Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-15 / 268. szám

Ksr m toy lí 1975. NOVEMBER 15., SZOMBAT Közös nyelven beszélni Jó évet zár a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Pest megyében Egy embernek is nehéz be­illeszkedni az új közösségbe, hát még ha 340 dolgozóról van szó! Januárban lesz két éve, hogy Dunakeszin a ré­gi nevén ismert Duna—Tisza közi Talajjavító és Talajvédel­mi Vállalatot megszüntették. Jobban mondva beolvasztot­ták a több vidéki irodával rendelkező Dunántúli Talajja­vító és Talajvédelmi Vállalat­ba, s ettől kezdve a balaton- boglári központ irányítja és dönt minden gazdasági, szer­vezési kérdésében. A gazda­cserére többek között azért is szükség volt, mivel az utóbbi években a vállalat vesztesége­sen dolgozott. Nem volt ren­tábilis, holott adottságaiból ítélve lehetett volna. Két év alatt bebizonyosodott — még így is, hogy többen kiléptek —: a kollektíva ereje nem gyengült, sót az újonnan vá­lasztott gazdasági, társadalmi vezetőkkel már az idén jó eredményeket értek eh Eredményes felajánlások Salak Andor termelésvezető irodájában találkoztunk egy rövid beszélgetésre. Németh Lajos párttitkár, Fekszi Miklós szb-titkár is leült rögtönzött kerékasztalunkhoz. — Az átszervezés első évé­ben voltak nézeteltérések a dunakeszi telep — vagy ne­vezzük az önök meghatározá­sával megyei irodának —, va­lamint a vállalat vezetői kö­zött. Normdlizálódott-e azóta a helyzet? — Nézze, két idegen, család összeköltözésekor is előfordul­nak súrlódások, s idő kell a megszokáshoz, asszimilálódás- hoz — mondta a párttitkár. Volt, akit kínosan érintett a változás, a többség viszont nyert vele. Jó bért kapnak a fizikaiak. Igaz, lakókocsikban, munkásszálláson töltik a hét­köznapi estéket a talajjavítás­nál, mélyfúrásnál dolgozók. De hát annyival több a pénz is. — Hogyan alakul az idei gazdasági évük? — Nem panaszkodhatunk. — A termelésvezető gazdasági eredményekkel érzékelteti, hogy a dunakesziek jó talajra találtak. — Éves tervünk 64 millió forint, amelyet 450 ezer forinttal növeltek a kongresz- ezusi felajánlások. — 13 mil­lió 640 ezer ,forint nyereséggel zárjuk az évet. Időarányosan az árbevételünk 101,4 száza­lékra, a jövedelem 135,8 szá­zalékra alakult, azaz lényege­sen túlteljesítjük a tervezett nyereséget. Eredményességünk elsősorban az önköltségcsök­kentésnek köszönhető, erre irányultak a szocialista brigá­dok vállalásai is. Tulajdon­képpen össztermelésünk 80 százalékát ők hozzák létre. De erről inkább beszéljen a szak- szervezet képviselője... — Nem lett volna ilyen ma­gas a tervünk, ha a szocialis­ta brigádokra nem számítha­tunk. Tavaly hét, az idén már tizenöt fizikai dolgozókból ál­ló szocialista brigád és egy műszaki kollektíva működik, összesen 1668 órányi társadal­mi munkát vállaltak, amely 32 900 forintnak felel meg. Az irodai dolgozók pedig a vidé­ken foglalkoztatott munkások hivatalos ügyeinek intézését is elvállalták. Amin vitatkoztak ■— Ügy tudom nehezen ju­tottak a központi vezetőkkel közös nevezőre. A szocialista brigádok jutalmazására gon­dolok, amit csak a MEDOSZ közbenjárására fizethettek ki. Hogyan történhetett? — Kissé bonyolult ügy, alapjában véve mindkét rész­ről a kollektív szerződésben rögzített szabályokhoz ragasz­kodtunk. Csakhogy mi még a régi „alkotmányunkhoz”, a Du­na—Tisza közi vállalati kor­szakban íródotthoz. Azt tekin­tettük érvényesnek, amikor ta­valy meghirdettük a versenyt, s ismertettük a dolgozókkal az elért eredményekért járó pénzjutalmat. A mi szerződé­sünk szerint a szocialista cí­met először elnyert brigádo­kat is megilleti 400 forint, azonkívül a különböző fokoza­toknál — bronz, ezüst, arany — is volt különbség a balaton- boglári központ által jóváha­gyott kollektív szerződéssel szemben. Tehát a dolgozók a régi megállapodás szerint vár­ták az anyagi elismerést — csakhogy 22 800 forinttal kap­tunk kevesebbet az eltérő sza­bályok miatt. 83 dolgozótól hallottuk naponta, hogy azt a 200, illetve négyszáz forintot sajnálják tőlük. Szemünkre vetették, hogy nem tartottuk be adott szavunkat, megszeg­tük a kollektív szerződést. Májustól augusztusig húzódott a hiányzó összeg kifizetése, míg végiül is a központ meg­küldte a pénzt Az adott szó súlya — Tehát megtört a jég. Vol­taképpen itt a dunakeszi veze­tők is mulasztást követtek el, mert tavaly, az egyesítéskor ismertetni kellett volna az anyavállalat által jóváhagyott kollektív szerződést, vagy leg­alábbis az első évre módosí­tást kérni, ha már a versenyt előtte meghirdették. A válla­lathoz tartozó többi telep dol­gozói is sérelmezhetik, ha a fiatalabb kollektíva kiváltsá­gokat élvez. — Hát, az igazat megvallva, ez is szerepelt az ellenérvek között — mondta kényszere­detten az szb-titkár. — De be­látták, hogy a visszavont szó többet árthat. Nem szabad el­felejteni, hogy az éves tervünk nagy részét, több mint 52 mil­lió forintnak megfelelő érté­ket a brigádok hozzák létre. Ezt a termelési értéket nem kockáztathatjuk, s az embe­rek bizalma is megrendült volna. A párttitkár bezárólag még hozzáfűzte: — Hamarosan készül az el­következő középtávú időszak tartamára az új kollektív szer­ződés, amelyben már a mi dolgozóink véleményét, javas­latait is figyelembe veszik. Je­lenlegi eredményeink is arra utalnak, hogy sikerült a vál­lalat megyei irodái között él­vonalba kerülni, s ez hitelt ad szavunknak. Érzésem szerint a jövőben egy nyelven fogunk majd beszélni. II. A. Gyorsan javul a termelékenység A ceglédi Nívó Ruházati Szövetkezetben Egy példás kezdeményezés is jól tükrözi azt a kitűnő munkahelyi légkört, amely a 150 asszonyt foglalkoztató Ní­vó Ruházati Szövetkezetét jel­lemzi. A ceglédi szövetkezet­ben szép. számmal vannak olyan kisgyermekes édesanyák, akiknek : gondot. jelentett a reggel hat, órai ^munkakezdés, mivel a kicsiket, c$ak , ké­sőbb tudják elvinni a bölcső­débe, óvodába. Hogy ne le­gyen fennakadás a munkában, a többiek vállalták: naponta öt perccel tovább dolgoznak a varrógépeken. Gyors fordulaté géppel A szövetkezet termelési eredményeiről érdeklődve Ma­darász János elnöktől megtud­tuk, hogy a tavalyi 25 millió forintos árbevételükkel szem­ben az idén elérik a 28 mil­lió forintot. Az eredmény je­lentőségét növeli, hogy ezt a teljesítményt a tavalyival azo­nos munkáslétszámmal érték el. A sikerek mögött javuló üzem- és munkaszervezés, tervszerű felkészülés, körül­tekintő műszaki fejlesztés rejlik. Egyes ruhafélék gyár­tásánál a korábbi tüzdelé- ses eljárást új ragasztógéppel helyettesítették, amellyel a termelékenység 20 százalék­kal növekedett. A nemrég vásárolt 15 gyors fordulatú varrógép pedig a termelé­kenység növelésén túl a mi­nőség javülását is segítette. A kézi és villanyvasalókat nagy teljesítményű gőzvasalók vál­tották feL Ötezerrel több készruha — Milyen ruhaféléket gyár­tanak a szövetkezetben? — A mindenkori divatot kö­vetve, elsősorban női és férfi felsőzakókat, télikabátokat, valamint műszőrme bundá­kat készítünk — mondotta az elnök, Madarász János. 1974- ben 36 ezer darab kész ruha hagyta el az üzemet, az idén mintegy 5 ezerrel többet gyár­tottak. Áruikat hazai piacon értékesítik, termékeik 60 szá­zalékát a fővárosba szállít­ják, 'de az ország minden ré­szén találkozhatnak velük a vásárlók. A szövetkezet Ceg­léden és Nagykőrösön minta­üzletet, tart fenn, ahol a sa­ját áruikon kívül a Divat­áru Nagykereskedelmi Vál­lalat termékeit is forgalmaz­zák. Választék — árban is A szövetkezet árpolitikáját úgy Igyekszik kialakítani, hogy a kisebb keresetű dol­gozók is megtalálják ízlésük­nek és igényeiknek legmegfe­lelőbb terméket, széles tehát az választék az árakat tekintve is. Egyes ruhafélék előállí­tásánál még mindig az 1968- as ár szintet tartják. A szövet­kezet — a kisgyermekes szü­lők örömére — az idén 5 szá­zalékkal csökkentette a gyer­mekholmik előállítási árát. S. R. Tanácskozik a KPVDSZ és a MEDOSZ kongresszusa Kiegyensúlyozott fejlődés Apró Antal és Sarlós István felszólalása Pénteken két szakszervezeti kongresszus kezdte meg kétnapos tanácskozását Budapesten. A háromnegyed­százados fennállását ünneplő Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete kongresszusá­nak küldöttei — háromszázötvenen — a Duna Interkon- tinentál Szállóban tanácskoztak. A MEDOSZ 329 kül­dötte a szakszervezet Jókai utcai székházában gyűlt ösz- sze, hogy elemezze az elmúlt négy esztendő munkáját és megválassza vezető testületéit. Huszonnyolc százalékkal nőtt a fogyasztás formák, a konténeres szállítás bevezetésével évi 750 ezer tonna áru kézi mozgatásától mentesítették a kereskedelmi dolgozókat. A főtitkár beszámolója után Balassa János, a Számvizsgáló Bizottság elnöke terjesztette be jelentését. Ezután megkezdődött a vita. Felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára is, aki a következő tervidőszak tennivalóiról szól­va egyebek közt hangsúlyozta: a tőlünk függetlenül alakult nehéz nemzetközi gazdasági helyzet ellenére kiegyensúlyo­zott fejlődést kell biztosíta­nunk. Joggal elvárható, hogy a kereskedelmi dolgozó szak­értője legyen munkájának. Ugyanakkor a vásárlóknak is be kell látniuk, hogy akik a hiányzók helyett is elvégzik a dolgukat, nagyobb terhet vál­lalnak, A vásárlói szokások változtatásával is hozzá lehet A KPVDSZ kongresszusán megjelent Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, dr. Faluvégi La­jos pénzügyminiszter, Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter, Szálai Béla külkeres­kedelmi államtitkár, dr. Tí­már Mátyáé, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke. Részt vett a kongresszuson Adam Gherti- nisen, a Kereskedelmi Dolgo­zók Szakszervezete Nemzetkö­zi Szövetségének főtitkára és Dagobert Krause, a Közalkal­mazottak és Rokonszakmák Nemzetközi Szakszervezetei Szövetségének főtitkára. A kongresszus Nagy László elnöki megnyitójával kezdő­dött, majd Ligeti Károly fő­titkár szóbeli beszámolója egészítette ki a központi ve­zetőség írásos jelentését. A kongresszusi dokumentu­mok megállapítják, hogy a szakszervezethez tartozó ága­zatok jelentős fejlődést értek el. A lakosság fogyasztása négy év alatt 28 százalékkal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom évenként a tervezett 7,1 százalék helyett 9,1 száza­lékkal nőtt. A lakosság áruel­látása a külországi feltételek romlása ellenére lényegében kiegyensúlyozott. Nagyban se­gítette a lakossági ellátást, szolgáltatási igényeinek ki-, elégítését a fogyasztási sző-; vetkezetek eredményes mun­kája, A szakszervezet eredményes tevékenysége nagyban hozzá­járult a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítá­sához. A belkereskedelmi ága­zatban dolgozók átlagbére négy év alatt 21,7 százalékkal növekedett, és sikerült csök­kenteni az indokolatlan kere­setkülönbségeket. Tovább ter­jedtek a korszerű értékesítési Fonal Vácegresről járulni ahhoz, hogy a túlter­helt kereskedelmi dolgozók helyzete javuljon. Pest megyei felszólaló A kongresszuson Pest megye 23 ezer kereskedelmi, pénz­ügyi és vendéglátóipari szer­vezett dolgozóját 15 küldött képviseli. Közülük az első na­pon Hirsch Sándorné, az Álla­mi Biztosító Pest megyei igaz­gatóságának propagandistája szólalt fel. Hozzájárulásának közép­pontjába a tömegsport kérdé­sét állította. Hangsúlyozta, hogy ez a munka szerves része a rendszeres alapszervezeti tevékenységnek. A megyei bi­zottság, hogy erősítse az alap­szervezetek sporttevékenysé­gét, versenyszellemét, vándor­serleget alapított. Az önálló és hagyományos KPVDSZ-sportnapok megren­dezésének eredményeként a sporttevékenység egyre inkább fejlődésnek indult. Ma már a több éves tapasz­talatok birtokában lehetőség nyílik arra, hogy alapos, kö­rültekintő munkával tovább­fejlesszék a sportlehetősége­ket. Jobban figyelembe veszik, hogy a KPVDSZ-be tartozó dolgozók többsége nő, s azt, hogy a szakma fiatalodik. A kongreszus ma folytatja munkáját. Erősödő szocialista vonások A MEDOSZ-kongresszuson részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke, Gál László, a SZOT tit­kára, dr. Gergely István ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke és dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Ott volt a kongresszuson Claude Billault, a Mezőgazdasági és Ültetvényes Dolgozók Nemzet­közi Szövetségének főtitkára. A kongresszust Hunya Ist­ván, a MEDOSZ elnöke nyi­totta meg. Ezután Kovács Ist­ván, a MEDOSZ főtitkára egészítette ki a központi ve­zetőség írásos beszámolóját. Egyebek közt elmondotta, hogy a IV. ötéves terv idősza­kában a mezőgazdasági ter­melés öt év alatt mintegy 18 százalékkal növekedett. A főtitkár ezután az üzemi demokrácia helyzetével fog­lalkozott, majd arról szólt, hogy a vállalati szakszervezeti szervek fokozott gondot fordí­tottak a bér- és munkaerő­gazdálkodás segítésére. A kö­vetkező években a munka sze­rinti elosztás elvét a vállalati bérpolitika kialakításánál még határozottabban kell érvénye­síteni. Foglalkozott a munka­idő-csökkentéssel, a munka- körülmények javulásával, a romló baleseti helyzettel, majd megelégedéssel állapította meg: javult a dolgozók lakás- helyzete. Az elmúlt négy év­ben mintegy 11500 dolgozó jutott új lakáshoz. Ezután megkezdődött a vita a központi vezetőség beszá­molója felett. Felszólalt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke, aki a párt agrárpoliti­kájának néhány vonását ele­mezve kiemelte: nem valami egyoldalú parasztpolitika ez, nem egyoldalú mezőgazdasági érdekeket fejez ki, hanem megtestesítője és kifejezője annak az általános politiká­nak, amely a munkásosztály, a parasztság, az egész társa­dalom szocialista fejlődésének céljait és érdekéit'képviseli. Ezután egyebek közt azzal foglalkozott, hogy a lakossági ellátás további javítására, va­lamint az exportképesség biz­tosítására a mezőgazdasági nagyüzemek mindkét formá­ját, az állami gazdaságokat és a téeszeket tovább kell fej­leszteni, és erősíteni kell ben­nük a korszerű nagyüzemi rendszer szocialista vonásait. 37 társadalombiztosítási tanács a megye gazdaságaiban A kongresszus munkájában 24 Pest megyei küldött vesz részt. Közülük Helik József né, a Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat szakszervezeti bi­zottságának titkára kapott szót. Egyebek közt elmondta, hogy a megye minden, 100 dolgozónál többet foglalkozta­tó mezőgazdasági üzemében önálló társadalombiztosítási kifizetőhely működik. A 74 alapszervezet közül 37-ben választottak társadalombizto­sítási tanácsot. Foglalkozott e tanácsok fel­adataival, majd méltatta az új egészségügyi törvényt, és tag­lalta a nyugdíjügyek intézé­sének helyzetét. A kongresszus ma folytatja munkáját. Befejeződött a szocialista hír­ős sajtóügynökségek tanácskozása Jelentős jsegits&get nyújt a galgamácsai összefogás Termelőszövet­kezet vácegresi majorjában levő cémázó tizem a Lenárugyárnak, amelynek évente 550 tonna fonalat dolgoz fel. Három műszakban mintegy 50 leánynak és asszonynak adnak munkát a cérnázóban. Koppány György felvétele Pénteken a Margitszigeti Nagyszállóban befejeződött tíz szocialista ország 16 hír- és sajtóügynöksége vezérigazga­tóinak idei konferenciája. A tanácskozás részvevői a többi között áttekintették és értékel­ték a legutóbbi, Berlinben ta­valy megtartott értekezlet, óta végzett munkát. Tárgyaltak a hír- és sajtóügynökségek még szorosabb együttműködéséről, különös tekintettel arra, hogy a közeljövőben hét szocialista országban tartanak pártkong­resszust. A részvevők tárgyal­tak a Helsinkiben elfogadott záróokmányból adódó hír- és sajtóügynökségi feladatokról; kialakították álláspontjukat a szocialista integráció erősítésé­vel kapcsolatos kérdésekben, vajamint más, hasonlóan fon­tos kérdésekben. A tanácskozás után Győri Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára tegnap hi­vatalában fogadta a szocialista hír- és sajtóügynökségek veze­tőit. A Központi Bizottság tit­kára a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról tájékoztatta a vendégeket. k í

Next

/
Thumbnails
Contents