Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-23 / 275. szám

Tekercselik, javítják Az időjárás kedvez a fatelepitőknek Helyben nemesítik Kajszit, szilvát ültethetnek PEST MEGYE! HÍRLAP KÜ l7 AIKIAPASA Cegléden, a Vasipari és Műszerész Ktsz villanymotor- tekercselő üzemében évente csaknem nyolcszáz elromlott mo­tort kell kijavítani, tekercselni. A speciális munkára nem­csak a városból, hanem a szomszédos megyékből is érkeznek megrendelések. Apáti Tóth Sándor felvétele Mint minden évben, az idén is megkezdte a gyü­mölcsfák árusítását a Kerté­szeti Kutató Intézet faiskolai .lerakata a Csen.geri-szélen, az Akácos utca 3. szám alatt. Az időjárás rendkívül kedvez a gyümölcsfaültetésnek. A kis- és hobbykert-tulajdonosok- nak nem mindegy, hogy mi­lyen csemetéket vásárolnak, milyen gyümölcsöt termel­nek. A kutatóállomás kajsziba­rackból és szilvából saját ne- mesítésű, ízletes, illatos és küllemre is első osztályú ter­méket bocsát a kiskerttulaj­donosok rendelkezésére, de épp olyan jó minőségű egyéb gyümölcsfafajtákkal is foglal­kozik. A faiskolai lerakatot sokan keresik fel, hogy megbízható, jó minőségű gyümölcsfát vá­sároljanak. Té! előtt — fűtésről, kályhákról Legfontosabb a megelőzés Magasból n>ézve, alkonytájt az ember pipáló városnak néz­né Ceglédet: kémények soka­sága ontja a füstöt, mióta a fűtési idény megkezdődött. A legtöbb házban szénnel, fá­val, olajjal fűtenek. Gondot fordítottak a téli tüzelő be­szerzésére, gondolni kell táro­lására és szakszerű felhaszná­lására is. A gondatlanság bajt okozhat. Nem múlt el tél az utóbbi években, hogy fűtésből eredő tűzeset miatt ne riadóz­tatták volna a tűzoltókat, akik azonnal oltani siettek, de az anyagi kártól meg nem ment­hették a bajbajutottakat. A károk megelőzésére a ceglédi városi és járási tűzoltóparancsnokság tűz­védelmi tájékoztatót ké­szített, tanácsokat adva a lakosság­nak. Okvetlenül szükséges, hogy a város lakói végrehajtsák a tűzvédelmi előírásokat. Nem szabad olyan kéményeket használni, amelyek falába gyúlékony épületszerkezetet építettek, amelyek műszaki ál­lapota rossz. Ha a szükséges vizsgálatot és a tisztítást el­mulasztották. akkor sem sza­bad a kéményt használni. Nem szabad éghető anyaggal lezár­ni használaton kívül helyezett nyílását sem: sok tüzet oko­zott már a bedeszkázott, be­tömött kémény. A kályhákat, a tüzelő és fű­tőberendezéseket úgy kell be­építeni vagy hőszigeteléssel el­látni, hogy azok tüzet, robba­nást ne okozhassanak. Olaj­kályha esetében vigyázni kell, hogy üzemzavar bekövetkezte­kor a tüzelőanyag-ellátás ön­működően megszűnjék. Sok házban találni „ezermester­munkát”, vagyis olyan fűtő­alkalmatosságokat, melyeket nem boltban vettek, nem gyá­ri készítmény, pedig csak en­gedélyezett típusú, kifogásta­lan műszaki állapotú vagy szabvány szerint készített és élelnőrzött tüzelő- és fűtő- berendezéseket szabad hasz­nálni, s gondoskodni kell az égéstermék veszélytelen elve­zetéséről is. Fűtőtestet, villa­mos fűtőberendezést nem sza­bad felügyelet nélkül hagyni, ellenőrzését nem szabad gyerekekre, vagy a műkö­dését nem ismerő, a tűz­védelmi szabályokban já­ratlan emberre bízni. Sokszor baj van a tűzve­szélyes folyadékok, a benzin, petróleum, fűtőolaj és más, ha­sonló anyagok elhelyezésével. Akad, aki kályha közelében „tartalékolja” a pótlásnak szánt fűtőanyagot. Az előírás szerint, tűzveszélyes folyadékot a fűtőberendezéstől és annak vezetékétől legalább egy mé­ter távolságban lehet elhelyez­ni. Tilos tűzveszélyes folyadék­kal tüzet éleszteni, begj új tani, az ilyesmi sok, maradandó ká­rosodással járt balesetet oko­zott már. Megesik, hogy egye­sek „gyújtósnak” más célt szol­gáló vegyi anyag maradékát, olajfestéket, higítót, félszáraz lakkmaradékot használnak. Valamennyi igen veszélyes, balesetet okozó. Fűtőberendezéseket csak a használati utasítás szerint, az előírt üzemanyagokkal szabad működtetni. A kályhacsövek Is szám­talanszor bajt okoznak, ha nem felelnek meg az elő­írásnak, ha hézagosán illesztik össze a darabokat, itt-ott pótlásukra, rögzítésükre nem megfelelő anyagot használnak. Ha rozs­dás, repedezett, öreg a füstcső, legjobb kicserélni. A falban másfél méterenként fémbi­linccsel kell rögzíteni a füst­csövet, s hézagmentesen csat­lakoztatni a kéményhez. Sú­lyos balesetet okozott már több ízben az avítt kályhacső: gáz­mérgezés, tűzeset miatt kellett a tűzoltók és az orvosok se­gítségét kérni. Az égésterméket, a hamut csak kihűlt állapotban szabad a gyűjtőedénybe szórni. Ter­mészetesen az edény sem le­het tűzveszélyes anyagból, zsákból, hullámkartonpapírból. Hamut kiönteni csak a gyűjtő­tárolóba, vagy a kijelölt hely­re szabad, szanaszét szórni ti­los. A téli tüzelőt, legyen az olaj, szén vagy akár kukorica- csutka, tűzbiztos helyen kell tárolni, és meg kell védeni a felmelegedéstől, meg kell óv­ni az öngyulladás veszélyétől. Propán-bután gázzal működő fűtőalkalmatosságot, készülé­ket, berendezést tilos a talaj­szintnél mélyebben fekvő he­lyiségben elhelyezni, például pincéből alakított kis konyhá­ban, műhelyben, barkácsszo- bában. Meg kell tartani a használati utasítás előírásait, s hogy az utasítás mindennap szem előtt legyen, ki kell füg­geszteni a berendezés közelé­ben. A fűtőolaj tüzelésű berende­zéseket üzemeltetés előtt és közben is rendszeresen ellen­őrizni kell. Nem elég a lán­gocskára ügyelni, hanem az olajtartályt, az adagoló berendezést, a füstelvezető csövek szennyezettségét is figyelni kell. A hiba javítását csak szakem­berrel szabad kijavíttatni. S még egy fontos tudnivaló: fo­lyékony tüzelőanyaggal műkö­dő berendezést fűtés közben feltölteni nem szabad, a kicsor­dult üzemanyagot gondosan le kell törölgetni tűzgyújtás előtt. (eszes) XIX. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1975. NOVEMBER 23., VASÁRNAP Évfordulóra készül a zeneiskola A tudás bizonyítékául — növendékhangversenyek Tárlatoknak, előadásoknak ad helyet a pincerész Féltve őrzött, tokba zárt he­gedűvel, megbecsült gitárral, karcsú fúvóshangszerrel a tás­ka mélyén vagy csak kötegnyi kottával a hóna alatt, naponta seregnyi gyerek igyekszik a ceglédi zeneiskolába. Szeren­csés fiatalok: muzsika frissíti napjaikat, s ha most még a' tanulás, az ismerkedés és a nagy akarat fűzi őket hozzá, később mind többet jelent majd számukra a zene. Hang­szer, valóságos kincs van a kezükben, s rajtuk is múlik, hogyan kamatoztatják, hogyan teszik vele széppé életüket. Lesz, aki hivatásául választja majd a zenepedagógusi pályát, lesz, aki megmarad egyszerű, hozzáértő zenekedvelőnek, lesz, akiből művész válik. Mindhá­rom változatra épp elég pél­da akad már a ceglédi zene­iskola történetében. Jövőre lesz épp huszonöt éve, hogy megkezdődött Pest megyében az állami zeneokta­tás. Ami régen csak egyeseké volt, mindenki kincse lett. Elsőként Cegléden alakult meg, 1951-ben, az állami ze­neiskola. Az évforduló meg­ünneplésére rangos esemé­nyekkel készülnek, amelyek reprezentálják majd a negyed­század eredményeit, s a terv szerint, sor kerül a Pest me­gyei zeneiskolák kamarazene- karainak díszbemutatójára, va­lamint szakmai tanácskozás­ra is. * Építkezés zaja Furcsa, dörömbölős, koppa- nós és szisszenős hangok hal­latszanak ezekben a napokban a zeneiskola épületéből, a mu­zsikától távol állók. Építkezés zaja, a pince visszhangozza. Ott, ahol tavaly még szénhe­gyek magasodtak, most üres­ségtől kong a mintegy száz négyzetméter alapterületű te­rem. Építők dolgoznak a ceg­lédi zeneiskolában. Amikor az épület szénfűté- ses kályháit gázkonvektorokkal felcserélték, döntöttek a sza­baddá váló pince sorsáról is. A tágas, világossá tett helyi­Telnek a hordók ség szintén fűtőtestet, hozzá szellőztetőberendezést kapott. Beépített szekrénysor kerül az egyik falára, melegpadló a földjére, s kap egy udvarról nyíló külön ajtót, amely lehe­tővé teszi, hogy az iskolaépü­let megkerülésével is elérhes­se a vendég. A pinceterem közművelődési célokat szolgál majd, nemcsak i a zeneiskola privilégiuma lesz. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya és az iskola ve­zetősége döntött így: ha elké­szül, szívesen helyet adnak ben­ne pincetárlatoknak, szakmai tanácskozásoknak, továbbkép­ző előadásoknak. Székhelye lesz a város pedagógus-ének­karának. A szomszédos Kos­suth Művelődési Központtal karöltve kívánják célszerűen hasznosítani. Muzsika és személyiség A zeneiskola olyan oktatási intézmény, amely, jellegéből adódóan, igen sokat tehet és tesz is a fiatalok személyiség­formálásában. Szorgalomra, szerénységre, öntudatra, fele­lősségérzetre nevel, a zeneta­nulással együtt, hiszen egyik a másik nélkül szinte elképzel­hetetlen. A tanárok, szakmai­lag, pedagógiailag és politikai­lag is jól felkészült emberek. Ismereteiket továbbképzése­ken, tapasztalatcseréken gya­rapítják. Szaktudásukról valla­nak az évente sorra kerülő nö­vendékhangversenyek, vala­mint azok a bemutatók, me­lyeken ők adják tudásuk leg­javát a népes közönség előtt. Rangja van a tanári hangver­senyeknek, számon tartja őket a zeneértő közönség, a zeneis­kola kamarazenekarának, a pedagóguskórusnak, tagjai szá­mos kulturális rendezvényen szerepeltek, ünnepségek rész­vevői voltak, eljutottak orszá­gos kóruspódiumra is. Ha a városban ünnepség készül, s arra szereplőként meghívást kapnak a zeneiskola tanárai, diákjai, szívesen tesznek ele­get a kérésnek. Sokszor köl­csönzik az iskolai hanglemez­tár anyagát, több mint fél­ezer hanglemez közül választ­hatják ki a legmegfelelőbbet, hogy azzal az üzemi ünnepség vagy más rendezvény színvo­nalát emeljék. A városi tanács művelődés- ügy osztálya nemrég három új pianínó vásárlásához segítet­te a zeneiskolát. Az intézmény öreg zongorája, amely ének­kari próbákhoz, énekoktatás­hoz még alkalmas, iskolákba került. Egyik külterületibe, a másik a Földváry Károly Ál­talános Iskola úttörőcsapatá­hoz, a harmadik pedig a szakmunkásképzőben alakult kórust segíti. A Ceglédi Állami Zeneisko­la a közművelődési párthatá­rozat szellemében még több le­hetőséget keres arra, hogy ha­tékonyan együttműködhessen a közművelődési intézményekkel. Az utóbbi években, mint Béres Károly igazgató elmond­ta, örvendetesen emelkedett a fizikai dolgozók zenetanuló gyermekeinek a száma, e gye­rekekkel foglalkozni minden zenetanár részére kiemelt fel­adat. Most 613 tanulója van az is­kolának, találhatók köztük ál­talános iskoláspk, középiskolá­sok, szakmunkástanulók sőt, olyan fiatalok is, akik már munkahellyel cserélték fel az iskolapadot, de az ének-, illet­ve zenetanulást nem hagyták abba: éltető elemük lett a mu­zsika. Fél év múltán Néhány nap múlva gyakrab­ban benépesül az iskolai hang- versenyterem. Megkezdődnek a félévi tanulásról számot adó, bemutató növendékhangverse­nyek. Húsz ceglédi zenepeda­gógus tanítványai lépnek pó­diumra, szülők, rokonok, is­merősök, barátok népes tábo­ra előtt. Megszólal a zongora, a hegedű, megszólalnak a zen- gő-bongó ütőhangszerek, a pattogó, trillázó fúvósok, fel­csendül a dal. A tudás bizo­nyítéka lesz minden bemuta­tott zeneszám. A mostani növendékhang­versenyeken biztosan többek­nek eszébe jut: milyen nagy­szerű, hogy ma már fiatalok tízezrei vehetnek részt az ál­lami zeneoktatásban! Az eltelt évek sora igazolja, hogy a ze­ne mindenkié, jut belőle bő­ven a Cegléden felnövekvő if­jú nemzedéknek is. E. K. ÖKÖLVÍVÁS Hárman a legjobbak közt Siker az országos vidéki serdülő bajnokságon A VOSZK ceglédi, Szív utcai átvevőtelepére naponta érkeznek a borszállítmá­nyok: hetente 500—600 hektoliter italt visznek a termelők. November végéig tart a seprősbor átvétele, utána a fejtett felvásárlása következik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Baján, négy napon át mér­ték össze erejüket, tudásukat £ vidéki legjobb, serdülő kor­osztályú ökölvívók, jelentős tétért küzdve, hiszen a súly­csoportok első három helye­zettjei továbbjutottak a serdü­lő magyar bajnokságra. A Ceglédi VSE-t öten képvisel­ték, megfelelő eredménnyel: hárman a legjobbak között végeztek, a további mérkőzés­sorozattól kettőjüknek kellett elbúcsúznia. Az országos döntőbe bejutott papírsúlyban a 3. Jakab Sán­dor, légsúlyban a 3. Győr Sán­dor, kisváltósúlyban a 3. Bú- csús Ferenc. Búcsús nyújtotta a legjobb teljesítményt. A döntőbe jutá­sért Bakival (Baja) találkozott. A mérkőzés első részében nagy fölényt harcolt ki a ceglédi fiú, ellenfelét akár le is léptethet­ek volna, de nem tették, végül a pontozás döntött, rr szerint a bírók Bakit 3. arányban látták jobbnak. A Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség Cegléd—Nagykőrös—Dabas járás területén lakó, mezőgazdasági technikumot végzett munkatársat keres, szarvasmarha-törzskönyvi felügyelői munkakörbe, állandó külszolgálatra. Jelentkezés: 1052 Budapest, V., Városház u. 7. I.I. em. 259. szoba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents