Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-17 / 295. szám
\ • • J Ónálló éleire nevelni KNEB-v;zsgálat a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a közeli hetekben a fővárosban és 11 megyében megvizsgálja a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét. A vizsgálatot elsősorban az indokolja, hogy, bár az új családjogi törvény növekvő mértékben nyújt segítséget a családok számára a gyermekek felneveléséhez, még most is sok az olyan család, amelyben nincs biztosítva a kiskorú gyermek gondozása, nevelése, testi, értelmi és erkölcsi fejlődése. Államunk gyermekvédelmi Intézményei hathatósan segítik a családpolitikai feladatok megoldását. A nevelőotthonok, a nevelőszülő-hálózat, a szociális és jogi apparátus fenntartása országosan évenként 463 millió forintot igényel. A nevelőszülőknél és otthonokban elhelyezett 36 ezer állami gondozott gyermeken kívül, á gyámhatóságok 74 ezer, veszélyeztető körülmények között élő kiskorút tartanak számon. A gyermekvédelem jelenlegi szervezetét elsősorban a kü lönböző adminisztratív természetű jogi intézkedés, s az állami gondozásba vétel után az intézményes elhelyezés jellemzi. Kevésbé érvényesül a családvédelem követelményeit kifejezésre juttató pedagógiai és szociálpolitikai munka. A nevelőotthonbeli tartózkodási idő alatt lényeges feladat lenne az önálló életre, a társadalmi beilleszkedésre való felkészítés. A népi ellenőrzés vizsgálatának célja annak megállapítása. hogy a gyermekek fejlődésének elősegítésében, a nevelésüket akadályozó tényezők elhárításában milyen feladatok hárulnak a tanácsi, a más állami szervekre, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát egységes elvek alapján irányítják és végzik-e? A népi ellenőrök elemezni fogják azt is, hogy az intézetekben élő gyermekek fejlődését az otthonok tárgyi és személyi feltételei miként befolyásolják? Februártól Dolgozók iskolája kismamáknak is A dolgozók általános iskolájában Vácott, most fejeződött be az öthónapos tanév. Az iskola igazgatósága a jövő hónapban újabb 5.—6., 7. és 8. osztályt indít. A tanulmányi idő februártól júniusig tart. Szeretnének a gyermekgondozási szabadságukat töltő, az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezett fiatalasz- szonyok számára külön osztályt szervezni. A tanórák idején gondoskodnak a kicsinyek foglalkoztatásáról, megőrzéséről is. Az érdeklődők részletes eligazítást Vácott, a Köztársaság útja 69. szám alatti, kőkapui iskolában kaphatnak, telefonon a 11—885-ös számon érdeklődhetnek. Mai programok — Nyitott család, zárt család címmel, ma, szerdán délután negyed háromkor, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár váci gyárában Pelczéder Tibor tart előadást. ★ — A pedagógusklub munkájáról, jövő évi terveiről Sipos Jenő elnök vezetésével tartanak megbeszélést ma délután öt órakor, a Madách Imre Művelődési Központban. ingyenes jogi tanácsadás A szakmaközi bizottság szervezésében, az év utolsó ingyenes jogi tanácsadása holnap, december 18-án, délután 5 órától Vácott, a párt- és tömegszervezeti székház első emeletén lesz: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség ügyeletes tagja válaszol a jogi vonatkozású kérdésekre. A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC XIX. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1975. DECEMBER 17., SZERDA Egyeztetik a menetrendet Korszerűbb úthálózat gyorsabb közlekedés Az ötödik ötéves tervet előkészítő tanácskozások, megbeszélések során többször is hallottuk, hogy Pest megyében az úthálózat fejlesztésére lényegesen többet költ az állam, mint az ország más részein. Persze jó ha tudjuk azt is, hogy a nagyobb befektetés oka: ezeken az utakon lényegesen nagyobb a forgalom, mint a többin, s jó néhány út — a váci járásban is — hosszú évek óta igen elhanyagolt volt. Nemegyszer, ha az országút jó állapotban volt is, a községek területén hatalmas gödröket, kátyúkat kellett az utazónak kerülgetnie. Minthogy a járásbeli útjaink nemcsak a községek lakóit szolgálják, nem is egy a gazdájuk. Nagy forgalmú útjaink 'gazdája a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Igazgatósága, vannak tanácsi kezelésű utak és úgynevezett magánutak. Magán- úttal rendelkezik a járásban jó néhány szövetkezet, és például az Ipolyvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság is. Közútjaink a közlekedést, a szállítást szolgálják, mint ahogy évszázadok óta olcsó szállítási lehetőséget nyújt legnagyobb hazai vízi utunk és az országban elsőként megépült, azóta szárnyvonalakkal is kibővült vasútunk. A vasútról, az utakról, a vízi szállításról,, tehát a járás közlekedésének helyzetéről tanácskoztak a járási hivatalban a községi és nagyközségi tanácselnökök. Mosonyi Ferenc, a műszaki osztály vezetője, beszámolójában elmondotta, hogy a KPM közúti igazgatósági az elmúlt években jelentősen fejlesztette úthálózatát. Teljesen felújította és kiszélesítette a 2-es számú főutat Budapesttől a megye határáig, a 12-es számú főközlekedési utat, Váctól Szobig, a Szobot Honttal összekötő utat, a Galgagyörköt, Püspök- hatvant és Ácsát összekötő utat, a Vác—Gödöllő utat, továbbá felújították a Fótot, Csomádot és Örbottyánt ösz- szekötő utat is. Erejükhöz mérten a tanácsok is sokat tettek a közúti közlekedés javításáért. Több mint 52 millió forintos költséggel és jelentős társadalmi munkával, 25 kilométer szilárd utat éoítettek. elavult útjaikat felújították. Ezzel együtt is a belterületi utaknak mindössze lő százaléka alkalmas minden évszakban közlekedésre, a többi eső idején sáros, nyáron poros. A tanácsok mégsem fordíthatnak nagyobb összegeket a helyzet megváltoztatására, hiszen áz útépítés így is jelentős részét veszi el a tanács rendelkezésére álló pénznek. A közlekedést úgy is lehet korszerűsíteni, ha rendszeresen és jól szervezik a tanácsok a forgalmat, karbantartják a forgalmi jelzéseket. Közútjainkon zajlik le a személy- és teherszállítás jelentős része, hiszen községeink többsége nem rendelkezik vasútállomással. A Volán 20-as Vállalat évről évre jobban szervezi a közlekedést. Jól jelzi ezt, hogy az év első hat hónapjában, 116 ezer 161 járatból, műszaki hiba vagy más ok miatt mindössze 152 maradt ki. A közlekedést segítette, hogy a vállalat Vácott műszaki telepet, Szobon forgalomirányító központot hozott létre, s az utóbbi hónapokban a járás északi részén közlekedő autóbuszok karbantartását is megoldja. A vállalat évenként új menetrendet készít, a községi tanácsok észrevételeit is figyelembe véve. Természetesen a hasznos egyeztető megbeszélések ellenére is a vasárnap esti, hétfő hajnali, valamint az ünnepek előtti és utáni járatok továbbra is zsúfoltak lesznek. A kulturált közlekedést szolgálná, ha több váróterem épülne a külterületi autóbusz- megállók helyén, a meglevőket karbantartanák, környéküket rendeznék. Az autóbusz-közlekedést is javítja, a forgalmat is gyorsítja: jövőre felújítják a Főt— Kisalag—Dunakeszi és a Václiaríyán—Kisnémedi —Püspökszilágy útvonalat, a Verőcemaros és Kóspallag közötti utat és a nagybörzsönyi bekötőutat. Az ország vasúthálózatában is kiemelt jelentőségű a bu- dapest—szob—sturovói vasútvonal. A korábbi években lezajlott rekonstrukció és villamosítás után jelentősen meggyorsult a forgalom, jobbak lettek az utazás körülményei. A vasútvonal korszerűsítése tulajdonképpen még ma is tart, hiszen korszerű átkelőket, aluljárókat kapott Dunakeszi- Szabadságliget, Göd, Dö- mösi átkelés, Verőce, a közeljövőben fejezik be Dunakeszi-Gyártelep vasútállomásának építését. Ha lassan is, de korszerűsö dili a forgalom a Vác—Veresegyház—Budapest vasútvonalon is. A gőzmozdonyokat felváltják a Dieselek. A forgalom egyelőre lényegesen nem lesz gyorsabb, hiszen a vasúti pálya elavült, a kitérők lassítják a forgalmat. A MÁV hosszú távú tervei szerint rekonstrukciót hajtanak végre ezen a pályán is, új vágánypárt fektetnek le. A járásbeli üzemek, szövetkezetek közül csak néhány használja az olcsó szállítást nyújtó viziutat. Ezek egyike a Szobi Kőbánya. Jelentős forgalom zajlik viszont a Pest megyei Kishajózási Vállalat átkelőhelyein. A járási hivatal műszaki osztályának és a tanácsok szakembereinek véleménye szerint, a vállalat lehetőségeihez képest, lépést tart az egyre növekvő forgalommal. Cs. A. JEGYZET A gazdálkodás erkölcse TELE VAN A FEJÜNK lomtároa való bolcsességen- kel. Mint amilyen az a tipikusan kapitalista, s> a kapitalisták közt sem mindig igaz okoskodás, hogy az üzlet, az üzlet. S ha gondolataink némely ösvényét megjárhatja, akkor azon sem csödáikozha- tunk, hogy olykor tetté formálódik, tényeken válik le- mérhetővé. így például azon sem akadhatunk fenn, hogy a tavaly és az idén végrehajtott árhatósági ellenőrzések minden harmadik gazdálkodó egységben szabálytalanságra leltek. Ezek nagyobb része ugyan csekély jelentőségű — figyelmeztetéssel vagy szabálysértési eljárással lezárt — ügy, de több esetben már a fegyelmi felelősságrevonást kellett alkalmazni, s papírra került bűnvádi feljelentés is. Anélkül, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítanánk az előbbieknek, bátran megkérdezhetjük: vajon mi lehet a szóban forgó vezetők véleménye a gazdálkodás erkölcséről? Ügy hiszik, a vállalati eredmény — s azon belül a nyereség — felmentést ad téves lépéseikre? Ez csak egyetlen dolog. Hozzá hasonlóan sorolhatjuk a vállalatok közötti kooperáció törvények, rendeletek mezőit átugró sakkhúzásait, a silány árut nagy hangon reklámozókat, a termékük javításához alkatrészt nem gyártókat,, mindazokat, akik vígan sétálgatnak írott jog és íratlan erkölcsi szabályok mezsgyéjén. Az időnként és helyenként elhangzó dörgedelemre, nersze, rögtön kész a válasz: kérem, mi — s e mi alatt néhánv ember épo úgy értendő, mint a vállalati közösség, az irányító szerv valamennyi tagja — semmiféle jooszabályt nem sértettünk meg. Való igaz: a tételes io.g előírásainak durva áthágása ritkaság a gazdálkodásban, mere insz’ törvényes következményei súlyosak, i Am el- larnetonen tarthatjuk-e az olyasfajta finomaoo lavírozá- soitat, mint — a bevezetőben idézett esethez visszatérve — az árvetést bejelentési köte- lezeitseg elfeledese? Vagy azt, hogy vállalatok, szövetkezetek az ár meghatározásakor a legmagasabb anyagárral számolnák, s indokolatlan szerepeltetnek az árban különböző improduktív költségeket? Az árvetést nem egyetlen tisztviselő készíti: átmegy az a különböző vezetők kezén, s nem veszik észre, hol, mi sérti meg a gazdálkodás erkölcsének határát? Vagy azt hiszik, ha nem ütközik a jogba, akkor minden rendben? KÖZHELY, de úgy látszik, figyelmen kívül hagyott hétköznapi igazság: nem lehet mindenre írott szabályt — törvény, rendelet, utasítás, irányelv formájában — alkotni, vagy fabrikálni. A vállalatok közötti kooperációnak vannak kötött keretei, így a szerződési, visszaigazolási, stb. kötelezettség bizonyos területeken. E kötött kereteken belül azonban az történhet, amit a vállalat jónak lát, amit a maga részéről hasznosnak ítél? Szónoki kérdés, de nem annyira, hogy fölösleges föltenni. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a vállalatok némelyike hajlik így értelmezni a viszonyokat, s „rugalmasságának” nem állít gátat az erkölcs, hanem csak nagy sokára a felsőbb szervek — óhatatlanul kései, szabálytalanságok halmazát feltáró — vizsgálata. Ilyen esetek láttán, hallatán szinte mindig elhangzik a kérdés: miért vártak eddig? Holott meggyőződésünk, nem ez az elsődleges probléma. Hanem az, miért nem működött az érintett személyek vagy közösségen erkölcsi ónellenor zése, miért nem fedezték fel — vagy, ha meglátták, miért hunytak be a szemüket — hogy a gazdálkodás, erkölcsé neK sorozatos megsértése előbb vagy utóbb törvényszerűen magával hozza a gazdálkodás írott szabályainak félretolását, esetleg felrúgását? Feltehető, azért, mert úgy okoskodtak, hogy a cél szentesíti az eszközt. Akik így gondolkoznak, így cselekszenek, forintokra vagy apró előnyökre váltják fel a vállalat szavahihetősé gét, megbízhatóságát, az üzle ti életben fontos jelzőként szereplő korrektséget, s megdöbbennek, amikor egy idő után már nincs mit felváltaniuk. Veszélyes — szűkebb és tá- gabb körben egyaránt súlyos — következményekkel járhat tehát, ha árnyék borul a gazdálkodás erkölcsére. Az írott jog, a szabályozó rendszer sokféle eleme sem képes arra, hogy a gazdálkodás szüntelenül változó körülményei közepette minden új helyzetre, átalakulásra megbízható, betűről betűre követhető útmutatást adjon. AKIK MINDENRE szabályt szeretnének fabrikálni, akik bármilyen változás esetén a felsőbbség állásfoglalását sürgetik, akik csak paragrafusok közé gyömöszölve tudják formálni, befolyásolni a valóságot, azok arról feledkeznek el, ami a vezérlő elvek közül a legfontosabb. S ez — a gazdálkodásban éppúgy, mint bármilyen más közös tevékenységben —, írott és íratlan jogok, kötelmek egysége, az a hol kézbe vehető, hol csak megérezhető erkölcsi kódex, melyet legtalálóbban ú=?v nevezhetünk: a gazdálkodás tisztessége. M. O. Döntő: december 29-én Vetélkedő — ifivezetőknek A dunakeszi József Attila Művelődési Központ már évek óta értékes segítséget ad az úttörőcsapatoknak, azzal hogy továbbképzi a rajokat, őrsöket patronáló ifivezetőket. Legutóbb versenyt rendezett számukra: zsűri előtt, játékos formában bizonyították a fiatalok ifivezetői rátermettségüket. A dunakeszi ifivezetők a járás más csapataiban tevékenykedő fiatalokkal is ösz- szemérhetik tudásukat, hiszen december 29-én, a nagymarosi művelődési házban, járási vetélkedőt tartanak számukra, melyen Dunakesziről a III. számú Che Guevara és az I. számú Angela Davis ifiklub vesz részt. Elismerés Lőrincz János 41 évvel ezelőtt került Vácott az akkori Kapisztrán Nyomdába. Betűszedő lett, majd a mind jobban fejlődő üzem műszaki vezetője. A felszabadulás után is sokat fáradozott, hogy a Pest megyei Nyomda Vállalat lépést tartson a követelményekkel és kielégítse a rendelők igényeit. Egészségi állapotára tekintettel, nyugdíjazták. Szaktudása, lelkiismeretes munkája elismeréséül, a múlt hét végén, A könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetésben részesült. Múlt, jelen és jövő Harminc éve jeliek létre az első íöldművesszövetkezetek találkoztak az alapító tagok Félszáz meghívott foglalta el e délután Vácott a főtéri borozó földalatti helyiségének padsorait: a Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöksége egybehívta azokat, akik 30 esztendővel ezelőtt a városban és a járásban megalapították a felszabadulás utáni első íöldművesszövetkezet^ket, az ÁFÉSZ jogelődeit. A helybelieken kívül sokan érkeztek Fótrfil, Csővárról, Püspökhatvanból, Dunakesziről, Kosáról és Pencről is a találkozóra. Kovács László ügyvezető elnök Visszaemlékezett 1945 végére, amikor Vácott is, a járás községeiben is az egyszerű gazdálkodók — ellátásuk és a mezőgazdasági munkák megindítása érdekében —, földművesszövetkezetet hoztak létre, hatvanöt taggal. Lelkes támogatóra találtak Madarász Lászlóban, aki országgyűlési képviselő volt, s részt vett a találkozón is: a többi alapító taggal megszerezte a Vörösháaat a földművesszövetkezetnek. Első tevékenységük az olajütés, préselés, a gázcseretelep létrehozása és egy bolt megnyitása volt. A tagokat, a földosztás során földhöz juttatott újgazdákat ellátták műtrágyával, takarmánnyal és aprómagvakkal. A földművesszövetkezet 1949-től már öt húsboltot, két vegyesboltot és egy italboltot üzemeltetett Vácott, s az állam az állatfelvásárlás jogát is rá ruházta. Négy év múlva, 1953-ban egyesült a váci, a rádi, a penci, a kosdi és a dunakeszi földművesszövetkezet, s ekkor már közös ser- téshizla.Iással is foglalkoztak. Kovács László, az egyesült ÁFÉSZ-ok elnöke most arról tájékoztatta a szövetkezet alapítóit, hogy Vácott nagyáruház, a községekben egyre színvonalasabb kereskedelmi és vendéglátóipari ellátás dicséri az alapító és a jelenlegi szövetkezeti tagok munkáját. Az alapítók, köztük Szikora Pál Vácról, Pápai Sándor Pencről, Danis Mihály Csővárról és Sebők Pál Vácrátótról, nemcsak a múltra, hanem a jelenlegi .eredményekre is joggal lehetnek büszkék, hiszen az ÁFÉSZ tervei szerint Foton új üzletházat nyit. s működési területén tovább emeli a szolgáltatások színvonalát. P. R. Sok érdeklődőt vonz Mint tegnapi számunkban megírtuk, az újpesti Mini Galériában, úr. Bodnár Éva művészettörténész nyitotta meg Mikes István József váci festőművész kiállítását. A művész 28 akvarellje a IV. kerületi Árpád út 37. szám alatt, naponta délelőtt 11 órától este hétig tekinthető meg. A kiállítás, mely iránt nagy az érdeklődés, december 31-én zárja kapuit. Rózsavölgyi Károly felvétele
