazatoké csak 40 százalékkal nőtt. így a nem anyagi ágazatok aránya a szocialista szektor összes beruházásaiban elérte a 21 százalékát. A termelési és a ráfordítási szerkezet gyors ütemben válto- úk. Ezt akkor is látnunk és értékelnünk kell, ha talán épp itt sürgetjük leginkább . a még gyorsabb átalakulást. A szerkezeti változásokat elsősorban a központi fejlesztési programok segítik. Tovább korszerűsödött az energiatermelés és a -fel- használás struktúrája. Gyors ütemben fejlődtek a műszaki szempontból progresszív ágazatok, mint pL a műszeripar, a híradástechnikai és számítástechnikai ipar. a közúti jármű- gyártás, a gyógyszeripar, a mű- trágyagyártás, valamint a petrolkémiai ipar. A gépipar termelésének kib. egyhanmadia új, legfeljebb három éve gyártott termék. Mindennek eredményeként a termelést meghaladó ütemben növekedett az ipari termékek értékesítése, elsősorban a külföldön értékesített termékek mennyisége. A mezőgazdaság gyors fejlődését jól szolgálta az iparszerű termelési rendszerek megjelenése és elterjedése, a gépesítés színvonalának növelése, a korszerű vegyszerek — a műtrágyák, növényvédő szerek — egyre nagyobb mértékű alkalmazása. íme, ezek a gazdasági növekedésnek talán a legfontosabb, az intenzív fejlődést leginkább jelző vonásai. Sikereink egyik forrása a nemzetközi munkamegosztás A népgazdaság hatékonyságának javulása aligha következhetett volna be, ha hazánk nem élt volna a nemzetközi munkamegosztásnak, mindenekelőtt a KGST-országok tervszerű együttműködésének a lehetőségeivel. Különösen gyümölcsözően fejlődött gazdasági kapcsolatunk a Szovjetunióval. Fejlődésünket a beruházások számottevő növelésével értük el. A most befejeződő ötéves tervben közel 50 százalékkal nagyobb a beruházások volumene, mint a megelőzőben. Az átlagot meghaladó mértékben növekedtek a gépi beruházások. Különösen gyorsan fejlődött a vi'llamosenerigia-áipar, az építőanyagipar és a vegyipar. A tervidőszakban 80 nagyberuházást fejeztünk be, közöttük olyan jelentőseket, mint a Tho- rez-külfejtés, a Gagarin Hőerőmű, a Dumamenti Hőerőmű I. szakasza, a Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag- hemgerműve, a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerműve, a Magyar Vagon- és Gépgyár motorgyártó és futóműgyártó kapacitásának a fejlesztése, a Borsodi Vegyikom- ■hinát pvc-üzeme, a Tiszai Vegyi Kombinát olefínműve, a Beremendi Cementgyár, a Lába ti arai Vékonypapírgyár, a Borsodi Sör- és Malátagyár, a kiskörei vízlépcső I. üteme, a Metró kelet-nyugati vonala, a Szegedi Biológiai Kutató Intézet. A teljes befejezés előtt megkezdte termelését néhány olyan nagy létesítmény, minit a péti, új műtrágyagyár, a Hejő- csabai Cement- és Méiszmű. Gazdasági építőmunka eredményeként tovább csökkentek az egyes országrészek közötti gazdasági szintkülönbségek. Az Alföld és a Dél-Dunámtúl gazdasági fejlődése — a tervnek megfelelően — meghaladta az országos átlagot. Gazdasági eredményeink alapján népünk életszínvonalának javításában, a szocialista életmód kiteljesedésében is számottevő eredményeket értünk el. Az egy főre jutó reál- jövedelem a tervnek megfelelően 1975-ben várhatóan kb. 26, az egy keresőre jutó reálbér pedig mintegy 18 százalékkal lesz magasabb, mint öt évvel ezelőtt volt. Az idős korúak és a gyermekes családok helyzetének javítására fontos szociálpolitikai intézkedések születtek. Javult a lakásellátottság. öt év alatt a tervezett 400 (Folytatás a 2. oldalon.)
