Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

-xMtap 1975. DECEMBER 13., SZOMBAT A LEIV1P VII. kongresszusának záróülése (Folytatás az 1. oldalról.) öt évben járt út helyességét. Elmondhatjuk, hogy teljes egység volt politikánk: megíté­lésében. A dinamikus társa­dalom- és gazdaságfejlesztési politika hasznos volt és jó eredményeket hozott. A kong­resszus azzal bízott meg min­ket, hogy tovább folytassuk ezt a politikai vonalat. Ez szá­munkra, a központi bizottság és az egész párt számára a legfőbb útmutatás. Ehhez hűek leszünk. Azon fogunk munkálkodni, hogy Lengyel- ország erői növekedjenek és lakói jólétben éljenek. Fő cé­lunk a fejlett szocialista társa­dalom felépítése. A szocializ­mus általános törvényszerűsé­geit alkalmazzuk a saját vi­szonyainkra. Feladatunk a munka színvonalának és az emberek életszínvonalának •egyidejű emelése. — A VII. kongresszus ismét bebizonyította, hogy a párt összeforrt a néppel. Ez lehe­tővé tette a még ambiciózu- sabb feladatok kitűzését. — Erősíteni fogjuk a mun­kás-paraszt szövetséget, a szocialista hazafiságot és az internacionalizmust. Ebben látjuk fejlődésünk zálogát. — A kongresszuson kifeje­zésre jutott a proletár inter­nacionalizmus is. Tanácskozá­sunk tanúsította összeforrott- 6águnkat a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­mal. Különösen erős hangsúlyt kapott szilárd szövetségünk Lenin pártjával, a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Leo- nyid Brezsnyev elvtárs nagy jelentőségű kongresszusi fel­szólalását Lengyelország-szer- te forró szeretettel fogadták és világszerte nagy érdeklődés kísérte. — Köszönjük a baráti szo­cialista országok partjainak, nogy Küldöttségeik részvételé­vel es felszólalásaival gazdagí- tottáK tanácskozásunkat. Kér­jük, adják át baráti üdvözle­tünket országuk kommunistái­nak és egész népüknek. — A Lengyel Népköztársa­ság mindig hű marad az inter­nacionalizmus eszméihez. Kö­vetkezetes harcosa lesz a bé­ke, a szocializmus és a hala­dás ügyének. Tovább mélyít­jük együttműködésünket a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjaival. Szolidaritást vállalunk a tő­késországok kommunista párt­jaival. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat és szilárdítjuk a haladás, a béke erőit. — A VII. kongresszus által kijelölt út kezdetén vagyunk — mutatott rá Edward Gierek. — A következő évben, 1976- ban megkezdődik új ötéves tervünk. Fontos és nehéz fel­adatok esztendeje lesz. Emelni kell a munka termelékenysé­gét és szilárdítani kell a fe­gyelmet. Egy napot, egy órát sem szabad elvesztegetnünk. Nagy lendülettel már holnap­tól kezdve hozzá kell látni a VII. kongresszus határozatai­nak végrehajtásához. — Erőnk fő forrása az, hogy egyesítjük a szocialista eszmé­ket a hazafisággal. Hazánk je­lene és jövője a kezünkben van. Építsük töretlenül és fá­radhatatlanul az erős szocia­lista Lengyelországot. Ezzel a vezérgondolattal és felhívás­sal kezdünk hozzá feladataink megoldásához — mondotta Edward Gierek, berekesztve a kongresszust. A küldöttek ezután eléne­kelték az Internacionálét. CSAK RÖVIDEK... MIHAIL SZUSZLOV, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttagja, a KB titkára fogadta az Ira­ki Kommunista Párt küldött­ségét, amely Aziz Mohamed­nek, a párt központi bizott­sága első titkárának vezetésé­vel tartózkodik Moszkvában. AZ INDIAI Patna városá­ban megtartott antifasiszta konferencia több mint hatezer résztvevője — közöttük 55 or­szág küldöttsége — közös nyi­latkozatot fogadott el. A nyi­latkozat állandó éberségre, egységes fellépésre szólít fel a fasiszta veszéllyel szemben. A COSTA RICA-I KÖZTÁR­SASÁG santiagói nagykövete csütörtökön hivatalosan közöl­te a chilei katonai juntával, hogy kormánya politikai me­nedékjogot biztosít Pascal Al- lendének, a baloldali forra­dalmi mozgalom (MIR) főtit­kárának. NYIKOLAJ PATOLICSEV szovjet külkereskedelmi és Peter Shore brit kereskede­lemügyi miniszter aláírta Lon­donban folytatott tárgyalásai jegyzőkönyvét. KAIRÓBA érkezett hírek szerint a jövő héten összeül a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Központi Bizottsága, hogy kijelölje azt a delegációt, amely a Biztonsági Tanács ja­nuári ülésén a palesztínai nép képviseletében jelen lesz majd. A GENFI SZOVJET KÉP­VISELETEN a szovjet és az amerikai küldöttség megtar­totta a stratégiai támadófegy­verzetek korlátozásáról folyó tárgyalások soron következő fordulóját. A CSÜTÖRTÖKÖN ÉJJEL Bejrútban létrejött tűzszüneti megállapodás még péntek es­tére sem lépett életbe. AZ ASSZUÁNI GÁTNÁL tett látogatása után Valéry Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnök újságírókkal közölte, hogy módosítva az eredeti egyiptomi látogatásá­nak programját, a szombati napon látogatást tesz Iszmai- liában. AZ INDIAI KÜLÜGYMI­NISZTÉRIUM szóvivője Del­hiben kijelentette, hogy India jegyzéket intézett Pakisztán­hoz. A jegyzékben India visz- szautasította a pakisztáni rá­dió- és sajtóhíreszteléseket, melyek szerint indiai csapa­tok gyülekeznek a pakisztáni és bangladesi határ mentén. AMMANBAN közös közle­ményt adtak ki Asszad Szíriái elnök és Husszein jordániai uralkodó tárgyalásairól. A közlemény leszögezi: a tárgya­ló felek elítélik az egyiptomi —izraeli sínai megállapodást. INGVI INGARSSON, Iz-y land ENSZ-fődelegátusa tilta­kozást nyújtott be a Bizton­sági Tanácsnál amiatt, hogy brit hadihajók hatoltak be a szigetország területi vizeire. BICIOSZ görög és Cagla- yangil török külügyminiszter pénteken délután Brüsszelben megbeszélést tartott a ciprusi kérdésről és a két ország vi­szonyáról. PÁRIZS Az európai tőkés országok kommunista pártjainak értekezlete A L’Humanité közli, de­cember 10-én, az FKP pári­zsi székházában munkaérte­kezletet tartottak az európai tőkés országok kommunista pártjainak képviselői. Az ülés résztvevői megvizs­gálták az 197-1 januárjában Brüsszelben megrendezett konferencia és az 1974 októ­berében Düsseldorfban meg­tartott munkaértekezlet hatá­rozatainak végrehajtását, majd elhatározták, hogy még jobban megerősítik a politikai szolidaritást a spanyol demok­ratikus erők küzdelmével, el­sősorban az általános amnesz­tia és a demokratikus szabad­ságjogok helyreállítása érde­kében. A munkaértekezlet résztve­vői megállapodtak abban, hogy olyan újabb közös kez­deményezések megindítását javasolják majd pártjaiknak, amelyek megerősítik együtt­működésüket a válságsújtot­ta tőkésországok dolgozói ér­dekeinek védelmében. A találkozón Belgium, Dá­nia, Finnország, Franciaor­szág, Görögország, Hollandia, Nagy-Britannia, az NSZK, Nyugat-Berlin, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédor­szág és Törökország kommu­nista pártjainak képviselői vettek részt. Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Norvégia, Portu­gália és San Marino kommu­nista pártjai üdvözölték a ta­lálkozót, de azon, különböző okokból nem vehettek részt. Harminc év múltán Az „Egyesülés” személyim jó Hoiphongból Saigonba érkezett Légihíd Hanoi és Vientiane között A Nhan Dad képes riport­ban számol be a Thong Nhat (Egyesülés) nevű észak-viet­nami személyszállító hajó Haiohong és Saigon közötti el- &&' útjáról. A 18 tengeri mér­föld óránkénti sebességgel közlekedő korszerű, kényel­mes kajütökkel, kávézóval, mozival ellátott hajó több mint 600 utassal tette meg az utat. Az utasok többsége 30 év után először látogathatott el szűkebb szülőföldjére. A Thong Nhat ezután rendszere­sen közlekedik Haiphong és Saigon között. A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja első oldalán közli olva­sóival, hogy a VDK és Laosz között létrejött megállapodás értelmében a külföldről érke­ző segélyek a VDK segítségé­vel jutnak el a Laoszi Nép- köztársaságba. Ebből a célból 20 napon át állandó légijára­tot közlekedtetnek a két fővá­ros között. Az első C—130-as szállítógép december 6-án ért földet a vientianei repülőté­ren. A „légihíd” megnyitásá­val egy időben megkezdődött a segélyáruk közúti szállítása is: a 8-as számú országúton Kham-Mon tartományon át már úton is van az első gép­kocsioszlop a laoszi főváros felé. Az egységes haza megte­remtése világszerte tettekre sarkallja a külföldön élő viet­namiakat is. Mint a Nhan Dán jelenti, a Franciaország­ban élő vietnami emigránsok szervezete Párizsban értekez­letet hívott össze. A tanács­kozásnak, amelyen a szervezet 3000 tagjának képviseletében négyszázan vettek részt, az volt a célja, hogy tisztázzák: milyen új feladatok várnak a külföldön élő vietnamiakra a haza egyesítésével kapcsolat­ban. Az értekezleten részt vett Vo Van Sung, a VDK párizsi nagykövete is, és elismeréssel állapította meg, hogy a szer­vezet Dél-Vietnam felszabadí- I tása óta egymillió frank se- I gélyt juttatott el az óhazának. I Százezres sztrájk Az új spanyol kormány reformígérefei Csütörtökön közel százezer dolgozó sztrájkolt Spanyolor­szágban az ellenzék felhívása nyomán. A munkabeszüntetés Barcelonában volt a legna­gyobb méretű, ahol 30 ezren tettek eleget a sztrájkfelszólí­tásnak. Madridban 25 ezer, Navarrában 10 ezer s az as- túriai bányavidéken ugyan­csak 10 000 dolgozó szüntette be a - munkát. Számos meg­mozdulás volt a spanyol egye­temeken, főiskolákon is. A kettes számú közrendvé­delmi bíróság döntése alapján pénteken ismét szabadon bo­csátották Marcelino Camachót, az ismert szakszervezeti veze­tőt és elejtették az ellene emelt vádakat. Manuel Fraga Iribarne az új spanyol belügyminiszter a francia rádiónak adott interjú­jában elmondotta, hogy a csü­törtökön megalakult kormány tagjai „készek ésszerű refor­mok megvalósítására”. Kijelentette, hogy az új kormány nagy változásokat kí­ván véghezvinni az országban, valamint szorgalmazza az „Európához való közeledést”. Iribarne szerint a reform el- j ső szakaszát két év alatt | megvalósítják. A NATO-vita fináléja Pénteken befejezte munká­ját a NATO-tanács ülésszaka, amelyen részt vettek az~ Észak­atlanti Szerződés országainak külügyminiszterei. A közle- ; mónyből kiderült, hogy a vitá- ! ban fontos helyet foglaltak el ; a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kérdései. A mi- ■ niszterek megállapították, hogy a kelet—nyugati kapcso­latok fejlődése az elmúlt hó­napokban reménykeltő eleme­ket tartalmazott, s hangoztat­ták, hogy készek folytatni az erőfeszítéseket a Szovjetunió­val és a Varsói Szerződés töb­bi országával az eddiginél tar- tósabb alapokon nyugvó kap­csolatok megteremtése érde­kében. Az USA pénzügyminisztere a kereskedelmi diszkrimináció ellen William fSimon amerikai pénzügyminiszter csütörtökön a szenátus kereskedelmi bi­zottságának küldött üzeneté­ben annak a- véleményének adott hangot, hogy a kong­resszusnak fel kell függeszte­nie a szocialista országokkal szemben alkalmazott kereske­delmi diszkriminációt. Ez egy­részt bővítené az amerikai áruk piacát, másrészt javítaná a kapcsolatokat ezekkel az országokkal. A pénzügyminiszter rámu­tatott, hogy a történelem be­bizonyította az egymással PORTUGÁLIA A fegyveres erők újjászervezésének alapelvei Pénteken Lisszabonban nyil­vánosságra hozták a forradal­mi tanács üléséről szóló hiva­talos közleményt. Ez bejelenti, hogy a közeljövőben tárgyalá­sok kezdődnek a Fegyveres Erők Mozgalma és a portugál politikai pártok között annak az ez év áprilisában, a válasz­tások előtt aláírt platformnak haladéktalan felülvizsgálásá­ról, amely meghatározza an­nak kereteit, hogyan vegyen Az Indiai-óceán térségében Tervek békére i Vasco da Gama, a nagy portugál hajós és felfedező 1498-ban érkezett Indiába, így jött létre az első közvetlen hajóút Európából a szubkontinensre. Az Indiai-óceán térsége ezzel nyílt meg Európa felé, és a múlt évszá­zadok során sok bonyolult probléma térségé­vé vált. Legutóbb Roscsin, a Szovjetunió kép­viselője az ENSZ-közgyűlésben kijelentette: hazája kész egyenjogú alapon, anélkül, hogy bármely fél kárt szenvedne, megvitatni az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítását Az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítása per­sze megköveteli a térségben levő összes kül­földi katonai támaszpont felszámolását. A Szovjetunió ebből kiindul1.'a közelíti meg a Diega Garcia-i amerikai katonai támaszpont kérdését is. Az Egyesült Államok különféle bázisok­ra támaszkodik az Arab-öböltől Ausztrália nyugati csúcsáig, és a környező szigetvilágon. A sok vitát* keltett Diego Garciát az óceán közepén pedig a britektől vette át. Érdekelt a térségben Franciaország is Dzsibutiban és Réunionon, az egykori idegenlégiós támasz­pontokon. Bizonyos csapaegységek még most is állomásoznak ott, de modern korunkban nincs katonai jelentőségük. Nagy-Britannia még jelen van Délkelet-Arábiábán, s a hatal­mi körhöz tartozik Dél-Afrika is. Az aggoda­lomra okot adó lényeg azonban az erősödő amerikai behatolás. Olyan országrészek körül hullámzik az Indiai-óceán, amelyeknek lakossága a világ népességének a felét teszi ki. Ez a tény ma­ga is jelzi, hogy milyen stratégiai jelentősége van. Bizonyos, hogy az érdekelt hatalmak el­sősorban biztonsági okokból foglalkoznak a térséggel. Viszont Nagy-Britannia is immár részben utóda, az Egyesült Államok keveset törődik a térségben érintett országok gazda­sági-társadalmi problémáival. Az amerikai katonapolitika elsősorban a flotta jelenlétére támaszkodik, és hadihajókkal igyekszik a hatalrhi pozíciókat fenntartani. Hatással van döntéseire a vietnami veresége, ez egyrészt felszabadított bizonyos amerikai erőket, más­részt arra ösztökéli a Pentagon vezetőit, hogy a régebbi támaszpontokat erősítse, sőt újab­bakat építsen ki. Nem feltétlenül egyértelmű ezzel kapcsolatban a kongresszus álláspontja, meglehetősen kevés ellenzéke van az újabb kalandoknak. Emlékszünk még egy másik szovjet kez­deményezésre is. A lényege: kollektív bizton­sági rendszert kell létrehozni Ázsiában. Ez eddig nehézségbe ütközött, amihez nagyban hozzájárult, hogy Kína mindenképpen eílenez minden olyan ázsiai megoldást, amely esetleg csökkentené a törekvést Peking hegemóniájára. Kínának egyelőre nincsenek támaszpontjai az Indiai-óceán térségében, de mindent megtesz, hogy legyenek. Kérdés, hogy a rendkívül ösz- szetett ás bonyolult problémában milyen ki­utat találnak az érdekeltek. Biztató jelnek tűnik, hogy India, Sri Lanka, a Fülöp-szigetek, Nepál és más or­szágok képviselői már állást foglaltak az In­diai-óceán térségében levő külföldi katonai támaszpontok felszámolása mellett. India ki­vételével azonban ezeknek az államoknak a szava külön-külön nem döntő, de tény, hogy -akár az első tervezet az ázsiai biztonsági rendszer létrehozásáról, akár a második az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítására, hasznos lenne mindazoknak az államoknak, amelyeknek lakossága a világ népességének felét teszi ki és csökkentené a nagyhatalmak közötti súrlódásokat is. Sümeghi Endre részt a társadalmi politikai életben és az ország forradal­mi folyamatának fejlődésében. A forradalmi tanács jóvá­hagyta a fegyveres érőle újjá­szervezésének alapelveit tar­talmazó alkotmányozó tör­vényt. E törvény szövegét ed­dig nem publikálták, de — sajtó jelentések szerint — elő­írja majd fegyveres erők pár- tonkívüli jellegét, gyakorlati­lag minden katonatisztnek megtiltva, hogy bármely po­litikai párthoz tartozzék, és párttevékenységet fejtsen ki. szembenálló felek közötti ke­reskedelem jótékony hatását, amennyiben „javítja a politi­kai légkört és csökkenti a há­ború veszélyét”. Simon szerint a szovjet kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes közölte vele: 1,6 milliárd dollár azoknak az üzleteknek az értéke, amelyeket szovjet részről hajlandók lettek volna amerikai cégekkel megkötni, de a hitelmegszorítások miatt a szovjet exportőrök inkább Nyugat-Európa és Japán felé fordultak. A pénzügyminiszter az Export—Import Bank hitel- megszorításain kívül azt is helytelenítette, hogy az Egye­sült Államok nem alkalmazza a legnagyobb kedvezmény el­vét a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben. KELET-TIMOR A BT még nem áönfiölt... Az ENSZ közgyűlésének gyámsági bizottsága csütörtö­kön felszólította Indonéziát, hogy haladéktalanul vonja vissza összes katonai erőit Ke- let-Timorból. Portugália felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy [ rendkívüli ülésen foglalkozzon a kelet-timori kérdéssel. Ennek j az ülésnek az időpontjáról még I nem döntöttek. NYUGAT-SZAHARA Foszfáfkonfliktus Kiéleződött a Nyugat-Sza- hara, az eddigi spanyol gyar­mat körüli viszály. A terület északi szomszédja. Marokkó, melynek csapatai betörtek az országba és már a fővárost, El-Aiunt is elfoglalták, gyors iramban folytatják előrenyo­mulásukat déli irányban. A marokkói kormány hivatalo­san bejelentette: csapatai át­veszik az ellenőrzést az egész terület felett. Állítólag az or­szág légértékesebb kincse — s eddig spanyol kezelés alatt állt — a foszfátbányák máris marokkói ellenőrzés alá ke­rültek. Pillanatnyilag tehát úgy látszik, mintha Marokkó lenne a helyzet ura és sikerre viszi azt a nyilvánvaló tervét, hogy kész tények elé állítsa a többi érdekeltet és a világ közvéleményét. Csakhogy Nyugat-Szaharára nem csupán Marokkó tart igényt. Mindenekelőtt létezik az országban egy függetlensé­gi mozgalom, a Polisario Front, amely a terület önálló állami létéért küzd. Ebben Algéria támogatását élvezi. S érdekelt a terület sorsában a szomszédos Mauritánia is. A marokkói csapatok bevo­nulásának hírére Algériában tömegtüntetéseken tiltakozott a lakosság az intervenció el­len. New Yorkban Algéria ENSZ-megbízottja átadta a Biztonsági Tanácsnak a terü­let ellenállási mozgalmát kép­viselő, úgynevezett ideiglenes szaharai tanács üzenetét. Ez a dokumentum Marokkót „nép- gyilkossággal” vádolja s azt állítja: a rabatt kormány Spanyolország és Mauritánia cinkos közreműködésével Nyugat-Szahara „brutális megszállására” törekszik. Az Atlanti-óceán partja men­tén húzódó, 266 ezer négyzet­kilométeres, és mintegy 80 ezer, túlnyomórészt arab és berber nomád lakosú terület fontosságát természeti kincsei adják meg. Nagyszabású fosz­fátkitermelés folyik, megkezdő­dött a kőolaj és földgáz kiak- / názása is. Ismert továbbá, hogy számottevőek vas-, rez­es uránérctartalékai, kiaknázá­sukra még nem került sor. Mindez elég ahhoz, hogy fel­keltse nemcsak a szomszédos országok, hanem a nyugati multinacionális monopóliumok érdeklődését is; ez utóbbiak a kulisszák mögött meglehetősen „benne vannak a játszmában”. Mindenesetre Nyugat-Sza­hara sorsa még nem dőlt el Marokkó egyoldalú lépésével. Számolni kell Algéria erélyes reagálásával és további bo­nyodalmakkal.

Next

/
Thumbnails
Contents