Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
Költöző üzem Veresegyházon Elérik a 10 millió forintot Építés társadalmi munkában Költözik a veresegyházi tanács költségvetési üzeme. Pásztor Béla tanácselnök elmondotta, hogy a közeljövőben megjavulnak az üzem körülményei, ugyanis ez idáig a különböző részlegek több helyen voltak szétszórva. Az új üzemet részint saját dolgozói építették fel, akik sok mindent társadalmi munkában vállaltak. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy a költségvetési üzem dolgozói saját telephelyük építése közben nem hanyagolták el más jellegű feladataikat sem. Ezt a novemberben elkészült mérleg is tanúsítja, melyet Pásztor Béla már december első napjaiban megkapott. Eszerint november 30-ig a költségvetési üzem nemcsak teljesítette, hanem tfúl is teljesítette tervét. A tervezett teljes termelési értékük 9 millió forint volt, s a legutóbbi zárás már több mint 9,5 millió forintot mutat ki, s előreláthatólag december 31-ig a termelési érték eléri a 10 milliót. Az új telephely felépülésével megszűnik az üzem szétszórtsága. A vasút mentén, a középtávú rendezési tervnek megfelelően, a majdani ipartelep területén lesz majd a költségvetési üzem. A jelenlegi fedett, illetve beépített terület 1000—1100 négyzetméter. A műhelyek elkészültek, most dolgoznak az irodaépületen, s van még tennivaló a szociális létesítmény helyiségeiben is. Pásztor Béla tájékoztatott, hogy az üzem telephelyét véglegesen 1978-ra építik ki, ugyanis hátra van még egy negyven méter hosszú gépkocsiszín. A januári beköltözés után persze még sok munka marad hátra. Tervezik a szociális helyiségek és az irodák központi fűtését. Biztosítani kell a saját rendszeres vízellátást; pillanatnyilag a szomszédos MEKOFEM-től kapják a vizet. Az épülő telephely pillanatnyilag még rendezetlen, a különböző munkákhoz szükséges vezetékek keresztül-ka- sul kígyóznak az udvaron. Az áramot egyelőre a külső hálózatból nyerik, de rövidesen elkészül az üzem saját transzformátorállomása is. A költségvetési üzemben elmondták, külső kivitelezőktől függ, högy mikor kerül minden részleg, iroda végleges helyére. ö. E. Számítástechnikai állomás A székesfehérvári Videoton Számítástehcnikai Gyárában kedden megkezdték a szinkron-terminál sorozatgyártását. A saját tervek alapján felépített számítástechnikai berendezés telefonvonalakon kapcsolható adatátviteli rendszerhez, központi számítógéphez, de maga is rendszerezi az információkat és lyukszalagozó, valamint sornyomtató készülékekkel is rendelkezik. Az új számítástechnikai alállomás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. A Videoton az idén száz szinkron-terminált gyárt, főként hazai megrendelésre és a szocialista országok számára. Jövőre az új berendezés nyugati exportjára is sor kerül és több nemzetközi vásáron mutatják be működését. Mr - . II. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1975. DECEMBER 14., VASÁRNAP Jó a lakosság és a tanács kapcsolata Fogadóórák — üzemekben Megszervezés előtt a jogsegélyszolgálat Az 1971. évi törvény, közismertebb nevén a Tanácstörvény a tanácsok és szerveik jellegéről megállapítja, hogy a demokratikus centralizmus alapján munkálkodó népképviseleti önkormányzati és államigazgatási szervek a nép hatalmának megvalósítói. Ez volt a kiindulópontja a december 12-én tartott tanácsülés egyik napirendi pontjának, amely így hangzott: Jelentés az államigazgatási munka színvonaláról, a hatósági tevékenységről. (Magáról az ülésről december 13-i lapunkban tudósítottunk.) Dr. Szőnyegi Lajos vb-tit- kár beszámolója értékelte a városi tanács egyes osztályainak munkáját, s kitért a munkakörülményekre, amelyek nem a legjobbak. A helyzetet még nehezíti, hogy az osztályok szétszórtan, különböző épületekben nyertek elhelyezést, ez pedig alaposan megnehezíti az irányítási s ellenőrzési munAz igazgató és az intézmény rendje Több törődést igényel a felnőttoktatás Csinos, húszéves fiatalasz- szony áll a gép mellett. Betanított munkás. Az üzem vezetője, aki tájékoztat a részlegben folyó munkáról, büszkén mutatta be a fiatal nőt, s újságolja, hogy ebben az évben kezdett el járni a dolgozók esti általános iskolájába. Már írnám is a jegyzetfüzetembe, hogy hol, hányadik osztályban tanul, de az asszony kérőn szegzi rám a szemét. „A munkámról szívesen beszélek, de arról, hogy tanulok, arról kérem ne írjon” — szólal meg az üzem büszkesége. Szégyellt hogy iskolába jár, hogy annak idején nem fejezte be az általános iskolát. Végig sírták A negyvennégy éves asszony termelőszövetkezetben dolgozik. Életéről mesél, s elmondja. hogy nemrégiben tette le a záróvizsgáját a nyolcadik osztályban. Nincs szándékában továbbtanulni, s az új bizonyítványtól nem lett több a fizetése sem. Hogy miért vállalkozott mégis iskolába járásra a nagy háztartás, a háztáji, s a sok-sok közösen végzett munka mellett? „Ügy gondoltam, ha elvégzem még azt a két osztályt, többet megértek abból, ami körülöttem van. Nagyon szépek voltak azok az esték. Tízen-tizenölen voltunk az osztályban, s bizony mindannyian végigsírtuk Solohov Emberi sorsát.” Néhány évvel ezelőtt nem volt ritka az olyan gyár, ahol a dolgozóknak a fele nem rendelkezett még általános iskolai végzettséggel sem. Ma az üzemek, intézmények egyre többet törődnek azzal, hogy dolgozóik megszerezhessék az általános iskolai végbizonyítványt. Javul a statisztika, de sajnos nem elég gyorsan. A nagyobb üzemek alapos szervezés után saját területükön belül tudnak indítani egy-egy csoportot, berendezik tanteremnek az ebédlőt, vagy a gyár tanácskozótermét. A pedagógusok is sok áldozatot, pluszmunkát vállalnak azért, hogy a korábban iskolából kimaradt felnőttek megszerezhessék az alapműveltséget. De van még tennivaló. Kudarc Az egyik iskolában kerestem egy pedagógust. Éppen a dolgozók iskolájában tartott órát. Amikor beléptem a terembe, a harminc-ötven éves emberek felálltak megjelenésemre, akárcsak az elemisták. Hirtelen nagyon kellemetlen helyzetben éreztem magam, s én szégyenkeztem a pedagógus helyett, aki ilyen — jobb szó nem jut eszembe — dedós szokásokat tanított be a napi nyolc órai komoly fizikai munkát végző asszonyoknak, férfiaknak. Másként kellene ezt, fordult meg a fejemben. De még a jobbik eset, hogyha legalább van egy osztály, ahol, ha elemista körülmények között is, de törődnek az általános iskolát el nem végzett felnőttekkel. Mert van olyan iskola is járásunkban, ahob vállukat vonogatják; ha csak szó esik is arról, hogy indítani kellene egy esti osztályt. Egy művelődési ház igazgatója mesélte, hogy beszélgetve a település egyik gazdasági egységének vezetőjével, Örömmel megállapodtak abban, hogy indítanak általános iskolai osztályt az ott dolgozóknak. Az igazgató vállalta, hogy az általa vezetett művelődési intézményben néhány helyiséget berendez tanteremnek. hogy a dolgozóknak ne kelljen gyerekeikkel együtt „iskoláskorba lépni”. A ház igazgatója ezután elment az iskola vezetőiéhez. Örömmel mondta el, hogy sikerül a nagvközségben dolgozók iskoláját indítani, s az iskolának semmi dolga, csak pedagógust kell adnia. Az igazgató a vállát vono- gatta, s nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette a hasznos kezdeményezést. Felháborodottan, flegmán mondogatta, hogy „mit képzel a művelődési ház igazgatója”, nincs arra ideje az ő pedagógusainak, hogy még este is tanítsanak. Meg hiába is próbálkozna ő, úgyse mennének át a művelődési házba. És egyáltalán, néhány ember miatt ő, az iskolaigazgató nem hagyja felborítani intézménye rendjét. Hiába minden rábeszélés, az iskolaigazgató csak vonogat- ta a vállát. De a művelődési ház igazgatója nem számolt be kudarcáról a gazdasági intézménynél, elhatározta, ha a saját költségvetéséből is kell fizetnie a tanárokat, akkor is megindítja az iskolát a dolgozók részére. Alkalmak Sokat írunk és beszélünk manapság a rendszeres, folyamatos közművelődés fontosságáról. Azonban olvasni a művészetek és kultúra világában csak úgy lehet, ha ismerjük a betűket. Ahhoz, hogy valaki önszántából és belső szükségből legyen könyvtári tag, s kölcsönözzön értékes irodalmi alkotásokat, hogy járjon a színházba, s ne csak a könnyű műfaj élvezője legyen, az alapokkal rendelkeznie kell. Tehát ahhoz, hogy például a szocialista brigádok ne csupán a vállalások pontjainak kipipálása érdekében menjenek el egy kiállításra, hanem nógatás nélkül is aktív művelődök legyének, keressék a művelődési alkalmakat, elsősorban az általános iskolát kell elvégezniük. De ha a pedagógusok elemistaként bánnak a tanulni vágyó felnőttekkel, már az első lépésnél visszariadhatnak. Ha pedig erre az első lépésre a hivatásos pedagógus, történetesen az iskola- igazgató „jóvoltából” sor sem kerül, nem lesznek megfelelő szilárdságú alapok, melyek nélkül elképzelhetetlen a rendszeres és folyamatos művelődés. az MSZMP Központi Bizottsága közművelődési határozatának végrehajtása. Örszigethy E. kát. Jó viszont, hogy az adócsoportnál bevezették a gépkönyvelést, s januárban újabb gépegység beszerzését és üzembe helyezését tervezik, ám ez esetben is gátol a helyiséghiány. A jelentés szólt a szakképesítéssel kapcsolatos gondokról, a betöltetlen munkakörökről. A továbbiakban a lakosság és a szakigazgatási szervek kapcsolatát elemezte, amelyről megállapítható, hogy jó. A nem régen megalapított információs iroda eredményesen szolgálta a lakosság tájékoztatását, ám a jogpropaganda tekintetében még akadnak tennivalók. A városi tanács azt tervezi, hogy a Házi Jogtanácsadó kiadványait beszerzik — ezek egy-egy szakterülettel kapcsolatosan tájékoztatnak —, és a lakosság rendelkezésére bocsátják. Tervezik, hogy ebbe bevonják a vállalatok szakszervezeti bizottságait is. Immár gyakorlattá vált városunkban, hogy , a tanács vezetői a nagyobb üzemekben kihelyezett fogadóórát tartanak. A városi tanács tervezi, hogy esetleg az egyes szakterületek vezetői is tartanának ilyen fogadóórákat; együttműködve az illető vállalattal, intézmény politikai és gazdasági vezetőivel. A Gödöllői Gépgyárban egyébként működik’ jogsegélyszolgálat. Jövőre a tanács a Hazafias Népfronttal együttműködve szerelne városi jogsegélyszolgálatot létrehozni, s e munkába elsősorban a városban dolgozó jogászokat vonnák be. E jogsegélyszolgálat lehetővé tenné az ügyfelek munkaidőn túli fogadását is F. B. Napirenden a lakáselosztás December 17-én, szerdán délelőtt ülést tart a gödöllői városi tanács végrehajtó bizottsága. A testület a lakásügyi jogszabályokról, a lakások elosztásáról és a lakáshasználatbavételi díj megállapításáról szóló tanácsrendelet gyakorlati végrehajtásának tapasztalatait tárgyalja. TEL .A GAZDASAGOKBAN Zárszámadás előtt A napok múlásával egyre jobban fogy a szövetkezetekben a látványos munkák száma. Szombaton délelőtt Mez- nnczky László, a járási hivatal mezőgazdasági osztályának munkatársa elmondotta, hogy az őszi mélyszántás 80 százalékával végeztek eddig a közös gazdaságok. Mindenütt folyik egyébként a leltározás, megkezdődött tehát és javában tart mindenütt a zárszámadás előkészítése. A gödöllői járás termelőszövetkezetei egyébként január utolsó napjaiban kezdik meg zár- számadási közgyűléseiket, s legkésőbb február 20-ig mindenhol végeznek az 1975-ös év értékelésével. A szocialista művelődésről Az MSZMP gödöllői járási bizottsága a párt-, állami és gazdasági vezetők részére december 18-án, csütörtökön rendezi a politikai akadémia soron következő előadását, melynek címe: A szocialista művelődés fejlesztésének feladata. A járási pártbizottság tanácstermében délután 2 órakor kezdődő politikai akadémia előadója, dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes. Folytatás január közepén Vetélkedő Ifivezetőknek Vasárnap délelőtt a járási KlSZ-bizottság és a járási úttörőelnökség szervezésében öt községben körzeti ifivezetővetélkedőt szerveznek. Péce- len, Galgahévízen, Veresegyházon, Bagón és Túrán összesen negyven, egyenként «‘ -..gú csapat verseng a helybeli iskolákban, illetve a kultúrhá- zakban. A huszonhat járási úttörő- csapat képviseletében délelőtt 9 órától 290 KISZ-es ifivezető verseng azért: kik képviseljék az úttörőcsapatokat a január közepén megrendezendő járási versenyen. A vetélkedő során megválaszolandó kérdéseket a zsűri tagjai lezárt borítékban kapják meg. Valamennyi csapatnak hat feladatot kell végrehajtania. Tizenöt perc áll rendelkezésükre például ahhoz, hogy kitöltsék az úttörőtörténeti totó-szelvényeket, illetve úttörő- és mozgalmi dalokat ismerjenek fel szöveg és cím nélküli kottákról. A kérdéseket a járási vezetőképző szakbizottság állította ösz- sze. A délelőtti vetélkedők első három helyezettje folytathatja a versenyzést január közepén. A KRESZ-ről Erdőkertesen Nemcsak a városban, hanem a járás területén is egymást követően szervezik meg az intézmények, művelődési házak az új, 1976. január 7-én életbelépő KRESZ elsajátítását segítő tanfolyamokat. Az er- dökertesi klubkönyvtár a jövő héten indít tanfolyamot. Az első foglalkozásra december 17-én, szerdán este hat órakor kerül sor. Az új KRESZ-szel ismerkedők következő foglalkozására 19-én, pénteken este hat órakor kerül sor. G és D a helyképző Verseg nevének kialakulása A nyelvtudomány és irodalomtudomány és a történet- tudomány művelői körében egyöntetű álláspont, hogy a honfoglaló törzsek felosztották egymás között a Kárpát-medence területének nagyobbik részét. Ha időközben semmi nem változik, a térképén ma is a honfoglaló törzsekre jellemző helységneveket láthatnánk. Kivétel persze akkor is akadna, mert a tereptárgyak, az állat- és növényvilág jellegzetességei természetesen továbbra is megtalálhatók lennének a földrajzi nevek között. ' Örs népe lakta Am I. István király a törzsfők ellenállását megtörve úgy is igyekezett hatalmát megszilárdítani, hogy a törzsi szervezetet a törzsek népének szét- telepítésével próbálta felszámolni. A szétszóródás jellegzetes példájaként1 szokás a Kér és Keszi törzseket emlegetni. A legnagyobb ellenállást tanúsító két törzs lázadásai a tankönyvekbe is bekerültek, s ezeket a csetepatékat a vezető törzsfők: Ajtony és Vata nevei fémjelezték. I. István különösen saját törzse. a Megy er törzs területére telepítette á lázadók maradványait. Az eddig tárgyalt helységek közül ilyen törzsszórvár.yt a Verseg helységnév esetében találhattunk. Neve 1290-ben és 1335-ben még Wrsegh, 1466-ban Wersegd, csak később Verseg. A „W” olvasata minden esetben „ti”, az „üe” továbbfejlődése a személynévben „ő”. Szó lehet tehát arról, hogy a helységnév korábban az „őrs” szóból származik, de a „G” és a „D” helynévképző szerepet töltött be. így tehát nyelvészeti és neptu- dományi fejtegetéseink arra engednek következtetni, hogy Verseget Örs vezér népe alakította, lakta, tehát annak települése volt eredetileg. Árulkodó nevek A község népe a tatárjárás és. a török hódoltság után is magyar maradt. Bél Mátyás a lakosság nemzetiségét 1737-ben még nem sorolja a magyarság közé. Érdekes tény viszont az, hogy az őrsbirtokos családokat már a XIV. században Wersegdi néven emlegetik. Verseg és Kartal szomszédja a jelenleg Kökényes külsőségei közé tartozó Kis- és Nagyvar- sány, amelyek nevét viszont a kabar Varsány-törzs adta. Folytassuk a sort a község jellegzetes belneveinek felsorolásával. A település magva az Alvég és a Felvég, a Belsővagy Hosszúsor, a Hatvani út, •a Cigányköz, a Templomköz, az Üsor, azaz köznyelven Újsor, a Kállai-dűlÓ, az öregsor, az Űjtelep. Acsai-telep, illetve az Űjmajor. A külterületek: az ősi Mindszentpuszta, amely ma már jóformán lakatlan, Fenyöharaszt, Kispallag, a Kömrők-patak (amelyet a nép Nádaspataknak hív), és a Szarkás ér. Néhány határrész neve mutatóban: Bacskór, Bil- lingós, Bikázó, Cseroldal, Cservölgy, Csonkafa, Gazos, Ken- derfődek, Kumprifődek, Mo- csolya, Napoldal, Szarkás és Urbánka (feltehetően az urbárium szóból). Mint látható, a földrajzi nevek legáltalánosabb vonásai mellett itt a részletesebb vonások is érvényesülnek. Következtetni engednek a föld minőségére, a legeltetés- és állattartás módjára és sok egyéb korabeli részletre. Falumúzeum A falukutatásnak hagyományai vannak Versegen. Itt él és alkot a kartali születésű írónő. Marton Pálné Homok Erzsébet. Tőle származott a falumúzeum létrehozásának gondolata. Az intézmény el is készült — jelenléte sokat segít a község múltjának megismerésében. D. J.
