Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-20 / 272. szám
1975. NOVEMBER 20„ CSÜTÖRTÖK £52»» Tg xrümav A Szovjetunióhoz való viszony az internacionalizmus próbaköve Szocialista országok szovjet baráti társaságainak nemzetközi tanácskozása KILENCBŐL KETTŐ A Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai dísztermében szerdán a Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezésében kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött, amelyen r'-zt vesznek a szocialista országok szovjet baráti társaságainak küldöttségei. A tanácskozás munkájában képviselteti magát a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége,, a Bolgár—Szovjet Barátság össznépi Bizottsága, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség, a Lengyel—Szovjet Baráti Társaság, a Mongol— Szovjet Baráti Társaság, a Német—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége. A tanácskozást Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke nyitotta meg. Megjelent Győri Imre, _ a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára is. Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter A Szovjetunió békepolitikája címmel tartott előadásában részletesen elemezte azt a döntő szerepet, amelyet a Szovjetunió tölt be a szocialista közösség külpolitikájának valóra válásában. Rámutatott, hogy a Szovjetunióhoz való viszony a szocialista országok külpolitikájában az internacionalizmus próbaköve volt és marad. Dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes A szocialista hazajiság és a proletár internacionalizmus kiteljesedésének alapja: barátságunk továbbfejlesztése a Szovjetunióval című előadása után Zinaida Mihajlovna Kruglova, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke szólalt fel. A tanácskozáson hazai közéleti személyiségek, politikusok, a társadalmi élet különböző területein tevékenykedő szakemberek szóltak hozzá a két előadás témaköréhez. Felszólaltak a részt vevő szocialista országok szovjet baráti társaságainak küldöttségveze- tői is, s beszámoltak arról, hogy országuk baráti társasága milyen sajátos eszközökkel, hogyan segíti elő a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus teljesebbé válását. Két országgyűlési bizottság tanácskozott Jogalkotásunk ötéves tervéről A közelmúltban elkészült az 1975— }980 közötti időszak jogalkotási feladatairól szóló program — s ezt a témát tűzték napirendre tegnap az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén. Dr. Gonda György bizottsági elnök vezette a képviselők, jogászok tanácskozását. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter tájékoztatást adott a kodiíikációs tevékenység időszerű kérdéseiről is, és válaszolt a képviselők által elmondott véleményekre, észrevételekre és javaslatokra. Mint mondotta, jelentős mértékben továbbfejlődött szocialista jogrendszerünk az elmúlt évekoen. Az új jogszabályok megalkotásával egyidejűleg számos régebbi törvényt és más jogszabályt lényegesen módosítottak. 1972—1974-ben az, ockzággyűl^s .47. vtpfy.áayt« hoziotl, az Elnöki Tanács? .743' törvényerejű rendeletet alkotott. Ugyanebben az időszakban a kormány 137 rendeletet, 118 határozatot hozott, továbbá 631 miniszteri rendeletet, 48 államtitkári rendelkezést, 1991 miniszter, államtitkári, főhatósági utasítás jelent meg. Hatályon kívül helyeztek 16H6 jogszabályt, módosítottak, illetve kiegészítettek 1795-öt. Jogrendszerünk jelentősen átalakult az elmúlt esztendőkben. A jogalkotási feladatok három nagyobb témakörbe sorolhatók: az államélet fejlesztése, a gazdasági építömunka, valamint a szociális, kulturális és egészségügyi ellátás korszerű szabályozása. Az államélet fejlesztéséhez kapcsolódik az új honvédelmi törvény előkészítése. Várhatóan módosítják a kisajátításról szóló törvényerejű rendeletet. Új törvényerejű rendeletben szabályozzák majd a társadalmi bíróságok működését. Korszerűsítik az államigazgatási eljárásról szóló (1957. évi IV-es) törvényt. Uj törvényt hoznak a panaszok és a közérdekű bejelentések intézéséről. A későbbi feladatok közé tartozik a választójogi törvény módosítása, az állami ellenőrzési jogszabályok korszerűsítése, új büntető törvény- könyv kodifikálása, és külügyi törvény megalkotása. A gazdasági építőmunkával kapcsolatos az élelmiszertörvény, törvényerejű rendelet az ipari szolgáltatások minőség- védelmének szabályozásáról, 1976- ban esedékes az állami vállalatokról szóló új törvény, a polgári törvénykönyv korszerűsítése (ezen belül a tulajdoni formák, a jogi személyek, a minőségvédelem, a gazdálkodó szervezetek közötti — a bizottság több tagja által most is kifogásolt, lazának minősített — szerződéses kapcsolatok újraszabályozása.) Ugyancsak a jövő évre időzítik annak a két törvényerejű rendeletnek a megalkotását, amelyek közül az egyik a társasházakról, a másik a lakás- szövetkezetekről szóló paragrafusokat tartalmazza majd. A szükségletekhez, az élet követelményeihez igazítják a gazdasági társulásokról rendelkező jogszabályokat, az 1977—80. közötti időszakban várható új törvény az állam- háztartásról (az állami pénzügyekről), a belkereskedelemről és a városépítésről, a törvényerejű rendelet — egyebek között — az atomenergiáról, az állategészségügyről. A harmadik kodiíikációs témakörben a várható új. jogszabályok közé tartozik a már társadalmi vitákkal is előkészített törvény az emberi környezet védelméről, valamint az előzetesen közéleti fórumokon szintén széles körben megvitatott közművelődési törvény. Előtérbe kerül a jogalkotás demokratizmusának és tudományos megalapozottságának fejlesztése. A tapasztalatok szerint igen hasznosnak bizonyultak a Hazafias Népfrontfal és- más társadalmi ■ szervekkel 1 dsszöián&alt * • 'és általuk szervezett, vezetett társadalmi viták. Alkotmányunk új rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy az egész társadalmat vagy a lakosság széles rétegeit közvetlenül érintő kérdéseket törvényben kell szabályozni. Erre hivatkozással a képviselők az utóbbi időben született törvényerejű rendeletek nagy számát kifogásolták és a jövőre nézve inkább a törvényi szabályozás mellett foglaltak állást. A miniszter véleménye szerint az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani és határozottságot tanúsítani a jogrendszer stabilitásához fűződő társadalmi érdek érvényesítésére, arra, hogy a különféle — társadalmi, csoport- és egyéni érdekek ütközése esetén a magasabb, a legmagasabb rendű érdekeket érvényesítsék következetesen. Dr. Gonda György zárszavával ért véget a bizottsági ülés, amelyen a miniszter által összefoglalt vitában felszólalt dr. Juhász Tibor, dr. Gajdócsi István,, dr. Nezvál Ferenc, dr. ‘Mátay Pál, Szokola Károlyné dr., Bár fa' László él' Győré Sándor (Pest megye, 9. abo- nyi választókerület.) Előtérben az intenzív fejlesztés Feltárni az erőforrások fel- használásában rejlő tartalékokat, csökkenteni a termelés fajlagos költségeit, kimunkálni és alkalmazni a korszerű szervezési, irányítási módszereket — ezeket a követelményeket — fogalmazta meg tegnapi ülésén az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A dr. Bélák Sándor elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter —, a képviselők átfogóan elemezték a mezőgazdasági termelés hatékonyságának gondjait és eredményeit, Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes tájékoztatójában egyebek között hangsúlyozta: a gazdasági növekedés extenzív tartalékai fokozatosan csökkennek, ezért mind nagyobb a jelentőségük az intenzív fejlesztés módozatainak. A mező- gazdaság fejlődési üteme kedvező, amelybe közrejátszott a koncentráció, a korszerű technika és technológia. 1960. és 1974. között az állami gazdaságok száma 335-ről 152-re, a termelőszövetkezetek száma pedig 4507-ről 1617-re csökkent. A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet a takarékosabb anyagfelhasználásra. Fontos követelményként említette a termőföld intenzív kihasználását, a magas biológiai értékű fajták termesztését. A bizottság több tagja szóvá tette, hogy a gazdaságokban használt, nagy vonóerejű traktorok mögé nemigen tudnak jóminőségű munkagépeket állítani. A miniszterhelyettes válaszában elmondotta, hogy rövid idő alatt sikerült megteremteni a hazai munkagép- gyártás feltételeit. A vitában felszólalt Mateo- vics József, dr. Molnár Béla, Kovács István, Horváth László, Vass József, dr. Pál István, Palóczy Lajosné, Pájer Imre, Varga B. István, Szabó István, Riba Miklós, Farkas Pál, Sze- merits Ferencné, dr. Cselőtei László (Pest megye, 2-es számú aszódi választókerület), Vadkerti Miklósné, Kasó József és Vaskó Mihály ország- gyűlési képviselők. Különleges pályán A Pest megyei nagyberuházások tanulságaiból A kilenc nagyberuházás kivitelezési munkáinak meggyorsításáról hozott kormány- határozat — mint hallani szakkörökben — különleges pályára állította e népgazdaságig nagy jelentőségű ipari objektumok sorsát. Hallani azonban mást is: azt, hogy e különleges pályát jó lenne kiterjeszteni, más beruházásoknál szintén alkalmazni. Mert hiszen ráférne valóban sok építkezésre, szerelésre, termelői és nem termelői fejlesztésre az „injekciózás”. Ráférne. Csakhogy nem így! KÉSETT AZ ÓRA A kilencből két nagyberuházás található Pest megyében: a Dunai Kőolajipari Vállalat II., és a Dunamenti Hőerőmű Vállalat II—III. építési szakasza. Mielőtt bárki tévesen értelmezné a gyorsítást, írjuk le: elsősorban arra szolgál, hogy az eléggé összehalmozódott késedelem apadjon, s ahol lehet, határidő előtti átadásra változzék. Mindkét beruházásnál ugyanis — s a nem megyebeli további hétnél szintén — késett az óra; heteket, hónapokat. A Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál például 1970 óta lassabban: járt e képzeletbeli óra a tervekben megszabottnál, s így történt, hogy a bővítés első 215 megawattos blokkját nyolc hónappal a programban szereplő időpont után vonhatták csak be az országos energiatermelő rendszerbe. Az okokkal lapunkban is nem egy ízben foglalkoztunk, s most csak annyit: a késedelem nem volt más, mint a beruházás-szervezés, a be\- és külföldi kooperáció alacsony ' színvonalának időbeni megtestesülése. KIVÉTEL ÉS SZABÁLY Sem a finomítónál, sem az erőműnél nem akadt egyetlen olyan érintett vállalat — az alvállalkozók alvállalkozói között sem —, amely tiszta lelkiismerettel azt állíthatta volna, hogy ő mindent megtett, nem mulasztott, nem toldott heteket a késedelemhez. Ám éppen ezért, a kormányhatározat kialakította különleges pálya — az anyagi ösztönzés rendkívüli növelésével és más eszközökkel — nem a közreműködők Befejeződött az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének VII. kongresszusa Szerdán az ÉDOSZ székházban befejeződött az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének VII. kongresszusa, amelynek második napi programjában részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár. A tanácskozás felszólalói megállapították: az alkotmány módosítása, az 1972-ben kiadott egészségügyi törvény és az 1975-ben életbe léptetett társadalombiztosítási törvény lehetővé teszi, hogy folyamatosan javuljon az egészségügyi ellátás, és gazdagodjék a lakosságról való szociális gondoskodás. A távlati fejlesztés főbb elveiről szólva hangsúlyozták: biztosítani kell a régi, elhanyagolt kórházak felülvizsgálatát, korszerűsítését, a zsúfoltság megszüntetését, új részlegek építésével, az ellátó részlegek modernizálásával alkalmassá kell tenni őket egyes szakfeladatokra: elme-, krónikus bel-, intenzív és traumatológiai ellátásra. Számosán adtak hangot annak a meggyőződésüknek, hogy az alapellátás intézményeit, a körzeti orvosi rendelőket, tanácsadókat, az üzemorvosi, a szak-, a gyermek- és fogorvosi rendelőket mind a községekben, mind a városokban alkalmassá kell tenni a magas szintű ellátásra. A szülészeti, az újszülött és a koraszülött osztályokat, a gyermekosztályokat, a bölcsődéket, a gyermekotthonokat, illetve az iskolaegészségügy iritézményeit megkülönböztetett ütemben célszerű fejleszteni. Nagyon sok hozzászóló érintette az etika iránt támasztott igények megvalósulásának kérdéscsoportját. Időszerűnek tartják az etikai elvek kódexének összeállítását. A kétnapos tanácskozás vitájában elhangzottakra dr. Darabos Pál főtitkár válaszolt, majd megválasztották a szak- szervezet 95 tagú központi vezetőségét, és azt a 39 küldöttet, akik a SZOT közelgő XXIII. kongresszusán képviselik a szervezett orvos-egészségügyi dolgozókat. A központi vezetőség alakuló ülésén titkos szavazással megválasztották a szakszervezet 17 tagú elnökségét, közöttük a vezető tisztségviselőket. Az Orvos-Egészségügyi Szak- szervezet tiszteletbeli elnökévé dr. Babies Antal akadémikust, tiszteletbeli aleinökké Meskó Károlyt és dr. Végh Antalt választották. A szakszervezet elnöke dr. Darabos Pál, alel- nöke dr. Kedvessy György, Koncsek Aranka (Sugár Ferencnél, Sárfi Rózsi (Németh Jánosné) lett. Főtitkárrá dr. Fűzi Istvánt, titkárokká Bodnár Árpádnét és dr. Csehák Juditot választották. erőfeszítéseit ismerte el, hanem a beruházások népgazdasági fontosságát méltányolva hozott össztársadalmi áldozatot. Kivételes intézkedésről van szó, bármennyire is szeretnének némely vállalatok ebből — azonos munkáért több pénzt remélve — szabályt csinálni. Mert megkísérlik, s nemcsak saját — érthetően szerény — tapasztalataink mutatnak erre, hanem az a vizsgálódás is, melyet az Állami Fejlesztési Bank végzett el. FÉLREÉRTHETETLEN Nem árt az okoskodók figyelmébe ajánlani azt a félreérthetetlen álláspontot, amelyet Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogalmazott meg a Központi Bizottság 1975. július 2-i ülésén e kérdésről. Azt mondotta: „A népgazdaság fejlődésében, a gazdaságos termékszerkezet kialakításában meghatározó szerepe van a hatékony beruházási tevékenységnek. Az 1975. évi népgazdasági terv ezért írja elő a folyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítását. A kormánynak a kilenc nagyberuházás gyorsítására tett intézkedései — amelyekkel elérhető, hogy egyes kapacitásokat a tervezettnél korábban üzembe helyezzünk, illetve, hogy csökkentsük a korábbi lemaradást — ugyancsak ezt a célt szolgálják. Ezek most helyes és szükséges intézkedések, mert a beruházásokat gyorsító többletráfordítások jelentős népgazdasági haszonnal járnak. A jövőre nézve azonban aligha lenne helyes általános és követendő módszerré tenni azt, hogy külön anyagi ösztönzőkkel és kedvezményekkel dotáljuk a nagyberuházásoknál észlelhető elmaradások felszámolását. Ily módon ugyanis olyan helyzet alakulhatna ki, hogy nem a jó munkát, hanem az elmulasztott intézkedéseket, a rossz előkészítést, a szervezetlenséget, a fegyelmezetlenséget jutalmazzuk.’’ ELVESZETT A VÁMON Ismeretesek ma már a januártól érvényes új szabályozó rendszer fő vonalai. Így a többi között az, hogy a fejlesztési források hitelenként vehetők igénybe, azaz megszűnik az „állami adomány” lehetősége; amit a vállalat befektet, azt vissza kell fizetnie. Nos, úgy tűnik, nincs olyan szabályozás, amelyhez rögtön ne társulnának hátsó gondolatok. Ezekben a hetekben ugyanis sűrűn hallani olyan véleményeket, hogy ami elvész a vámon, az majd megjön a réven; azaz más formában, például a mostani különleges pályához hasonlóan, mégiscsak sikerül állami pénzeket, vissza nem térítendő forintokat szerezni. Fölösleges bizonygatni e vélekedés veszélyességét, s hatását a tervezésre. MÁS ÉRTELMŰ PÉLDA Az, hogy a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál ma már időelőnyről beszélhetünk —a? V. és a VI. 215 megawattos blokkoknál —, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a gyorsításra kijelölt tizenegy létesítmény program szerinti átadásával 200 millió forint többleteredmény érhető el, valóban példa, de nem úgy, ahogyan némelyek értelmezik. Arra példa, hogy a szervezettség javítása, a vállalatok közötti kooperáció szorosabbra fűzése szembetűnő javulást hozhat. Példa arra is, hogy mi mindent lehetett, kellett volna korábban megtennie — amit több ízben a megyei pártbizottság szorgalmazott, de nem mindig eredménnyel — az irányító szerveknek, a beruházás lebonyolítóinak és részeseinek. Arra azonban nem példa a két beruházás, hogy ha nekik sikerült megkapniuk bizonyos állami segtíséget, akkor másoknak miért ne sikerülne! E segítség betervezése — amit nagy csendben latolgatnak a beruházók és vállalkozók á következő esztendőkre több létesítménynél —, azt mutatja, hogy még mindig nagy azok tábora, akik a nyilvánvaló tényekből sem tanulnak, akik arra számítanak, hogy folytatódhat a kilincselés, kiinyerálás, s vele a szerény beruházási költségvetési tartalékok indokolatlan fölélése. HÁLÓTERV ÉS HÁLÓ Hálótervek mutatják, miként következik lépésre lépés a két nagy százhalombattai beruházáson. A hálóterv nem csodaszer, de hatásos eszköze a beruházás-szervezésnek, a folyamatos munkának, a fennakadások azonnali észlelésének. Furcsa, hogy sokakban pusztán a hálóra egyszerűsödik le az, igyekezet, hálóra, amellyel ki lehet fogni valamit. Külön pótlékokat, rendkívüli túlóráztatást, kivitelezési felár felszámítását... A terv a háló mellől valahogy „elfelejtődik”. Jogos a kérdés : e hálók emlegetői aligha kaphattak halászati engedélyt, miért hagynánk tehát, hogy markolják csak bátran, nyugodtan készségeiket? Mert hisz’ megtörténhet, hogy belekeveredik a hálóba mégiscsak valami, s akkor úgy érzik, nekik lett igazuk. Az össztársadalmi érdekekkel szemben! Ezért kell egyszerivé tenni a különleges pályát. Mészáros Ottó Közmüvek az óvodának A 4-es főközlekedési út üllői szakaszán, a Vörös Hadsereg útján csatornát épít a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. A három kilométeres szakaszon lefektetett 400 milliméteres csövek Üllő és a közeljövőben felépülő óvoda közműellátását biztosítja majd. Ifj. Fekete József felvétele á
