Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-27 / 278. szám

i/Ürtim 1975. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Továbbadni az örömöt... Munkásművészek kiállítása a Pestvidéki Gépgyárban 1 A Pestvidéki Gépgyár ebéd­lőjének belső helyiségében másfél héten át hét munkás­művész festményeit, grafikáit és szobrait láthatták a vállalat dolgozói. Németh Dénesi, a szakszervezeti bizottság mű­velődési felelősét kérdezem, mi indította a bemutató meg­szervezésére. — Vállalkozásunknak ket­tős célja volt. Meg akartuk ismertetni a dolgozókat a gyá­ri képzőművészek munkáival, s egyúttal fölkelteni bennük az igényt a művészetek iránt. Másrészt újabb inspirációt akartunk adni az amatőr fia­taloknak az alkotáshoz. Ahhoz tehát, hogy munkájukkal más emberekhez szóljanak. Beszélnek róla Bauer Mátyás — negyven körüli lakatos — olajképei a kiállítás sajátos színfoltját adják. — Számomra a festészet ki- kapcsolódás, elmélyülés a táj­ban, a tárgyakban — mondja. — Valami különös öröm, ami kor magam dolgozom, s az is, amikor mások munkáit nézem. Ezt az örömöt szeretném to­vábbadni másoknak. Ezért tar­tom fontosnak a kiállítást is. — Mit szóltak a kiállításhoz munkatársai? — Volt, áld nagyhamgúan kijelentette: becsukott szem­mel is különbet festene. De akadt olyan is, aki vásárolni akart belőlük. Sokfélék az em­berek. Egyik látogatót. Szabó Papp Lászlót, az üzem fiatal műsze­részét kérdezem, hogyan tet­szett a kiállítás? — Nekem nagyon. Nem re­mekműveket láttunk, de ami fontos: az emberek a munka­helyükön is beszéltek róla. Sokan a középiskolában tanul­tak művészettörténetet, s most próbálják felidézni a tanulta­kat. Mások elmondták, nagyon régen voltak múzeumban, képtárban. S lehurrogják azo­kat, akik leszólják, semmibe veszik ezeknek a fiataloknak a munkáját. , Visszahat a munkára Egy másik látogató. Pasaréti Rezső, az asztalosműhely cso­portvezetője. Csoportjával együtt társadalmi munkában vállalta a kiállítás tablóinak elkészítését. — Hogy tetszik a közös munka eredménye? — Sokszínű, változatos a kiállítás. Különösen Nemes Ferenc műszerész fafaragásait érzem közel magamhoz. Őszin­te, szép szobrok. Remélem, mindaz, amit láttunk, vissza­hat a kiállítók munkájára is. Gondolom, aki a művészetben szereti a szépet, a mindennapi munkában sem adja alább. Betanító tanfolyamokat indítunk a következő szakmák elsajátítására: ács-állványozó, vasbetonszerelő, műanyagburkoló, szerkezeti lakatos, épület- és bútorasztalos, PVC-hegesztő. Jelentkezhetnek az általános iskola 8 osztályát elvégzett 18—35 év közötti férfiak, a PVC-hegesztés tanulására nők is. A szakterületen gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek. Az átképzés idején fix bért fizetünk. Munkahely: kizárólag Budapesten. Jelentkezés: KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT 1373 Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerőgazdálkodás. Kun Imre lakatos festmé­nyekkel és szobrokkal vett részt a kiállításon. Az alkotá­sok értékelésére és tanács­adásra elhívta a csepeli mun­kásotthonból a képzőművésze­ti kör vezetőjét, Misch Ádá- mot. Misch Ádám rendszeres munkára biztatta a fiatalokat. Javasolta, hozzanak létre ön­álló képzőművészeti kört és gyakrabban rendezzenek be­mutatót. Önálló kör — Hogyan tovább? Mi lesz a jövő? — kérdezem Annus Gábort, a vállalat KlSZ-titká- rát, akinek sok-sok gondot, vitát, utánjárást jelentett az elmúlt heteikben a kiállítás. — Máris sokan érdeklődtek, lesz-e önálló képzőművészeti körünk. Igény van, s bár le­hetőségeink nem a legkedve­zőbbek, azon leszünk, hogy megteremtsük a szükséges fel­tételeket. Zelei Attila Oktatótábor a gödöllői egyetemen Segítik a fizikai dolgozók gyermekeit A fizikai dolgozók gyerme­kei felsőfokú tanulását segítő állami és társadalmi akciók között jelentős szerepet tölte­nek be a felsőfokú oktatási in­tézmények felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamai. Az ag­rár-felsőoktatás területén e munka szervezésével és irá­nyításával a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemet bízták meg, ahol októberben alakult meg a felvételi előkészítő bi­zottság, s cél az, hogy elősegít­sék és hatékonyabbá tegyék a munkásszülők agrártudomá­nyok iránt érdeklődő gyerme­keinek felkészítését az egye­temi és főiskolai felvételi vizsgákra. A bizottság szerdán Gödöl­lőn tartotta első ülését, ame­lyen megvitatták a tennivaló­kat. Szendrő Péter egyetemi adjunktus, a 'bizottság elnöke elmondotta, hogy a felmérések szerint csaknem 3 ezer 500 kö­zépiskolás jelentkezésére szá­mítanak. A tervek szerint feb­ruárban osztják ki a középis­kolák második osztályaiban az érdeklődőknek a felvételi la­pokat. A tényleges előkészítő munka a diák harmadik osz­tályos korában kezdődik, és tart a negyedikben is, levelező oktatás útján. A bizottság az itt; elért eredmények alapján választja ki a legtehetsége­sebb, rátermett diákokat — várhatóan 2000 fiatalt —, akik­kel oktatótáborokban foglal­koznak majd. A nyári, téli és tavaszi iskolaszünetekben ren­dezendő táborok a budapesti, mosonmagyaróvári, soproni, keszthelyi, debreceni és gödöl­lői agráregyetemeken, illetve főiskolákon lesznek, ahol megvannak a szakmai és poli­tikai képzés feltételei. A bi­zottság ezenkívül közvetlenül az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgál! előtt még háromnapos előkészítő tanfolyamot szer­vez a diákok számára. Téli könyvvásár előtt Műhelytitkoktól a művészeti albumokig Az esztendő végének köze­ledtével egyre gyakoribbak az előrejelző számadások, máris előszeretettel f irtat ju,k: milyen eredményekkel búcsúztatjuk 1975-öt és mit várhatunk a jö­vő évtől? Könyvkiadásunk „motorjai”, a kiadók azonban gondolni sem mernek az ösz- szegezésre, hiszen hátravan még a hagyományos decem­beri „könyvfesztivál”, a téli könyvvásár. Az igényes kivite­lű, színvonalas képzőművészeti kiadványok gondozója, a Cor­vina Kiadó szerkesztőségében is telefonok tucatjai csörög­nek, a munkatársak állandó kapcsolatban vannak a nyom­dákkal, naponta elhangzanak a sürgető kérdések: elkészül- nek-e a beharangozott művek időben? Az elmúlt hetekben is szá­mos kiadvánnyal gyarapíthat- ták gyűjteményeiket a művé­szeti könyvek iránt érdeklő­dők. Az utóbbi időszak slágere a peves szovjet alkotóművész, R odcsenko munkásságát be­mutató, 212 képpel illusztrált monográfia, amelyet German Kárginov írt. A főként fiata­loknak szánt Műhelytitkok so­rozat is új kötete ttel gyarapo­dott, Csiba Éva a bőrművesség mesterségébe kalauzolja ©1 az olvasót. A sorozat népszerűsé­gére jellemző, hogy második Miklósnak, a Corvina Kiadó igazgatóhelyettesénél-e. — Ügyelünk arra, hogy va­lamennyi vásárlónk megtalál­ja az érdeklődésé re számolt ár­tó köteteket. Vagyis: kínála­tunk egyaránt tartalmazzon fotóalbumot, a magyar művé­szet kiemelkedő képviselőit reprezentáló összeállítást, kü­lönböző múzeumok kincseit bemutató köteteket, valamint egy-egy, külön erre az alka­lomra megjelenő kiadványt. Kedvcsinálóként Z olnay László és Szakáll Ernő köny­vét, a 64 fekete-fehér repro­dukciót tartalmazó A buda­vári gótikus szoborlelet című kiadványt említem. A kötet a magyar művelődéstörténet kö­zelmúltban felszínre került kincseivel ismerteti meg az ol­vasókat. Gazdag festészeti, szobrászati, grafikai és érem­anyagáról ad áttekintést A Magyar Nemzeti Galéria gyűj­teményei című album. Kiadá­sának aktualitását növeli az a tény, hogy a Galéria a közel­múltban költözött végérvényes otthonába, a budai Várpalotá­ba. A Szépművészeti Múzeum Régi Képtárát ezúttal a XVII— XVIII. századi francia festmé­nyek reprezentálják. A magyar festők sorozat legújabb kötete Mednyánszky László munkás­ságát mutatja be. — Milyen nevezetesebb kül­földi gyűjteményekkel ismer­tetik meg az olvasókat? — Elsőként a Louvre mű­kincseit bemutató albumra hí­vom fel a figyelmet. A 101 szí­nes képtábla az európai festé­szet fejlődésének valamennyi jelentős irányzatát képviseli, a korai reneszánsztól az imp­resszionistákig. Másik albu­munk a világhírű müncheni A népművészeti album címlapja. képtár, az Alte Pinakothek kiemelkedő anyagából nyújt ízelítőt, többek között Dürer, Tiziano, Rubens és Rembrandt fő műveit tartalmazza. — Egyéb kiadványok? — Nagy várakozás előzi meg Hofer Tamás—Fél Edit alap­vető könyvét, a Magyar nép­művészetet. A tárgyi emléke­ket felsorakoztató mű 40 szí­nes és közel 600(!) fekete-fe­hér képpel illusztrálva jelenik meg. A Duna legszebb tájait mutatja be, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig Czeizing La­jos fotóalbuma. Izgalmas ol­vasmány Hana Vonavková cseh művészettörténész Hiero­nymus Boschról szóló tanul­mánya. A Várkonyi Nándor— Panyik István—Sellei Sarolta szerzőhármas pedig a dél-ang­liai Stonehenge rejtélyének ér­telmezésére vállalkozik -köny­vében. M. Zs. A Minerva családi évkönyve A budavári gótikus szoborlelet című kötet címlapja. kiadásban kellett megjelentet­ni Karátson Gábor két tanul­mányát, a Miért fest az em­ber? és A festészet mestersége című műveket, valamint Sza­bados Árpád munkáját, a Met­szés és nyomtatást. A felnö­vekvő új korosztályok egy-egy nagyobb mesterhez kapcsolódó igényét elégítik ki A művészet kiskönyvtára sorozat kötetei. Az immár százkötetes sorozat kedvelői ezúttal két francia alkotó, Gauguin és Braque festészetében mélyedhetnek el. Talán felesleges is hangsúlyoz­ni, hogy mindkét könyv után­nyomásban lát napvilágot; má­sodik, illetve ötödik kiadás­ban. Az újonnan megjelente­tett Csontváry-album a szí­nekre oly érzékeny gyűjtők igényét is maximálisan kielé­gíti. — E vonzó őszi termés után mit ígér a decemberi terv? — tettük fel a kérdést dr. Tóth Érdekes, jellegzetes színfolt­jai könyvkiadásunknak a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó Minerva kiadványai. A Miner­va könyvek célja a népszerű ismeretterjesztés, a legkorsze­rűbb ismeretek érdekes bemu­tatása a legszélesebb olvasókö­zönségnek. Az idei téli könyv­vásár alkalmából új, s szintén közérdeklődésre számot tartó kiadvánnyal jelentkezik a ki­adó. A jövő héten már a köny­vesboltokban látható a Miner­va Évkönyv (összeállította dr. Major Klára és Soltész Nagy Anna), a téli évad talán leg­érdekesebb, legváltozatosabb s ugyanakkor rendkívül tartal­mas családi kiadványa, ame­lyet tegnap sajtótájékoztató keretében mutatott be a kiadó. Az új vállalkozás nem „szűz terepen” indul, hiszen a leg­különbözőbb évkönyveket, ka­lendáriumokat, naptárakat kapja kézhez ezekben a hetek­ben az olvasóközönség. Előre­láthatóan mégis sokakat meg­hódít majd magának, mert ilyen profilú kiadvány eddig még nem szerepelt az évköny­vek sorában. A női olvasók bizonyára nagy érdeklődéssel forgatják majd a konyhai kalendáriu­mot (Pelle Józsefné), a hat ne­ves divattervező által írt Di­vat nőknek és férfiaknak ro­vatot (Pataki Mária), a fiata­loknak és mindenkinek szól dr. Szilágyi Vilmos Rokonszenv, szerelem, házasság című soro­zata. Szerepel még az év­könyvben lakáskultúra (Mohás Lívia), kézimunka (itt újdon­ság a családi bábjátékkészítés), szórakozási tanácsadó, vala­mint jogi kalauz. A lista nem teljes, a rádió és a televízió közkedvelt szerzőinek és sze­replőinek tollából is számos cikkel találkozunk az év­könyvben, változatos innen- onnan rovat, s a nők nemzet­közi éve alkalmából megjelent cikkek is gazdagítják az anya­got. Az évkönyv a szokásosnál gazdagabb, tartalmasabb, 's a 380 oldalon jó karácsonyi ol­vasmányt is ajánlhatunk vele mindenkinek. F. L. I. HETI FILMJEGYZET Legenda a nyúlpaprikásról Wojcecii Siemion, a Legenda a nyúlpaprikásról főszereplője. Vaskosan reális, és mese­ként a realitás' fölött lebegő ez az 1936-ban írott Tersánszky Józsi Jenő-mű. Hőse, a kicsit habókos, ártalmatlan falubo­londja, Gazsi, reális figura. Ám amik Gazsival történnek, azok már felemelik a földről ezt a jóízűen elmesélt történe­tet. Szegény kisöreg egyetlen nagy vágya, hogy életében egyszer jóllakjon nyúlpapri- kással. És pontosan ez nem adatik meg neki sosem. Itt for­dul át a história mesévé, fa­nyar legendává, nem utolsó­sorban egy csodálatos nyúl, a Gazsi által Paprikásnál! elne­vezett tapsifüles révén. A kisregény — vagy terje­delmesebb novella — kétség­telenül jó filmtéma. (Egyéb­ként is: Tersánszky Józsi Jenő bőséges életművében még igen sok olyan alkotás van, ame­lyet érdemes lenne filmre, te­levízióra vinni. Hogy legutóbb a főműnek tekintett Kakuk Marci filmváltozata nem na­gyon sikerült, ez nem Ter­sánszky alkalmatlanságának bizonyítéka.) Kabay Barna — ezúttal rendezőként — nyil­ván azért fordult a könyvecs­kéhez, mert észrevette benne a kitűnően megrajzolt fő figu­rát, a stílus érdekes lebegését, a kesernyés humort. Forgató­könyvíró társával, Gyöngyössy Imrével azonban úgy látszik, nem elégedtek meg azzal az anyaggal, amit a kisregény kí­nált. Beleszőttek a történetbe néhány mellékfigurát (része­ges kántor, postás, postáskis­asszony), melyeknek gyakor­latilag semmiféle funkciója nincs a filmben. Átformálták a grófkisasszony regénybeli alakját is — előlép fontos fi­gurává, aki körül a vadásza­tok forognak, aki lovagol, ko- csikázik, motorkerékpározik, s esze ágában sincs idegbeteg­nek lenni, bár affektál — de ez nem azonos. S ami a leg­fontosabb: Gazsiból valamifé­le falusi, együgyű Szent Fe­renc lesz, akinek az erdei va­dakkal és égi madarakkal va­ló kapcsolatai nem egyszerűen a természetben élő ember ter­mészetes vonzódásai, hanem misztikus, pantheista vonáso­kat kapnak, a forgatókönyv­írók akaratából. Sőt, a romlat­lan, ösztönös erdei világ mint a valódi világ ellenpontja, kí­vánatos ellenmodellje jelenik meg, mint olyan szféra, ahol békesség, szeretet, megértés honol, azaz honolna, ha az em­ber nem dúlná föl. Ez az idiU li állapot persze nem a termé­szetben létezik, ahol, mint tudjuk, nagyon is kemény tör­vények uralkodnak, hanem csak az alkotók ellcépzelései- ben. Tersánszky nagyon jól tudta, hogy mindez nem így van, s nem is ezt akarta Ga­zsival igazolni. A filmben vi­szont Gazsi maga válik legen­dává, akivel csodás dolgok es­nek meg, s akinek a kisnyula példázat- és jelképnyúl lesz, ahelyett hogy a mesék csodá­latos tapsifülese lenne. Gazsi története így erősen hasonlít a Kabay—Gyöngyössy szerzőpár előző filmjeinek (Meztelen vagy, Szarvassá vált fiúk) a természetben feloldó­dó, ott menedéket kereső em­bereket megrajzoló motívu­maira. Hozzájárul ehhez né­hány modorosnak ható stiláris ötlet (az elképzelt lakodalom, még az elképzelt nagy nyúlla- koma szürrealistát „népi pop”- pal keverő képsorai), amely meglehetősen idegen Tersánsz- ky világától. Ezek nem is szer­vülnek a filmmel, betétként hatnak. Hogy a Legenda a nyúlpap­rikásról mégis figyelemremél­tó alkotás, azt — Illés György kitűnő fényképezésén, légkört, hangulatot, gondolatokat su­gárzó színein, kompozícióin kí­vül — leginkább a Gazsit ját­szó lengyel színésznek, Woj- ciech Siemionnak, s a magyar hangját alakító Kállai Ferenc­nek köszönhetjük. Siemion ki­csiny, törékeny, jóságosán egy­ügyű arcú figurája idézni tud­ja Tersánszky Gazsiját is, meg azt a jelképessé növelt, eny­hén eszelős falusi szentferen- cet is, akivé a film teszi. Ha nem ez a ragyogó színész for­málja meg ezt a figurát, a film menthetetlenül belecsúsz­na a természetfilozófiai medi­tációkba. S ha magyar hangja nem Kállai Ferenc, akkor ez a Gazsi csak jelentéktelen fa­lubolondja maradna. Kállai vi­szont annyi színnel, lelki gaz­dagsággal, melegséggel, any- nyi emberi tisztasággal és sze- retetéhséggel ruházza fel, hogy egy idő után már nem is na­gyon érdekel bennünket, mi mindent akartak ráaggatni er­re a történetre, és erre a fi­gurára a film készítői, hanem inkább Siemion—Kállai pom­pás alakítását figyeljük. S rá­jövünk: végül is ezért magáért érdemes volt megcsinálni a filmet. Partizánok Üjabb jugoszláv partizán­film. Stole Jankovic alkotása azonban nem tud újat hozni sem a partizánok, sem a fai siszta németek megrajzolásá­ban. Mindezt már többnyire láttuk, más filmekben. Az elhurcolt zsidók történe­te az a cselekményszál, amely igazán érdekessé válhatna. Ám ezt jobban, szervesebben kel­lene beleszőni a filmtörténet­be. Jelenleg csak illusztrálás­ként, betétként hat. A film egyébként amerikai koprodukcióban készült, s az egyik partizánvezért az Enyém, tied, kié?-bői ismert Rod Tay­lor játssza. Takács István Országos grafikai biennale A Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyaror­szági területi szervezete, vala­mint más intézmények közös rendezésében november 30- án, Miskolc megyei város fel- szabadulásának évfordulóján nyílik meg a Vili. országos miskolci grafikai biennálé. A miskolci galéria összes termeiben megrendezendő tár­latra 130 grafikus, négyszáz­nál több alkotásából válogattá ki a zsűri a 62 alkotó 134 be­mutatásra kerülő művét. A szomszédos országok kép­zőművészeivel fenntartott kap­csolatok keretében a grafikai biennáléval egyszerre nyílik meg a jugoszláviai grafiku­sok több mint hetven alkotás­ból álló tárlata is a József At- , tila klubkönyvtárban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents