Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
1975. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött az oeszaggyttlés téli iilesszaka (Folytatás az 1. oldalról.) ezernél minegy 20—30 ezerrel több lakás épült. IV. ötéves tervünk fő céljait annak ellenére teljesítjük, hogy gazdaságunkat érzékenyen befolyásolták a tőkés világgazdaságban 1973 őszétől kibontakozó, gyons ütemű inflációtól kísért válságjelenségek és a számunkra hátrányos árarányvál- tozások. Az a tény, hogy a terv fő céljait ilyen körülmények között is meg tudtak valósítani, a szocialista tervgazdálkodás fölényét bizonyítja. Ebben kétségtelenül nagy szerepe volt és van a szocialista közösség országai összehangolt, tervszerű együttműködésének, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósított szoros kapcsolatoknak. Meg kell teremtenünk a gazdaság külső cs belső egyensúlyát Az elmúlt öt esztendő gazdasági fejlődése a vázolt nehézségek ellenére is jó alapokat teremt szocialista építőmunkánk folytatásához. A tervjavaslat elkészítése (»éles körű, kollektív munka eredménye. Kidolgozásában részt vettek áz ország' legnagyobb ipari és más vállalatai; Szoros együttműködés alakult iki az országos irányító, illetve a helyi államiigazgatási szervek és a tudományos kutatóintézetek küzött. A terv fő céljai — ismerve nehézségeink okait, a bizonytalanságok jellegét és nagyságrendjét — reálisak és megítélésünk szerint bizonyosam megvalósíthatók. Tervcéljaink kimunkálásában jelentős mértékben támaszkodni tudtunk az évek óta folyó hosszú távú (15 éves) tervezőmunka legfontosabb eredményeire. A gazdasági fejlődés fő irányait, arányait és szerkezeti változásait tekintve a közép- és hosszú távú célok összehangoltak. Az V. ötéves terv gazdasági fejlesztési feladatai — mindenekelőtt a termelő ágazatokban, az energetikában és a mezőgazdaságban — összhangban vannak a gazdaság hosszú távú fejlesztésére kialakított fő irányzatokkal. A következő évek fontos feladata a gazdaság külső és belső egyensúlyának megteremtése, ezért a távlati fejlesztés néhány fontos céljának a megvalósítását (például a megtermelt és a belfölNincs tértől és időtől clvonatkoztatott gazdaságpolitika Nincs tértől és időtől élvonatkoztatott gazdaságpolitika, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a rugalmassággal párosuló elvi következetesség, amely az MSZMP egész gazdaságpolitikai tevékenységét jellemzi. Ily módon a gazdaság- politikának hol egyik, hol másik eleme kerül előtérbe, sőt új elemekkel, feladatokkal is gazdagodhat, miközben az egész gazdaságpoli tika a korábban kitűzött stratégiai célok megvalósítását, sőt azok még következetesebb megvalósítását szolgálja. Jelenleg a kitűzhető célok szempontjából az egyik ilyen meghatározó tényező, hogy a belföldi felhasználás meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti jövedelmet, számottevő a költségvetés hiánya és nem kiegyensúlyozott a nemzetközi fizetési mérlegünk. Minden megfontolás amellett szól, hogy a gazdasági egyensúly fokozatos javítását és a további folyamatos fejlődéshez szükséges egyensúlyi helyzet biztosítását alapvető gazdaság- politikai feladatnak tekintsük. A nemzetközi gazdasági feltételek számunkra kedvező és számottevő javulására — az előrejelzések szerint — nem Korszerűsítsük termelési szerkezetünket dön felhasznált nemzeti jövedelem növekedési ütemének a közelítését, a felhalmozási hányad, főleg a feldolgozó iparok arányának növelését) még az V. ötéves terv sikeres teljesítése esetén is csak a 80-as évtizedben lehet határozottabb célként megjelölni. A tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem öt év alatt 30— 32, az ipari termelés 33—35, az építési-szerelési tevékenység 30—33, a mezőgazdasági termelés pedig 16—18 százalékkal növekszik. A tervezett fejlődés üteme ugyan némileg lassúbb, mint amit az előző öt évben elértünk, de lényegében megfelel a IV. ötéves terv előirányzatainak. Hosszabb időszakot vizsgálva pedig közel áll az eddig elért átlagos növekedéshez. Mivel az V. ötéves terv időszakában sok tekintetben a korábbiaknál nehezebb feltételekkel kell számolnunk, a növekedés tervezett üteme az adott körülmények között és nemzetközi összehasonlításban is megfelelően dinamikus. A szocialista építés töretlen folytatása, népünk életszínvonalának rendszeres emelése világosan bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk stabil marad. Ez a stabilitás azonban nem jelenthet változatlanságot vagy éppen megmerevedést. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk legfontosabb eredményei éppen a tudatosan létrehozott változásokban tükröződnek. számíthatunk. Ezért a gazdasági egyensúlyt alapvetően belső erőforrásainkra támaszkodva kell helyreállítani. Az egyensúly javításának egyik szükségszerű feltétele, hogy az V. ötéves terv időszakában a belföldi felhasználás növekedése a nemzeti jövedelem növekedésénél lassúbb ütemű legyen. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos már említett növekedésével szemben a belföldi felhasználás 23—25 százalékos növekedését tervezhetjük. A növekedésnek ez az aránya ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a fejlesztés anyagi alapjai bővüljenek. Ily módon folytathatjuk tehát megkezdett fejlesztési programjainkat, sőt újakat is elkezdhetünk, kielégítő, bár a korábbinál szerényebb mértékben növelhetjük az életszínvonalat és emellett a nemzeti jövedelem növekményének nem kis hányadát az egyensúly javítása érdekében használhatjuk fel. A gazdasági egyensúly javítása az államháztartás pénzügyi helyzetének erősítését is szükségessé teszi. Ezért a társadalmi tiszta jövedelemnek az eddiginél nagyobb hányadát kívánjuk az államháztartás részére elvonni. Mindenütt gazdálkodjanak jókban a munkaerővel Gazdasági fejlődésünk adott fokán mindez objektív szükségszerűség. Ismeretes, hogy kimerültek a termelés fejlesztésének extenzív forrásai, már nincs lehetőség nagyszámú, új munkaerő bevonására a termelésbe, és új munkahelyek tömeges létesítésére. Az aktív keresők száma alig néhány tízezer fővel növekszik majd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban csökken az aktív keresők száma, az iparban lényegében változatlan marad, míg az építőiparban és a közlekedésben kismértékű létszámnövekedésre számíthatunk. Társadalmi és gazdasági megfontolásokból egyaránt számottevő létszám- emelkedés csak a kereskedelemben és más szolgáltatási ágazatokban tervezhető, mivel a munkaerőhiány ma különösen ezeken a területeken okoz nagy gondokat. Mindebből következik, hogy a változatlan vagy csökkenő, esetleg alig növekvő létszám az iparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban sürgetővé teszi a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodást és a további gépesítést. Meglevő lehetőségeink nagyobb kihasználását jelentené, ha a beruházások megvalósítási idejét le tudná. 1c rövidíteni. Ésszerűbben kell gazdálkodni a meglevő állóeszközökkel is. Erre nyomatékosan felhívja a figyelmet az a körülmény, hogy a gépek egységére jutó termelés 1967 óta lényegében stagnál. Tovább korszerűsítjük népgazdaságunk vezető ágát, az ipart. Termelését átlagosan évi 6 százalékkal kívánjuk növelni, mégpedig úgy, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél valamivel gyorsabban, évi 7 százalékkal növekedjék. Az ipar fejlődését öt év alatt összesen 340—350 milliárd forint beruházással segítjük elő. Tovább folytatjuk a termelési szerkezet korszerűsítésében fontos szerepet játszó központi fejlesztési programok megvalósítását. Terveinkben központi helyet foglal el az energiatermelés és -ellátás. A vUlamo^energia-ipar termelése a következő öt évben erőteljes ütemben, évenként közel 7 százalékkal nő majd. A tervjavaslat szerint továbbra is — bár az eddiginél lassabban — folytatjuk az energiafelhasználásiban a szén- hidrogének arányát az 1975. évi 57 százalékról 64—66 százalékra növeljük. Ez azt is jelenti, hogy az energiaforrásokban az import aránya az idei 45 százalékról 1980-ra 56—58 százalékra növekszik, Szénlhidrogén- szükségletünk kielégítésében továbbra is döntő szerepe lesz a Szovjetuniónak. Az energiatermelésben és mindenekelőtt a -felhasználásban tovább nő a földgáz szerepe. 1980-ra már mintegy 10 milliárd köbméter földgáz fel- használásával számolunk. Ennek érdekében a hazai termelést legalább 6 milliárd köbméterre kell növelni. A szovjet földgázbehozatal növelése céljából részt veszünk az Orenburg! gázvezeték építésében. 1980-ban a népgazdaság vil- lamosenergia-igénye mintegy 35 milliárd kWó lesz, az idei 25 milliárd KWó-val szemben. A növekvő import mellett tehát az erőmű-kapacitások mintegy 1500 MW-os bővítésére is szükség van. Az energetikai kapacitások erőteljes fejlesztése következtében az energetikai beruházások aránya az ipar ösz- szes beruházásaiban az ez évi 30—32 százalékról mintegy 38— 40 százalékra növekszik. A többi ágazat közül a termelés a leggyorsabban a vegyiparban nő, évenként több mint 9 százalékkal. Ezen belül a petrolkémia fejlődik a legdinamikusabban. öt év alatt a műanyagtermelés több két és félszeresére, a poUakriil-miitrilszál termelése több mint kétszeresére nő. 1980-ra az egy lakosra jutó műanyag-felhasználás az 1975. évi 24 kilóról 38—40 kilóra emelkedik. Számottevően növeljük á korszerű műtrágyák, növényvédő szerek, állatgyógyászati és takarmánykiegésza- tő szerek gyártását. Tovább folytatjuk a gyógyszeripar fejlesztését. Ugyanakkor a bányászatban és a kohászatban az átlagosnál kisebb lesz a fejlődés üteme. A strukturális változtatásokat segíti elő, hogy a vas- és acélgyártásban — korszerűbb, értékesebb termékek gyártása végett — elsősorban az ötvözött és nemesacél-gyártmányok, acéllemezek, betonacélok, valamint kohászati másodtermékek előállítását növeljük. Nagy figyelmet fordítunk a gépiparra, mert a gyártmányszerkezet átalakításában és korszerűsítésében kétségtelenül ez az iparág rendelkezik a legnagyobb lehetőségekkel. A gépipar rugalmasságának javítása céljából a terv az elő- és félgyártmányok, alkatrészek és részegységek korszerű termelésének a fejlesztését, % bel- és'a külföldi kooperáció erőteljes bővítését irányozza elő. Néhány fejlesztésre kijelölt területen — a jobb exportképesség érdekében — megkezdődik a fontosabb gyártmányok gyártmánycsoportok technológiai rekonstrukciója. A könnyűiparban folytatjuk a ruházati ipar rekonstrukcióját. Az élelmiszeriparban a lakosság ellátásának javítása, a gazdaságos kivitel növelése és ezzel összefüggésben a mező- gazdasági termékek minőségileg magasabb szintű feldolgozása és tárolása a feladat. A termelési és fejlesztési céljainkat csak úgy valósíthatjuk meg, ha a XI. pártkongresszus határozatának és a kormány munkaprogramjának megfelelően, következetesebben élünk a nemzetközi szakosítással és kooperációval párosuló szelektív iparfejlesztés lehetőségeivel. A jövőben határozottabb intézkedéseket kell tennünk a gazdaságtalan termelés korlátozására, de lehetőleg megszüntetésére. A nehézségekből csak az lehet a kiút, hogy a vezetők megvizsgálják, milyen változtatások szükségesek a vállalat termelési szerkezetében ahhoz, hogy az eddiginél értékesebb, jövedelmezőbb és kelendőbb termékeket gyártsanak. A gyártmányszerkezet korszerűsítése mellett javítani kell termelési kultúránkat, tökéletesíteni kell a meglevő _ termékek minőségét, a szállítókészség egyidejű javításával. Ennek is egyik módja a gazdaságtalan termelés korlátozása és megszüntetése. A másik módja új, versenyképes, jól értékesíthető, korszerű termékek előállítása. Hangsúlyozni szeretném a viszonylag kis ráfordítással ős rövid időn belül versenykéoessá tehető termékek kiválasztásának fontosságát. A mezőgazdaság alapja a szocialista nagyüzem A tervnek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó előirányzatai a Magyar Szocialista Munkáspárt bevált agrárpolitikájának folytatását célozzák. A mezőgazdaságban a termelés évi 3^2—3,4 százalékkal növekszik, ami lényegében megegyezik az 1971—75. években elért fejlődéssel. Ez a magasabb bázisra épülő növeke- dási előirányzat csak intenzív fejlesztéssel, a termőföld észszerű kihasználásával, a hozamok és a termelékenység erőteljes emelésével érhető el. A mezőgazdaság a jövőben is fontos exportágazatunk lesz. Arra törekszünk, hogy mező- gazdasági termékeinket minél értékesebb termékké feldolgozva exportáljuk, s lehetőleg mérsékeljük a tőkés világpiac konjunktúrái is ingadozásaiból számunkra hátrányos hatásokat, de kihasználjuk a lehetséges előnyöket. A hátrányos hatások elhárítása szempontjából is jelentős a Szovjetunióval hosszabb időszakra — számunkra fontos, más cikkek szállítása ellenében — kötött zöldség- és gyümölcsszállítási, illetve előkészített gabonaszállítási egyezményünk is. A mezőgazdaság fejlesztését öt év alatt mintegy 105—107 milliárd forint beruházással segítjük. A fejlesztés középpontjában a gépesítés áll. A beruházási összegnek mintegy a felét erre fordítjuk. „ A mezőgazdaság termelésének alapját továbbra is a szocialista nagyüzemek képezik, ezekben évente 4,5—5 százalékkal növekszik majd a termelés. Emellett továbbra is jelentős feladatok hárulnak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére, amelynek ösztönzését és támogatását a jövőben is fontosnak tartjuk. Az építőipar alapvető feladata ebben a tervidőszakban is az, hogy a népgazdaság éoíté- sá-szerelési igényeinek 30—33 százalékos növekedését tervszerűen kielégítse. Ennek érdekében a nagy létszámú, műszakilag jól felszerelt építőipari szervezeteket kell elsősorban fejleszteni,, de fokozott gondot kell fordítani az ésszerű és takarékos tervezésre is. Az építőipari fejlesztéshez a terv szerint mintegy 19—20 milliárd forint áll rendelkezésvitel a behozatalnál gyorsabban emelkedik. A szocialista országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalmunk 38—40 százalékkal emelkedik. A terv szerint az import növekedése 32—35, az exporté 42—45 százalék. A forgalom legdinamikusabban a gépipari és vegyipari termékekben bővül. A nem szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal tervezzük növelni a forgalmat úgy, hogy öt év alatt a tervezett gazdasági fejlődéshez feltétlenül szükséges 36—40 százalékos importnövekedés mellett a kivitelnek legalább 60—65 százalékkal, ezen belül az ipari exportnak 75—80 százalékkal, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kivitelnek pedig 40—15 százalékkal kell emelkednie. A behozatal — az ésszerű takarékosság keretein belül — ki fogja elégíteni a termelői és a fogyasztói szükségleteket. Különösen fontos azonban az importtal való ésszerű gazdálkodás, az importanyagok magasabb szintű feldolgozása. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe lesz a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott tervszerű együttműködésnek és a kölcsönös áruforgalom erőteljes fejlesztésének. Fokozódik az új formák, a termelési együttműködéseknek, a nyers, és alapanyag-termelés közösen történő fejlesztésének a szerepe. Részt veszünk az orenburgi gázvezeték, az uszty—ilimszki cellulózkombinát, a kiembajevi azbesztkitermelő és dúsító kombinát, és a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kv-os villamostávvezeték építésében. A feldolgozóiparban is bővülnek kooperációs és szakosítási kapcsolataink. A szocialista nemzetközi munkamegosztás nagy előnye annak tervszerű és stabil jellege. Mindebből azonban nem szabad arra ' a következtetésre jutni, hogy a vállalatok elhanyagolhatják a gyártmány- és gyártásfejlesztési munkát. _ A KGST-országok igényel dinamikusan fejlődnek és egyre inkább számolni kell a korszerű termékek versenyével is. A kölcsönös előnyök és érdekek tiszteletben tartása elvének alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat % fejlett tőkésországokkal. Gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban jelentősen bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal. E téren különösen fontos a termelési, fejlesztési és kooperációs együttműködési formák megteremtése. Ot év alatt 14-16 százalékkal nő a reálbér Jövedelempolitikánk feladata a munka szerinti elosztás következetesebb megvalósítása, valamint az alacsony jövedelmű családok anyagi helyzetének az átlagot meghaladó mértékű javítása. Ezért a tervidőszakban öt év alatt 14—16 százalékos reálbér-növekedést és 18—20 százalékos reáljövedelem-növekedést tervezünk. Azzal számolunk, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozók keresetének átlagos növekedése azonos lesz a munkásokéval, alkalmazottakéval. A szociálpolitikai célokra rendelkezésre álló eszközökből elsősorban a gyermekek eltartásához és neveléséhez való hozzájárulás növelését, valamint az alacsony nyugdíjjal rendelkezők nyugdíjának emelését irányozza elő a terv. Árpolitikánkat egész gazdaságpolitikánknak és életszínvonal-politikánknak alá-endel- ten határozzuk meg. Ezért az eddiginél is gondosabban vizsgáljuk az árak alakulásának tendenciáit, az azokra ható tényezőket és tervszerűen biztosítjuk, hogy a fogyasztói árszínvonal mindenkor gazdaságpolitikai és életszínvonalPARLAMENTI JEGYZET Jelentős fejlődés előtt a megye üzemei, gazdaságai A növeikvő szállítási és hírközlési feladatok hatékony ellátására, valamint az állóeszközök elhasználódásából és a struktúraváltozásokból adódó igények kielégítésére öt év alatt összesen 105—107 milliárd forint beruházási összeget irányoz elő a terv. Amint e vázlatos ismertetésből is kiderül, a termelési ágazatokban a terv a fejlesztés minőségi tényezőire: a hatékonyság és a versenyképesség javítására, s ennek feltételeként a termelési szerkezet korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt. ötéves tervünknek szerves része a nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlesztése és a nemzetközi munka- megosztásban való részvételünk elmélyítése. Nem is lehet ez másként, mivel a termelés szelektív fejlesztésének, a gyártmányszerkezet korszerűsítésének elengedhetetlen feltétele a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználása. Ezt figyelembe véve, a külkereskedelmi forgalom öt év alatt 45—50 százalékkal növekszik, mégpedig úgy, hogy a kiKét napig tart az V. ötéves terv parlamenti vitája. Ez is jól tükrözi azt az élénk érdeklődést, amelyet a tervtörvény tervezete váltott ki a képviselők körében. Érthető, ha az ülésszak szüneteiben is ez volt a legfőbb beszédtéma — egy-egy gyárra, gazdaságra szűkítve: mit terveznek, mit kívánnak — és hogyan — megvalósítani a következő öt esztendőben. BIZTOS ALAPOKON — A Csepel Autógyár helyzete ismét teljesen rendezett — említette dr. Novak Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója, a megye 16. választókerületének képviselője. — Az új termékszerkezet kialakult, a megkötött szerződések alapján, négy gyárunk jövője biztosított. IV. ötéves tervünket november 3-ra teljesítettük, s a még hátralevő Időszakban mintegy egymilliárdos túlteljesítéssel számolunk. Ez biztos alapot ad a következő évek munkájához. Az idei 7,5 milliárdos terv helyett jövőre már 8 milliárdos termelési értékkel számolunk. VÁLTOZATLAN LÉTSZÁMMAL — Ami a Csepel Autógyárban már megtörtént, arra nálunk a jövő év elején kerül sor — mondta Antal Imre, a MEZŐGÉP érdi gyáregységének igazgatója, a megye 19. választókerületének képviselője. — A termékszearkezeitváltozás értelmében januártól rátérünk az élelmiszeripari gépek, elsősorban a baromfifeldolgozó gépsorok gyártására. Az átállás, amelyet hosszú hónapok munkájával készítettünk elő, nem okozhat zökkenőt, mivel az idei 90 milliós terv helyett jövőre már 100 millió forint termelési értéket kell előállítanunk, létszám- emelés nélkül, elsősorban a belső tartalékok feltárásával, a munkafegyelem további javításával, új technológiai eljárások bevezetésével. ÜJ KOCSIK BAN SOROZAT— Nálunk, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalatnál — kapcsolódott a beszélgetésbe Peták Tibor főtechnológus, a megye 26. választókerületének képviselője — az V. ötéves terv szintén jó alapot biztosít a továbbfejlődéshez. Főprofilunk a négy- tengelyes kocsik főjavítása marad az időszakos karbantartó munkák elvégzése mellett. Nő az új kocsik gyártása is. Az idén hetvenet készítettünk. Jövőre 79 új vagon elkészítése a terv, s ezt 1980- ra 100-ra kell emelnünk. Üj kocsitípus sorozatgyártását is tervezzük, a Bry büfékocsi prototípusa éppen a napokban indul első próbaútjára. Magyar Sándor, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat üzem technikusa, a m^gye 20. választókerületének országÜgy vélem, aligha van jobb alkalom, mint az új ötéves terv törvénybe iktatása, hogy felhívjuk minden dolgozó, vezető és beosztott figyelmét: gazdasági tevékenységét az ésszerűség, az egyre hatékonyabb munkára való törekvés hassa át.
