Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-25 / 276. szám

Losonczi Pál Tripoliba érkezett Megkezdődtek a magyar—líbiai hivatalos tárgyalások Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke Moamer el- Kadhafi ezredesnek, a Líbiai Arab Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanácsa elnöké­nek és Habib Burgibának, a Tunéziai Köztársaság elnöké­nek meghívására hétfőn hiva­talos, baráti látogatásra a Lí­biai Arab Köztársaságba és a Tunéziai Köztársaságba uta­zott. A különrepülőgép 12 óra­kor szállt le Tripoli nemzet­közi repülőterén, amelynek épületét magyar és líbiai zász­lók díszítették. Afrikai földre lépve Abdusszalam Dzsallud, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke meleg baráti kézfogással üdvözölte Loson­czi Pált, akinek líbiai népvi­seletbe öltözött kislányok vi­rágcsokorral kedveskedtek. A kölcsönös üdvözlés után felcsendült a magyar és a lí­biai himnusz, majd a díszegy­ség parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak. Az Elnöki Tanács elnöke Abdusszalam Dzsalluddal együtt ellépett a díszegytség előtt. A katonai tiszteletadás után a miniszter- elnök bemutatta Losonczi Pálnak a fogadására megje­Táblák R ögtön bevallom, pusz­tán ürügy az a tábla, amelyet a Ceglédet és Nagykátát összekötő 311-es út elején láthatunk. Az utat — végre! — javít­ják, amennyire lehet, kor­szerűsítik, rendezik padká­ját. Jogos tehát a figyel­meztető táhla kihelyezése, hiszen tudatni kell a köz­lekedőkkel: az utat javít­ják, a megengedett legna­gyobb sebesség negyven kilométer óránként. Csak­hogy: megy a jámbor autós — ha jámbor — egy kilo­métert, hármat, ötöt, s csak nyomát látja az út­építőknek. Kész a munka, s majd nagysokára, a tá- piószöllősi, újszilvási betor- kollás után találkozik a munkásokkal, akik a cudar idő ellenére is teszik a dolgukat. Am úgy találko­zik velük, hogy hirtelen bukkannak fel, tábla sehol, figyelmeztetés semmi. Az­az, ott volt az út elején ... De valóban ott kell fa­figyelmeztetni a járműve­zetőket? Akik — vélve, hogy a táblát a ■ feledé- kenység nem mozdította el helyéről — régóta vígan nyomják a gázpedált! Ürügy a tábla, bár mi tagadás, ez az apró eset is okozhat bajt, sőt, ne adja a sors, szerencsétlenséget. Megléte azonban azért ra­gadt rám bogáncsként, mert előtte — akaratlanul — tanúja voltam a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyárában a vitának, mely egy kisebb s egy magasabb beosztású gazdasági vezető között zajlott. A vita lé­nyege annyi, hogy a kisebb beosztású vezető hol meg- enged szinte mindent az embereinek, hol szóhoz sem juthatnak, úgy röp­ködnek a parancsai, mint őszi szélviharban az erdő fáinak levelei. S vita azért lett a dologból, mert az érintett újra meg újra azt hajtogatta: hát akkor most mihez tartsam magam? T ényleg, mihez? A bi­zonytalankodó ember főnöke megmondta nyersen: nem állhatok mindig melletted, hogy most erre m'enj, most úgy fordulj. S ez igaz. Hiszen — az ürügyként szolgáló példához társítható hason­lattal élve — a megbírált- nak régi jogosítványa van, önállóan1 dönthet, viselve persze érte a felelősséget, miként kormányozza jár­művét, azaz a rábízott rész­leget. Ö azonban hol elfe­ledkezik arról, milyen táb­lák álltak az út elején — mire jogosították fel, s mi­re kötelezték —, hol meg úgy megriad, hogy ott is rátapos a fékre, ahol sem­mi nem indokolja ezt. Márpedig az indokolatlan fékezés nagy zavarokat okozhat a forgalomban. Hasonló gondokról szólt a Csepel Autógyár vezér- igazgatója, amikor a válla­lati szervezet szükséges fejlesztését körvonalazta. Ö is azt kárhoztatta, hogy jó- néhány középvezető nem mer önállóan dolgozni, csak lesi, mit mondanak „fentebb”. Mások viszont a saját fejük után mennék akkor is, amikor világos, s a közérdeket megtestesítő az útmutatás. Fontos ta­pasztalat az is, hogy a kö­zépvezetés tagjai külön­böző módon értelmeznek azonos teendőket — ma ugyan már kevésbé, mint korábban —, s ez megint- csak zavarok forrása. Közismert igazság a köz­lekedésben, s főként a jár­művezetésben, hogy a túl sok tábla — a túlzott mér­tékű szabályozás — leg­alább annyi bajt okozhat, mint ha semmi nem nyújt útbaigazítást, semmi nem figyelmeztet a veszélyre. Túllépve most már a ha­sonlatokon, azt mondhat­juk, hogy napjainkban a vezetési problémák túl­nyomó része a tisztázatlan helyzetekből származik. Abból tehát, hogy a veze­tők egy csoportja előtt nem világos, mit követel­nek meg tőle, s miért fe­lel, illetve, mire terjed ki joga, önálló döntési lehető­sége. Márpedig ez a válla­lati szervezettség alapkér­dése. S zó sincs arról, hogy a vállalati tevékeny­ségben — s minden más irányítási munkában úgyszintén — hiányoznának a különböző „táblák”. Ren­geteg van belőlük, de so­kat egyszerűen ottfelejtet­tek — korábbi állapotokra, másfajta feladatokra ter­jedt ki érvényességük —, akadnak, amiket rossz he­lyen tűztek le, s bár hatá­lyukat nem vesztették, de az adott körülmények kö­zött nevetségesek. S lelni óvatosság szülte, presztizs- féltés alkotta táblákat, az­után szükségeseket is, de ezekre, éppen az előbbiek miatt, már alig figyel va­laki. Folyamatos fejlődésről tanúskodott mind a gaz­dálkodós, mind . a belső szervezet a Forte Fotoké­miai Iparnál. S mégis, volt erejük, bátorságuk hozzá, hogy — szakintézmények segítségét is kikérve — fel­tegyék a kérdést: valóban minden tábla szükséges, s ott van, ahol lennie kell? Kiderült, hogy még egy jól szervezett vállalatnál sem kevés a teendő — s fő­ként azért, mert állandó felülvizsgálatra szorul mindaz, ami tegnap még tökéletesen megfelelt, mi­vel a körülmények is, a követelmények is szünte­lenül változnak —, s akkor mi joggal megkérdezhet­jük: mi van ott, ahol a szervezettség egyenlő az ún. spontán működésű me­chanizmusokkal ?! Zűrzavar van az ilyen helyeken, senki nem iga­zodik ki a táblák rengete­gében, s ez utat nyit a sza­bályszegésnek; mindenféle rend elérhetetlen óhajjá válik, hiszen ebben a hely­zetben már azt sem tudni, hogy mi érthető renden! Ahol ezt sem képesek meg­határozni, ott remélhető, feltételezhető az eredmé­nyes munka? Lehet, kap­kodva, idegesen újabb táb­lákat tűzdelnek le, akaszt- gatnak ki, de ez csak a káoszt növeli, fokozza a veszélyhelyzetet, sérülésnek teszi ki az embereket. Vagy arra kényszeríti őket, hogy másfelé, máshol ke­ressenek járható utat. Mészáros Ottó lent líbiai személyiségeket: Tahar Zauzit, az ország leg- magaáhbb rangú mohamedán egyházi vezetőjét, a muftit, a kormány és a Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsa tagjait, az Arab Szocialista Unió kép­viselőit, államtitkárokat, mi­niszterhelyetteseket. Jelen volt a fogadtatásnál a diplo­máciai képviseletek sok veze­tője is. Az Elnöki Tanács el­nökét virágcsokrokkal köszön­tötték a repülőtéren a Líbiai Arab Köztársaságban dolgozó mintegy százfőnyi magyar ko­lónia tagjai. Az Elnöki Tanács elnöke nyilatkozatot adott a líbiai rádiónak és televíziónak. Kö­szönetét fejezte ki a szívélyes baráti fogadtatásért, majd hangoztatta: „Nagyra értékel­jük azokat az eredményeket, amelyeket a Líbiai Arab Köz­társaság a Forradalmi Pa­rancsnoki Tanács vezetésével az utóbbi években a gyarmati múlt örökségének felszámolá­sa, új társadalma építése te­rén elért. Ezeket az eredmé­nyeket most a helyszínen is megismerhetjük. Kétoldalú kapcsolataink különösen Dzsallud miniszterelnök úr tavalyi magyarországi látoga­tása óta mindkét nép javára töretlenül fejlődnek. Látogatá­sunk alkalmat nyújt arra, hogy áttekintsük kapcsola­taink eddigi alakulását és keressük a lehetőségeket to­vábbi elmélyítésükre.” A repülőtérről Losonczi Pál Abdusszalam Dzsallud társa­ságában szállására, az elnöki rezidenciára hajtatott az üd­vözlő feliratokkal, magyar és líbiai zászlókkal díszített útvo­nalon. Tripoliban az elnöki palo­tában hétfőn délután megkez­dődtek a magyar—líbiai tár­gyalások. Magyar részről Losonczi Pál vezetésével a tárgyaláson részt vett dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Ga­rat Róbert külügyminiszter­helyettes, dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes, valamint Szüts Pál, a Magyar Népköztársaság tripoli nagy­követe. Líbiai részről Abdusz- szalam Dzsallud miniszterel­nök vezetésével többek közt részt vett a tárgyaláson Abu Bakr el-Serif gazdasági mi­niszter, Abu 7.eid Durda kül­ügyminiszter-helyettes, Sza- lem al Madnini közlekedési miniszterhelyettes és Khairi Ben Amer, az európai orszá­gokkal kötött gazdasági meg­állapodásokért felelős külügy- minisztériumi titkárság veze­tője. Abdusszalam Dzsallud este vacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére a Tripoli melletti turistaváros éttermében. A szívélyes, baráti hangula­tú vacsorán Abdusszalam Dzsallud és Losonczi Pál po­hárköszöntőt mondott. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 276. SZÄM ARA 80 FILLER 1975. NOVEMBER 25., KEDD Bevételük felét adják a KISZ-esek a királyréti úttörővasúthoz Pest megyében több mint két és fél ezer tonna vashulladékot gyűjtöttek A KISZ Központi Bizottsága felhívására indult vasgyűjté­si akció első szakasza szép si­kerrel zárult Pest megyében. Június óta 170 üzem éss tpr- melőszövetkezet KISZ-esei ku­tattak munkahelyükön hasz­nosítható fémhulladékok után. A legutóbbi felmérések szerint mintegy 2 ezer 685 tonna vasat gyűjtöttek, s — például a gö­döllői, a dabasi és a váci já­rás — néhány ipari és mezőgaz­dasági üzeméből még a napokban is szállítják a fiatalok a MÉH-telcpekre a haszonvasat. A KISZ-esek nagyszabású akciója magára vonta a többi fiatal figyelmét is: közel 2 ezer nem KISZ-tag, szocialista bri­gádtag segítette az ifjúsági szervezet munkáját. Az együttműködés a daibasi, a gö­döllői és a nagykátai járásban, valamint Szentendrén volt a legsikeresebb. Különösen figyelemre méltó volt az ifjúmunkásoknak az akció során tanúsított — öt­letgazdagsága és kezdeménye­zőkészsége. A Péceli Ruházati Ktsz KISZ-esei a vállalat dol­gozóit is bevonták a mozga­lomba — felkérték őket, hogy lakásukon gyűjtsék az elszál­lítandó fémhulladékot. A Dunakeszi Járműjavító­ban a roncsok között még használható kismotorokat találtak a KISZ-esek, kiszerelték őket és társadalmi munkában megjavították. A PÁÉV és a szobi vasútállomás fiataljai a fémhulladékok el­szállítását vállalták. Ahol nem találtak haszon­vasat, ott papír vagy rongy után kutattak: például a tá­borfalvai Háziipari Szövetke­zetben 2 tonna rongyot, a váci öntödében 4, illetve 5 tonna papírt gyűjtöttek. Jövőre megkezdődik a Verő­cemaros—Királyrét közötti út­törővasút építése, s Pest me­gye KISZ-esei a vasgyűjtésből származó bevétel felével tá­mogatják a munkát. A vasgyűjtési akció má­sodik szakasza, amely so­Ivóvizet kutatnak rán lakóterületükön tevé­kenykednek a fiatalok, s amelynek gerincét a diá­kok munkája alkotja, ja­nuárban fejeződik be. Bizonyos azonban, hogy a fómgyűjtő mozgalom ezzel nem zárul le, hiszen amint a gyárak, üzemek KlSZ-szerve- zeteinek vezetői elmondták: folyamatossá akarják tenni mindenütt a vashulladékok felkutatását és értékesítését. V. F. Mérleg a nyárról Építőtáborban huszonhatezren A négyből egyik Gödöllőn — Biatorbőgyi vasútépítők Jelentős termelési sikerek születtek, tovább növekedett a közösségben végzett munka értéke — így vélekedtek az önkéntes ifjúsági építőtáborok idei tevékenységéről annak az értekezletnek a részvevői, amelyet hétfőn rendezett a Hotel Ifjúságban a KISZ KB építőtáborok bizottsága. Göndör Józsefnek, az építő­táborok bizottsága vezetőjé­nek megnyitója után dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára és Lugosi Gábor, az állami ifjúsági bi­zottság titkárságának helyet­tes vezetője számolt be az ön­kéntes ifjúsági építőtáborok 18. „évadjáról”. 1975-ben 36 központi építő­tábor dolgozott szerte az országban, olyan gazdaságokban és vál­lalatoknál, ahol a legnagyobb szükség volt a fiatalok segítő­készségére. A táborokban csaknem 26 ezer középiskolás és egyetemista dolgozott, ál­dozott fel két-két hetet nyári pihenőidejéből. Tovább emelkedett a terme­lőmunka színvonala, szerve­zettebb volt a táborok tevé­kenysége, jó volt a munka­kedv. Ezt bizonyítják az ered­mények is: a mezőgazdasági táborok 135,8 százalékra, az építőipariak 152 százalékra, az utat, vasutat építők — köz­tük a biatorbágyi tábor lakói — 118 százalékra, a csatorna- építésen dolgozók pedig 267,8 százalékra teljesítették tervü­ket. A táborozok megmozgat-, tak 65 000 köbméter földet, 10147 hektár szőlő zöldmun­káit végezték el, 1642 hektá­ron címereztek hibridkukori­cát, s 1339 hektáron végeztek egyéb mezőgazdasági munkát. Leszedtek és válogattak 507 vagon gyümölcsöt és zöldsé­get. A KISZ megyei bizottságai az idén további 29 építőtábort szerveztek. Pest megyéből 972 lány dolgozott a balatonaligai Martos Flóra Építőtáborban, s 217 KISZ-es fiú az újpalotai lakótelep építkezéseit segítet­te. Munkájuk értéke 850 ezer forint. Az ország más megyei táboraiban több mint 12 ezren dolgoztak. További 5222 fiatal táborozását — 34 helyen — 16 felsőoktatási intézmény szer­vezte meg. Az idén négy nemzetközi tábor is dolgozott Magyar- országon, Sopronban, Gö­döllőn, Pécsett és Debre­cenben. A gödöllői egyetemisták a kistarcsai kórház alapozását segítették. A Pest megyei Víz és Csatornamű Vállalat szakemberei egy hete, hogy megkezdték a fúróberendezések felállítását Valkó község határában. Ha a fúrások eredménnyel járnak, Valkó lakói is egészséges ivóvizet kaphatnak majd. Gárdos Katalin felvétele Cselekvőén támogatjuk a ciprusi népet Hazaérkezett az Országos Béke tanács küldöttsége A Ciprusi Bóketanács meg­hívására az Országos Béketa­nács küldöttsége november 19- től 22-ig látogatást tett Cipru­son. A dr. Szentistványi Gyu- láné, az MSZP KB tagja, az Országos Béketanács alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára által veze­tett küldöttséget fogadta And- reasz Fantisz, a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártja fő­titkárhelyettese is. Nicosiá­ban a küldöttségeit fogadta Glavkosz Kleridesz, a cip­rusi parlament elnöke. A küldöttség Limaszolban talál­kozott a Ciprusi Béketanács vezetőivel. Dr. Szentistványi Gyuláné kifejezésre juttatta a magyar nép további cselekvő együttérzését és támogatását Ciprus népének az ENSZ ide­vonatkozó határozata végre­hajtásáért, Ciprusról az idegen csapatok kivonásáért, a mene­kültek otthonukba való visz- szatéréséért, Ciprus független­ségének biztosításáért folyó küzdelmében. Az OBT küldöttsége vasár­nap hazaérkezett Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével hétfőn — az Algé­riai Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének meghívására — hivatalos, ba­ráti látogatásra Algériába uta­zott az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttsége. A küldöttséget a Ferihegyi repü­lőtéren Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkára búcsúz­tatta. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, a SZOT más vezetői­nek részvételével vasárnap ta­lálkozott és megbeszélést foly­tatott a Brit Szakszervezetek Kongresszusa (TUC) Len Mur­ray főtitkár vezette delegáció­jával, amely átutazott Buda­pesten, Péter János, az országgyűlés alelnöke és Púja Frigyes kül­ügyminiszter fogadta a Victor Manzanilla Schaffer, a szená­tus külügyi bizottsága elnöke által vezetett mexikói parla­menti küldöttséget. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghí­vására vasárnap este Urpo J. Levő altábornagynak, Finnor­szág délnyugati katonai körze­te parancsnokának vezetésével katonai küldöttség érkezett Magyarországra, hivatalos lá­togatásra. Earl L. Butznak, az Ameri­kai Egyesült Államok mező- gazdasági miniszterének veze­tésével vasárnap mezőgazdasá­gi küldöttség érkezett hivata­los látogatásra hazánkba.

Next

/
Thumbnails
Contents