Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-30 / 281. szám
I / Megfelelő alapok K ét középtávú tervidőszak legfontosabb jellemzőit, s az 1976. évi terv és költségvetés fő irányait határozta meg a párt Központi Bizottsága november 26—27-i ülése, azaz gazdasági életünk fontos csomópontjait — az eredményeket s a teendőket — világította meg tíz esztendőre kiterjedően. Az ülésről kiadott közlemény — melyet a lapok, így lapunk is szombati számukban hoztak nyilvánosságra — joggal állapítja meg, hogy a szocialista építőmunka eredményei a negyedik ötéves terv időszakában számottevően gyarapodtak, s ez megfelelő alapokat teremt ahhoz, hogy a számunkra kedvezőtlen világgazdasági változások ellenére is töretlenül folytassuk népgazdaságunk fejlesztését. Az utóbbi időkben — már tavaly is, s az idén még inkább — követelményünk kétségtelenül növekvő érdeklődéssel követte a gazdasági élet eseményeit, ráérez- ve arra, hogy leglényegesebb teendőink most ezen a területen sűrűsödnek, s társadalmi céljaink- nem választhatók el azoktól a feladatoktól, amelyeket a változó viszonyok fogalmaztattak meg. Ahogy országosan, úgy a megyében is ez volt a helyzet, s fontos vonása ennek az érdeklődésnek, hogy segítőkészséggel párosult. Ezt bizonyítja, hogy a szocialista munkaversenynek köszönhetően, a megyében jó néhány nagyvállalat, így a Csepel Autógyár, a Nagykőrösi Konzervgyár novemberben teljesítette negyedik ötéves tervét, s amit ezekben a hetekben termelnek, az már többlet. Ugyancsak a lényeges jellemzők közé sorolhatjuk, hogy a megyében az ipari termelés az országos átlagot meghaladó mértékben növekedett az 1971 és 1975 közötti időszakban, s ennek is része volt abban, hogy — országosan, amint azt a Központi Bizottság ülése rögzítette — az ipar termelése a tervezettnél gyorsabban, a számított 32—34 százalékkal szemben 37—38 százalékkal bővült. S mivel hasonló irányzat érvényesült a mezőgazdaságban is, a nemzeti jövedelem emelkedése szintén meghaladja a tervezettet. T árgyilagosan, kritikusan mérlegelte a Központi Bizottság a Politikai Bizottságnak a negyedik ötéves terv teljesítéséről szóló jelentését megtárgyalva, azaz 1— amint a közleményben olvasható — párhuzamosan az eredmények elismerésével, feltárta a fogyatékosságokat is. Mert igaz, a tőkés világpiaci árváltozások 1974-bsn s 1975-ben is a nemzeti jövedelem növekményének jelentős részét felemésztették, de tény, hogy gondjainkhoz tetemesen hozzájárulnak épííőmunkánk hiányosságai, lazaságai, azok a mulasztások, melyek nagyobb figyelemmel és igyekezettel megelőzhetők. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a külgazdasági feltételek számunkra kedvezőtlen irányzatai tartósnak bizonyulnak, s a nyersanyagok megvásárlása nehezebbé válik a szocialista országokból is. Ezért a negyedik ötéves tervben felhalmozódott tapasztalatokat és tanulságokat következetesen érvényesíteni szükséges a következő, középtávú tervidőszakban. Nemcsak arról van szó, hogy a növekedési ütem meghatározásában ez döntő tényező, hanem arról is, hogy éppen ezért feladataink kettősek. Egyrészt mérsékelni szükséges — majd fokozatosan felszámolni — az egyensúlyhiányt, másrészt kialakítani azokat a fejlesztési irányokat és szerkezeti változásokat, melyek lehetővé teszik a munka társadalmi hatékonyságának mainál gyorsabb javítását. Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy a megye iparában és mezőgazdaságában alig, lelhetők fel ».hatékonysági törekvések. Jól bizonyítja ezt a mezőgazdasági üzemekben az iparszerű termelési rendszerek terjedése, s velük a termésátlagok emelkedése, az iparban az egy foglalkoztatottra jutó/termelés bővülése — a megye iparában most már' jó ideje a termelésnövekedés egészét a termelékenység javulása fedezi —, az új technika és technológia térhódítása. A Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál csökkentették az egy kilowattóra villamos energia előállításához szükséges hőfelhasználást, a Dunai Kőolajipari Vállalat új termékeivel importot tett fölöslegessé, az Egyesült Izzó váci gyárában átálltak a gazdaságosabb fénycső- és alkatrésztermelésre, az iJc- ladi Ipari Műszergyár jelentősen bővítette ezekben az esztendőkben exportját. Kiragadott példáink érzékeltetik, hogy sok minden történt a negyedik ötéves terv esztendeiben a megye gazdasági életében, de a tekintélyes eredmények, mellett is nagy számban kihasználatlanok maradtak kézenfekvő lehetőségek. Különösen a termékszerkezet változtatása bizonyult a szükségesnél lassúbbnak — a gépipari üzemekben éppúgy, mint a könnyűiparban —, változatlanul gondok vannak a munkafegyelemmel, az üzem- és munkaszervezéssel. I ndokoltan húzza alá a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény, hogy minden területen a mainál nagyobb figyelmet kell szentelni a tartalékok feltárásának, a szervezésnek, mert a nehezebb gazdasági feltételek közepette csakis ezen a módon tudjuk megteremteni a folyamatos és nagyobb zavaroktól mentes építőmunka alapjait és feltételeit. Az ötödik ötéves terv, valamint az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelvei, melyeket elfogadott a Központi Bizottság, azt tükrözik, hogy tervszerű, arányos fejlődésre törekszünk a következő esztendőkben, még azon az áron is, hogy a legfőbb területeken a haladás léptéke nem haladja meg a negyedik ötéves tervben elértet. Lehet, akadnak, akik efölött értetlenkednek, s nemcsak arról feledkeznek meg, hogy a világ sok országa súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, hanem arról is, hogy egyenletes haladás irreális célok felé nem képzelhető el. Azaz reális célokat határozhat csak meg a népgazdasági terv — akár a nemzeti jövedelem termelésében, akár a nyugdíjasok helyzetének javításában, a lakásépítésben —, s bár ezek túlhaladhatok, a hangsúly mégis elérésükre jut. Nagy hiba lenne ugyanis mellőzni azt a döntő alaptételt — melyet a Központi Bizottság mostani ülése ismételten megerősített —, hogy a népgazdaság növekedésének üteme s vele az életszínvonal emelése a jövőben elsősorban és meghatározó mértékben a munka társadalmi hatékonyságától, a termelékenység javulásától, a gazdaságos termékszerkezet kialakításának meggyorsításától, a termékek világpiaci versenyképességétől függ. E rőfeszítéseink ebben az irányban nagy támaszt találnak a KGST-országok együttműködésében, a bővülő kölcsönös kapcsolatokban. Mégis, céljaink elérése, a folyamatos haladás biztosítása — s nemcsak gazdasági, hanem vele szoros összefüggésben társadalmi értelemben is — döntő módon saját igyekezetünktől, célratörő cselekvésünktől függ. A Központi Bizottság ülése joggal mutatott rá azokra a hatalmas forrásokra, amelyeket a dolgozó tömegek • aktivitása, a szocialista építés céljaival, gondjaival való azonosulása hoz létre, s amelyeket értő módon kell az ötödik ötéves terv, s elsőként a jövő évi népgazdasági program megvalósítása érdekében, valamennyiünk javára felhasználni. S ezért bátran leírhatjuk: a haladás záloga mindannyiunk közös erőfeszítése, a szorgos, a gondoktól vissza nem riadó hétköznapi munka. V _______________________________________^ PE ST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ARA I FORINT 1975. NOVEMBER 30., VASÁRNAP Ülést tartott a Minisztertanács A kormány az országgyűlés elé terjeszti az V. ötéves tervről szóló térvény javaslatét A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztei-- tanács ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének a hosszútávú terv kidolgozásáról adott tájékoztatóját, és meghatározta a további feladatokat. Az Országos Tervhivatal elnöke és az igazságügyminiszter előterjesztette a népgazdaság 1976—1980. évi V. ötéves tervéről szóló törvény- javaslatot. A pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel közös előterjesztést tett a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatra. A kormány a törvényjavaslatokat megtárgyalta és úgy határozott, hogy azokat az országgyűlés elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági tervet. A Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslatot tett a jövő évi hitelpolitikai irányelvekre. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének javaslatára a kormány megtárgyalta és jóváhagyta az 1976. évi termelői és fogyasztói árintézkedések tervét. (Az Országos Anyag- és Ár- hivatal közleményét lapunk 8. oldalán tesszük közzé). A gondok ellenére megfelelő ellátás Új tejüzemek épülnek a megyében Jelenleg, az országos helyzethez hasonlóan, a Középmagyarországi Tejipari Vállalat (KTV) üzemeinek kapacitása sincs teljesen lekötve, s ennek nemcsak az október—április között szokásos (és előre tervezhető) átmeneti tejhozam- Csökkenés az oka. A szarvasmarhaprogram hatása nem várt mértékben a hústermelésre volt nagyobb, a tej mennyisége a tervezettnél ma még kevesebb. Hogy a KTV mégis teljesíteni tudta időarányos felvásárlási tervét, ez annak köszönhető, hogy olyan forrásokból (tsz-tejüzemektől) is kaptak tejet, amire nem számítottak korábban. A fentiek alapján a különböző termékek értékesítési adatai is kedvezően alakultak az első háromnegyed évben, 1974. azonos időszakához viszonyítva. A lakosság részére tejből értékesített 251 ezer hektoliter körülbelül 100 százalékos teljesítést jelent. Tejfölből az 1974. évi bázisidőszakban 11 ezer hektolitert, az idén 5 százalékkal többet, 12 ezer 600 hektolitert értékesítettek. Vajból a tavalyi 6 ezer 088 mázsával szemben 6 ezer 123, s a több mint 50 féle sajtból 6 ezer 714 mázsa helyett 7 ezer 476 mázsát adtak el. Egyedül túróból fogyott valamivel kevesebb: 9 ezer 535 helyett 9 ezer 045 mázsa. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a teljes értékesítés mutatója 104—106 százalékos. Ez az eredmény, mely a jelek szerint nem változik az év végéig sem, jobb a tervezettnél. A KTV, amely a megye tej- és tejtermékigényének 85—90 százalékát elégíti ki, jelenleg négy üzemmel rendelkezik Pest megyében. Vácott, Cegléden, Alsónémediben fogyasztói tejtermelés folyik, részben polipack, részben kannás forgalmazásra. Nagykőrösön a kannás tej mellett vajat, túrót, „Hajdú” és úgynevezett kaskavál sajtot készítenek. Ez utóbbi, 8—9 kilós, különleges módon előállított, terméket jelentős mennyiségben exportálják a Közel-Keletre. A tejtermékek választékát adó, több mint 120 féle árut a vállalat más megyékben levő üzemeiből és a társvállalatoktól szerzi be, és kereskedelmi hálózaton keresztül hozza forgalomba. Az ellátás a közeljövőben tovább javul majd. Vácott a tervek szerint 1976 második félévében indul meg a teljes termelés a vállalat új üzemében, mely a jelenleginél csaknem kétszer több, teljes terheléssel körülbelül 80 ezer liter tejet dolgoz föl naponta. De nemcsak fogyasztói tejet készítenek majd itt korszerű technológiával, hanem édesített, savanyított tejtermékeket, tejfölt, túrót is. Kisebb teljesítményű, körülbelül napi 50 ezer literes, de hasonlóan korszerű és széles választékot nyújtó üzem épül Cegléden is, várhatóan a jövő év végéig. E két üzem munkába állása nemcsak azt jelenti, hogy nem kell máshonnan utaztatni az itt készülő árukat, de bizonyos termékekből még a környező, nem megyei területek ellátását is javítani tudják. A korszerűsítés fokára, a beruházás jelentőségére jellemző, hogy a két új üzem eszközértéké akkora lesz, mint jelenleg a vállalat 13 üzemének összesen. Természetesen a növekvő igényeket is kielégítő, nagyobb kapacitású termeléshez több alapanyag szükséges. A vállalat vezetői bíznak a tej termelési kedv növekedésében. Ehhez bizonyára lendületet ad majd a január 1-től literenként átlagosan 30 fillérrel emelkedő felvásárlási ár. Az év elejétől ugyanis egy liter tej átlagos felvásárlási ára az eddigi 4,85 helyett 5,15 forint lesz. A fogyasztói ár (az ugyancsak azonos, 3,6 százalékos zsírtartalomhoz hasonlóan) nem változik. ti. T.. Losonczi Pál hazaérkezett észak-afrikai útjáról Losonczi Pál, a Népköztár- saság Elnöki Tanácsának elnöke és kísérete tunéziai látogatásának utolsó napján, szombaton délelőtt vidékre indult. Útjára elkísérte Habib Satli, a Tunéziai Köztársaság külügyminisztere. Az Elnöki Tanács elnöke Bizertában koszorút helyezett el a függetlenségi ' harcok mártírjainak emlékművén, majd Menzel Burgiba városán át haladva az El-Fuladz-i vasműbe látogatott el. Az.üzem megtekintése után vendéglátóitól búcsúzva az Elnöki Tanács- elnöke további sikereket kívánt a vasmű dolgozóinak munkájukhoz. Habib Satti külügyminiszter délben ebédet adott . Losonczi Pál tiszteletére. Szombaton délután Tuniszban, a Karthágó-palotában a Losonczi Pál és Habib Burgiba közötti megbeszéléssel befejeződtek a magyar—tunéziai tárgyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoztak nyilvánosságra, melyet fl 2. oldalon ismertetünk. Szombat este hazaérkezett Budapestre egyhetes északafrikai útjáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a'ki hivatalos, baráti látogatást tett a Líbiai Arab Köztársaságban és a Tunéziai Köztársaságban. Veié együtt érkeztek meg kíséretének tagjai közül dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár,/ Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és dr, Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes. Losonczi Pál és kísérete fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Karakas László munkaügyi miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Simon Pál ■ nehézipari miniszter, Bodonyi Pálné, Borbély Gábor, Somogyi József, az Elnöki Tanács tagjai. Werner Lamberznek, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésével — az MSZMP Központi Bizottsága meghívására — NDK-beli pártküldöttség érkezett baráti látogatásra Budapestre. A delegáció tagjai: Kurt Tiedke, az NSZEP KB osztályvezetője, Rudolf Singer, az állami rádióbizottság elnöke, a központi bizottság tagjai, Günter Fischer, a KB osztályvezető-helyettese, Gotfrid Arnold és Gerd Veh- res, a KB munkatársai. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Grósz Károly, a KB osztályvezetője és Varga István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Gerhard Rei- nert, az NDK budapesti .nagykövete. Augustin Duchatcau, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Jacques Moins, a központi bizottság tagja — az MSZMP Központi Bizottságának meghívására — november 24—29. között látogatást tett hazánkban. A belga testvérpárt képviselőit fogadta Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Elutazott Budapestről Jasszer Arafat Szombaton elutazott Budapestről a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet küldöttsége, amely Jasszer Arafat vezetésével rövid látogatást tett hazánkban. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Huszonhétezer tonnával több cement a DCM-ből ’ -c j t A : .' '.•4'««.;. .. Vf A váci DCM termelését az év során többször akadályozta géptörés és egyéb váratlan műszaki hiba, ennek ellenére a dolgozók törekvéseit — hogy a nélkülözhetetlen építőipari alapanyagból minél többet adjanak a népgazdaságnak — siker kísérte, sőt, az egymillió 150 ezer tonnás tervüket remélhetőleg túlteljesítik mintegy 27 ezer tonnával. A termelési eredmények mellett jelentős, mintegy 150 milliós beruházással fokozatosan csökkentik a DCM környezetkárosító hatását. Kevesebb por jut majd a környék levegőjébe.
