Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

1975. DECEMBER 13., SZOMBAT Megalakult Monoron az agrártudományi egyesület helyi csoportja DR. BÍRÓ FERENC ELŐADÁSA Tegnap' délután Monoron tartotta szakülését a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezete. Tunyogi György, a monori járási hivatal mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetője rövid megnyitó beszédben kö­szöntötte a járás és a közvet­len környék mezőgazdasági szakembereit, majd átadta a szót dr. Bíró Ferencnek, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettesének, a Pest megyei szervezet elnökének, aki az időszerű gazdaságpolitikai kér­désekről, köztük az V. ötéves terv irányelveiről, a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar fej­lesztési lehetőségeiről, s az ál­lattenyésztés és a növényter­mesztés legfontosabb, jövő évi feladatairól tartott nagy ér­deklődést kiváltó előadást. A tájékoztatót követő vitában a járás szakemberei Pest megye akut mezőgazdasági problé­máit tették szóvá az OT el­nökhelyettesének. A szakülés második részé­ben megalakult a megyei szer­vezet monori helyi csoportja. A résztvevők egyhangú szava­zatával elnökévé Kiss Lajost, ^ Monori Állami Gazdaság igazgatóját, elnökhelyettesekké Vámos Gézát, a Vetőmagter­meltető Vállalat igazgatóját és Várszegi Györgyöt, a monori járási pártbizottság gazdaság- politikai osztályvezetőjét, tit­kárrá Jakubeszki István gé­pészmérnököt, a Mezőgép Vál­lalat gyáregységvezetőjét, • az elnökség tagjaivá pedig a já­rás tíz ismert agrárszakembe­rét választották. Az újonnan választott tiszti­kar megtartotta első ülését, Egészségileg sérült Hotelok pályaválasztásé Vizsgálatok, tanácsadás Pest megyében Sok pályaválasztás előtt álló Pest megyei fiatal — végzős 'nyolcadikosok és középiskolá­sok — sűrűn fordul meg mos­tanában a budapesti Akácfa utcában, a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi In­tézetében. Egészségileg káro­sodott valamennyi, és az inté­zet orvosai azt vizsgálják, al­kalmasak-e a pályára, amely­re lépni szándékoznak. Rövid­látó, szívbeteg, epilepsziás, na­gyothalló vagy más bajban szenvedő nem végezhet akár­milyen munkát. Valamilyen mesterséget azonban mégis megtanulhat még a testileg fo­gyatékos is. Hogy közülük kinek-kinek melyik foglalkozás felel meg, azt dönti el az orvos és a Pest megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet munkatársa, aki a személyiség vonásait ál­lapítja meg, s az eredményt közli az orvossal. így azután nemigen fordulhat elő, hogy az orvos olyan pályát javasol­jon, amire a megvizsgált fia­tal testi adottságai ugyan megfelelőek, de képességei miatt mégsem alkalmas rá. Azt, hogy melyik tanulónak van szüksége erre a vizsgálat­ra, az iskola jelöli meg. A ne­velők általában tudják, me­lyik növendék szorul rá. A Pályaválasztási Tanácsadó In­tézet ezután postán, megadott napra és órára szóló meghí­vót küld nekik. Ez a rend­szer alakúit ki 1972-ben, ami­kor a Pályaválasztási Inté­zetnek sikerült elérnie, hogy az Akácfa utcai intézet elvál­lalja az egészségileg károso­dott Pest megyei fiatalok orvo­si vizsgálatát. Első ízben, tehát abban az évben mindössze 161 egészsé­gileg károsodott tanulót jelez­tek Pest megye iskolái. Min­den bizonnyal jóval többen voltak, mert már a következő évben a 300-at is meghaladta a számuk. Az orvosi szűrővizs­gálaton azonban nem jelentek meg valamennyien. Múlt esz­tendőben a bejelentett 313 kö­zül is távolmaradtak csaknem 60-an. Most, hogy negyedik alkalommal tartják meg a vizsgálatot, a megye iskoláiból 350 bejelentés érkezett. A Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­zet azonban tervbe vette, hogy ez alkalommal az elmaradás okát is felderíti minden eset­ben, nehogy akár egy tanuló is elkallódjon. S hogy el ne kallódjanak a veszélyeztetett gyerekek, azt-is igy éles zik elérni az intézet. Kö­zel 200 veszélyeztetett általá­nos Iskolai nyolcadikos tanulót tartanak nyilván a megyében. Velük ezekben a hetekben az intézet egyénileg külön-külön foglalkozik. Ismeretterjesztés a Csepel Autógyárban Nagyobb tudás — tartalmasabb élet Napjaink különböző tanács­kozásain, s a közművelődés helyzetét elemző vitákban nr'nd gyakrabban hangzik el: állampolgári műveltség. Az embereknek azt a fajta mű­veltségét nevezik így, amely­ben benne foglaltatik a politi­kai-ideológiai, a szakmai és az általános műveltség. Egy olyan nagyüzemben, mint a sok ezer embert fog­lalkoztató Csepel Autógyár. természetes igény, hogy a dol­gozók mind nagyobb hányada birtokosa legyen a tartalma­sabb életet is jelg/xtő állam­polgári műveltségnek. A mun­kásember a szocialista társa­dalomban nemcsak munkaerő, hanem a társadalmi termelő- eszközök tulajdonosa, a szocia­lista hatalom birtokosa, kö­telességeket és jogokat vállaló tagja' az egész közösségnek. Ebből következik, hogy a mun kásnak is tudnia kell: milyen társadalmi igények kielégítésé­re fordítja munkáját, hogyan működik munkahelyének szer­vezete, milyen elvek érvénye­sülnek a megtermelt javak el­osztásában, egyszóval reálisan kall látni társadalmi helyét és lehetőségét. Kétezerötszázan tanulnak Mindezen ismeretek meg­szerzésére a Csepel Autógyár munkásai részére a lehetőség adott. A párt- és KlSZ-oktatá- son kívül három politikai tan­folyam. kilenc akadémia, egy szabadegyetem és egy fórum biztosítja számukra az állam- polgári műveltség megszerzé­sét. S hogy a gyár dolgozói él­nek is a lehetőséggel, mi sem bizonyítja jobban: október óta hatvanegy csoportban kétezer- ötszázán vesznek részt a szer­vezett oktatás valamelyik for­májában. A politikai tanfolyamok kö­zül a munkahelyi élet idősze­rű kérdéseit tárgyaló a leglá­togatottabb — hatszáznégy a hallgatóik száma. Eddig két előadás hangzott el a kilenc közül. Az egyiken a munkás­paraszt szövetség erősítésének fontosságáról, a másikon pe­dig a szocialista munkásélet­ről beszélt a hallgatóságnak a. jól felkészült előadó. A továb­biakban a munkahelyi szerve­zeti életről, az élet- és mun­kakörülményekről, a tervsze­rűségről, a tartalékok jobb ki­használásáról hangzik el majd a többi között előadás. A politikai akadémia’eElőadá­saira száztizenheten jelent­keztek. Ezt elsősorban azok számára indították, akik főis­kolát, egyetemet végeztek, vagy befejezték a marxista— leninista esti egyetemet, a sza­kosítóra azonban nem jelent­keztek. Az előadások a XI. pártkongresszus témakörét öle­lik fel. Minden előadást kon­zultáció követ, majd az elő­adássorozat végén tesztlapokat állítanak ki a hallgatók, ame­lyen az elhangzott témák kér­déseire kell választ adniok. A politikai akadémia végbizo­nyítványt is ad a hallgatók­nak. A nők politikai akadémiá­ját a gyár párt- és szakszer­vezeti nőfelelősei részére ren­dezték. A nyolc előadásból ál­ló sorozat keretében a résztve­vők megismerkednek a gyár termelési feladataival, elő­adást hallgathatnak arról, mi­ként érvényesíthető a szocia­lista demokrácia a brigádok tevékenységében, milyen lehe­tőségek kínálkoznak a gyár nődolgozói részére az általános és szakmai műveltség fejlesz­tésére és így tovább. Két műszaki akadémia A gyár termelési szerkezeté­nek változása növelte a dolgo­zók érdeklődését a műszaki jellegű ismeretek fokozottabb gyarapítása iránt. A termék- szerkezet módosulása ugyanis az új ismeretek egész sorát követeli meg. Ennek következ­ménye, hogy a gyár művelő­dési központja az új oktatási évben két kihelyezett műszaki akadémiát szervezett. A motorgyárban működik az akadémia forgácsoló tagozata nyolcvankilenc hallgatóval. A nyolc előadásból álló sorozat szorosan kapcsolódik a helyi termelési feladatokhoz. A for­gácsolási módszer megválasz­tásától a helyes gépbeállításon át a mérőeszközök fajtáinak ismertetéséig, olyan tudniva­lókkal gazdagodnak a részt­vevők, amelyek elengedhetet­lenül szükségesek napi mun­kájukhoz. A járműgyári tagozat nyolc­vanhét hallgatója szintén a mindennapok gyakorlatában látja hasznát azon ismeretek­nek, amelyek az előadások ke­retében elhangzanak. A hid- ropneumatikus fékrendszertől a helyes kerékfelfüggesztésig mind olyan téma, amely köz­vetlenül kapcsolódik a napi munkafeladatokhoz. A Általános ismeretek Az általános műveltség gya­rapításához több akadémia, il­letve szabadegyetem nyújt le­Legenda és valóság Yen Emil nagymarosi műtermében Legendáik áramlanak a Nagymaroson festő, Vén Emil személyéhez, de legendás alak ténylegesen is. Éveit tekintve 73 esztendős, de művészi ener­giáit illetően friss és elemen­táris. Fiúméban született, csa­ládfáját a Hannibált legyőző Scipióig vezeti vissza, de az mindenképpen tény, hogy hosszú ideig barátkozott Pá­rizsban Pabló Casalsszal, sőt Hemingway, Picasso társa volt élete egyik korszakában. Emlékezete őrzi, hogy hogyan született „Az öreg halász és a tenger”. Társaságban mondta Pabló Casals Vén Emilnek a második világháború előtt: „Bmilió. olyan leszünk, mint a rágott hal: csontváz”. — Nem létezik — válaszolta a magyar festő. Hemingway, aki hallotta az emberiség jövőjéről indított vitát, később Vén Emilnek de­dikálta könyvét megjegyezve, hogy e beszélgetés közrejái­Vén Emil nagymarosi műtermében. (Elöl: Nagymarosi táj című festménye, a háttérben: Hemingway portréja.) szott a regény megformálásá­ban. Artr,a is emlékezik, hogy ola­szul énekelt Makón Gebe Már­ta ablaka alatt József Attila társaságában. A költő kérte, hogy énekeljen, s a vidám ének őt is megörvendeztette. Eddig a legendás élet, melyben része volt. Őrzi Picassó, Egry József, Kemstok Károly hozzá inté­zett szavait. 0, akit e nagy ba­rátok arra figyelmeztettek, hogy maradjon a maga ösvé­nyén. Soha nem tántorodott el hivatásától. Festő lett, mert ember maradt. S az életmű, Vén Emil ed­dig megtett pályája mit mu­tat? Azt, hogy művészetének nyitányát Vitz Béla, Benk- hard Ágost és Rudnay Gyula gondozta a 20-as évek elején. Rudnay szavaira emlékezik: „A siker szele felröpít a ma­gasba, de a.z igazi erő a gyö­kerek mélyén van”. Azért je­gyezte meg Vén Emil mestere szavait, mert e törvény jegyé­ben élt és alkotott. Több ta­nulmányutat teitt külföldön, hosszú ideig élt Makón, meg­ismerkedett a modem festé­szet minden eredményével, de műveiben hűségesen megőriz­te önmagát. A tudatos kép- szerkesztés lágy festőiséggel párosul alkotásaiban, ez adja Fehér kalapos nő. — Vén Emil festménye (1973). azt a hamisítatlan bájt,, mely csak az övé, eredetisége. Számtalan pompás portrét fes­tett, melyek közül kiemelke­dik Bartók és Hemingway láttatása. Fegyelmezettsége időnként heves vonalvezetéssé ídakul lelki állapotának és a modell törvényeinek megfele­lően, bravúrosan rajzol, meíy a Táncosnő változataiban jut kifejezésre. Munkácsy-díjas, 1965-ben Toulonban volt sike­res kiállítása, a nagymarosi nyári tárlatok állandó részve­vője. Szikráznak színei, hitele­sen, mert az élet örömét hir­deti, az élet örömét, mely éle­tének megszerzett és megőr­zött legendája, valósága. / Losonci Miklós hetőséget. Az irodalmi szabad- egyetem előhdásai — kétszáz­tizenöt hallgatóval! — a film­művészet és az irodalom kap­csolatát tárgyalják, filmilluszt- rációkkal. Az irodalomtörténeti előadásokat olyan filmek be­mutatása követi, mint az Égi madár, a Hannibál tanár úr, az Egri csillagok, a Hattyúdal, az Iszony és a Ludas Matyi. A két földrajzi akadémia ke­retében elsősorban a szomszé­dos szocialista országok tájai­val, városaival, népeinek életé­vel ismerkedhet a százhetven résztvevő. Moszkva, Lenin- grád, Prága, Drezda, Wiemar, a Balkán-hegység, a dalmát tengerpart és Erdély megisme­rése szerepel a programban. Az ifjúsági akadémia százhá­rom hallgatója — valhmeny- nyien ipari tanulók — törté­nelmi, irodalmi, régészeti és művészettörténeti előadásokat hallgat, majd pedig a hallot­takról tavasszal — közös ki­rándulások keretében — sze­mélyesen is meggyőződhet. A kertbarát akadémia tagjai — nyolcvanan vannak — termé­szetszerűleg a kertészkedés tu­dományában képezik tovább magukat. Az ismeretterjesztés a Csepel Autógyárban is, mint másutt, közvetlen módon szolgálja céljainkat: segíti a szocialista életmód, életforma és magatar­tás kialakítását, a szocialista eszmékkel való értelmi-érzel­mi azonosulást, a közösségi szellem, a közéleti aktivitás fejlesztését. Ugyanakkor e munka nyomán növekszik a do Igozók te rmészettudományos és műszaki-technikai művelt­sége is, ami nélkül a termelés technikai és technológiai meg­újulása elképzelhetetlen. Prukner Pál Elhunyt Demény Ottó Demény Ottó SZOT -díjas költő 47 éves korában súlyos betegség után december 12-én elhunyt. Temetéséről később intézkednek. A Magyar Írók Szövetsége a. Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának irodalmi szakosztálya Tudományos együttműködés Magyar—olasz tudományos műszaki munkatervet írtak alá a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. Az 1976—77-es évekre szóló munkaterv a két ország tudományos, mű­szaki kapcsolatainak tovább­fejlesztését irányozza elő. To­vábbra is biztosítja a tudo­mányos intézmények közötti kétoldalú kapcsolatok létre­hozását, s_a közös kutatások folytatását. A tudományos munkára kölcsönösen bizto­sítanak ösztöndijakat egy­más szakembereinek. Mészáros Géza klub kiállítása Pénteken délután ünnepé­lyesen megnyílt a Hírlapki­adó Vállalat (Népszabadság) klubjában, Budapesten Mészá­ros Géza Derkovits-díjas fes­tőművész tárlata. A legutóbb Pest megyében, Nagymaroson kiállított művész festményei ezúttal is gazdag színvilágú lírai hangulatokkal s gondola­tiságukkal hívták fel maguk­ra a megnyitó közönségének fi­gyelmét. A tárlat december 20-ig tekinthető meg délutá­nonként. PÁLYAKEZDŐ FIATALOK Könyvtáros Tápiószcnünárlonban Tápiószentmártonban,, a nagyközségi tanácsháza egyik hivatali szobájában váraxo- zom, amikor nagyon fiatal, magas, szőke lány toppan be és jó ismerősként köszönt, ba­rátságos mosollyal. Ugyan ki lehet? — Jó egy esztendővel ez­előtt találkoztunk és beszél­gettünk Cegléden, a vasútál­lomáson, az ifjúsági váróte­remben — igyekszik eloszlat­ni maga felől a homályt, ami­kor észreveszi, hogy nem is­merem fel. Nos, alig megnyi­tása után valóban jártam a különleges váróteremben, ahol a városba bejáró tanulók időznek, amíg a vonatjuk be­áll, és hasznos olvasgatással töltik a nemegyszer órákig tartó várakozást. Beszéltem akkor a kedves vasutasnő­vel, aki a fiataloknak a köny­vet kölcsön adta és ügyelt a rendre. Beszéltem több vo­natra váró gimnazistával, ipari tanulóval is, de a ne­vük vagy az arcuk, hiába erőltetem, már nem jut eszem­be. A szőke kislány most ezt is észreveszi és segítségemre siet. — Bencsik Ildikó a nevem. Akkor azt kérdezte tőlem, mennyi időt kell vámom a vonatra. Meg hogy mit olva­sok éppen, s hogy mire készü­lök érettségi után. Mondtam, eredetileg orvos akartam len­ni, de az egyetemi felvételi­hez tartozik a fizika is, az pedig nem nagyon megy, csak négyes a jegyem. Így hát nép­művelés-magyar szakra je­lentkeztem. Megtudni, hogy azzal, aki­vel akárcsak egyszer is talál­kozott, mi lett, hogyan tel­jesültek a vágyai, mindig sze­retné tudni az ember. Ha már a véletlen úgy hozta, hadd lássuk mi lett Ildikóval, a tavalyi gimnazistával. — Tehát most egyetemi hallgató? — Nem. Egyetlen ponton múlott. Nem sikerült a felvé­telim. Akkor ugyan most mit csi­nálhat? — A községi könyvtárat ve­zetem, idestova fél eszten­deje. Elődöm, Ipacs Edit egyetemen végezte el a könyv­táros szakot — ezt a tanult- ságnak kijáró tisztelettel mondja, és hadd lássam, mi­lyen szakembernek lett az utódja: — Áthelyezték Szent­endrére, a megyei művelő­dési központba. Én pedig most megyek neki az alap­fokú könyvtárosi vizsgának. Aztán a tavasszal ismét az egyetemi felvételi bizottság eié állók, most könyvtáros­magyar szakra szeretnék be­jutni: A levelező tagozatra, persze. Nappali tagozatról szó sem lehet. Nem azért, mintha nem szeretne. Ám meg kell éljen, neki kell gondoskodni önma­gáról, könyvtárosi állását te­hát nem adhatja fel. Tanul­nia azonban muszáj, képesí­téshez kötött állás a könyvtá­rosi. — Hogyan csöppent be egye­nesen érettségi után a könyv­tárosságba? — Nem volt idegen szá­momra a könyvtár. Diákko­romban vagy három éven át rendszeresen segítettem ben­ne. Alakult itt fiatalokból egy kis társaság — nevezhet­ném könyvbarátkömek is — s bejártunk, segítettünk a könyvtárosnak. Együtt van a társaság most is, fs nekem segít. Sorolja a tagokat. Képesí­tés nélküli tanító, képesítés nélküli hegedűtanárnő, ké­pesítés nélküli óvónő... Vagyis a képesítés nélküli pedagógusok segítenek a ké­pesítés nélküli könyvtáros­nak. — Nemcsak azok — tilta­kozik. — Van köztük fiatal okleveles tanítónő is és né­hány diák. S hogy így betekinthettünk a könyvtár polcai mögé, meg­tudakoljuk a keresetét is. Ezernyolcszáz forint a fizeté­se, kijön belőle. Van a köz­ségben egy leányszállás fia­tal pedagógusok részére, ott lakik. Végtére a könyvtáros is a művelődés ügyét szol­gálja. Márpedig — mikor már elköszön a háta mögött mond­ják róla a tanács dolgozói — sok benne az igyekezet, jól vészi a dolgát. Ez már kiderült az eltelt fél év alatt. Sz. E. \

Next

/
Thumbnails
Contents