Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-23 / 275. szám

‘ + Uj arcok A gyógyítás szolgálatában Ismerkednek» dolgoznak Péter eleinte toporzékolt a kapu előtt: — Anyu, menjünk haza, mi nem itt lakunk, ide nem me­gyek be! Most már otthon, érzi ma­gát, az óvodában barátokat is szerzett. Dr. Zegnál Mária Pécsről költözött családjával Monori- erdőre. Örömmel fogadták, hi­szen a település hosszú ideje kénytelen nélkülözni a körze­ti orvost, az orvosi lakás is gyakrabban üres, mint kelle­ne. — Hogy én meddig mara­dok? — nevet a fiátal orvos­nő. — Ígérgessek? Nem tu­dom. Hiszen azt sem gondol­tam volna, hogy nem Pécsett megyek majd nyugdíjba, ha­nem esetleg éppen itt, Mono- ri-erdőn ... Ott mentő-, aztán hosszú ideig üzemorvosként dolgoztam. Férjem Pestre ke­rült, szétszóródott a család, tarthatatlan helyzet volt. örültem, hogy sikerült Pest- közelbeii elhelyezkednem, így esténként együtt lehetünk. — Egy hónapja rendelek. Ez az idő még az ismerkedéshez is kevés. Az itteni munkám, bár körzeti orvosként nem dolgoztam még, nem sokban különbözik attól, amelyikben már gyakorlatot szereztem. Főleg a mentőzés hozott an­nak idején sok-sok tapaszta­latot, hiszen akkor a legvá­ratlanabb helyzetekben kel­lett dönteni, egy perc alatt kivonulni, megtanulni, hogy ahol nagy a kiabálás, ott ki­csi a baj ... „Tűzkeresztsé­gem” is igazi volt: a Zobák aknai bányaszerencsétlenség sérültjeit kellett mentenem. — A körzeti orvoshoz, kü­lönösen ilyen kis településen, születésétől a haláláig min­denki hozzátartozik. Csaknem kétezer ember él Monori-er- dőn és a tanyákon. Nehéz esetem nem volt még. Ismer­kedem, dolgozom. ★ Dr. Koyáts Imre friss diplo­mával kezdett dolgozni né­hány hete a monori, Petőfi ut­cai orvosi rendelőiben. Mély­vízbe került, mondja, de hát erre készült. Körzeti orvos szeretett volna lenni, három helyet pályázott meg, közben reménykedett, hátha sikerül a monori. Két ok miatt is örül most, hogy reménye valóra vált. Édesapja évekig tiszti­orvos volt a községben, sze­rette az itt lakókat. Dr. Ko- váts Imre Cegléden élt édes­anyjával, Monor nincs mesz- sze a megszokott várostól, s Pesttől sem, ahová innen rövid idő alatt beér. — Nem tekintem „ugró­deszkának” Monort, ahonnan később könnyebben juthatok fővárosi munkahelyhez. Sze­retnék itt maradni. Forró feketét kortyolgatva melegszik a félig berendezett lakásban, kint zuhog az eső, alaposan átázott, fekvő bete­geket látogatott a két rende­lés közötti időben. — A sorompónál elromlott a motorom — említi moso­lyogva. — Nekiálltam szerel­NOHOB-vnm A P iST MEG VE I HÍR LA P KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1975. NOVEMBER 23., VASÁRNAP Péter László felvételei ni, nyakig sáros és olajos let tem. így hát, ahol először be­kopogtam, mosakodnom kel lett. „Hol a doktor úr kocsi­ja?” — kérdezték. Amikor ki­derült, hogy nincs, csodálkoz. tak. Azt hitték, csak „sport­ból” járok-kelek motorral esőben is. Szóvá teszi, ami megnehezí­ti a munkáját: feltűnően sok helyen nem talál sem utca- sem házszámtáblát, emiatt több időbe telik, amíg eljut a betegekhez, hiszen kérdezős­ködnie kell, éjszaka meg még | azt sem teheti, hiszen senki nem jár az utcákon. Búcsúzunk. A rendelési idő kezdetén négyen topognak már a vá­róban. A fiatal orvos kérdez, vizsgál, receptet ír. Teszi, amit tennie kell. Amire ké- i szült. (koblencz) MINDEN MÁSODIK HÉTFŐN Mesemozi Gyomron Kedd esténként, évek óta fény gyullad ki a gyömrői Petőfi Művelődési Ház felső ablakaiban: összejövetelt tar­tanak a PAN amatőrfilmes csoport tagjai. Azok közé tartoznak, akik­nek munkája az önművelé­sen, szakmai fejlődésen túl, MŰSOR MOZIK Ecser: Magánbeszélgetés. Gomba: Hajdúk. Gyömrő: A keresztapa másik arca. H: Nyílhegy és Aranyöv. Mag­lód: Puha ágyak, kemény csa­ták. H: Veronika visszatér. Mende: A fenevad. H: La Mancha lovagja. Monor: Sze­relmi bűntény. H: Robinson és a kannibálok. Nyáregyháza: Olsen tervez, a banda végez. H: Cimborák, I. Péteri: Ki megy a nő után? Pilis: Mi van, doki? H: Autó. Tápiósáp: Ok­lahoma olaja. Űri, v—h: Kop- jások. Üllő: Tibbs és a szer­vezet. H: Szerelmem, Elektra. Vecsés: Ne sírj tele szájjal! Matiné: Huszárkisasszony. H: Gyémánt Lady. MŰVELŐDÉSI HAZAK Ecseren, 18-tól: a munkás- dalkör próbája és az Origó együttes, kansert je, bál. Gyöm­rőn, holnap, 13-tól 20-ig: ze­netanfolyam, 15.30-tól a gyer­mekkórus, 18-tól az Erkel Fe­renc énekkar próbája és mag­nósklub. Monoron, 19-től 22-ig: az ifjúsági klub összejövetele, holnap 19-től: ismeretterjesztő előadás Ifjúság a társadalom­ban címmel. Péteriben, 9-től 12- ig: MHSZ-klubfoglalkozás, hol­nap, 19-től 22-ig: a színjátszó csoport próbája. Sülysápon, 9- től 12-ig: segédmotor-vezetői tanfolyam, 16-tól 18-ig a népi tánccsoport, 18-tól 20-ig a pá­vakor próbája, 19-től bál, a Hobby együttes közreműködé­sével, holnap, 15-től 17-ig: ba­lett-tanfolyam. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Zokni a söröskorsóban Holléry Emil 24 éves mag- I lódi lakost 1971-ben börtönbün- | tetésre ítélték, garázdaságért. Büntetését akkor felfüggesz­tették, de a következő évben ismét bíróság elé kellelt állí­tani, súlyos testi sértésért és — garázdaságért. Ekkor már egy év négyhónapi szabadság- vesztés lett a büntetése. Ahogy kiszabadult a börtön­ből, ott folytatta, ahol abba­hagyta. Ivott, egyfolytában, hetekig. Maglódra, a kisven­déglőbe, melynek szomszédsá­gában lakott, már a börtön­ből való szabadulása napján részegen állított be. Kabátját, táskáját végigdobta a termen: — Megjöttem! Ettől kezdve szinte nem volt olyan nap, amelyen a vendég­lőben szórakozókat békén hagyta volna. Belekötött asz­taltársaságokba, elitta a ven­dégek elől a kifizetett italt, s hogy megmutassa, milyen tré­fás kedvű legény, különböző „csínyeket” eszelt ki, például levetette a zokniját, s bele­áztatta a söröskorsóba. Ám nemcsak a vendéglő­ben okozott sorozatosan botrá­nyokat: a házban, ahol any­jával lakott, több lakó nyugal­mát is zavarta, amikor italo­zó kőrútjairól hazatért, betörte az ajtókat, fenyegetőzött, kö­vekkel dobálta az ablakokat. Sajátos szórakozásával nem sokáig tölthette az időt: sza­badulása után három héttel, ismét rendőrkézre került, s egy év, nyolc hónap fegyház­büntetésre ítélte a Monori Já­rásbíróság, továbbá a közügyek gvakorlásától három évre el­tiltotta, egyben kényszerel­vonó kúrára is kötelezte, visz- szaesőként elkövetett garázda­ság miatt. (—zs—) összenőtt az intézmény, a község, életével. Több filmjük készült az intézmény munká­jába, a 700 éves G y ö'mr ő fej - lődéséről. Üj tervük: mesefilmeket ve­títenek minden második hé­ten, hétfőn, az intézményben. Az. előadások az első pró­bálkozások után úgy válnak majd érdekesebbé, hogy a kö­zönséget is bevonják műso­raikba, mint játszótársat. A kezdeményezést úgy segí­tik a gypmrői óvodák, iskolák, hogy munkájukat hasznosan kiegészítő filmeket kérnek a kezdeményezőktől. (furuglyás) Több millió forintos felújítás, a munkakörülmények további javításáért Tanácskoztak a szocialista brigádok A Vetőimagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat monori terü­leti központja szocialista bri­gádvezetőinek tanácskozásán az eddigi munka eredményeit, a brigádmozgalom további szé­lesítését, az év még hátralevő feladatait .beszélték meg. A termelési központban jelenleg 16 szocialista bri­gád dolgozik, amelyből kettő ezüstérmes, kettő bronzérmes. Vámos Géza igazgató beve­zetőjében ismertette az egyre fejlődő brigádmozgalom jelen­tőségét, beszélt a jelentős bér- fejlesztésekről, a kitüntetések­ről, jutalmazásokról, amelyek­kel az országos központ meg­becsüli a szocialista brigádok munkáját. Külön kitért a mo­nori üzemben megkezdett több millió forintos felújításra, amely jobb munka- és szociá­lis körülményeket teremt majd. Darázs György főkönyvelő a harmadik negyedévi mérleg gazdasági eredményeiről adott tájékoztatást: az árualap biztosítva, a termelési központ export­tervét túlteljesítette, a ke­reskedelmi eredmény is jó, kivétel az ipari tevékenység, melyben mennyiségi és forint- elmaradás mutatkozik. A szocialista brigádvezetők, párttitkárok, szakszervezeti vezetők, üzemvezetők, a fele­lős beosztású dolgozók mond­ták el ezután véleményüket. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a vetőmagközpont üzemeiben a szocialista bri­gádmozgalom tovább erősö­dött, a jó kollektív szellemet ezután is ápolni, gondozni kell. A legfontosabb most: mozgó­sítani az erőket a hátralevő feladatok végrehajtására. Beszéltek a gondokról is, egyebek között elmondták, so­kat tett az országos központ a jobb munkakörülmények meg­teremtéséért, de kevés a rakodógép, több Hasznos kedvtelés Diesel-targonca, meleg munkahely kellene. Dr. Atzél László, az orszá­gos központ személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője és Móró Lajos, az szb elnöke hozzászólásában hangsúlyozta: négyszer volt kiváló vállalat a vetőmagtermeltető és e cím elnyerése már olyan hagyo­mány, amely egyben mérce is. Az eredményeket stabilizálni kell, valamint javítani a mun­ka tartalmi és minőségi felté­teleit, meg kell teremteni a közösségi kapcsolat olyan von­zását, amely tartós eredmé­nyekhez vezet. Az országos központ fon­tosnak tartja a szocialista brigádmozgalom erkölcsi és anyagi elismerését. Az üzemek vezetőinek cse­lekvő embereket kell nevel­niük, olyanokat, akik a fel­adatok maradéktalan végre­hajtására mindenkor készek. Dr. Atzél László külön hang­súlyozta az exporthatáridők megtartásának fontosságát. El­mondta, vállalati szinten az árbevételit 590 millió, az ex­porttervet 370 millió forinttal teljesítették túl. Ez minden­képpen biztató a jövő évi nye­reségrészesedés és bérfejlesz­tés szempontjából is. (hörömpő) A gyömrői szociális otthonban sokan töltik az idejüket hasznos és szórakoztató munkával. Bóka János például a szobrászkodásnak hódol. Csont- és fafiguráit már sokan is­merik. IfJ. Fekete József felvétele ZÁHONYTÓL HEGYESHALOMIG A mozdonyfűtő SAJNÁLT MEGVÁLNI TÓLE Sülysápon a Malom utcá­ban lakik Dinnyés Ferenc, akivel a ház udvarán beszél­getünk, miközben a kert vé­gében húzódó síneken sze­relvények robognak. Gőzmozdony már rég nem jár errefelé. Pedig a sistergő, füstölgő masinák voltak az igazi barátai Dinnyés Ferenc­nek, aki két évvel ezelőtt, mint mozdonyfűtő vonult nyugdíjba. ­— Nem éppen fiatalon, 1940-ben kerültem a vasút­hoz, s tíz évig salakoztam, szenet lapátoltam a ferencvá­rosi fűtőházban, aztán, mert vonzott is, meg a jobb kere­set reményében is a moz­donyt választottam, öt gye­rekünk volt, kellett a több pénz. A 326-os típuson tanul­tam a fűtői munkát, de ké­sőbb 322-es, 411-es,, 424-es gőzmozdonyokkal jártunk. — Melyik vasútvonalon vitt az első útja? — A kiskunhalasin. Azóta, persze, szinte az egész orszá­got bejártam, hogy csak a főbb vasútvonalakat, csomó­pontokat említsem, Záhony, Miskolc, Szeged, Békéscsa­ba, Kelebia, Hegyeshalom ... — Volt-e, kedvenc vasútvo­nala? — Teljesen mindegy volt, hová, merre megyünk. — Mint fűtőnek, mit kel­lett tudnia? — Sok mindent. Ismerni a vasútvonalakat, szinte szü­net nélkül lapátolni a sze­net a tűzszekrénybe, közben figyelni a jelzőberendezése­ket. — A „füstösön” szolgálatot teljesíteni nem volt könnyű. Ezt nem azért mondom múlt időben, mert nyugdíjas va­gyok. Bizony, összehasonlítha­tatlanul, sokkal nehezebb volt gőzmozdonnyal járni, mint ma, a Diesel, villanymozdo­nyokkal. Feketék, piszkosak voltunk. Nyáron elviselhetet­lenül nagy volt a hőség,-té­len elölről a tűzszekrény, az izzó szén forrósága, oldalról a hideg levegő tette próbára szervezetünket. Munkánkat nehezítette, hogy az ötvenes években még meglehetősen rossz, gyenge kalóriájú szén­nel kellett fűtenünk. — Es most, nyugdíjasait, nem érez valamiféle nosztal­giát a vasút iránt? — Az első hetekben még éreztem. -Most már nem. Meg­szoktam a nyugodtabb éle­tét. Jandó István & — Említette, hogy nyug­díjba vonulása előtt néhány évig az M 62-es típusú szov­jet Diesel-mozdonnyal is járt. — Persze, nem mozdonyfű­tőként, hanem gépkezelő­ként. Nagyon szerettem, iga­zán kitűnő gépnek ismer­tem meg. Sajnáltam is meg­válni tőle. VALASZ CIKKÜNKRE Megerősített szerelvénnyel Zsúfolt vonatok címmel, jegyzet jelent meg lapunk no­vember 2-i számában. Tanács­tagi beszámolókon is többéi. szóvá tették, írtuk, hogy l nagykátai .vonalon közlekedő személyvonatok — különöse., szombatonként — elviselhetet­lenül zsúfoltak. Nagykáta fe­lé 11 óra után, legközelebb 12.30-kor indul vonat a Keleti pályaudvarról. Jó lenne, java­soltuk, ha a két vonat között a MÁV legalább egy, Sülysá­pig közlekedő helyi szerelvényt is indítana, sokezer bejáró ér­dekében. Cikkünkre a MÁV vasút- igazgatója, Tóth János vála­szolt: „Intézkedtünk, hogy a cikk­ben említett, Budapest—Szol­nok között közlekedő, 5514 szá­mú személyvonat szombati napokon megerősített szerel­vénnyel közlekedjék. A vonat kihasználtságát a jövőben is figyelemmel kísérjük, és amennyiben a zsúfoltság az •erösítőkocsik közlekedtetése el­lenére, továbbra sem csökken, a szükséges intézkedéseket megtesszük.” Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács- háza), Gyömrőn és Péteriben központi ügyelet (Gyömrc Steinmetz kapitány u. 12., te lefon: 26.), Monoron és Mono ri-erdőn: központi ügy ele. (Monor, Petőfi Sándor u. 30.. telefon: 207.), Maglódon és Ecseren: di;. Pápes Tibor (Mag lód), Pilisen, Nyáregyházán Csévharaszton és Vasadon: dr Pázmány Elemér (Pilis, Kos­suth L. u. 63.), Sülysápon és Üriban: dr. Gáspár István (Sülysáp), Üllőn: dr. Konc! Lajos, Vecsésen: dr. Német.l Gábor tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri Vecsésen, ’ a Halmy-telepi. Beteg állatok bejelentése a járás területén: reggel 8 órától 13-ig, illetve 15-től 19-ig Mono­ron, a főtéri gyógyszertár­ban. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents