Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-16 / 269. szám

1975. NOVEMBER 16., VASÁRNAP sxMd(m Négy szakszervezet küldöttei tanácskoztak gazdasági és építőmunkánk eredményeiről, tennivalóiról A szakszervezeti., mozgalom eseménydús napja volt a tegnapi, ugyanis ekkor kezdő­dött meg 506 küldött részvételével a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének XXVII., valamint a Peda­gógusok Szakszervezetének X. kongresszusa, amelyen 400 küldött gyűlt egybe. A tanács­kozások első napján az elmúlt négy esztendő fejlődését, a gondokat és a tennivalókat ösz­szegezték a beszámolók és a kongresszusi do­kumentumok vitájában a résztvevők. Szomba­ton megválasztotta vezető testületéit, majd be­fejezte kétnapos munkáját a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete, továbbá a MEDOSZ kongresszusa. Az aláb­biakban részletes beszámolót adunk a négy szakszervezeti kongresszus munkájáról. Túlteljesítették a IV. ötéves tervet Több mint 600 ezer szerve­zett vasas dolgozó képvisele­tében 506 küldött és 150 meg­hívót vendég részvételével szombaton megkezdődött a Vas-, Fém- és Villamosener- giaipari Dolgozók Szakszerve­zetének XXVII. kongresszusa a szakszervezet székházában. A tanácskozáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Karakas László munkaügyi, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari, dr. Simon Pál nehézipari minisz­ter, valamint Pásztor Gabriel­la, a KISZ Központi Bizottsá­gának titkára. Méhes Lajos főtitkár a köz­ponti vezetőség írásos jelenté­sét kiegészítő beszámolójában Biszku Béla: megállapította: a dolgozók túl­teljesítették a kohó-, gép- és villamosenergiaipar negyedik ötéves tervét. Ezek az ipar­ágak a nemzeti jövedelem mintegy felét adják, kiemel­kedő eredményeket értek el az export növelésében — például a gépipar öt év alatt 85 szá­zalékkal bővítette szocialista, és megkétszerezte tőkés ex­portját. Eredményeikben nagy része van a lendületes mun­kaversenynek, a tervidőszak­ban 40 százalékkal nőtt a szo­cialista brigádok tagjainak száma, 4 milliárd hatszázmil­lió forintot tett ki a bevezetett 54 ezer újítás és ezer talál­mány együttes gazdasági ered­ménye. Nagy segítséget ad a gazdaságos munkához a Szov­jetunióval nemrég megkötött több kormányközi egyezmény is. A munkaverseny-felajánlá­sok jól segítik a takarékosság ügyét, s a beszámoló szerint mérséklődött a dolgozók el­vándorlása is. A gazdasági eredményekkel összhangban a tervidőszak alatt csaknem kétmilliárd fo­rintot fordítottak a vállalatok szociálpolitikai célok megvaló­sítására, javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei, és például a kohászatban 45, a gépiparban 30 százalékkal ha­ladják meg a keresetek az 1970. ''évit. A KGM-vállalatok és a villamosenergia-iparág üzemei vállalati forrásból 25 ezer dolgozó lakásépítését se­gítették. A beszámolók és a kong­resszusi dokumentumok felett nyitott5 vitában felszólalt Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nemeslaki Tivadar és Pásztor Gabriella is. A kohászat, a gépipar és a villanwsenergia-ipar a fejlődés meghatározó tényezője Biszku Béla az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét tolmácsolta a kongresszusi küldötteknek, a szakszervezet több mint 600 ezres tagságá­nak. Szólt arról, hogy a párt XI. kongresszusa is nagyra ér­tékelte a szakszervezetek mun­káját. A^szaltszervezetek nem egy­szerűen egy meghatározott- po­litika végrehajtói, hanem el­lenőrizniük is kell a döntések helyességét a gyakorlatban, jelezniük kell, ha a döntést a gyakorlat nem, vagy nem tel­jesen igazolja, hogy a szüksé­ges korrekciókat végrehajt­suk. Erre az elmúlt esztendők­ben volt jó néhány példa — mondotta. A szakszervezetek fontos- funkciója az érdekvédelem. Ennek része az élet- és mun­kakörülmények szüntelen ja­vítása, a szociális és kulturá­lis feladatok megoldása, a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom fejlesztése és segítése. Éppen a szocialista brigádok azok, amelyek a ter­melés fejlesztését a leghaté­konyabban segítik. Rámutatott, hogy a vasasok már több mint száz éve küz­denek' a munkásosztály törté­nelmi hivatásának teljesülésé­ért. A vasasszakszervezetnek ma is és a jövőben is megha­tározó szerepe lesz, mert nép­gazdaságunk kulcsterületein működik. A kohászat, a gép­ipar és a villamosenergia-ipar a fejlődés meghatározó ténye­zője. Ennek szellemében kell az aktivistáknak és a tagok­nak szakszervezet» munkáju­kat folytatniuk. Hangsúlyozta, hogv al termelékenység és a gazdasági hatékonyság növe­lése teszi lehetővé a népgaz­daság egyensúlyának biztosí­tását, a felhalmozást és az életszínvonal emelését. Most arra van szükség, hogy a mun­kások, a dolgozó nép jól értse helyzetünket, s ahhoz igazodva jobban dolgozzanak. — Ha­zánkban a dolgozók töretlen lendülettel folytatják a fej­lett szocialista társadalom épí­tését. Annak ellenére, hogy nem várt nehézségek is tá­madtak, már a részletes ada­tok ismerete előtt is megálla­píthatjuk: teljesíteni fogjuk a IV. ötéves tervben előirány­zott feladatokat. Nemzeti jö­vedelmünk körülbelül 6 szá­zalékkal emelkedik a tervidő­szakban, az ipari termelés mintegy 38 százalékkal, a me­zőgazdasági termelés pedig 17—18 százalékkal nő az előző öt évh_z képest — mondotta a továbbiakban Biszku Béla. Ezután arról szólt, hogy a párt és a kormány az utóbbi években megkülönböztetett fi­gyelmet fordított o munkás- osztály életkörülményeinek javítására. Számottevően emel­kedtek a reálbérek. A bérek, jövedelmek növekedése az idén meghaladta a tervezettet. h Szociálpolitikai célokra--pe­dig ebben á ’ tervidőszakban kétszer annyit fordítottunk, mint a korábbi öt évben. Az ingyenes orvosi ellátás állam- polgári joggá vált. — Mind­amellett nincs okunk az elbi- zakodásra. Gazdasági mun­kánkban nem kevés nehézség­gel kell megküzdenünk. A to­vábbi növekedést jórészt már csak a hatékonyság dinamikus emelésével tudjuk biztosítani. Mindezt szigorúbb feltételek között és a minőségi követel­ményeket teljesítve kell elérni. Közismert ugyanis, hogy a vi­lággazdasági helyzet hátrá­nyunkra változott — mondot­ta á Központi Bizottság titká­ra. A nehézségek másik forrá­sa az, hogy nem mindenben valósítjuk meg következete­sen gazdaságpolitikai elképze­léseinket, népgazdaságunk sok tartaléka kihasználatlan, fon­tos feladatok végrehajtásával késlekedünk. A vállalatok egy része nehézkesen, elmaradott technológiával és gazdaságta­lan termékszerkezettel dolgo­zik. Nem követjük elég rugal­masan a világpiac igényeit. Azok a kedvezőtlen hatások, amelyek a világgazdaság ol­daláról értek bennünket, ter­mészetesen nem ingatták meg szocialista népgazdaságunk szilárdságát. Fejlődésünk nem volt ellentmondásoktól men­tes, de a lényeget tekintve tö­retlen volt és az is marad, ha egész gazdasági munkánkban jobban, tudatosan és idejében igazodunk a követelmények­hez. Meg kell gyorsítanunk a hatékonyság fokozását, a ter­melési szerkezet korszerűsí­tését, tartalékaink mozgósítá­sát és az ésszerű takarékossá­got a népgazdaság egész terü­letén. Biszku Béla ezután kitért a munkaerő-gazdálkodás hiá­nyosságaira, s kifejtette, sür­gős változást követel az, hogy az iparban dolgozó fizikai munkások 25 százaléka anyag- mozgatással foglalkozik. Na­gyon sok munkát kézi erővel végeznek. Ezt fokozatosan fel keil számolni. Az eddigieknél jóval nagyobb eredményeket kell felmutatnunk az üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­sében. A jövő év elején módosuló ■közgazdasági szabályozókról szólva hangsúlyozta, hogy eze­ket alá kell rendelni az V. öt­éves terv céljainak, a változó feltételekhez és a nagyobb kö­vetelményekhez kell igazítani. Nem tartható fenn az az álla­pot, hogy a költségvetés bevé­teleinek terhére a vállalatok jelentősen növelik pénzalap­jaikat. Az állami tiszta jöve­delem növ élésé ' mil kill hern' biztosi dia tők J áí^álapanyágok, a liyersanyagok, az energia- hordozók, nem tudnánk kellő­képpen fejleszteni a különböző termelőeszközöket gyártó ága­zatokat Elmondotta, hogy a követke­ző években a reálbérek, a reál- jövedelmek s így az életszín­vonal Is — ha szolidabb mér­tékben is — de tovább emel­kedik.. Az életszínvonal eme­léséről még a nehezült körül­mények között is gondoskodni tudunk, ez szocialista terv­gazdálkodásunkból, a Szovjet­unióval és a többi KGST-or- szággal való együttműködés eredményeiből adódik — mon­dotta. — Fontos, hogy minden dol­gozó világosan lássa a helyze­tet, jól megértse a problémá­kat és a tennivalókat. A szak- szervezetnek tevékenyen részt kell vennie a felvilágosító munkában, éppúgy, mint a vállalati tervezésben, a mun­ka szervezésében úgy, hogy előbbre vigye a munkaver­seny, a brigádmozgalom és az újítómozgalom ügyét Most még nagyobb szükség van ar­ra, hogy a dolgozók vélemé­nye, tapasztalatai és kezdemé­nyezései beépüljenek a válla­lati döntésekbe, még hatéko­nyabban érvényesüljön a mun­kahelyi demokrácia. A Központi Bizottság titká­ra végül hangsúlyozta: a szak- szervezeti munka sokoldalúan segítse a dolgozókat abban, hogy a lehető legkedvezőbb körülmények között teljesít­hessék a megnövekedett köve­telményeket. Fokozottabban őrködjenek a Munka Törvény- könyve előírásainak hiányta­lan betartásán, lépjenek fel mindenfajta törvénytelenség ellen. A ’vasasszakszervezet kong­resszusa vasárnap folytatja munkáját. A szakmunkás megbecsüléséért A kongresszuson Pest me­gye 32 ezer szervezett gépipa­ri dolgozóját 29 küldött kép­viseli: közülük Mata János, az Ikladi Ipari Műszergyár 27 éves köszörűs szakmunkása kapott szót. A vállalat, mint mondotta, csaknem 4 ezer embernek ad biztos megélhetést, dolgozói­nak 50 százaléka 30 éven aluli fiatal. Beszélt a szakmai utánpótlás gondjairól, szólt arról, hogy vissza kell adni a szakmunkás rangját, hiszen a munkás a termelés legfontosabb ténye­zője. — Meg kell találni rövid időn belül azokat az anyagi és erkölcsi ösztönzőket, amelyek megtartják a szakembereket és vonzóbbá teszik a gépipari szakmákat a pályakezdő fiata­lok számára. A magasabb kép­zettséget, a szakmai gyakorla­tot mindenképpen be kell szá­mítani a bérekbe. A szocialista nagyüzemek­ben dolgozó szakmunkások adják a munkásosztály gerin­cét, társadalmi rendszerünk gazdasági, politikai bázisát. Az eddiginél is jobban meg kell tehát becsülni azokat, akik a szocialista nagyiparban kívánnak dolgozni, érvénye­sülni — mondotta befejezésül. A pedagógusok megtisztelő feladata A jövő társadalmát építő generációk nevelői A tanítók, nevelők, oktatók 200 ezres társadalmának kép­viselői — mintegy 400 küldött, illetve meghívott vendég — részvételével az ÉDOSZ-szék- házban megkezdődött a Peda­gógusok Szakszervezetének X. kongresszusa. A tanácskozá­son megjelent és felszólalt Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora. Részt vett a kongresszus mun­kájában dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezető­je, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Virizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Poíinszky Károly oktatási miniszter és Szűcs Istvánná, a Magyar Út­törők Országos Szövetségének főtitkára. Dr. Csűrös Zoltán­nak, a szervezet elnökének megnyitója után dr. Voksán József főtitkár ismertette, a központi vezetőség beszámoló- ját. — Olyan időszak munkájá­ról számolunk be — kezdte referátumát a főtitkár —, amelyben főként a párt 1972- ben hozott oktatáspolitikai ha­tározata után, meggyorsult ok­tatásügyünk fejlődése. Ezt ta­núsítják az eredmények: az óvodai hálózat különösen gyors ütemben bővült, a meg­felelő ' korosztály1' ’ TT" százaléka Óvodás, az általános iskolák­ban javultak az oktató-nevelő munka feltételei, s jelentős előrelépés a napközis ellátott­ság tízszázalékos emelkedése. Országos méretű programmá vált az iskolák alapfelszerelé­sének biztosítása, s az egyes területek iskoláinak ellátásá­ban meglevő különbségek mérséklése. A fizikai dolgozók gyerme­kei közül egyre többen tanul­nak tovább. A későbbiekben a főtitkár szólt a kongresszust előkészí­tő vitákról, majd foglalkozott a pedagógusok élet- és mun­kakörülményeinek alakulásá­val. A szakszervezetre háruló feladatot összefoglalva a többi között a következőket mon­dotta: — A pedagógusok, oktatás­ügyi dolgozók megtisztelő fel­adata a jövő társadalmát építő generációk, a holnap embe­rének a nevelése, a fejlett szo­cialista társadalom, majd a kommunizmus építésén és megvalósításán munkálkodó nemzedék szárnyra bocsátása, és mindenekelőtt világnézetid politikai elkötelezettségük, a munkásosztály hatalmának erősítése — ezek ma mozgal­mi munkánk céljai, legfonto­sabb elvi alapjai. A vitában felszólalt Nemes Dezső, dr. Poíinszky Károly és Virizlay Gyula is. A kong­resszus vasárnap folytatja munkáját. Alkotó, tanító pedagógusok A szakszervezethez tartozó 13 ezer Pest megyei pedagó­gust és oktatásügyi dolgozót 11 küldött képviselte a talál­kozáson. A plenum után kö­zülük Dizseri Sándorral, az érdi gimnázium igazgatójával beszélgettünk. — A vita legkiemelkedőbb eseménye — mondotta — két­ségkívül Nemes Dezső elvtárs felszólalása volt. A felszólalás mindenekelőtt azért került az érdeklődés középpontjába, mert szokatlan hangsúllyal emelt ki olyan tennivalókat és feladatokat, amelyekről az utóbbi időben a napi munka közben mintha valóban csak­ugyan elfeledkeztünk volna. Csak két dologról szólnék: az egyik a stabilitás, a másik a bevált értékek megőrzésének fontossága. Pedig mindkettő a pedagógiai munka alapjaihoz tartozik. — Nagy örömmel hallottam — ezt szintén hangsúlyozta Nemes elvtárs — a kutató- és az oktatómunka egyenrangú­ságáról. Nálunk valóban az utóbbit helyezik az első hely­re. S ezzel máris olyan válasz­fal keletkezik, amely nem használ az oktatás ügyének. Befejezte tanácskozását a MEDOSZ XXIV. v és a KP VOSZ XXXII. kongresszusa Szombaton, a szakszervezet Jókai utcai székházában befe­jezte tanácskozását a MEDOSZ XXIV. kongresszusa. A tanács­kozáson ott volt dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. Megválasztották a 99 tagú központi vezetőséget, a 9 tagú számvizsgáló bizottságot és azt a 63 küldöttet, akik a ME- DOSZ-t képviselik majd a SZOT decemberi kongresszu­sán. A központi vezetőség megválasztotta a szakszervezet 17 tagú elnökségét. A ME­DOSZ elnöke: Hunira István, alelnökök: Szebeni Istvánná és D. Kovács István. A MEDOSZ főtitkára: Kovács István, tit­kárai: dr. Deli István, Káldi Katalin-és Micsuch László. Ugyancsak vitával folytató-! dott, majd a szakszervezet Ve­zető testületéinek megválasztá­sával, szombaton befejeződött a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXII. kongresszusa, a Duna Inter­continental Szállóban. A két­napos tanácskozás vitájában felszólalt Szurdi István, belke­reskedelmi miniszter és kö­szöntötték a fennállásának 75 éves jubileumát ünneplő KPVDSZ-t, a testvérszakszer­vezetek küldöttei. A küldöttek 101 tagú köz­ponti vezetőséget választottak, 9 tagú számvizsgáló bizott­ságot, s a SZOT kongresszu­sán részt vevő 90 küldöttet. A központi vezetőség alakuló ülésén megválasztotta a 21 ta­gú elnökséget. A KPVDSZ el­nöke: Tausz János, alelnöke: Novák Gusztáváé dr., és Zenkó Béla lett, főtitkára: dr. Kre- kács György, titkárai: Vészi Lászlóné és Nagy László. Kitüntetések A KPVDSZ kongresszusa, a szakszervezet fennállásának 75. 'évfordulóján;' Károm 'évti­zedes' főtitkári működése elis­meréseként a nyugdíjba vo­nuló Ligeti Lászlónak a Szak- szervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT fő­titkára adta át. Ezt a kitünte­tést kapta meg Szász Ferencné, a szakszervezet volt elnöke és Körösi Gyula, a szakszervezet tiszteletbeli alelnöke is. ORENBURG Teljes orvosi ellátás a gázvezeték magyar építőinek Nagyüzemi szintű lesz a Szovjetunióban, az orenburgi gázvezeték építésében részt ve­vő magyar dolgozók ellátása — erről tájékoztatták az Egészségügyi Minisztérium il­letékesei az MTI munkatársát. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Mentőszolgálat támogatásával három helység­ben — Huszton, Bogorodcsá- nyiban és Guszjatyinban — egy-egy üzemi körzeti or­vosi szolgálat települ, amely a központban szakorvo­si intézménnyel bővül. Máris 17 orvos, illetve egész­ségügyi szakdolgozó gondos­kodik a kompresszorállomáso­kat építő munkások ellátásá­ról, s mire teljes lesz e nagy horderejű beruházás magyar építőinek létszáma, állomáson­ként egy-egy orvos, ápolónő, illetve asszisztens, mentőtiszt, közegészségügyi és járvány­ügyi ellenőr óvja majd az épí­tők egészségét. Feladatuk lesz a dolgozók gyógyító-megelőző ellátása munkahelyen és a la­káson is. Az ellátás törzskará­nál — a földrajzilag középerüj, fekvő Bogorodcsányiban — szakorvosi brigád: belgyógyász sebész, nőgyógyász, labor- és 24 ágyas fektető áll a dolgo­zók rendelkezésére. Nagy segítséget jelent, hogy a szovjet rendelőkben té­rítésmentesen végzik a szakorvosi konzíliumokat, röntgen- és a különböző labo­ratóriumi vizsgálatokat, az elő­fordulható rendkívüli esetek­ben pedig repülőgépper szál­lítják Magyarországra a bete­geket. Itthonról folyamatosan történik egyébként a gyógy­szerutánpótlás: a magyaror­szági alapellátásban szereplő valamennyi gyógyszert ne­gyedévenkénti az azonnal szükséges medicinát soron kí­vül szállítják. A TOT segítsége a palesztin parasztságnak Együttműködési megállapo­dást írt alá szombaton Moiia- ros József, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának el­nökhelyettese és Sadif Khalifa, a Palesztin Általános Paraszt Szövetség hazánkban tartóz­kodó elnöke. A palesztin küldöttség egy­hetes magyarországi látogatá­sa során megbeszélést folyta­tott a palesztin és a magyaf parasztság helyzetéről, vala­mint a Palesztin Általános Pa­raszt Szövetség és a TOT kö­zötti jövőbeni kapcsolatokról. A TOT a nemzetközi fórumo­kon segítséget ad majd a pa­lesztin nép harcához. A küldöttséget fogadta dr. Soós Gábor MÉM-államtitkár és Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke. A küldöttség szombaton 'el­utazott hazánkból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents